Keresés

Részletes keresés

[fidelio] mindegy Creative Commons License 3 napja 0 0 1992

Hideg novemberi este van, amikor jó emlékezni elmúlt nyarakra, pl. egy augusztus végi napra 1994-ből. Az azóta már megszűnt Magyar Nemzetből jutott eszembe az alábbi, amelynek lapjain Tátrai Vilmossal beszélgetett Hollós Máté a Művészszoba című sorozatban.

.

Az eleje természetesen az akkor már közel 82  éves hegedűművész tanári pályájáról szól, ...tanárairól, szellemi hitvallásukról: "csak azt lehet kifejezni, ami az emberben megvan (Waldbauer). Gyermekkoromtól írtóztam a külsőségektől: azoktól a szólistáktól, akik dobálták magukat, akár a handabandázó karmesterek."... Majd szóba kerültek a technikai elemek, a gyakorlás...

.

Mennyire vevők a fiatalok a tradícióra? -kérdezte Hollós.

- "Ez a muzsikusi és tanári tekintélyen múlik." A többek által kiemelt hagyományos magyar vonóshangzás (bensőségesség, szonoritás, gazdag kifejezés) gyakorta hiányzik a "hangtalan" fiatalokból.

Miből fakad ez a "hangtalanság"?

- "Sokszor a jó hangszer hiányából... De nem általános a hangtalanság:.itt van az ifjú Baráti Kristóf, aki úgy hegedül, mint egy 40 éves, érett művész. Ő kivételes tehetség..."

.

.

Mit tudok ehhez hozzátenni? Az akkor alig 15 éves múlt Baráti Kristóf fél év múlva 40 éves lesz, aki úgy hegedül mint egy 40 éves, érett művész, de mennyit ért még ő az elmúlt 24 évben, és mit ért el ezalatt? Tudjuk, és csak örülhetünk, hogy az akkori tanár is ennyire jól érezte tanítványa tehetségét, értékelte tudását, és Kristóf tőle is tanulhatta a külsőségektől való írtózást is. Neki is köszönheti, hogy a beszélgetés után 20 évvel Kossuth-díjas lett, hogy sok egyébről és másokról most ne beszéljek.

.

(Tátrai Vilmos négy és fél év múlva elhunyt; egyébként 36 évvel korábban ő is Kossuth-díjat kapott, a "csoportos" fajtából, a világhírű vonósnégyese tagjaként, Szűcs Mihállyal, Iványi Józseffel és Banda Edével együtt.)

.

És hogy legyen képünk is arról az időszakról: az alábbi linken egy közel egy évvel korábbi képen látható a mester és tanítványa. A harmadikat nem ismerem.

 

A kép a Tátrai Vilmos 100 éves születési évfordulójára készített tv-műsorban is szerepel (6:40). Érdemes a 2012-ben leadott egész filmet megnézni!

.

Nem hiányozhat a zene sem: Tátrai Vilmos tiszteletére egy kiváló muzsikusokból álló kamarazenekar vette fel a nevét, és nyitóhangversenyükön Baráti Kristóf is fellépett, többek között ebben a számban. A darab további része és a ráadás a rákövetkező MÜPA 02-05 utójelű videókban hallható. De jó emlékezni és megidézni azoknak, akik nem voltak ott!

 

.

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.11.28 0 0 1991

A Brilliant Classics 2019 elején dobja piacra legújabb összefoglaló kiadványát - César Franck műveivel, amelyek közül kiemelkedő a Baráti Kristóffal és Würtz Klárával felvett A-dúr szonáta, bár több magyar művész is szerepel a közreműködők között.

.

http://www.clicmusique.com/cesar-franck-edition-p-101414.html

.

A zeneszerzőről ezt írták:

.

"Ez a különleges szett teljességében bemutatja a César Franck zseniális munkásságát, amelynek többnyire csak a legkiemelkedőbb alkotásait ismerjük: a zeneszerző életének utolsó évtizedében írt kevés számú művét. Franck (1822-1890) egyike a 19. század legkiválóbb francia zeneszerzőinek, habár belga születésű (december 10., Lüttich). 1873-tól francia állampolgár, miután a Párizsi Konzervatórium orgonaprofesszora lett. Három részből álló karrierjére az igen változatos zenei formák művelése jellemző.

1834 és 1846 között - édesapja nyomására - zongoravirtuózként koncertezett, és ebben az időben főleg ilyen célú darabokat komponált. Az 1848-ban kötött házassága utáni évtizedben gyakorlatilag semmit sem írt, orgonistaként ünnepelték, aki a rákövetkező évekbeli hangzásvilágához használta fel a hangszer kibővített lehetőségeit. Alkotó éveinek középső időszakában (kb. 1858-tól 1879-ig) orgonaműveket, egyházi zenét és egy sor kórusművet írt, vallásos vagy bibliai témákra, és ezalatt szinte egyetlen zongoradarabja sem született. 1879-ben kezdődik késői virágzása a kiemelkedő kamara- és szimfonikus művekkel, elsőként az igen kedvelt zongoraötössel, folytatva azokkal a darabjaival, amelyekkel leginkább ismertté vált, köztük a kiadványban is szereplő A-dúr Hegedű-zongora-szonáta (18869 és a d-moll szimfónia (1888):


https://www.klassika.info/Komponisten/Franck_C/wv_jahr_3.html

A kiemelt A-dúr szonátát Baráti Kristóf és Würtz Klára az idei Kaposfesten is óriási sikerrel adta elő augusztus 18-án. Előtte 2014. október 11-én adták elő a Pesti Vigadóban, a "francia" esten. A művet úgy emlékszem , előző év nyarán vették fel Pécsett.

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.11.24 0 0 1990

A Kristóffal Bukarestben elhangzó II. Bartók-hegedűverseny egészen rendkívüli volt: remek zene, kiváló zenekar, karmester és persze a szólista és hangszere. Utána két és fél perces tapsvihar. A felvétel hangtechnikailag is kitűnő volt. Ráadásként a II. Ysaÿe-szólószonátából az Obcession-tétel, szintén óriási sikerrel (többnyire ez a slágerszám ilyenkor).

A szünetben egy Kristóffal felvett telefoninterjút adtak le, ahol őt is  részletesen bemutatták, kiemelten említve későbbi mentorát, Eduard Wulfsont, és az angol beszélgetés román fordításában úgy tűnt, hogy Kristóf románul is perfekt, hiszen a mai rossz rádiós gyakorlat szerint a válaszát előbb hallottuk románul, mint ahogy ő elmondta, így mintha szinkron tolmácsolt volna román-angol viszonylatban :-)

.

Az egyedülálló versenyműről ismert, hogy 1938 végén készült el, és 1939 március 23-án mutatták be Amszterdamban, a Willem Mengelberg-irányította Concertgebouw zenekarral, míg a szólista Székely Zoltán volt, akinek a darab ajánlása szólt.

.

A hegedűversenyt még abban az évben felvette a Polygram, majd a legendás felvételek közt a Philips is kiadta, ekkor már persze CD-n. A híres magyar hegedűsök sorozatában a Hungaroton is felhasználta.

.

Baráti Kristóffal egy 2001 nyarán elhangzó koncert felvétele hallgatható meg a neten az általa azóta is rendszeresen műsorra tűzött művel;

 

a 2. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=YD9ryclv_ZE

a 3. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=c16pdCu5U6U

 

 

Legközelebb e hó 29-én a norvég fővárosban, Oslóban fogja játszani az Andrew Manze dirigálta helyi filharmonikusokkal. A zenekar otthonául is szolgáló épületben a nagyterem 1404 férőhelyes. Az előadás címe: Ötletgazdag múltbeli formák, és Bartók mellett J. S. Bach-, valamint Brahms-művet adnak elő.

.

 

A Bukarestben vezénylő fiatal karnesterről, Ben Gernonról, szöveg és képek: https://www.bengernon.co.uk/about/

A koncertről bizonyára fognak még jókat írni, annyira sikerült.

.



 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1989)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.11.23 0 0 1989

Az alábbi link jelzi a mai bukaresti BBC-koncert helyes időpontját: Baráti Kristóffal este 7-kor lesz, ami Magyarországon 18 órai kezdést jelent:

 

https://www.bbc.co.uk/philharmonic/events/performers/2a9a5cc6-3aae-4200-80ee-0392ef727aac

.

A tegnap beírt linken meg lehet hallgatni!

Előzmény: [fidelio] mindegy (1988)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.11.21 0 0 1988

Baráti Kristóf még öt alkalommal lép fel ebben az évben:

 

két-két alkalommal Bartók 2. hegedűversenyével (Bukarest, Oslo) és az 1. (D-dúr) Paganini-versennyel (Bern) külföldön, végül Budapesten Mozart A-dúr hegedűversenyével egy jótékonysági gálán, a Pesti Vigadóban.

.

A legközelebbi a bukaresti lesz, ahonnan a Bartók-művet meg is hallgathatjuk majd november 23-án d.u. 5-órától a Világméretű koncertteremben. Talán csak arra kell figyelni, hogy ott 1 órával előbb járnak, tehát a hazai időszámítás szerint 4-kor kezdődik az előadás!

.

https://www.worldconcerthall.com/en/schedule/the_bbc_philharmonic_orchestra_plays_bartok_with_barati_and_rachmaninovs_second_in_bucharest/44720/

.

Kíváncsi vagyok, hányan fogjuk élvezni ezt az eseményt!

 

Addig is: a Bartók-mű első és a Paganini utolsó tételének egy felvétele vele és persze a további fellépéseinek adatai is elérhetők INNEN!

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.11.14 0 0 1987

November 16-án egy Prokofjev-művekből álló új album kerül piacra, a Gergiev által dirigált Mária Színház Zenekarával és kitűnő szólistákkal, köztük Baráti Kristóffal. Közreműködik a társulat kórusa is...

.

https://www.mdt.co.uk/prokofiev-complete-symphonies-concertos-orchestra-theatre-valery-gergiev-arthaus-4blurays.html

.

Az óriási anyag a legmodernebb adathordozókon található, amihez sajnos megfelelő lejátszó is szükséges, mint például EZ, de hagyományos DVD-ken is kiadták. A zenék mellett 90 perces életkép is látható a 2016-ban 125 éve született Prokofjevről.

.

A felvételen mindkét Prokofjev-hegedűverseny is elhangzik, Baráti Kristóffal a g-moll, amelyet 2016. április 23-án adtak elő Szentpéterváron. Az I. hegedűversenyben Kavakos a szólista.

.

Az alábbi rövid részlet Kristófot mutatja be:

https://www.youtube.com/watch?v=K6Pzh8gy6Lc

 

.

Baráti és Gergiev zenei együttműködése során már mindkét hegedűverseny elhangzott, pl. u.abban az évben a londoni Cadogan Teremben (09. 26. és 27.), majd a g-moll Sanghajban a Nagyszínházban október 21-én. Utóbbit itthon én először 2014. 03.10-én hallottam Kristóffal, amikor Ion Marin dirigálta a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát, míg korábban (2012.04.28.) a D-dúrt a Concerto Budapesttel játszotta, éppen első alkalommal, de nagyon meggyőzően.

.

Az album Gergiev második ilyen audiovizuális vállalkozása; előtte Sosztakovics volt a téma, amikor a 2013-2014. évben a párizsi Pleyel Teremben felvett élő koncertek anyagát adta ki a NAXOS 2015-ben, a zeneszerző halálának 40. évfordulója alkalmából.

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.11.10 0 0 1986

2018. november 5-én este a Bartók Rádió megismételte Baráti Kristóf és a Liszt Ferenc Kamarazenekar szeptember 30-i koncertjét.

Az alábbi linken meghallgatható, és akit most nem érdekel az előtte lévő koncert, a 20:31 percre klikkeljen.

Nagy élmény volt akkor és most is, csupán a harmadik ráadást nem adták le: az előtte idézett d-moll partita courante tételét (emlékeztetőül jóval korábbról).

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1980)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.10.29 0 0 1985

Mint lejjebb említettem, október 25-én Northridge-ben szerepelt Baráti Kristóf, a Gergiev-vezette Mária(i) Zenekar USA-beli hosszabb turnéjának akkori fellépésén, egy Stravinszkij-műsor keretében.

Másnapi beszámolójában a szabadúszó zenei kritikus, Jim Farber először a nagyszerű zenekarról és vezetőjéről lelkendezik, majd a műsorszámok keletkezésének körülményeiről ír, megemlítve, hogy a virtuóz magyar volt a hegedűverseny szólistája. A Kristófról szóló rész a következő:

 

Az est szólistája megmutatta, hogy miért tekinthető ő valóban a jövő egyik csillagának. A magyarországi legmagasabb kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat 2014-ben elnyerő Baráti tavaly nyáron mutatkozott be Los Angelesben a helyi filharmonikusokkal (LPO)... (Mozart A-dúr hegedűversenyében)...

Baráti maximálisan uralta a teljes darabot, a nyitó toccata első agresszív hangjaitól, a két ária és a záró capriccio változatos érzelmi világán keresztül. Ujjai gyakorlottan és hatásosan közvetítették a legigényesebb részeket is, időnként olyan gyorsan mozogva, hogy már homályosnak tűnt. A gyorsaságot a legatók gazdagságával állította szembe, és ebben teljes összhangban volt a zenekarral. A lelkes ünneplés után egy élénk ráadást hallottunk, Bach d-moll szólószonátájának Courante tételét.”

.

.

A Marinszkij Színház, Zenekar stb. nevét 1860 óta II. Sándor cár akkori felesége (Maria Alexandrovna) iránti tiszteletből kapta, így magyarul ez a Mária(i) Színház stb.

 

Az említett tavaly szeptemberi koncertről:

Los Angeles Times: "Barátit még nem nagyon ismerik Észak-Amerikában, pedig ez nagyon is szükséges. Ő egy komoly kinézetű fiatalember, aki póker-arccal és nem hatásvadászó mozgással játszik, aki azt tartja fontosnak, hogy a vonója útján közvetítse a teljes művet. Mindenfajta erőlködés nélkül nyújtott óriási romantikus hangzást Stradivariusával, nagyon magabiztos lírai elképzelése volt a lassú tételben, és kellően féktelenül játszott a híres "törökös" részletekben."

.

.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1984)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.10.19 0 0 1984

Baráti Kristóf az Egyesült Államokba, Kaliforniába repült, hogy a Gergiev-dirigálta Mária(i) Zenekarral kétszer is fellépjen a Stravinszkij-hegedűversennyel. Holnap. 20-án a Costa Mensa nevű kisvárosban szerepelnek (a Segerstrom házaspárról elnevezett koncertteremben, majd 25-én Northridge-ben egy egyetemi helyszínen, az alábbi képen látható Nazarian-házaspárról elnevezett teremben. Az első koncerten egy Debussy-művet és egy másik Stravinszkij-darabot is előad a zenekar (https://www.scfta.org/events/2018/mariinsky-orchestra). 25-én pedig csak Stravinszkijtől játszanak: https://www.thesoraya.org/calendar/details/mariinsky-orchestra.

.

A holnapi koncert előzetesében Peter Lefavre az alábbiakat írta:

Az írást Kristóf képével illusztrálta, hiszen a címben is őt említi:

Baráti Kristóf egy óriási Stravinszkij-freskót elemez.

Lejjebb pedig Kristófot faggatja, annak bemutatása után.

.

Az írásban persze szó van a zenekarról is, vezetőjének számos tisztsége és feladata okozta leterheltségéről: "Valerij Gergiev talán a Föld legelfoglaltabb embere, aki üzemben van a napi két órai alváson túl "

.

Számomra a továbbiak az érdekesebbek az ismert érdemek említésén túl (díjak, bár a megnevezett két magyar mellett még nagyon sok zenész kapott Kossuth-díjat, többen többször is, de a komolyzenei előadóművészek között is több kitüntetett hegedűművész volt Baráti előtt: Zathureczky Ede kétszer, majd Kovács Dénes, Komlós Péter, Rolla János, Szenthelyi Miklós és Kelemen Barnabás)...

 

Tehát...

== Röviden: Baráti hírneve jól megalapozott, és ezáltal a hegedűsök világméretű piacának egyik vezető egyénisége lett.

Baráti és Gergiev gyakran lépnek fel együtt, és mivel korábban ezzel a művel is, életteli előadásra számítunk. Baráti ennek a versenyműnek a legjobb előadói közé tartozik, aki rajongással foglalja össze a darab bonyolult szerkezetét, valamint viszonylagos homályosságát.

 

     „A nagy hegedűversenyek között a Stravinszkijé meglehetősen ismeretlen, és még más művei között sem a legkedveltebb, ami önmagában is kihívás!”

 

A mű egyik jellegzetessége az a három hangból álló lenyűgöző akkord, amellyel mindegyik tétel kezdődik. A zeneszerző szerint „ez a mű nyitja”.

 

    „Stravinszkij zenei nyelvezetének igen erős visszatekintő érzete van, gyakran kapcsolódik klasszikus és barokk ötletekhez, és ez utóbbi biztosan kiérezhető a hegedűversenyéből. A négytételes darab összes tétele valóban egy meghatározott akkorddal kezdődik, amit a hallgató is észre tud venni, és némiképpen ez a mű mottója.

    A tételek igen eltérő jellegűek. Az első kissé groteszk, bár humoros. A második inkább kamarazenei, a harmadik a többihez képest éneklő, az utolsóban pedig nagyon ritmikus záró hangulatot érzünk, benne egy virtuóz, erőteljes kódával.”

.

Ezekkel a stilisztikai követelményekkel mi a legnagyobb kihívás a darab előadásakor?

.

"Általában leginkább az, hogyan valósíthatók meg a ritmikai elképzelések a zenekarral és a karmesterrel közösen. Ezt a művet nem egy hegedűszólókból és zenekari anyagból álló darabnak tartom, inkább egy óriási kamarazenei alkotásnak, amelyben ötleteimet a zenekar tagjainak és a karmesternek az elképzeléseivel összehangoltan kell megvalósítani. Ez jelenti a kihívást, miáltal folyamatos tempót érhetünk el. Külön ez nem megy, technikailag nem könnyű úgy előadni.”

.

Habár Baráti korábban már előadta ezt a darabot Gergievvel, és másokkal is többször játszotta már, mégis nagyon jól fel kell készülnie, hogy a koncert megvalósuljon.

.

„Általában a lehető legmélyebben próbálom megérteni a darabot tartalmilag. Nem csupán előadástechnikailag, hanem a hallgatók felé való közvetítés érdekében, hogy ne csak én és zenésztársaim értsük, hanem a közönség is. Nem csak a saját szólamomat, hanem a teljes partitúrát elemzem, hogy megértsem a karmester különböző döntéseit, miért így vagy úgy döntött, és egyáltalán, mi volt döntésének az oka. Már az első próba során szeretném ötleteimmel a teljes zenét egy nagyobb festményként érzékeltetni.”

.

Ezt a „nagyobb festmény”-t a koncert előtt Brian Lauritzen fogja felvezetni.

.

.

S ha nincs előzetes Baráti fényképe nélkül, kell néhány rövid zenei illusztráció is Kristóftól Gergievvel.

 

https://www.youtube.com/watch?v=V4_htUEf8iA

 

https://www.medici.tv/en/concerts/valery-gergiev-conducts-vivaldi-strauss-stravinsky/?utm_source=facebook&utm_medium=cpc&utm_campaign=20180227_gergiev%20barati

.

.

Több mint két éve pedig a zuglóiakkal adta elő Kristóf ezt a darabot, de előtte még az I. Bartók-hegedűversenyt, utána pedig a Csajkovszkijt is eljátszotta! Nagy kihívás volt az is, emlékezetesen nagy sikerrel.

.

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.10.14 0 0 1983

Október 13-án megvolt a lenti kiállítás záró eseménye, amiért érdemes volt 30 km-t utazni, de még mielőtt beszámolnék róla, bemásolom Baráti Kristóf beszélgetését  Hollós Mátéval, amit a szeptember 22-i Bach-szólóest műsorfüzetében olvashatott a közönség. (Ahol lehetett, rövidítettem, máshol kiegészítettem.)

.

"Úgy játszom, mintha az egészet akkor találnám ki"

.

Gondolom, a hgv. koncepciója az volt, hogy tiszteletadás legyen, Henryk Szeryng lengyel honfitársa és a Müpá-hoz kötődő magyar művész közös gesztusa. Kié volt az ötlet?

.

A Müpáé, és számomra nagyon kedves. A Szeryng-féle Bach-összkiadás sokáig etalonom volt, gyermekként abszolút hangideálnak tekintettem. Akkor kevesebb is volt az összkiadás. Bachnál az improvizatív jellegnek nagy szerepe van. Néha koncert közben úgy érzem, hogy úgy játszom, mintha az egészet akkor találnám ki. Ha nem is tudatosan, de próbálok ennek teret adni, elereszteni a megszokottságot, a múltkori előadáshoz való ragaszkodást. Ebben a szabadság-kezelésben érzem, hogy saját hangot találok.

.

Ilyen irányváltásnál, amikor előadás közben távolodsz az eredeti szándéktól, nem tartasz attól, hogy nyolc vagy tizenhat ütem után megbánod, és visszafordulnál?

.

Az ember teljes meggyőződéssel lép a pódiumra, sugallni akar valamit a hallgatóknak, majd kérdésekkel jön le onnan: nem volt-e ez itt sok, az ott meg kevés? Ez a tépelődés azonban alternatíva-ébresztésre is jó, és ilyen variánsok a partitákban - vagy akár a csellószvitekben – az ismétlésekben már előadás közben felmutathatók. (A szonátákban más a helyzet.) Ezekre a módosított ismétlésekre nem törekszem, de hagyom, hogy megtörténjenek. Például lehet, hogy az eredeti harmóniában – mondjuk egy szűkített szeptimakkordban – csúcspontot éreztettem, máskor viszont u.azt mélypontként. Bach zenéjére mondják: nehéz elrontani. Számomra a három szonátából és három partitából álló szólóhegedű ciklus a zenetörténet egyik legélvezetesebb csúcsa, mert át tudom érezni, milyen lehetett Bach számára ezeket a struktúrákat rögtönözni.

.

Miben határozod meg a saját hangodat?

.

Nehéz ezt hangszer nélkül megfogalmazni. A mai palettán a legkülönbözőbb Bach-előadásokat találjuk: a legortodoxabb, szinte már dogmatikus, ideologikus felfogástól a Kelet-Oroszországban még dívó, szélsőségesen romantikus interpretációig. Sejtelmünk sincs, miként szólhattak ezek a művek Bach korában. Ismerünk leírásokat, technikai útmutatásokat, lehetnek elképzeléseink, milyen tudással voltak vagy nem voltak képesek ezeket előadni, de több a kérdőjel. Vannak adatok, tendenciák, amelyek közelítenek ahhoz a világhoz, de tárgyilagos megítélést ezek sem kínálnak. Ugyanakkor nem fordíthatjuk vissza az idő kerekét, nem tehetünk úgy, mintha nem ismernénk a 20. századi repertoárt, megannyi hangfelvételt, amelyeken keresztül messzire jutott a barokk művek előadási gyakorlata, és tudjuk, milyen lehetőségeket kínált fel a hangszeres technika.

Ezekből ki tudjuk választani, hogy mitől érdemes tartózkodjunk, mit érdemes beépítsünk játékunkba. A lehető leginkább beszédszerűen próbálom kezelni ezeket a műveket, egyes tételek egészen dialógus jellegűnek tűnnek. A dialogizáló karaktereket pregnánsan személyesítem, jelenítem meg.

. 

Mennyiben jelentkezik számodra ez a beszédszerűség másként a szonátákban, mint a partitákban?

.

Ezt mindig az adott tétel határozza meg. Egy fúgában pl. előfordulhat egy olyan egyszólamú közjáték, szekvenciális tematika, amely beszédszerű formálást tesz lehetővé, bár a fúga alapvetően szikár. A partiták egyszólamú, kettősfogásoktól, akkordoktól mentes tételei sokkal alkalmasabbak ere. Éppen Szeryng szorgalmazta egykor, hogy a szólamokat érezhetően különítsük el, aztán tűnődhetünk, mit sorolnánk a felső, a középső vagy az alsó szólamba.

.

A koncerten mindketten játszotok szonátát és partitát is. Volt valamilyen preferenciád?

.

A Chaconnet én kívántam játszani. Az egész ciklusból kilóg ez a tétel - igazán nem is értem, miért tette bele Bach. Nemhogy a csellószvitekben, de még a billentyűs művek között sincs ilyen műfajú és méretű alkotás. Nem csoda, hogy a zongoristák át is írták maguknak. Busoni két kézre, bal kézre Brahms és Zichy Géza, míg  Joachim Raff zenekarra... Egyébként gyakran tűzöm műsorra mind a hat művet, mert szeretem így együtt, kerekebb rálátást adva az egészre.

.

Ha azt éreznéd, hogy Jakowicz más szellemben közelít a darabokhoz mint te, zavarna?

.

Biztosan nem, mert akkor az is zavarhatna, hogy más mit kezd Mendelssohn hegedűversenyével. Volt olyan időszak, amikor bosszantott, amikor tőlem teljesen idegen előadásmódokat véltem hallani, különösen nagy nevektől, de leszoktam erről. Toleránsabban kezelem az előadói szabadságot, és inkább tanulságos mások eltérő gondolata, megoldása, esetleg összefüggések zenei utasítások figyelmen kívül hagyása részükről. És bizony: időm sincs mások előadását hallgatni.

.

Mióta játszod ezt a sorozatot?

.

Amikor elkezdtem járni Párizsba ottani mesteremhez, Eduard Wulfsonhoz, a h-moll partita kivételével már mind játszottam. Ekkor, 1999-2000 körül odáig „fajult”, hogy már nem csak egyet, hanem az összeset eljátszottam. Két egyórás félidővel ez megvalósítható, de később afelé hajlottam , hogy az egyik rész a szonátáké, a másik a partitáké legyen. Ez pedig kezdődjék az E-dúrral és záródjék a Chaconne-nal (jó érzés, amikor az ember a harmadik szonátával már végzett...)

.

Szerinted mennyire megterhelő a közönségnek a teljes ciklus, egyáltalán, egy egész estényi szólóhegedű hangzás?

.

Egyénektől függ, és attól, milyen szándékokkal ül be valaki a koncertre. Nem fárasztó, ha érzi a tételek karakterét. Nemhogy a könnyedebb, táncos partiták, de még a szonáták négytételes formája is jól esik a hallgatónak: a bevezető tétel után jön egy súlyos, bonyolult, mozgalmas, szellemileg inspiráló zene, majd megint egy pihenő, végül egy rövid, virtuóz zárás. De talán kérdezzük meg erről a közönséget! Érdekesnek találnám egy nagyobb mintában megszondázni a publikumot, hogy milyen „félelmekkel” érkezik, majd milyen benyomásokkal „távozik”.

.

.

xxxxx

.

.

A publikum egyikeként rögtön leszögezem, nemhogy félelemmel, hanem megelőlegezett örömteli tisztelettel megyek Kristóf Bach-műve(ke)t idéző szólóestjeire vagy csak egy ilyen rövid közreműködésére, majd ismételten feltöltődve távozom, már a következő hasonlót várva. Nem volt tehát véletlen a Chaconne választása a nagyon jól válogatott képzőművészeti alkotások körében, a kiállításnak helyet adó Párbeszéd Háza vezetőjének, Sajgó Szabolcsnak jó verseire "komponált" festmények és a látványos batikok, illetve a finom kis kerámiák és a "méretes" oszlopszentek hatásos faragványai között.

 

Egyedül a falak voltak túl szorosak és szinte csupaszok, ami túlzottan visszhangossá tette a teret, de Kristóf ezt azonnal érzékelte, és visszafogott a tempóból, nyújtván most is emlékezetest. Most is érezhető volt mélységes alázata a zeneszerzőhöz és művéhez, és az előadása utáni beszélgetésben joggal nevezte mindkettőt az alfának és omegának. Negyedórányi csoda egy 35 éves fiatalember közel 300 éves remekével, egy 315 éves mesterhangszerrel, és együtt az egészet egy alig 40 éves mai fiatalember hozta közénk, aki játék közben nem is sejti, hogy a mennyekben van.

Sajgó Szabolcs kérdésére, hogy mire gondol játék közben, Kristóf azt válaszolta, hogy semmire, és ezen nem csodálkozom, hiszen szinte nincs is magánál, és annyira a természetfelettit testesíti meg, hogy elképzelhetetlen az ilyen mérvű koncentráció alatt másra gondolni, mint a vérében lévő és az ujjaival, karjával közvetített muzsika lehető legjobb közvetítése. Mindig alázattal, mint írtam előbb.

 

Tisztelettel játszott a nagynénjének is, akinek látványos műveiből az egyik legszebbet, a Mennyországot jelképező pávát választotta kedvencének (a kép a baloldali egy korábbi kiállításon). Meggyőző volt újra hallani a Chaconnet, és ahogy a múltkori tompa térben, most az említettben is igazolta annak kiemelkedő értékeit, amit megint megkaptunk. Szerencse, hogy közben ez neki is megmarad, és legközelebb talán megint kissé másként, ad hoc improvizálva fogja játszani, mintha akkor találná ki. Hogy miket ki nem talált (mondani) ez a zseniális hegedűs?

 

 

A páva választása igen érdekes, mivel ez a gyönyörű hím állat a szépséget, a teljességet szimbolizálja, vagyis a mennyei jelző használatakor ennek a megközelítésére utalunk. A Földön élünk, az iparművész és a hegedűművész is, itt éppen rokonok, és a mennyeit próbálják közvetíteni, így talán nem is véletlen ennek a képnek a kiválasztása.

 

S ha már zene-, vers- és képzőművészet, eszembe jutott Weöres Sándor III. Szimfóniája a tizenkettőből, amit már megidéztem a vers-témában, és amelynek II. tétele éppen a páváról és a valódi helyét, a földi és az égi közti választ kereső halandóról szól, aki őrizni kívánja és továbbadni nekünk gyöngyeit. Izgalmas vers, amelynek ez a legszebb  tétele. A pávákról INNEN !

.

Végül eszembe jutott Sajgó Szabolcs utalása Kristóf ismerten elvarázsolt, szinte misztikus állapota nagyszerű játéka közben, ami éppen a "páváskodó" előadóként ismert társakkal ellentétes, mert nem a külsőségekkel akarja megnyerni a hallgatókat, hanem a kivételesen átélt muzsika szépségével.

.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1981)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.10.05 0 0 1982

Hosszú ideig élvezhetetlen volt a HírTv, de most megint érdemes időnként rákeresni. Újra indított IKON című kulturális műsorát, amelynek mottója: "Érzékeny emberek, művészek, alkotók, a kulturális élet szereplői, valódi ikonok", most Mohácsi Szilvia vezeti, és közismert zene-, de különösen Baráti Kristóf hegedülésének szeretete okán első beszélgetésének második alanya Kristóf volt (a másik Trill Zsolt, a közismert színész). A beszélgetések kb. 20-20 percesek.

.

Szeptember 8-án volt az adás, érdemes meghallgatni, megnézni! Szóba került a két héttel későbbi Szeryng-évfordulóra időzített Bach-koncert ia, és majd bemásolom annak a koncertnek a műsorfüzetében megjelent másik beszélgetést, amelyben Kristóf partnere Hollós Máté volt.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.10.04 0 0 1981

Baráti Kristóf életrajzából tudjuk, hogy édesanyja Kákonyi-lány (Borbála), az ismert festő, szobrász, grafikus (István: 1917-1993) egyik lánya. Ő volt Kristóf első hegedűtanára, és még most is tanít a Vecsési Zeneiskolában. Kristóf anyagkezelése, forma-, ritmus és színérzéke tehát nem véletlen.

.

Nem véletlen tehát, hogy a budapesti Párbeszéd Házában megnézhető - Különféle, mégis egy - kiállítás október 13-i záróeseményében az egyik közreműködő Baráti Kristóf lesz. A kiállító (Kákonyi Júlia) nagynéni időnként meghallgatja Kristóf koncertjeit, ahogy Kristóf máskor is vállalt hasonló szerepet kiállításokkal kapcsolatban.

.

A programról innen: http://parbeszedhaza.hu/esemeny/ettol-gyogyul-a-seb-kakonyi-julia-kiallitasanak-finisszazsa

.

.

Most pénteken pedig egy közbenső eseménye lesz Kákonyi Júlia kiállításának. Elcsendesedő szemlélődés címmel:

http://parbeszedhaza.hu/esemeny/lelkiallitas-kakonyi-juliaval-es-sajgo-szabolcs-sj-vel

 

.

.

Csak kiegészítésként a művészettel átitatott családhoz: Kákonyi István alkotásaival már gyerekkoromban találkoztam, mert a 40-es évek végén felavatott rózsadombi Kapisztrán Szent János templomban az egyik fából készített nagyméretű szobrot (Jó pásztor) ő faragta, majd a templomkert támfalának építéséhez kapcsolódó kerítésépítés során a K-i feljáró lépcsővel szembeni kovácsoltvas alkotáson is ő dolgozott a védőszent megformálásával. Ott volt az esküvőm is, de akkor még nem ismertem a zenei és egyéb kapcsolatokat, sőt: Kristóf akkor még meg sem született.

Egyébként a harmadik, egyben legfiatalabb, Kákonyi-lány (Zsófia) is művész, festő és restaurátor. akinek nővérével közös kiállításai is voltak.Tőle kapta a szintén hegedűs Baráti Zsófi a nevét. Volt olyan kiállításuk, ahol éppen Zsófi hegedült a megnyitón. Édesapjuk, Baráti András gordonkaművész sajnos már több mint 4 éve elhunyt.

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.10.01 0 0 1980

Szeptember 30-án megvolt a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Baráti Kristóf közös koncertje a Zeneakadémián, és persze a műsor miatt néhány kisegítő művész is kellett a nagyszerű előadáshoz. Baráti vezényelt is a szünet után.

.

Az első részben a két Bach-hegedűversenyt adták elő, amelyben Dinyés Soma erősítette a basszus kíséretet, a fő szólam pedig Barátié volt most is. Kifogástalan zenekar és egyedülálló szólista, de persze Horváth Bence is állt a bőgője mögött...

Az 55 éves zenekarra jobban illik az Együttes elnevezés, hiszen most is annyira együtt voltak, és persze a szólistával is. A megfiatalodott vonósok zsigereikben érzik a muzsikát, a szólista pedig nekünk felfoghatatlan csoda, minden hangjával, vonásával, minden részletben és együtt is egész.

.

A LFKZ-ral nem először szerepelt Kristóf, és a most előadott versenyművek közül az a-mollt már hallottam velük Fehérvárcsurgón 2014 nyarán. A két remek versenymű után egy ritkán hallható vidám, a későbbi bécsi romantika kedélyességét megelőlegező, de néha nagyon nehéz Schubert-rondót (A-dúr, D 438, 1816) is előadott a vonósokkal, amivel rögtön kibővíthető az általam ismert repertoárja.

.

Kristóf játékáról sokan és sokszor megfogalmazták, és ez most is ült, hogy számára nincs technikai nehézség, így szinte csak a művek hangokon túli lényegének visszaadására helyezi a súlyt, teljesen átélve és visszaadva a zeneszerző kottában rögzített elképzeléseit. Tökéletes médium!

.

Csak a történeti hűség kedvéért a sokat hallott Bach-hegedűversenyekhez, mivel mindkettőnek van csembalóra írt változata is az 1730-as évek végéről (játsszák persze zongorával is):

- az 1041-ből a BWV 1058 (g-moll)

- az 1042-ből a BWV 1054 (d-moll)

.

A Schubert-rondó egy felvétele, mert talán csak egyszer hallottam a tegnapin kívül. Játsszák szólóhegedűvel és vonósnégyessel is.

.

Baráti ráadásai következtek: a parádés és gyors rondó után szinte rálicitált a 2. Ysaÿe-szólószonáta sokat játszott első tételével, az Obsession (Lidércnyomás) cíművel.

Következtek a Bach-tételek, de nem tudni, hogyan választja ki Kristóf a kb. 2-3 perces rövid tételekből az éppen eljátszandót. Most talán a lecsillapító hatású d-moll sarabande kívánkozott elsőnek, majd ugyanabból a partitából a valamivel rövidebb courante tétel. Ezeket a szintén tüneményesen előadott ráadásokat mostanában nem mondja be Kristóf, pedig jó lenne, nem kellene néha találgatni!

.

A szünet után Kristóf nélkül adta elő a zenekar a 10. Mendelssohn-vonósszimfóniát (h-moll), a 14 éves szerző sokat játszott tündéri kis darabját. Majd zárásként Mendelssohn-Olasz szimfóniája hangzott el a fúvósokkal és ütőssel kiegészített, és máshol is megerősített vonóskarral, Kristóf értő vezénylésével. Nagy siker volt ez is.

.

Mit is írhatnék összegzésül? Baráti minden szereplésére nagy reményekkel megyünk, és sosem csalódtunk benne. Csodafelnőtt, a zeneszerzők legjobb közvetítője, kifogástalan technikával megalapozott interpretációi virtuózak, de végig mélységes alázattal övezve. Élvezzük, értjük, elvarázsolódunk, köszönjük, várjuk a következőt!

.

Itthon legközelebb január 11-én a MÜPÁ-ban a három Brahms-zongoranégyest adja elő Várjon Dénessel, Szűcs Mátéval és Várdai Istvánnal. A III. emeleti középerkélyen még van 36 szabad hely. Az orgonaülések után a pódiumra is kellene jegyeket árulni, akkora az érdeklődés!

Addig és utána is az alábbiak szerint szerte a világban.

.

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.09.28 0 0 1979

A lejjebb említett Fáy-kritika csak előzetes volt. Az ÉS legfrissebb számában jelent meg egy részletes beszámolója, a tőle megszokott őszinteséggel.

A vadonatúj Mini Cooper Countrymanemmel éppen az M7-esen utazok 130-mal, és az automata kormányzás mellett, Baráti Kristóf Bach-CD-jét hallgatva, másolom be a kritikát.

.

Hasonló az élmény a NAGY KALANDORRAL kalandozni kis hazánkban, mint Kristófot hallgatni (közben), és mindezt mindössze a mini, 7.919.000 Ft-os kezdőártól hirdetett csodálatos kis mini  csúcsmodelljében ülve. Az enyémet nem vettem, hanem nyertem, aminek feltételeit az ajánlott oldalon lehet megtudni :-)

.

A fele más

 

MŰBÍRÁLAT - ZENE - LXII. évfolyam, 39. szám, 2018. szeptember 28.

.

(Bach: Szonáták és partiták szólóhegedűre – Müpa, Fesztivál Színház, szept. 22.)

 

 

Milyen kár, hogy a józan észt legyűrte a kötelességtudat. 

A második részben viszont jött Baráti Kristóf, és tényleg, mintha azt a feladatot is magára vállalta volna a ráeső két szonáta és egy partita mellett, hogy az intézményt, a hangverseny intézményét is megtámassza a vállával. Mindent megkaptunk, amit csak az élő előadástól megkaphat az ember. Hogy rögtön az elején kezdjem: a hegedűhang szépségét.

.

Mint valami nagy idők tanúja, azt számolgatom, mikor is hallottam utoljára  Bach szólóhegedűre írt műveit hangversenyen. Régen, talán a nyolcvanas évek végén, Sigiswald Kuijken előadásában. Ami természetesen nem jelenti, hogy ne nyílt volna azóta alkalom rá, de hogy nem gyakran, az eléggé bizonyos. A három szonátából és három partitából mintha valami zenei kuriózum, titkos csemege vált volna, tessék hazamenni, és ott hallgatni a lemezjátszóból, ez valami olyan súlyos élvezet, hogy sem hegedűs, sem közönség nem bír vele. Közben a művek részletei gyakran hangzanak el, hegedűversenyek után a szólista egy-egy tételt választ ráadásnak, hogy halljuk, komoly emberrel van dolgunk. Teljesen követhetetlen, hogyan válik a nehéz súlyú műélvezetből ráadásdarab, de hát nem ez az egyetlen különös jelenség a napi koncertgyakorlatban, és egyébként sem érdemes éppen most bánkódni a jelenség miatt, amikor eljátszották mind a hatot a Müpában.

.

Még egy jó dolgot tudok a koncert körül, a megváltozott sorrendet. Két hegedűművész játszott, és ha jól értem az eredeti szándékokat, felváltva adták volna elő a darabokat, ami nagyon gyakorlatias dolognak látszik, de nagyon zeneellenesnek is, óhatatlanul valami vonópárbajjá változott volna a koncert, kinek ez tetszik, kinek az.

.

Utólag azért kiderült, hogy ettől olyan nagyon nem kellett tartani, nem hiszem, hogy bárkinek tetszett volna Jakub Jakowicz, főleg Baráti Kristóf mellett, de ehhez el kellett jutni valameddig a hangverseny során. Töredelmesen bevallom, úgy öt percig tetszett Jakub Jakowicz is. Bejött, és szinte még menet közben játszani kezdett, amikor más még hangol, mélyeket sóhajt, várja, hogy beboruljon az ég a közönség fölött, ő már mélyen benne járt a h-moll partitában, és miért ne tette volna. Nem kell feltétlenül végigjátszani a megszokott szertartást, ha ő úgy érzi, ez a zene sokkal természetesebb, hogy a maga módján közelebb van az utcai zenéléshez, mint a frakkba bújtatott élvezkedéshez, nézzük, hátha igaza van. A probléma esetleg akkor sem probléma, ha Jakub Jakowicz hegedűhangja is egy kicsit közelebb van az utcai zenészéhez, közelebb, mint ideális volna, nyinyeg meg zizeg, attól még Bach környékén vagyunk.

.

Sajnos semmi nem lesz jobb az első rész során, hogy pontosabb legyek, minden csak rosszabb lesz, a hangszer egyre hamisabb, a játék egyre dekoncentráltabb. Van egy pillanat a harmadik szám alatt, valahol az első két tétel fordulóján, amikor azt érzem, hogy már a művésznek is elment a kedve ettől az egésztől, szíve szerint levenné a hegedűt az álla alól, ne kínozzuk tovább egymást, ezt se játszani, se hallgatni nem jó, vegyük teljesítettnek a feladatot, tessék frissítőket vásárolni.

.

Milyen kár, hogy a józan észt legyűrte a kötelességtudat.

.

A második részben viszont jött Baráti Kristóf, és tényleg, mintha azt a feladatot is magára vállalta volna a ráeső két szonáta és egy partita mellett, hogy az intézményt, a hangverseny intézményét is megtámassza a vállával. Mindent megkaptunk, amit csak az élő előadástól megkaphat az ember. Hogy rögtön az elején kezdjem: a hegedűhang szépségét. Hogy nem azért hegedül valaki, hogy a többieket kínozza vele. A koncentráltságot, fegyelmet, póztalanságot, hogy egyedül állok itt, a pódium közepén, mégsem én vagyok a főszereplő. A teljes második rész fölépítettségét, három mű, három világ, mégis minden a Chaconne felé tart, ami a sorozat leghosszabb, legsúlyosabb tétele, közben mégis csak egy tétel a többi között. Kell hozzá némi erőgyűjtés, Baráti Kristóf is kicsit elkülönítette a koncert többi részétől, lerázta kétszer a karját, menjen bele gyorsan a vér, mert szükség lesz rá, aztán egyetlen lendülettel suhantunk végig a máskor kilátástalannak tűnő folyamaton, nem olyan nehéz, egyáltalán nem nehéz, csak annyira, mint fölrepülni a felhők felé, és bedugni a fejünket a mennyországba.

.

Gyors számvetés: jobb ember nem lettem. De gazdagabb igen.

.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1978)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.09.24 0 0 1978

    A Müpa Fesztivál Színházát nem véletlenül nevezik így, elsődleges célját kifejezni, ahogy a Bartók Béláról elnevezett nagytermet hangversenyteremnek hívják. Ennek az elkülönítésnek megfelelően tervezték a két terem akusztikáját: a Nagyteremét a világszínvonalú amerikai ARTEC akusztikus tervező cég és vezetője, Russell Johnson nevével fémjelezve, míg a másikét hazaiak, és - sajnos szinte alkalmatlan komoly komolyzenei koncertekre. A koncertterem akusztikai tervezőjét a világ legjobbjának tartják, amit számtalan épülete, terme igazol a közel ötven éves működése alatt. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet a szakma és a tájékozottabb hallgatóság a világ legjobb előadótermei között tartja számon, ahol akár nagyzenekari, akár kamarazenei vagy szólókoncerteken is tökéletes élményt nyújthatnak a zene kiválóságai, és teszik is sokszor telt ház mellett.

    Baráti Kristóf és társa vagy társai számos nagy sikerű és telt házas koncertet adtak eddig is a Nagyteremben, hiszen 2014 óta már Kristóf nevére is fokozott érdeklődéssel reagál a közönség. Volt eset (2015 tavaszán), amikor egy kritikus (Könyves-Tóth Zsuzsanna) a következőket írta Baráti Kristóf és vendégei koncertje után:

.

"... nem kérdés, hogy Baráti Kristóf a világ minden táján megtölti a hangversenytermeket, ez esetben mégis az volt az érzésem, jobb lett volna egy kisebb, bensőségesebb helyszín, akár a Zeneakadémia Nagyterme vagy a BMC Kamaraterme. Rengetegen beszélnek mostanában a hangversenyhagyomány változásának szükségességéről: a túl nagy csend és fegyelmezettség, túl jó akusztika hiába szolgálja a legtökéletesebb körülményeket a zenének, mégsem közönségbarát, hiszen nehéz tested-lelked átadni a művészetnek, ha arra kell ügyelni, nehogy túl hangosan vegyen az ember levegőt. Mindezt persze sikerült Baráti Kristófnak háttérbe szorítania néhány perc alatt, ahogy belekezdett Bach d-moll partitájába. 1703-as Stradivariján olyan hangzást hozott létre, mintha templomban lennénk: a visszhangérzetet nem csak piano-forte játékkal érte el, az egész hangszer zengett, ahogy végighúzta vonóját a húrokon."

.

.    Az előbbi részletből két dolgot emelek ki: az ajánlott kisebb helyszíneket, illetve a d-moll partita előadására vonatkozót. A tegnapi előadás a kritikában nem említett Fesztivál Színházban volt, és a 37 éves lengyel Jakub Jakowicznak jutó három szólómű után Kristóf most is a szólóhegedülés csúcsát jelentő partitát adta elő a g-moll és az a-moll szonáta után. Nem tudom a helyszínválasztás okát, de pl. a Nagyterem szabad volt, így talán anyagi lehetett, vagy féltek a kevésbé ismert lengyel hegedűs kisebb vonzerejétől. A Nagyterem közel 1600 fős, a Fesztivál Színház 460 személyes, és tegnap - a meghirdetett telt ház ellenére - több mint tíz százalék üres hely volt. Utóbbit valóban okozhatta a lengyel hegedűs, akinek játéka igazolta is a feltételezett félelmeket, mert "ég és föld " volt a két előadó közötti különbség. Előbbi ugyan szépen előadta a darabokat, de az állványon lévő kotta mellett sem érződött a földtől való eltávolodása.

    Baráti játéka viszont kárpótolt mindenkit, ő fejből, a szokásos transzban, ami már a csoda kategóriája! Az említett akusztikai problémák ellenére is, és ez is adja nagyságát, mert ahogy az idézett kritika írta: (és nem is mintha, hanem) valójában templomban érezhettük magunkat, de inkább a mennyekben, ahol különben sem tökéletes a visszhang, de az érzet akkor is mennyei. Baráti játéka esetén, már nem először, a legtökéletesebb műelemzést és interpretációt élvezhettük, persze nem mindenki egyformán, mivel különböző helyeken ültünk, más a befogadó képességünk stb., de megszólalásai mindig teljesek, és kifogástalannak hangzanak, ahogy most is ilyen volt.
     Beszélhetnék itt az utórezgések miliszekundumairól, a terem hőmérsékletéről és páratartalmáról, a szerencsés hallgatók legideálisabb elhelyezkedéséről, de nekem és hallgatótársaimnak az élmény tökéletes volt, mert hiánytalanul mutatta meg ezeknek a remekműveknek a szerkezetét, és varázslatos, valóban földön túli tudással nyűgözte le hallgatóságát. Minden gesztusa hibátlan volt, építkezése biztos alapokon kiegyensúlyozott és látványos, eszembe sem jutott, hogy nem a Zeneakadémián vagy másutt vagyok. Egyedül a klíma surrogása zavart.  Természetesen most is a d-moll partita előadása volt a csúcs, és ahogy az említett 2015. évi előadásán vagy korábban az MTA Dísztermében, idén pedig a Kaposfesten, illetve élő koncertközvetítéseken vagy CD-jét hallgatva, egyre közelebb kerülök e darab(ok)hoz, és felvételeket hallgatva másoktól is, ki merem jelenteni, hogy még senkitől sem hallottam ezeknél jobb és szebb előadást.  Feltételezem, hogy Baráti teljesen megtöltené a Müpa Nagytermét is ezekkel Egyszer meghallgatnám pl. Szentpétervárott, ahol idén június 20-án a teljes sorozatot előadta a Mária (Mariinszkij) Színház Koncerttermében, vagy Moszkvában a Csajkovszkij Teremben egy önálló szólóesten, és erre számítok is még elérhető időtávban, és persze itthon is!
    Bach csúcs a zenében, ahogy Baráti Kristóf is csúcs a hegedülésben, amit tegnap is igazolt, főleg a legismertebb és valóban csúcs-művel a részletezett problémák mellett és ellenében is. Öröm, hogy ilyen eseményekben lehet részünk! Ha valakinek más a véleménye, megírhatja.
.
xxxxx

.
Fáy Miklós is ott volt a koncerten:

https://faymiklos.hu/2018/09/23/bach_dalban_elbeszelve

 

xxxxxx

.

.

Baráti Kristóf legközelebb szeptember 30-án lép fel itthon, a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Kamarazenekarral szerepel, szólistaként és karmesterként: Erről szól az alábbi tudósítás.

.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1975)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.09.21 0 0 1977

Az előbb ajánlott felvétel persze csak a d-moll chaconne volt.

A teljes mű egy másik Szeryng-felvételről INNEN !

 

Ezt is érdemes elolvasni! Szeryng hegedűi

 

Különben Kristóf partnere, Jakub (Kuba) Jakowicz pár hét múlva lesz 37 éves. Édesapja is Kristóf, híres hegedűs és tanár.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1976)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.09.21 0 0 1976

A Henryk Szeryng előtti tisztelgést hadd egészítsem ki a holnap is nagyon várt d-moll partitával, amit két részletben innen is meg lehet hallgatni a felvételkor 43 éves Szeryngtől. Kristóf jövőre lesz 40 éves.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1975)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.09.21 0 0 1975

Indul a hazai koncertévad Baráti Kristóffal is, aki holnap este a Müpa Fesztivál Színházában lép fel a lengyel Jakub Jakowiczcsal. Felváltva játsszák el a Bach-szólóhegedűre írt szonátákat, illetve partitákat a nagy előd születésének 100. évfordulóján.

 

Az előadásra már elfogytak a jegyek.

 

Kristóf a g-moll (BWV 1001), az a-moll (1003) szonátát és a d-moll (1004) partitát adja elő.

.

https://www.mupa.hu/program/komolyzene-opera-szinhaz/szeryng-100-barati-kristof-es-jakub-jakowicz-2018-09-22_19-30-fesztivalszinhaz

.

A felvezetőből kiderült, hogy kiknek a művészetéhez kapcsolódott leginkább Szeryng, és ezt egészíthetjük ki azzal, amit Baráti Kristóf életrajzában említenek mindig:

.

..." Tanulmányait Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos tanítványaként. Még egyetemistaként megnyerte az olaszországi Lipitzai Nemzetközi Hegedűversenyt és második lett a párizsi Long-Thibaud Versenyen. 1997-ban legfiatalabb versenyzőként harmadik díjat és közönségdíjat nyert a rangos brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen. E sikerek után újragondolva technikáját Párizsban képezte magát tovább a Milstein, Menuhin és Szeryng iskoláit tovább örökítő Eduard Wulfsonnál. "

.

Szeryng 1988. március 3-án halt meg a németországi Kasselben.

.

A fenti linkben említett monacói Szeryng-síremlék itt látható.

 

Felirata: Művészetének lényegét a tökéletesség jelentette

 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.07.25 0 0 1974

Az alább hivatkozott felvétel eredete a közel öt éve készített CD, amit a Brilliant Classics készített a pécsi Kodály Központban. A lemezbemutató koncert a budapesti Festetics Palota Tükörtemében volt 2014. december 6-án, és nem Keszthelyen, ahol a feltöltő írja.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1973)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.07.25 0 0 1973

Kifogástalan és lenyűgöző volt a tegnapi Verbier-matiné Barátival és Debargue-val, és nemsokára felteszik a videót a medici.tv-re. Addig is meghallgatható egy rövid minta a Debussy-szonáta elejéről.

Az igazi fesztivál-műsort jól választották meg, és valószínűleg a közönség egy része ismerte is már Kristófot és társát, volt érezhető a fogadtatásból. A varázslatos Debussy-szonátával aztán nagy sikert arattak, és a következő romantikus rész csak fokozta a hatást, beleértve a ráadásokat (a Brahms-scherzót és a másodikként játszott G-dúr Brahms-szonáta lassú tételének második adagióját). Akkor már tomboltak a hallgatók, és alig akarták elengedni a két kiválóságot.

Ezek a zenészek maximálisan ismerik és értik ezeket a műveket, és tökéletesen adják is vissza: már az első belépéstől kezdve tudatosan építkeznek, mindig érzékenyen figyelve egymásra, és az összhatás így a legtermészetesebben volt káprázatos. Barátin most is kevésbé látszott a szenvedélyesség, a belső tűz, de mindig átjött az utolsó hangig csodálatos játéka. Társa más típusú, de ez máskor sem okoz nehézséget, mert játszi könnyedséggel muzsikáltak, hogy elmerülhessünk a gyönyörű dallamokban.

A Debussy-interpretáció után már mindenki nagyon közel került hozzájuk, és a szünet utáni Franck-szonáta tette teljessé az előadást, amire jött a még nagyobb hatást kiváltó két ráadás.

Ezekben a darabokban mindkét szólam egyenértékű, és a remek kamarázás után az előadók arcán is látható volt az elégedettség: sikerült n agyon értékes játékkal jutalmazni az Isten házát megtöltő igényes közönséget. Ebben a modern rk. templomban játszotta Kristóf 2016-ban a Bach-szonátákat.

 

Kristóf ma este a negyedszázados fesztivál-jubileumot köszöntő gálán játszik.

A közel 40 kiváló előadó és a két zene- és énekkar vezetőikkel bizonyára különleges lesz. Kristófon kívül Schiff András és Takács-Nagy Gábor is szerepelni fog, de itthonról is ismert másokat is látni a résztvevők között.

A gálát a medici.tv és az arte is közvetíti élőben 18:00 órától. 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1972)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.07.23 0 0 1972

Élőben közvetíti a medici.tva Verbier Fesztivál ma esti koncertjét...

 

...holnap délelőtt 11-kor pedig Barátiék kamarázását az Előzmény szerinti műsorral!

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1971)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.07.19 0 0 1971

E hó végén Baráti Kristóf három koncerten játszik az éppen most megnyitott 25. Verbier Fesztiválon Svájcban. Kristóf visszatérő művésze Verbiernek, ahogy az alábbi linken beharangozott idei első fellépése (július 24.) kapcsán is megidézik a tavalyelőtti egyik koncertjét a három Bach-szólószonátával. A teljes anyag a medici.tv előfizetése után hallgatható meg, de valaki már két hónapja betöltötte a tubusba az egészet :-))

Partnere Lucas Debargue zongorista lesz.

 

Utána 25-én játszik a jubileumi gálakoncert még nem ismert műsorában,

majd 27-én u.abban a helyi templomban, ahol Bachokat játszotta 2016-ban, az alábbi partnerekkel és műsorban:


Eduard Wulfson (hegedű)
Daniel Lozakovich (hegedű)
Zarina Simanszkaja (zongora)

Ravel: Tzigane
Ernst: Változatok a "Nyár utolsó rózsája" c. ír népdalra

 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.07.07 0 0 1970

Jó volt megint meghallgatni a Baráti-Várdai kettős nevével fémjelzett tavaly őszi koncertet a zuglói fiatalokkal, amit a Bartók Rádió tegnap kora délután adott le. Jobb volt mint a helyszínen, köszönhetően a terem hibáit kiküszöbölő mikrofonozási és hangmérnöki munkának.

Várdai István már ott is az újólag használt csellójával alkotott nagyot, míg a karmesterről az alábbi élménybeszámolóban is a legjobbakat írtam, amit a felvétel is megerősített.

Még közel két hónapig hallgatható vissza és érdemes időnként meg is tenni!

 

http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2018-07-06

Előzmény: [fidelio] mindegy (1903)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.06.23 0 0 1969

A Zeneakadémia honlapjának Hírei között Olvasnivalókat is ajánl, és tegnaptól itt lehet megtalálni az alábbi beszélgetést Baráti Kristóffal:

.

„Nagyon kényes szövet Mozart zenéje – nincsen ehhez fogható kihívás”

Összhang szerző és előadó között: W. A. Mozart és Baráti Kristóf címmel.

.

Hangtalanul, láthatatlanul formálódik a bensőséges kapcsolat szerző és az előadóművész között az évek, évtizedek alatt. Kemény munka és aktív figyelem kell ahhoz, hogy az eljátszott mű hangjegyein túl megjelenjen az alkotó személyisége, lelkiállapota is az előadásban. Baráti Kristóf hegedűvirtuóz most arról mesél, hogyan teremtette és éli meg az Összhangot Wolfgang Amadeus Mozarttal.

.

Unger Anna kérdez: Összhang –szerzővel és zeneművel. Mi jut erről eszébe?

Baráti Kristóf: Számomra az Összhang egyensúlyt jelent. .......................

.

.

A továbbiak a fenti link alatti képes írásból.

 

Az összhangról persze az eredete, a harmónia jutott eszembe, erről pedig Kristóf első szólistakénti fellépése, amikor nyolc éves korában Venezuelában a Maracaibói Szimfónikusokkal játszotta Vivaldi a-moll hegedűversenyét, amelynek címe: A harmónia ihletése.

 

Ennél egyértelműbb meghatározása nincs a jó zenének, főleg versenyművek esetében.

Édesapja akkor éppen abban a zenekarban csellózott... és Kristóf időnként azóta is  eljátssza az RV 356 jegyzékszámú művet (ld. a repertoárját!)

Mozart kapcsán pedig meghallgatható az interjúban említett briliáns Mozart-album,

amelyről e témában minden elért írás elolvasható 2016 közepétől, annak megjelenésétől. 

 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.06.22 0 0 1968

A koncert lezajlott Kolozsvárt, és az alábbi lelkes beszámolójában Kulcsár Gabriella értékelte a legmagasabb fokon a Baráti-Várdai kettős játékát és karmesterkedését (2018. június 15-én).

 

A zene hatalma - a harmónia szépsége cím alatt.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1965)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.06.18 0 0 1967

Újabb világraszóló fellépésre készül Baráti Kristóf, amikor 2018. június 20-án megint eljátssza a  hegedűre írt hat Bach-szólódarabot, akkor éppen Szentpéterváron, a már hagyományos Fehér Éjszakák Csillagai nevű monumentális zenei program keretében, az 1100 fős Koncert Teremben.

A fesztivál immár a XXVI., most a május 23. és július 29. közti időszakban, a legváltozatosabb műsorokkal a számos helyszínen. Természetesen a középpont a június 16-17.-i Szentivánéji álom balett volt, de az egész káprázatos!

 

Kiemelem a szólóesteket, amelyek közül talán a legnehezebb a Bach-darabok megszólaltatása, sorrendben a szonáták, majd a partiták az E-dúr, b-moll és d-moll sorrendben, hogy ott is a Chaconne legyen a záró tétel. Elképesztő vállalkozás, nem sokan merik műsorra tűzni ezt a közel kétórás anyagot a maga 31 tételével, közben egyetlen szünettel, és ha az előadó minőségi igényét és színvonalát nézem, kiemelkedő előadása lesz a fesztiválnak. A jegyek 2600 és 11000 Ft közöttiek.

A tubusban van egy régebbi videósorozat Kristóffal a link anyagai között, még 2008-ból a Moszkvai Csajkovszkij teremből. Az alábbi linken pedig a kicsivel később (2009. szeptember) felvett lemez anyaga hallgatható meg!

 

Találtam még néhány szólóestet a Fehér Éjszakák Csillagai programjában: u.ott lesz Narek Hakhnazaryan csellista, majd Olga Borodina (mezzo-szoprán) estje, bár utóbbinak lesz zongorakísérője is. Az alig 100 fős Prokofjev teremben pedig egy fiatal zongorista, Abisal Gergiev lép fel egyedül.

 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.06.16 0 0 1966

Ha igaz, a Nyílt Spotify-on elérhető az említett felvétel az 1937-től rendezett  brüsszeli Erzsébet Királyné versenyek 75 éves történetének legszebb előadásaiból készített albumban, tehát Baráti Kristóf kiemelkedő Beethoven-interpretációja 1997-ből (III. hely és Közönség-díj)!

 

https://open.spotify.com/album/7Dl4yNzZplcaLMY1jzsLb3

Előzmény: [fidelio] mindegy (1959)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.06.15 0 0 1965

Ma este lép fel Baráti Kristóf és Várdai István Kolozsvárt az Egyetem Nagy Eladójában az alábbi műsorral - jegyek már nem kaphatók.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.06.12 0 0 1964

Az alábbi címen közli a BBC, hogy június 27-én a 14 órakor kezdődő koncertjén Baráti Kristóf is fellép -  Bartók II. Hegedűversenyének szólistájaként. A BBC Radio 3 közvetíti is a hangversenyt.

 

A műről néhány mondatot írtak, megemlítve a szerző halála után bemutatott első hegedűversenyét is.

 

Addig is: egy korábbi felvételről Bartók II. Hegedűversenyének I. tétele Barátival.

 

xxxxx

 

Érdekesség a lap alján, hogy egy ilyen délutáni koncerten a 12 és 18 év közötti gyerekek csak felnőtt kísérettel vehetnek részt, sőt: 12 évben aluliak egyáltalán nem!

Utóbbit legutóbb a hazai M5 egyik esti adásakor is olvastam, amikor a Baráti-Várjon és Várdai 2016. májusi világklasszis triózását 12 év alattiaknak nem ajánlották. Akkor már feküdjenek le, és ne Schubert notturnóját hallgassák! A jelzett kezdés után jóval később kezdődik, addig Seherezádé...

Ki érti ezt, amikor fiatal tehetségek heteken át tartó bemutatásával próbálja a Magyar Televízió is közelebb hozni a fiatalokat a komolyzenéhez.

Úgy látszik, hogy Londonban egy pl. 17 éves fiatalnak vagy veszélyes egyedül koncertre járni d.u. kettőkor, vagy talán azt feltételezik, hogy fegyelmezetlenségével meg fogja zavarni az előadást.

 

A 12 év alattiak pedig maradjanak otthon, amíg a szüleik és nagyobb testvéreik Barátira és Brahmsra, no meg a zenekarra kíváncsiak, és persze fogadjanak nekik babysittert, akivel aztán meg is hallgathatják a rádiós közvetítést! De a helyszínen nem kívánatosak ezek a kis éretlen taknyosok, de még a BBC Filharmonikusokkal már többször szerepelt ilyen korú hegedűs zseni sem! :-))

 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.06.09 0 0 1963

Az előzményként megjelölt tavalyi marosvásárhelyi főműsort fogja Baráti Kristóf és Várdai István megismételni június 15-én, de most Kolozsvárt, az ottani állami zenekarral, Baráti és Várdai karmesterkedésével és szólójával. A koncertet az egy évvel korábbi nagy sikerű előadás után beszélték meg, és  természetesen most is a két világhírű Stradivari adja a hangot a két világhírű szólista révén.

A műsor tehát Dvorzsák Hegedű - és Csellóversenye lesz, a ráadások várhatóan szintén a tavalyiak lesznek: https://filarmonicatransilvania.ro/blog/2018/04/10/concert-simfonic-dirijori-si-solisti-kristof-barati-istvan-vardai/

 

Várdai eddigi művészi pályájának maghatározó állomásain játszotta a Dvorzsák h-moll csellóversenyt: diplomakoncertjén a Zeneakadémián a Berkes Kálmán vezette győriekkel, majd ezzel nyerte meg az ARD 2014. évi versenyét Münchenben és persze számos más alkalommal játszotta már nagy sikerekkel, és a már említetteken kívül itt meghallgatható egy másik felvétele is: https://www.youtube.com/watch?v=m61SlxnELQQ

 

Más-más hangszerrel, de mindegyikkel remekelt, egyre érettebb, fényesebb István előadása.

.

És persze a másik kolozsvári főszereplő is számtalanszor volt már a Dvorzsák-hegedűverseny szólistája, és mivel pályájuk szorosan összefonódik, emlékeztetek az említett diplomahangversenyen való Brahms-kettősversenyben való részvételére, ahogy Várdai is játszott a Kristófén Pécsett a Schubert-vonósötösben, no meg más alkalmakkor is együtt játszanak v ersenyműben, kamaradarabokban, ami az értő közönségnek szinte mindig kihagyhatatlan alkalom.

.

xxxxx

.

Itt kell írni egy közel 7 hónap múlva (2019. január 11-én) rendezendő kamaraestről, ahol A Baráti-Várdai kettős a Várjon Dénes-Szűcs Máté párossal fog kamarázni a Művészetek Palotájában a három Brahms-zongoranégyest előadva. Erre az egészen különleges alkalomra a jó szimatú közönség már majdnem elkapkodta a jobb jegyeket, így akit még érdekel, siessen!

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1871)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!