Nem gondoltam volna, hogy ezt a több mint öt éve nyugvó témát újraindítva, kiderül a topiknyitó személye, vagyis éppen én. El is felejtettem, sok ilyen van, némelyek elhaltak, mások nem, mármint a témák...
Ma 78 éve hunyt el Maurice Ravel, írja címében a Fidelio aktuális és igen tartalmas beszámolója, amihez már közvetlenül nem lehet hozzászólni, pedig ott is dicsértem volna. Hát dicsértessék itt, egy kis kiegészítéssel. Kezdem a címhez kacsolódóan, rímelve a Couperin sírja vagy -emlékezete című művére.
Tehát Ravel sírja... a 3 évvel ezelőtti kiemelt évfordulón:
A többi szabadon választott az emlékezéshez. Az alábbi 4-részes (összesen több mint 100 perces) portrét találtam, igaz, németül, franciául, és ezt ajánlom, mert nagyon érdekes, szintén színes, képekkel, zenékkel. Az 1. részről elérhető a további három is.
Jellemző az általános netes érdeklődésre, hogy a nyitó videót 5.209 alkalommal nyitották meg, a többit pedig - sorrendben - 1.282, 1.211 és 755 esetben (figyelni fogom a továbbiakat :)
Teljesen frankó koreográfia volt, érdemes megnézni. A Bolero dögös volt, volt benne dinamika, rakendroll, ahogy kell. De az első felvonás is aranyos volt. Fiatal jópofa táncosok, sokra vihetik még.
Nagyszerű volt a Ravel-bemutató! Olyannyira telt házzal, hogy a lépcsőkön is ültek még vagy harmincan.
Az első, 3-tételes darab élő zongorával, hangulatosan; a kétkezes zongoraversenyt felvételről játszották a tánc alá, és bár sokszor hallottam már, ebben az összeállításban még plasztikusabb lett az egész. Ravel kitűnő partner mozgásművészeknek, így aztán a Bolero fergeteges volt, jól választott ruhákkal, színekkel, fényekkel, méltán aratva óriási tetszést. Az persze természetes, hogy az utolsó két zene élő koncerten, főleg közelről élvezetesebb, mint lemezről, de a koreográfusok és a táncosok remekül idomultak ehhez az örkifjú zenéhez, vagy adták hozzá saját művészetüket, hogy a hang és a látvény elbűvöljön minket.
Jó híre fog kelni az előadásnak, és sokszor fogja ezt még játszani ez a tehetséges fiatal gárda!
Magyarban is van: a Lajos és a/z/ Alajos, akiket Lojzinak is szoktak beszézni /ld. Lojzi bácsi, a Margit körúti Ferencesek karnagya, anno a 60-as években!/, és ez lehet az Aloysius.A honlapon Louis-nak írták, ahogy nem egy más esetben változnak a névhsználatok.
Különben[i] mindegy[/i]
Hogy tanuljál:
[i]Tamás Gergely Alajos[/i] /= Lojzi bácsi/(Öregcsertő, 1915. szept. 8. – Budapest, 1967. aug. 29.): karnagy, zeneszerző, zenetanár, ferences szerzetes.
1941-ben szentelték pappá. 1944-ben a Zeneműv. Főisk.-n egyházkarnagyi
oklevelet szerzett. Zeneszerzést ugyanott Kodály Zoltánnál tanult.
1945-ben megalapította a Kapisztrán felnőtt és gyermek ének- és
zenekart, melyeknek haláláig karnagya volt. Templomi hangversenyeken a
vallásos zeneirodalom legjelentősebb alkotásait mutatta be. A központi
papneveldében zenét tanított. Miséket, motettákat és oratóriumokat
komponált. – F. m. Nándorfehérvár 1456 (oratórium, szövegkönyv: Radó
Polikárp, Bp., 1956); Kapisztrán (opera). – Irod. T. G. A. (Új Ember,
1967. szept. 10.).
Az előadás alapját adó [b]Ravel-[/b]zenék egyike az [b]Éjszakai Gáspár [/b]/=Gaspard de la Nuit /, amit 1908-ban írt a szerző szólózongorára, és 1909. jan. 10-én mutattak be Párizsban. Kíváncsian várom a holnap esti előadást.
A háromtételes fantázia /1. [i]Ondine[/i] - A csábító vizitündér; 2. [i]Le Gibet[/i] - Akasztófa, ill. Az akasztófán lengő hulla; 3. [i]Scarbo[/i] - Gonosz törpe/ egy-egy Louis Bertrand verset idéz meg. Az író ihletői pedig [i]Rembrandt [/i]van Rijn /1606-1669/ németalföldi festő és Jacques [i]Callot[/i] /~1592-1635/ francia metsző voltak.
.
http://en.wikipedia.org/wiki/Rembrandt
[url=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ae/Rembrandt_nightwatch_large.jpg][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ae/Rembrandt_nightwatch_large.jpg/714px-Rembrandt_nightwatch_large.jpg[/img][/url]
Az [i]Éjszakai őrjárat[/i] vagy őrség Luigi Boccherini ismert gitárötösében /G 453/ is szerepel. A teljes kép, így a dobos sem fért rá a hsz--mezőre, de az adott címről kinagyítható.
.
http://www.artcyclopedia.com/artists/callot_jacques.html
[url=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bc/Callot_Burlesque_Violinist.jpg][img]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bc/Callot_Burlesque_Violinist.jpg[/img][/url]
.
http://www.artcyclopedia.com/artists/cal .
A Piano Society alábbi címén meg is hallgatható a zene, több előadásban /a Scarbo még a híres Islamey-t, Balakirev keleti fantáziáját is felülmúlja nehézségben/.
.
http://pianosociety.com/cms/index.php?section=168
.
A kiinduló ismertető: http://en.wikipedia.org/wiki/Gaspard_de_la_nuit
