Keresés

Részletes keresés

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.04.17 0 0 1952

Befejeződött a Mozart Összkiadás Élőben háromnapos koncertsorozata a Zeneakadémián, benne a hegedűre és zenekarra írt művekkel, így most a mélyhegedűvel párosított Sinfonia Concertante is elhangzott a második napon. A minőség mindig a legjobb volt, így csúcsra csúcs, tegnap este pedig a legmagasabbra jutott a főszereplő Baráti Kristóf és a Prágai Kamara Filharmonikusok.

Az öt hegedűverseny közül a két leglátványosabb és így a legismertebb került a zárónap műsorára (a rövidebb G-dúr és az összes között a leghosszabb, közel félórás A-dúr), és ez volt az a két darab, amelyet április 9-én Prágában is előadtak a két rondóval kiegészítve a káprázatos Lobkowitz Palota programjában. Itthon most is megtelt a nagyterem.

.

A közel azonos számú női és férfi tagból álló zenekart nem kellett vezényelni, bár Baráti karmesteri vénája most is dolgozott, és amikor nem volt más dolga a pódiumon, élvezettel hallgatta a zenekart, közben láthatóan reagált játékukra, elismeréssel vagy éppen ösztökéléssel társítva a hallottakat.

Felszabadult és igazi mozarti volt a megszólaltatás: fiatalosan vagány, pajzánul szellemes, de mindvégig a legtökéletesebb az egyéni és az összjátékban. Baráti lazán hozza a legkáprázatosabb futamokat, közben kérlelhetetlenül pontos és kifejező a játéka, remekül építkezik, vagyis minden a helyén van. A kadenciák közben szinte szikrázott a feszültség, amit előadása kiváltott a hallgatóságból, a közel 1100 elvarázsolt érdeklődőből, köztük a kórusülés és a pódium figyelmes hallgatóiból. Utóbbiak a harmincvalahány prágai zenész volt, akik aztán a művek után őszinte tapsukkal köszönték meg a különleges estét, majd a teljes sorozatot alázatosan szerény, ugyanakkor csúcsformában lévő és utolérhetetlen színvonalon játszó partnerüknek.

A siker kölcsönös volt, fognak még ők együtt fellépni a műsorral, vagy annak egy-egy részével.

.

Ráadásként Kristóf a pár napja elhunyt világhírű cseh rendező, Miloš Forman emlékére Bach C-dúr szólószonátájának largóját adta elő, amit néhány másodperces együttérző csend követett, majd kitört az újabb taps. Kristóf játékai alkalmával mindig eszembe jutnak olvasmányaim vagy mások idézetei a régi nagyok kiemelkedő fellépéseiről, és csak azt érzem, hogy micsoda öröm közvetlenül részesülni a hasonló csodákból, Baráti előadásainak élvezete közben. A csoda vagy varázslat éppen az a fogalom, ami meghaladja földi ismereteinket, mert azon túlian különleges, és részleteiben ugyan felfoghatatlan a tökéletessége, de éppen ezért kell főleg élőben hallgatni, hogy a rendkívüli élmény részesei legyünk.

.

Nagyon vártuk, nagy élmény volt, köszönjük!

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.04.16 0 0 1951

A Mozart Összkiadás hangulata tegnapra fokozódott, talán a vasárnap, talán a Sinfonia concertante előadásába bekapcsolódó Szűcs Máté miatt, nem tudom, de érezni lehetett a megnövekedett feszültséget és végig ragyogó előadást hallottunk. Nemcsak a kürtösök hangszere ragyogott, de játékuk is hasonló volt, és persze a két oboistáé is, nem beszélve a vonóskarról, a szólistá(k)ról meg ne essen szó, mert nincs kifejezés arra az érzelemgazdag kifejezőerővel társult szinte tökéletes játékra, amit produkált(ak). Ritkán hallható összhang, kifogástalan párbeszéd, szólózás, kíséretek, igazi örömzenélés a legmagasabb fokon. A zenekar tagjai is nagyon élvezték, ilyen szólistákkal valóban különleges lehet az együttműködés. Az elmúlt héten a prágai Lobkowitz palotában ugyanezt a műsort adták elő.

A B-dúr verseny és B-dúr rondó után jött a csúcs, a kettősversenynek is felfogható impozáns és nagyon ismert darab, éteri játékkal, ráadásként pedig annak zárótétele második része.

 

Eszembe jutott a közel három évvel ezelőtti pécsi élő felvétel a Kodály teremben, amikor két nap alatt játszotta el Kristóf ezeket a műveket. Az akkori partner az Új Magyar Kamarazenekar volt, és akkor nem került lemezre a Sinfonia concertante. Néhányan meghallgattuk azt is, a kiadó pedig egy évvel ezelőtt közzétette az albumot, érdemes meghallgatni, ha nincs kéznél a két lemez. A felvételt már közel kétszáz ezren nyitották meg. A felvétel kitűnő kritikákat kapott, lejjebb idéztem az összeset.

.

https://www.youtube.com/watch?v=Rmhtc-VWLek

.

Ma pedig jön a két legismertebb hegedűverseny, köztük a két fuvolával is kiegészített G-dúr. A másik az A-dúr lesz, a Mozartnál ritkán használt moll-betéttel az adagióban.

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.04.15 0 0 1950

Tegnap este megvolt a Mozart Összkiadás első koncertje, amelyen Baráti Kristóf szólójával a Prágai Kamara Filharmonikusok adták elő a tervezett kilenc műből a két D-dúr hegedűversenyt, közte az adagiót és a C-dúr rondót.

Telt ház, nagyszerű hangulat, markáns zenekar és remeklő szólista most is. Tavaszi varázslat a fiatal zeneszerző fiatalos műveinek meggyőző előadásával. Ráadásként megint a II. Ysaye-szólószonáta 1. tételét, a Lidércnyomás címűt hallhattuk.

Folytatás ma este, amikor Szűcs Máté is bekapcsolódik a Sinfonia concertante brácsaszólamába, majd holnap zárul a nagyszabású sorozat.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.04.03 0 0 1949

Baráti Kristóf lejjebb említett chicagói mesteriskolájáról egy közel 55 perces videót tett fel a youtube-ra a résztvevők (Julimar Gonzalez, Yu Xin, Ayeong Jeong and Irina Casasnovas Jilobokov) közt utolsónak említett hegedűs. Éppen a Csajkovszkij hegedűversenyének I. tételét gyakorolják.

https://www.youtube.com/watch?v=iFmxyDcxjRk

A most 25 éves Costa Ricai művésznő egy korábbi koncertfelvétele e tétellel:

https://www.youtube.com/watch?v=1tkN1yGsPZE

 

A Stradivari Társaság is beszámolt az eseményről: https://www.facebook.com/StradivariSociety/

.

És valami hasonló egy évvel korábban: https://www.youtube.com/watch?v=a0uNJkAu1RM

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1940)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.04.02 0 0 1948

Baráti Kristóf is részt vett azon a kegyeleti előadáson, amelyen a kemerovói tragédia áldozataira emlékeztek a Szentpétervári Mária Színház művészei és vendégei március 27-én.

 

Az egész országot megrázó esemény miatt az eredeti programot megváltoztatták: a Paquita helyett a Giselle-t adták elő a színház balett-táncosai, majd Verdi Rekviemje következett a Mária Színház Kórusa és Szimfonikus Zenekara közreműködésével és a négy szólistával. A karmester Valerij Gergiev volt.

 

A koncert másik fellépője (baráti kristóf helyett) Baráti Kristóf volt, aki szintén a tragédia orosz áldozatainak emlékére adta elő együttérzése jeléül J. S. Bach d-moll partitáját.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.03.27 0 0 1947

Ahogy éreztem, a ráadás a passacaglia volt:) https://www.youtube.com/watch?v=zjywSnVcVtI

Sajnos ezen a koncerten sem lehettem ott, csak lélekben.

 

A fenti a hét részből álló Handel-csembalószvit utolsó tétele, az 1864 és 1935 között élt norvég hegedűs, zeneszerző és karmester (Johan Halvorsen) eredetileg hegedűre és brácsára készített átiratának alapja. Az átíró közel 130 kisebb-nagyobb szerzeménye között három szimfónia, egy hegedűverseny, több kísérőzene, dal stb. található, de itthon talán csak a tárgybani átirat a legismertebb műve.

Halvorsen 110 éves hegedűversenye innen meghallgatható. Baráti bőséges repertoárjában még nem szerepel, pedig hangulatos, igazi romantikus darab. A felvételen a novemberi kamara.hu-ról ismert kiváló norvég hegedűs és zeneszerző, Henning Kraggerud a szólista.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1946)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.03.26 0 0 1946

A ma esti műsor első száma Haydn 1. hegedűversenye lesz, amit Baráti Kristóftól már hallhattunk, pl. tavaly január 18-án a LFKZ-ral.

S ha már a Mozart-Sinfonia Concertante átiratban szerepel, legyen itt illusztrációként a hegedűverseny cselló-átirata is, de csak az elbűvölő  lassú tételt találtam meg:

https://www.youtube.com/watch?v=f_gUKYSp0c8

 

Az eredeti teljes mű Simon Standage-dzsel: https://www.youtube.com/watch?v=lxZbeT8iRas

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1945)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.03.23 0 0 1945

A koncert a Zeneakadémián lesz...

Előzmény: [fidelio] mindegy (1944)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.03.23 0 0 1944

 

A Müpában március 26-án, hétfőn egy ritkán hallható Mozart-mű, a híres Sinfonia concertante hegedű-cselló változata hangzik el a Zeneakadémián. Baráti Kristóf társa Várdai István lesz. A  műsorban még egy-egy Haydn-versenyművet adnak elő a közös játék előtt, utána pedig - várhatóan - a Handel passacaglia Halvorsen-féle átiratát. A jegyek persze már elfogytak, köszönhetően a közreműködő Budapesti Vonósoknak is.

 

xxxxx

 

A két világklasszis művészünk együttes fellépéséről jelent meg a MÁV Zenekar rövid anyaga a március 8-i Rózsa-mű kapcsán. Előadásukat a március 18-i Új Zenei Újságban is értékelték a múlt hét végén.

Véletlen, hogy éppen aznap adta le a Bartók Rádió Baráti Kristóf közel öt évvel ezelőtti koncertjét, amelyen Prokofjev g-moll hegedűversenyét szólaltatta meg. 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.03.02 0 0 1943

Most is nagy élvezettel hallgattam/néztem az alábbi rendkívüli előadást, de utána megnéztem a koncert helyszínéül szolgáló Gasteiget, amelynek nagyterme München legnagyobb hangversenyterme a maga közel 2400 férőhelyével, amihez még jönnek a kerekesszékesek és a pódiumülések, így összesen 2572 szeméyl lehet jelen a kitűnő akusztikájú teremben.

A bajor kulturális központ a rossz emlékű puccs helyén épült, és a következő linkeken többet is megtudhatunk róla:

https://en.wikipedia.org/wiki/Gasteig#/media/File:Gasteig_Philharmonie_14.jpg

.

A kinagyított képet az alábbi oldalról értem el, és a Müncheni Philharmonikusok otthonát is adó teremről, illetve az épületről innen is van olvasni való.

.

A környezetről és az épületet mindenhonnan megmutató képeket pedig ITT láthatunk.

.

A rövid linket 2 nap alatt 1600 fölött nyitották meg, a versenymű most is vaázslatos ebben az előadásban, sőt egyre inkább az :-))

.

A koncert videója 2018. május 25-ig nézhető meg!

.

Egyébként ez a hegedűverseny évek óta sikerdarabja Kristófnak Gergijevékkel:

2016. június 24-én Szentpéterváron (a Mária Színház Koncerttermében) adták elő, majd 2017. október 8-án és 9-én Londonban a Cadogan Teremben, de a február 25-l koncert előtti napon is Münchenben, a 25 éves Muffatwerk legnagyobb részét kitevő Muffat Teremben (a budapesti BMC nagytermének több mint kétszerese), ahol Sztravinszkij Olasz Szvitjét is előadta a zongorista Zarina Simanszkaja-val. A tervezőjéről elnevezett régi (víz- majd villamos-) erőmű épülete ma nemzetközi kultúrközpont és persze sörkert.

 

További képek...

.

A jó bajor sörökhöz szól a nota, ben(n)e - Sztravinszkij-zene...

Előzmény: [fidelio] mindegy (1942)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.28 0 0 1942

Most viszont eszembe jutott, hogy a medici.tv betöltötte a tubusba a teljes koncert felvételét, amit erről a linkről be lehet hívni.

Először csak a sziporkázó záró tételnek majdnem az elejéről idézik meg a tétel felét, de alatta jelzik a teljes koncert linkjét, ahonnan aztán regisztrációval vagy csak bejelentkezéssel már jön is a teljes koncert.

A Sztravinszkij-hegedűverseny a 35:54-től indul, de az első fehér pötty jelzi is ezt.

 

 

Ó R I Á S I !

Előzmény: [fidelio] mindegy (1941)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.27 0 0 1941

Sajnos lemaradtam a medici-tv közvetítette müncheni koncertről, a 360 fok nevű fesztivál záró előadásáról, amelyről a linken is írnak bővebben, de helyette elrepültem most Szentpétervárra az időben, és hallgatom Baráti Kristóffal, illetve egyedül, Prokofjev 2. hegedűversenyét a Valerij Gergijev dirigálta Mária Színház Zenekarral.

A helyszín a Mária Színház Koncert Terme: a kép kinagyítható és az alábbi linken már meg is töltötték a hallgatók az 1100 férőhelyes termet és kezdődik a 2016. április 23-i koncert. (A 15 évvel ezelőtti tűz után 3 év alatt alakították ki a kiváló akusztikájú modern új termet.)

A teremről bővebben, a végén az alábbi idézettel, és akár virtuálisan körbe is nézhetünk benne.

 

A teremről ezt írta a Süddeutsche Zeitung: "A koncerterem szinte életre kelt a hanghullámok lágy mozgásától, ahogy azok a padlótól a mennyezetig visszaverődtek. Úgy tűnt, hogy az egész terem egy hangszerré vált - egy Stradivari hegedűvé."

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.26 0 0 1940

Baráti Kristóf következő fellépése március 8-án a Müpában lesz a következő műsorban:

.

Felix Mendelssohn: Hebridák - nyitány

Rózsa Miklós: Sinfonia Concertante hegedűre és gordonkára (op.29)

(Baráti Kristóf és Várdai István)

Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia

.

MÁV Szimfonikus Zenekar, karmester: Csaba Péter
.

.

https://www.youtube.com/watch?v=xOkjEpOPe5w

.

xxxxx

 

A Stradivari Society, valamint Bein & Fushi az alábbiakban számol be

Baráti Kristóf Mesteriskolájáról, amit március 15-én fog tartani Chicagóban:

.

https://www.facebook.com/events/460140171054772/

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.24 0 0 1939

Megint érdemes volt a Pannon Filharmonikusokat és Baráti Kristófot meghallgatni!

.

A jól összeállított műsort egy rövid lovaglás (John Adamstól) vezette be, és már akkor érezni lehetett, hogy a különösen érzékeny Gilbert Varga dirigálta zenekar elemében van.

Kristóffal másodszor hallottam a Müpában a Barber-hegedűversenyt, korábban tíz évvel ezelőtt (2007.11.28) egy amerikai (Bernstein, Copland, Gershwin) műsorban a Vajda Gergely vezette MÁV Zenekarral, majd azt a rádiós ismétléskor (2008.04.04-én) és utána nem is egyszer. Pár év múlva megint megismételték (2010. október elején), később pedig csak másoktól hallottam egy ideig, de ezek egyike sem hatott annyira rám, mint a tegnapi.

.

Még az előzményekhez tartozik, hogy van Kristófnak egy 2014 elején felvett Korngold-lemeze, rajta a hegedűversennyel, az Otto Tausk dirigálta Dél-Holland Filharmonikusokkal, és Farkas Gáborral a Hegedű-zongora szonáta. A lemez nagy sikert aratott, és a kritikusok azt is kiemelték, hogy mennyire érti és érzi a szólista ezeket a tipikusan amerikai, filmzenés beütésekkel dúsított zenéket is. A Korngold- és a hat évvel korábbi Barber-hegedűverseny hasonló érzésvilágot kíván és Kristóf valóban mindkettőben nagyon otthonosan játszik, ahogy otthon van a barokktól kezdve bármely zenei korszakban...

.

Kristóf tíz évvel korábbi Barber-felvétele már nem hallgatható meg, de volt öt évvel ezelőtt az Eiji Oue vezényelte Észak-Német Rádió Zenekarával - akikkel 2009-ben az első két Paganini-versenyt lemezre játszotta - egy két estéből álló fellépése (2012. október 8-9.), benne a Barber-verseny, és ez most is meghallgatható a tubusból: 

1. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=yNHu3aBYE28

2. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=9UOse1Pz3Fc 

3. tétel: https://www.youtube.com/watch?v=bjYJ9wSB4-c 

.

Más persze egy hangfelvétel, amit csak azért idéztem fel megint, hogy hallani lehessen Kristóffal a darabot, ami öt évvel később nyilván nem ugyanaz az interpretáció, ahogy a tegnapelőtti, pécsi is más volt, - visszatérek az általam most hallottra.

.

A gyors - lassú - (igen) gyors tételekben a legtökéletesebb egyensúlyt éreztem a fiatal(os) és kifogástalan zenekar és a varázslatos szólista között. Az előző napi pécsi előadásuk is elősegíthette, hogy a látványosan és hatásosan dirigáló karmester keze alatt minden a helyére került: a zenekarral együtt indító szólista hangja mint egy aranyszál virított ki a ragyogó és színes szövetből, sosem nyomták el, és bármelyik szólam vagy zenekari szólista (kitűnőek voltak!) emelkedett ki hozzá, az összhangban semmilyen törés nem érződött. Gilbert Varga - ahogy aztán a záró táncokban - hihetetlen érzékenységgel és hatásos szuggesztívitással irányította a társulatot, az indítások és leállások a legpontosabbak voltak, és mindehhez ott volt a költői, gyöngyöző, elmélyült vagy éppen virtuóz szólista a maga megszokott ragyogó játékával. A könnyednek tűnő darab azért nehéz, mert éppen az említett egyensúlyt nehéz megteremteni, így viszont igen magas színvonalú, felejthetetlen előadást hallottunk.

Kristóf ráadása a II. Ysaÿe-Szólószonáta IV. (záró) tétele (A fúriák) volt, és persze még kirobbanóbb elismeréssel, mint a kevésbé látványos hegedűversenyben. Itt aztán a zenekar tagjai is csak az ő játékában gyönyörködtek.

https://www.youtube.com/watch?v=AVbjk6i-dTM&index=1&list=RDAVbjk6i-dTM

.

A már említett zárószám Prokofjev Romeó és Júlia szvitjeiből választott 3 tétel volt, amelyekben a kiváló karmester szinte táncmester volt, és a zenekar ebben is ragyogott.

.

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.22 0 0 1938

Baráti Kristóf ma és holnap a Pannon Filharmonikusokkal lép fel: 22-én Pécsett, majd Budapesten, a Müpában. Vezényel: Gilbert Varga a Kontinenseken át című műsorban.

 

...azért kiemelem a bemutatandó műveket a  tartalmas felvezetőből.

 

John Adams: Short Ride in a Fast Machine

Samuel Barber: Hegedűverseny

Prokofjev: Romeó és Júlia 1. és 2. szvit

 

Az első darabot azért magyarul is illett volna bemutatni, hátha valaki nem tud albánul :)

Rövid utazás egy gyors masinán

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.19 0 0 1937

Újabb élő koncert a medici tv jóvoltából!

 

 

Ezúttal Münchenből hallhatjuk (Live stream) Baráti Kristófot a következők szerint:

 

.

2018. február 25-én (vasárnap) 13:30-kor 

 

A Mária Stradivari Együttest

és Müncheni Kamara Zenekart

Valerij Gergiev vezényli

.

Műsor:

.Antonio Vivaldi: A Négy Évszak

Richard Strauss: Átváltozások

Igor Sztravinszkij: D-dúr Hegedűverseny

.

.

Az orosz együttes a szentpétervári nagy Mária (Mariinszkij) Zenekar kiváló vonósaiból áll...

 

"A Mária Stradivari Együttes tagjai a világ leghíresebb és különleges hangzású vonóshangszerein játszanak. A Mária Zenekar kiváló tagjaiból és vezető szólistáiból álló együttes megalapítását Valerij Gergiev, a Mária Színház művészeti és főigazgatója kezdeményezte. Előadásukban egészen másként hangzanak a népszerű és kedvelt klasszikus művek, kihasználva az AmatiStradivariGuarnieriGuadanini és Gofriller hangszereik hihetetlenül gazdag és csodálatos hangszíneit."

 

Kristóf tavaly kétszer is (október 8-án és 9-én) nagy sikerrel lépett fel Gergievvel és a Mária Színház Zenekarával a Sztravinszkij-hegedűversenyben a 950 férőhelyes londoni Cadogan Teremben:

(https://www.google.hu/search?q=Cadogan+Hall+images&client=firefox-b&dcr=0&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwiBvrKD17LZAhUHwBQKHdUvAz0QsAQIJQ&biw=852&bih=916)

.

Az 1945. évi kései Strauss-művet az ismert Paul Sacher rendelte meg. Először 7 majd 23 vonósra írta (10 hegedű, 5 brácsa, 5 cselló és 3 nagybőgő): izgalmas darab, bár még sosem hallottam.

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.13 0 0 1936

A korábban már hivatkozott londoni kritika Kristófra vonatkozó része a következő (David Nice írása):

 

Glazunov hegedűversenye bizarrul felépített, bármennyire is összetett mű: egészen befelé tekintő líraiság párosul a kábulattal, amíg el nem éri a hegedűversenyek egyik legszebb fináléját, a vadásztéma csillogó változatait. Ennek alapján azt hihetni, hogy a hegedűsnek mókázni kellene, de Baráti Kristóf mindenféle vizuális élménytől megfosztott minket, hiszen szemeit lesütve és végig komolyan játszott. Mély hangját és főképpen a tökéletes intonációját viszont nem tagadta meg, majd elbűvölő dallamokat pergetett ki a Meditációból, Csajkovszkij Emlékezés egy kedves helyre című hegedű-zongora darabjának Glazunov általi - zenekarra és hegedűre készített - átiratából.

Csajkovszkij először ezt szánta hegedűversenyének lassú tételére – a záró vivacissimóban Glazunov határozottan riválisának tűnik – és Glazunov összhangba hozza a sokkal jobban ismert versenymű hangzás klarinét cifrázásait a melankólikus dallam újraélesztésében. A (vendég) klarinétszólista James Burke sokkal inkább tűnt személyesnek, mint Baráti, csatlakozva Juliette Bausorhoz, az LPO szólófuvolásához, aki bebizonyította, hogy az LPO fúvós szólamainak szólistái minden ízükben a Filharmónia meghatározó részei, miként azt múlt csütörtökön a BBC Dvorzsák-koncertjén is hallani lehetett.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.12 0 0 1935

Még a február 3-i londoni fellépésről A TIMES beszámolója (Anna Picard írása - rövidítve):

.

LPO és Jurowski a Royal Festival Teremben

.

Sztravinszkij korai műveiből és az ő hatására írt egyéb művekből nagy körültekintéssel összeállított műsort lenyűgözően adták elő

.

Ki volt Sztravinszkij, mielőtt Sztravinszkijjé vált? Az LPO Változó arcok: Utazás Sztravinszkijjal cím alatti koncertsorozatának első előadásán a következő ismert műveket (Tűzmadár, Petruska, Tavaszi áldozás, Ödipusz király, Zsoltárszimfónia, Dumbarton Oaks (D.-i tölgyfák, A kéjenc útja, azaz a Rake's Progress és a kivándorolt zeneszerző időszaki művekkel való kacérkodásait) megelőző darabokat hallhattunk.... A faun és a pásztorlány 1906-os, az Esz-dúr szimfónia 1907-es termés, akár Csajkovszkijra is emlékeztetett, de közben úgy érezhettük, hogy a fiatal Sztravinszkij Glazunov és Rimszkij-Korszakov ékszeres dobozaiból válogatott.

......

A káprázatos hangszerelésű Tündérmese (Skazka, Fairy tale, Rimszkij-Korszakov) és Glazunov a-moll hegedűversenye szenzációs volt. Baráti Kristóf mézes tónusú és tökéletes technikával játszott, bár mindkét művet nem kellően formálták meg, hangzásuk inkoherensnek hatott.

.

A Glazunov által átírt Meditációban (Csajkovszkij: Emlékezés egy kedves helyre című 3-tételes hegedű-zongora-darabjának első tétele) aztán igazán felszabadulhattunk. Megalapozott kell legyen, hogy a nagyszerű dallamokat általában a középső regiszterre írják, így aztán örömmel hallgattuk Baráti éneklő hangját a maga eredeti minőségében.

.

.

Egy több mint 5 évvel ezelőtti felvétel a Glazunov-hegedűversennyel - Kristóffal!

.

.

.

https://www.wp.de/staedte/warstein-und-umland/kristof-barati-und-gabor-farkas-gastieren-in-warsteins-wohnzimmer-id213399341.html

 

Az előbbi link alatt számolnak be a lent említett warsteini (február 9.) koncertről, amelyen

LÉLEGZETELÁLLÍTÓ KAMARÁZÁST produkált a Baráti Kristóf - Farkas Gábor kettős a romantikus és drámai művekkel, amelyek némelyike különösen magas követelményeket támasztott a művészek elé....virtuózak voltak, nagy kifejező erővel játszottak... (a továbbiakhoz elő kellene fizetni).

.

A hamburgi (utolsó) fellépésük nem 10-én, hanem tegnap volt, és a világklasszis hegedűs, illetve a zseniális zongorapartnere ugyanazzal a műsorral szerepelt a Sasel Házban. A felvezető...

Előzmény: [fidelio] mindegy (1932)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.11 0 0 1934

A Mendelssohn Kamarazenekar 36 éves, egy tízessel fiatalítottam...

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.11 0 0 1933

Február 8-án (amelyen én is ott voltam) és 7-én telt ház előtt zajlott Veszprémben a Mendelssohn Kamarazenekar négyrészes szezonális bérletének második előadása. Az ősi város modern, de hangulatos épülete, a Hangvilla, ekkor nem csak a Dunántúl, hanem a zenei világ közepe volt, hiszen a huszonhat éves kitűnő zenekarral együtt lépett fel a főszereplő Baráti Kristóf. Ő sem sokkal idősebb, ahogy a zenekar tagjai is többnyire fiatalok, valószínűleg többségükben a helyi (Dohnányi Ernő) zenei szakközépiskola volt tanulói, illetve a helyi zeneiskolák tanárai, hiszen Kovács Péter is, a kamarazenekar művészeti vezetője hosszú ideig a konzi oktatója és igazgatója volt. Örömteli volt a közönség a fővárosinál jóval alacsonyabb átlagéletkora is. A város vonzáskörzete kb. 100 km, még a fővárosból érkezők is hazajuthatnak aznap, így nem kell kihagyják a távolabbról érkezők, hogy a földöntúli zenéket hallhassák a szintén természetfölötti szólistától, aki  - ha tehette - dirigált is.

Beethoven-műveket választottak, a Hegedűversenyt és a VII. szimfóniát, részben a hangszerelés miatt, hiszen az elsőben csupán egy fuvolistával volt kevesebb, de ott volt a csodahegedűs, így a negyven muzsikus is emelkedett hangulatban szórakoztatta az érdeklődőket.

Utóbbiak talán nem is sejtették, hogy ezt a hegedűversenyt ennél szebben alig-alig játszották a zenetörténetben, amihez az is hozzájárult, hogy a szólista dirigálása a lehető legszervesebb egységbe foglalta a közös munkát. Jó ötlet volt a vezénylése, mert ennél érzékletesebb kapcsolódásokat máskor is csak ritkán hallani, tökéletesen egészítették ki egymást, akármelyik tétel akármelyik részéről voltak hangok, bármely szólamban. A varázslatos kadenciák alatt pedig rögtön majd negyvennel több volt az értő és lelkes hallgatóság, mert amit Kristóf most is produkált az lélekemelő volt - tökéletes!

Az épületről már röviden írtam, de a terem is kifogástalan (térképzése, berendezése, burkolatai, akusztikája, ülései: kiváló összhang), így a középméretűnek számító (471 fős) nagyterem igazán jó környezetet nyújtott ehhez a rendkívüli minőségű előadáshoz.

Feltehetően a második napi koncert még jobb volt, és erről még továbbiakat nem is tudok mondani, mert a szólista technikája, alázatos műértelmezése és a plasztikus concertálás a közönség lélekzetelállító figyelmében, majd a kirobbanó tapsokban talált visszhangra, végül a többszöri visszahívásra nem is maradt el a ráadás: először Ysaÿe III. Szólószonátáját, a viszonylag rövidebb (az Enescúnak dedikált) egytételes Balladát adta elő káprázatosan, amelyet a megelőző 13 koncertből álló németországi turnén 12-szer játszott, de a két továbbin is műsoron volt (február 9-én Warsteinben), illetve 10-én Hamburgban. Talán még álmában is el tudja játszani, ahogy a csütörtöki koncert második ráadását, Bach C-dúr largóját is.

Különleges együttállásnak lehettünk tehát részei: akkor és ott, az eksztatikus állapotban lévő szólistával, akivel szinte kegyelmi állapotban érezhettük magunkat is, hiszen minden külsőségességtől mentes bensőséges előadást produkált, a hegedűversenyben természetesen kotta nélkül, fejből (lélekből), ahogy - nem egészen természetesen - a szimfóniában partitúra nélkül, nagyon hatásosan valósította meg szerepét. A hegedűversenyben most is érezni lehetett, mit fogalmazott meg a rendkívüli szerző, és ezzel az újabb előadással több mint kétszáz évet utazhattunk visszafelé, hogy ennek a varázslatnak megint a közelébe, a legbelsőbb lényegéhez kapcsolódjunk.

 

Nem hagyhatom szó nélkül a terem külső oldalán látható képkiállítást, ahol leginkább Zsebeházi Eszter kitűnő portréja ragadott meg. Igazi multifunkcionális tér ez a Hangvilla!

 

 

Barátiék közben említett warsteni koncertjét az alábbiakkal harangozták be, emlékeztetve a 7 évvel ezelőtti ottani szereplésükre, amitől a közönség el volt ragadtatva! (Annak idején arról a turnéról is beszámoltam.)

 

 

Ezek után már csak a londoni koncert újabb kritikáját emelem be, amit majd lefordítok.

Ebben megint a külsőségeket kérik számon Kristófon a Glazunov-hegedűversenyben, mintha nem az értelmezés és a közlés minősége volna az elsődleges...

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.08 0 0 1932

A Times is beszámolt Kristóf londoni játékáról. de a teljes cikket csak előfizetők olvashatják el, így ha hozzájutok, azt is lefordítom.

 

Addig is a következő, Colin Anderson írása (néhol rövidítve ):

 

Üdítően más koncertet hallottunk: se nem Mahler vagy Sosztakovics, sem pedig a szokványos Sztravinszkij-művek, bár utóbbiakra lesz alkalom az LPO hosszú távú programtervezése részeként december 8-án Threni-vel (az elveszettnek hitt, de megtalált Temetési dalt és az igen fárasztó teljes Tűzmadarat adják elő), amit nagyon várok.

 

Most viszont a fiatal Sztravinszkij Esz-dúr, 1. szimfóniáját választották (különben ezt nem a „második” követte, mert ezután a háromtételes Zsoltár-szimfónia jött, majd a C-dúr szimfónia, végül a Szimfónia három tételben). Az 1. szimfónián többek hatását érezni erősen: Rimszkij-Korzakovét (aki a szerző tanára volt és neki dedikálta a darabot), Glazunovét és másokét, de talán még Richard Straussét is, ld. a Macbethet!). Az 1. szimfónia ugyan a 19. századi orosz hagyományok részének tekinthető, de az 1907-ben befejezett, majd a Tavaszi áldozat évében, 1913-ban átírt mű az alig huszonöt éves zeneszerző határozott és nagyon vonzó bemutatkozását jelentette. Az első tétel élénk (hősies Esz-dúrban, mint Beethoven Eroicája, vagy Mahler Hősi élete), ugyanakkor költői a nagyszerűség pillanataival, a Scherzo leheletfinom és fantasztikus, erőteljesen Borodin hatású,a Largo sötét lelkületű és drámai, amelyben jól érvényesült Jurowski folyamatos figyelme a helyes tempóra, miáltal elkerülték a megereszkedő és túlfűtött csúcspontokat, végül az ünnepélyes és népies finálét kecsesen és a szárazabb fajtájú szellemességgel adták elő, és ebben a csintalan gyors kóda úgy hatott, mint amikor a macska hajszolja az egeret, végül az elszánt záró ütemeknél már érződött: Sztravinszkij tudta, hogy megérkezett.

 

A műsor második száma a Puskin nyomán írt A Faun és a pásztorlányka című három-tételes zenekari dalciklus volt ( Angharad Lyddonnal, a máshol is remeklő, kiváló hangú és vonzó egyéniségű mezzo-szopránnal: https://www.cam-phil.org.uk/bio/AngharadLyddon.html)...

 

A két Sztravinszkij darabot jól átgondoltan Rimszkij-Korzakov Tündérmeséje (1880) vezette be....

A Puskin-történeteket (a szerző hét remek mesét írt) kitűnően érzékeltette a zene, a remek fuvola- , klarinét- és hegedű-szólókkal... Összefoglalva: nagyon lenyűgöző és érdekes volt ez a 17-perces darab.

 

Nagyon szerethető Glazunov Hegedűversenye (1904), romantikusan csillogó és ábrándozó dallamai mindvégig összefogott keretbe illeszkednek. Baráti Kristóf pedig könnyed technikát, mézédes hangzást és szeretetteljes megfogalmazást párosított ehhez a kedves zenéhez; és még ezeken is túltett, amikor a zeneszerző oldaláról akár túl hosszúnak is tűnhetett kadenciában sziporkázó színekkel szerves természetességgel készítette elő a trombitával induló finálét. Ebben a táncos vitalitás és légvárak folyamatos kifejlődése Duncan Fuller kürtszólójával mozgékony és kifejező volt. Ezután a ráadásként beharangozott Meditáció következett, amelyet Baráti és a zenekar adott elő. A mű a szerző háromtételes kegedű-zongora darabjából az első tételnek Glazunov-féle átirata (Emlékezés egy kedves helyre, 1878), és a szimpatikus hangszerelés szinte észrevehetetlenül olyan ékesenszóló, mintha Csajkovszkij írta volna, amit Baráti tüzes szenvedéllyel adott elő, Burke említésre méltó klarinétszólamával kísérve.

 

...A Sztravinszkij-sorozat remekül kezdődött, ...Jurowski folyamatosan figyelt a dinamikára, a részletekre, még a zenekar elrendezésére is, amikor a meghatározóan antifonális hegedűket és a nagybőgőket együtt helyezte el a pódium baloldalán, és a zenekar végig figyelmesen közreműködő volt. A koncertet rögzítette az LPO, a Tündérmese remélhetően kiadásra kerül, és...Sztravinszkij 1. szinfóniája is sok új hívet fog szerezni, ha a felvételen kiküszöbölik a közbenső tételt megzavaró tapsokat.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.07 0 0 1931

A ma reggeli Muzsikálóban Bolla Milán beszélgetett telefonon Baráti Kristóffal a mai és holnapi veszprémi Beethoven-koncertről, de szóba került a német turné és a londoni fellépés a Royal Fesztivál Teremben.

 

http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2018-02-07

 

A 8-órai hírek után, 8:19-től.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1929)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.05 0 0 1930

Megjöttek az első beszámolók Baráti Kristóf és a Vladimir Jurowski dirigálta LPO-koncertről. A fő téma a cári Oroszország zenéje volt, és az estet úgy vezették fel, hogy Tündérmese kezdődik. Ezzel a február 3-i hangverseny első számaként hirdetett Rimszkij-Korzakov-műre is utaltak.

 

A Daily Telegraph írása csak röviden foglalkozik Kristóffal, ezt kiemelem a cikkből:

"Rimszkij-Korzakov és Stravinszkij között időben félúton élt Glazunov, aki Stravinszkij korai műveire is hatással volt, és emiatt volt érdemes meghallgatni a heves lírájú hegedűversenyét és az op. 42-es (hegedű-zongora) Csajkovszkij-mű egyik tételének (a Meditációnak) általa hegedűre és zenekarra készített átiratát. Baráti dallamdús intenzitással kezdte a versenyművet és könnyed virtuózitással szinte keresztüllebegett a finálé sűvítő harmoniáin, majd megnyugodott a Meditációban."

 

A másik kritika a bachtrack-é, benne hosszabban Kristófról, és ezt fordítottam le ebből is:

 

Jurowski és az LPO egy varázslatosan titokzatos utazást tettek a cári Oroszországban (Alexander Hall írása).

 

Straviszkij és Glazunov között egy szeretettel és gyűlölettel teli kapcsolat volt, de mégsem képzelhető el, hogy Stravinszkij balettjei elegánsabbak és finomabbak lettek volna az idősebb mester hatása nélkül. Sajnálatos, hogy Glazunov a-moll hegedűversenyét nem értékelik kellően, viszont Baráti Kristóf szimpatikus
interpretációjában a mű kiváló tulajdonságait semmiképp sem becsülte alá. Az alsó regiszterben érzékeny földi hangokat, míg a magasabb fekvésekben
költői melegséget produkált, átengedve magát a játékos pillanatoknak, miközben a témák oda-vissza haladtak a vonósok, a fafúvósok és a szólista között, aki aztán egy igen lendületes központi kadenciát játszott. A trombita által indított ünnepélyes fináléban kifogástalan hangulatú pezsgő ritmusokat és dallamvonalakat hallottunk. Ebben a  tételben a fúvósok (különösen a fuvola és a pikkoló), a rezesek és a harangjáték csillogó hangjai úgy hatottak, mint amikor a nap sugarai a fagyott földön heverő jégkristályokat érintik meg.
Kellemes volt, hogy már a műsorba beépítették a "ráadást", Csajkovszkij hegedűre és zongorára írt miniatűrjét, a Meditációt (az op. 42-es II. tételét), amit Glazunov írt át hegedűre és zenekarra, s talán azért is volt jó a választás, mert Stravinszkij rajongott a nagy romantikáért, ami előtt tisztelgett is az 1928-ban írt "Le Baiser de la fèe", azaz A tündér csókja című balettjével, amit márciusban adnak majd elő itt, Londonban.

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1929)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.02.02 0 0 1929

Szinte pihenő nélkül koncerteznek nagyjaink, hiszen Baráti Kristóf és Farkas Gábor alig értek haza a Németországot D-É irányban átszelő 12-részes turnéjukról. Baráti ma már Londonban lép fel a ma más több mint 85 éves LPO (London Philharmonic Orchestra)-val és jelenlegi vezető karmesterével, a negyven évvel fiatalabb Vladimir Jurowskival. A koncert az együttes székhelyén, a Royal Albert Teremben lesz, amelynek befogadó képessége 5272 fő.

A műsorukon Rimszkij-Korzakov-, Stravinszkij és Glazunov-művek lesznek, ha utóbbi hegedűversenye mellett az általa hegedűre és zenekarra átírt Csajkovszkij-Meditációt is ide soroljuk. Utóbbi az eredeti hegedű-zongora felállással az említett német turnén is elhangzott 11 alkalommal, mint az Emlékezés egy kedves helyre című 3-részes elégia első tétele. Az orosz műsor további részében a Tündérmese (R-K) és Stravinszkijtól a Faun és a pásztrolány, majd az

1. szimfónia lesz. Utóbbiak innen (is) - az LPO összeállításában - meghallgathatók!

.

Február 7-én és 8-án Kristóf Beethoven-műsort ad a veszprémi Hangvillában: a hegedűvesrenyt játssza, majd a VII. szimfóniát vezényli a helyi Mendelssohn Kamarazenekar élén.

.

Ezután helyileg közel ott folytatják a németországi turnét, ahol abbahagyták Farkas Gáborral: február 9-én már Warsteinben, végül 11-én Hamburgban adják elő a korábbi fő műsorukat.

 

Utána csak lesz egy kis pihenő, mert legközelebb csak 22-én szerepel Pécsett a Gilbert Varga dirigálta Pannon Filharmonikusokkal a Barber-hegedűverseny szólistájaként, és ezt másnap Budapesten is előadják a Müpában. Február 25-én pedig München: Stravinszkij-hegedűverseny Gergievvel. Az első két hónapban tehát összesen húsz (20!) fellépés.

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.01.30 0 0 1928

Ugye, milyen jó nekünk, hogy  világklasszis muzsikusaink vannak, akiket időnként láthatunk-hallhatunk, hangfelvételeiket pedig bármikor elővehetjük!
Az általam (is) legnagyobbnak tartott Baráti Kristóf mostani németországi turnéjáról kerestem további híreket, amikor rátaláltam az alábbi videóra, így képünk is lehet arról, mivel nyűgözte le az a 18 éves srác az 1997. évi Erzsébet királynő verseny zsűrijét és közönségét (III. díjat kapott, de a Közönség-díj az övé lett).
Elképesztő biztonság és elegancia, költőiség a lassú tételben és mindegyik kadenciában, így nem csoda a végén kirobbanó taps: hallgassátok, ha még nem lenne ismert!

Queen Elisabeth 1997 - violon - Kristóf Baráti - Finale - Concerto en ré majeur op. 61 de...

Queen Elisabeth 1997 - violon - Kristóf Baráti - Finale - Concerto en ré majeur op. 61 de...Ludwig van Beethoven : Concerto en ré majeur op. 61 (Allegro ma non troppo, Larghetto, Rondo: allegr...RTBF Auvio

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.01.25 0 0 1927

A közben kapott másik kritika tükrében érdekes az előzmény további része, hiszen az alábbi éppen a legigazibb kamarázást érezte kia koncertből.

.

(A Süddeutsche Zeitung kritikájának folytatása)

Bizonyára nem igazán különleges, ha egy nemzetközileg elismert kiváló zenekar lép fel és nem a korunkra jellemző, szinte hihetetlen tempóban zavar le egy olyan műsort, amely mindenek előtt a virtuózitásról szól? Az idei első Dachaui Kastélykoncert azt mutatta, hogy eddigi tapasztalataink alapján ezt szinte lehetetlen eldönteni. Egy magyar hegedűs-zongorista kettős játszott varázslatosan Beethovent és Brahmsot, annyira magától értetődően, hogy fel sem merülhetnek kérdések a tempó és az agogika, illetve a dinamika szempontjából. A közönséget az első pillanattól kezdve végig hiánytalanul boldoggá tette az előadók játéka és műsora. Utóbbi eleve jelezte a művészek kiemelkedő klasszisát, hiszen Beethoven ritkán előadott a-moll szonátájával, az op. 23-mal kezdtek.

 

A müncheni zenetudós, Walter Riezler Beethoven korai öt hegedűszonátájáról írta Beethoven-könyvében: „Ezek a szó legszorosabb értelmében kamarazenék, finoman tagoltak és bensőségesek, … talán nem annyira mélységesek, mint néhány zongoraszonátája, de azért lekerekítettek és érettek, és tételeiben valamennyi tökéletesen kiegyensúlyozott.” Amennyire szép a leírt zene, annyira kérdéses, hogy mikor és hol hallhatjuk ezt ilyen szépen játszani? Riezler ehhez még hozzátette:

”... e szonáták közül a korona a negyediket, az a-mollt illeti, még akkor is, ha tapasztalataink szerint a leírhatatlanul kedves ötödik, az ú.n. Tavaszi szonáta mellett semennyire sem könnyed darab.” Vagyis a nagy élmény ezen a Dachaui Kastélykoncerten e kiemelkedő korai Beethoven-szonáta adekvát, sőt zseniális – bensőséges kamarazenei – megfogalmazása volt.

.

A rá következő szám Johannes Brahms A-dúr (op. 100) szonátája volt, és ezt szintén ugyanebben a szellemben, intim kamarazeneként adták elő. Aligha lehet manapság ennyire bensőségesen és átlényegülten, mondhatni osztrákosan megfogalmazni ezt a szonátát, mint ahogy ezen az estén a Dachaui Kastélyban hallottuk. „Az új hegedűszonáta első és harmadik tételének főtémája lehetne  akár Haydné is?” - kérdezte Eduard Hanslick, a híres kritikus, az A-dúr szonáta megjelenése után. Ezt a véleményt viszont csak akkor igazolhatjuk, ha úgy halljuk a művet, ahogy itt játszották, és ahogy ezt csak Ausztriában írhatta meg Brahms.

 

Baráti és Farkas nem pódiumcsillagok. Beethoven- és Brahms-interpretációjuk valójában nem is koncertpódiumra való, inkább a bensőségesebb zenei atmoszférájú kamaratermekbe. A hangverseny második részében szintén a muzsikálás volt a középpontban, amikor főleg Baráti játszott rendkívül virtuóz darabokat, és ebben az volt különösen szép, hogy ezzel egyáltalán nem akart hencegni. A kettősfogásokban dúskáló Ysaÿe-szólószonátában Baráti minden tudását beleadva és maximálisan érthetően, hihetetlen virtuózitással játszott, ée ez teljesen magától értetődően volt virtuóz, amit aztán még fokozni is tudta Ravel koncertrapszódiájának, a Cigánynak az előadásakor. Ravel „egy egészen ördögi darabot” akart írni, és ez Barátival nehéznek, de semmiképp sem ördögien nehéznek tűnt, hanem leginkább tüzesen magyarosnak, és ez a jelző itt, miként Liszt esetében is, természetszerűen a rendkívüli virtuózitást jelenti.

 

Csajkovszkij három hegedű-zongora darabot írt egy - ukrajnai - kedves hely emlékére. Baráti és Fraks annyira gyönyörűen játszotta, hogy a hallgató ezalatt a maga fejében  is különösen szép emlékeket idézhetett fel. A ráadásként előadott Brahms-szonátatétel (az op. 108-as d-moll lassú tétele) elragadóan szép megfogalmazása csak megerősítette ennek a muzikális, mondhatni „rendkívül muzikális” estének a karakterét. Itt nem virtuóz szólisták adtak egy koncertet, hanem igazi kamarazenét, a boldogító zene legnemesebb fajtáját hallhattunk - magasszintű virtuózitással.

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1925)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.01.24 0 0 1926

Még az alábbi kritika egészének lefordítása előtt befutott egy másik ugyanarról a koncertről.

.

A bajorországi területi lap, a Müncheni székhelyű Merkur online kiadása is beszámolt Kristófék dachaui koncertjéről (Susanna Morper írása)

 

 

Hogy legyen képünk a kastélyról és az 500 személyes díszteremről:

 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Schlossdachau1.jpg/440px-Schlossdachau1.jpg

 

http://www.schloesser.bayern.de/bilder/raeume/dachau300.jpg

 

 

 

A csodálatos gobelin előtti alig nyitott zongorán játszó Farkas Gábor és Baráti Kristóf képe alatti szöveg: Világos, pontos, virtuóz és könnyed játékával a magyarországi Baráti Kristóf fellelkesítette a Dachau Kastély közönségét

 

Felbőszült virtuózitás

 

Vad, temperamentummal teli és magával ragadó – a szombati kastélykoncerten három órányi feszültséggel teli szonátázást nyújtottak hallgatóságuknak.

 

A magyar Baráti Kristóf a dachaui kastélykoncertek látogatóinak kedvence, aki a szombaton már harmadszor szerepelt itt az elmúlt években. A honfitárs Farkas Gáborral, az elismert zongoristával egy mértékében és változatosságában is gazdag programot hoztak.

A hangverseny első részében két hegedű-zongora-szonátát adtak elő (Beethoven op. 23., a-moll és Brahms A-dúr szonátáját), a második rész sokkal inkább egy szólóhegedűs estnek hatott, ahol a zongorista csak kísér. A szonátákban mindketten csodálatosan magukkal ragadóak és elkötelezettek voltak, de ez nem nagyon tűnt kamarázásnak.

 

Baráti a szonátákban a megszokottól eltérően kotta nélkül játszott, néha nagyon is a középpontban volt, így hatásosabb lett volna, ha ezeknél a részeknél Farkas Gábor beleérző játéka jobban érvényesül. A szonátákban érezni lehetett az előadók igen személyes megfogalmazását, amit következetesen meg is valósítottak. A vaskosan romantikus Brahms-műhöz jobban illett az agogikai szabadság, a díszítések és az offenzív jelleg, mint a Beethoven-szonátához, amelyből kissé hiányzott a jellegzetesen nemes hangzás.

 

A szünet után mintha kicserélték volna Barátit Csajkovszkij: Egy kedves hely emléke; Ysaÿe 3., d-moll szólószonátája, az Enescúnak ajánlott Ballada és Ravel Cigány című rapszódiája minden hegedűs számára mérföldkőnek számít. Baráti ezekben a műfajokban teljesen elemében volt, és már az első hangoktól kezdve megnyerte a közönséget. Elmélyülten és nagy kifejező erővel játszott, szerfölött célzatos és változatos vibratóval, az 1703. évi, Lady Harmsworth nevű Stradivarijának a mély fekvésben telt, a magasban pedig sugárzó hangjaival meggyőzően.

 

Egészen különleges volt Baráti Ysaÿe-értelmezése. A belga zeneszerző szólószonátái a hegedűirodalom legnehezebb és legfélelmetesebb művei közé tartoznak, mivel mind technikailag, mind zeneileg a legigényesebbek. Baráti ritkán hallható érthetőséggel és pontossággal szólaltatta meg a darabot, miközben maximálisan virtuóz és könnyed volt, ami a közönségből ámulattal teli zsongást váltott ki.

Ennek a zenészektől fizikai és szellemi kitartást igénylő hosszú estének a végén volt még egy igazi csemege, Ravel Cigánya. A magyar hegedűvirtuóz viszont cseppet sem látszott kimerültnek, teljesen fáradtság mentesen uralta a darabot. A maximális hangminőséggel előadott lenyűgöző nyitókadencia után Baráti belevetette magát a bősz futamokba, akkordokba és oktávokba, teljesen felszabadulva kostólgatva a komplex harmóniákat.

 

 

 

Miután a hegedűs befejezte a húrok fölötti örvénylő táncát, a közönség áradó tapssal, bekiabálással, lábdobogással és fütyüléssel köszönte meg a játékát. A nagy tapsot a két művész egy ráadással – Brahms 3., d-moll szonátájának adagiójával  - viszonozta.

.

.

xxxxx

.

Ráadásként újabb két találat a tubusbóLm bár lehet, hogy a másodikra már utaltam:

A tavaly nyári szentpétervári Fehér éjszakák csillagai Fesztiválon a Kaposváron is szerepelt Zarina Simanszkajával, de ez nem a 2. szonáta, hanem az 1.

https://www.youtube.com/watch?v=cSstPh9owac

 

Tavaly tavasszal a Brilliant Classics kiadó feltette A Kristóffal felvett Mozart-albumát a hegedűversenyekkel és a hegedűre és zenekarra írt más darabokkal

(az Új Magyar Kamarazenekar volt a partner): Csodálatos most is a pécsi élő koncert felemelő  hangulatával

https://www.youtube.com/watch?v=Rmhtc-VWLek

 

Érdemes meghallgatni, hiszen április közepén három koncerten lesz hallható az Összkiadás a Zeneakadémián élőben, Barátival és a Prágai Kamarazenekarral! Igaza van a kiadónak, hogy feltette az albumot és másokat is Kristóffal, mivel így sokkal többen hallgathatják és hallgatják meg ezt az egyedülálló játékot. Talán még a kórusüléseken és a csillárokon van néhány szabad hely :-)

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1925)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.01.23 0 0 1925

Baráti Kristóf hosszú németországi turnéja ötödik állomása Dachauban volt, ahol már játszott Farkas Gáborral is 2012 elején, majd három évvel ezelőtt ő szólistaként:

.

"2015. március 20-án Dachau-ban az 1041-es jegyzékszámú Bach-hegedűversenyt és Sarasate Cigánydalait játssza ugyanazzal a Dél-nyugat-Német Kamarazenekarral (km.: Timo Handschuh), akikkel március 22-én Pforzheimben csak Bach-művekkel szerepel (1041, 1042 és 1043). Kristóf már játszott Dachauban, a három évvel ezelőtti nagy kamaraturnén (Farkas Gáborral), ahol óriási sikert arattak, amiről beszámolót is beemeltem annak idején (http://fidelio.hu/forum?fq=Az+idei+t%C3%A9l+v%C3%A9g%C3%A9n+a+Bar%C3%A1ti+Krist%C3%B3f-Farkas+G%C3%A1bor+&ft=hozzaszolasokban&forumsearch=Keres%C3%A9s)

 .

A Geigenhimmel kitétel később más kritikában is megjelent."

.

A siekrük most is óriási volt, amiről a SZ (Süddeutsche Zeintung) kritikusa, Karl Gottwald számolt be a lapban tegnap.

.

Bensőséges és lélekteli

.

Az illusztrációhoz: Claus Schunk nevével egy 2013. május 23.i kamarakoncert felvétele került a cím alá. Akkor Barátival és zenészbarátaival, illetve az Új Magyar Kamarazenekarral nagysikerű koncrtet hallhattunk Budapesten, a MOM-ban. Mindezt csak a pontosság kedéért, mert rögtön beugrott a jelenet.

A kép aláírása: A közönség egy egészen rendkívüli koncert részese volt a Dachaui Kastélyban

.

Baráti Kristóf és Farkas Gábor virtuóz és fennkölt játékkal fogta meg a közönséget

.

Már a címből is adódó minőségi élményt, ami részleteiben még kifejezőbb, le fogom fordítani, de jó olvasni így is!

.

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.01.22 0 0 1924

Egy csillagászati óra zenében (Johannes Rahn írása és fotója)

.

Baráti Kristóf és Farkas Gábor Bartóktól és Beethoventől játszottak a január 19-i koncerten Wangen óvárosában, ismét egy csillagászati, tehát időtlen, azaz földöntúli órát nyújtva a közönségnek.

A szervezők a két muzsikus személyében ismét nemzetközileg elismert előadókat hívtak meg Wangeni Városházába, akik péntek este ünnepi hangulatot teremtettek a technikailag briliáns és érzelmileg lendületes Bartók- és Beethoven-hegedűszonátákkal, miként az tőlük elvérható is volt.

.

Bartók I. hegedű-zongora-szonátája (op. 21) nem fülbe mászó, szinte már öntörvényű darab, de a szerző mégsem tett semmilyen engedményt a harmonikus és dallamos formákra vágyó hallgatóságnak. Egy pillanatra sem nyugodhatunk és nem vonhatjuk ki magunkat a lenyűgöző hanghatások alól. A legdöbbenetesebb mégis az, hogy bár a zene teljesen absztraktnak tűnik, mégsem féktelen, fegyelmezetlen vagy kaotikus, hanem nagyon szigorú és rendkívül tudatos munka eredménye. Önkéntelenül is felvetődik, milyen tapasztalatok alapján érte el Bartók, hogy miközben maga a háttérben marad, zenéje egyre inkább érthetővé válik.

 

Technikailag briliáns és kompromisszum nélküli mindkettőjük játéka. Mondhatni, kíméletlenül és hajszolva dolgozták fel az első tétel valamennyi mozzanatát, s miközben szinte felrobbantották a teret vagy leheletfinom ciripelést produkáltak, mégis teljes összhangban maradtak. Az Adagióban a hegedű magasan a zongora felett lebegett, és a két hangszer látszólag egymástól függetlenül járta körbe a zenei anyagot, de mégis úgy, ahogy a világűrben mozog két olyan csillag, amelyeket  a nehézségi erő tart össze.

.

Utána a Presto forgószélként söpört át a termen, amihez a hegedűs szolgáltatta a mozgási energiát, állandóan kamaszos szempillantásokkal ösztönözve társát, szünet nélkül pattogtatva a motívumok tüzijátékait, hanghatásokkal és ritmikai kavalkáddal borítva el a hallgatóságot. Egyetlen zenemű, esztétikai és zenei erőhatás sem érinti meg úgy az aggodó lelkeket, mint amelyik mind a zenészeket, mind a teljes közönséget magával ragadja.

.

Beethoven 9. Zongora-hegedű-szonátájával, az op. 49-es A-dúr Kreutzer-szonátával aztán ismét a fülünknek látszólag ismert területen találtuk magunkat, de itt is hamar rájöttünk a terep csalárdságára. Beethovent - Bartókhoz hasonlóan - teljességében kaptuk. Már az első tételből hiányzott a biztonság. Dühös tempóban, mikroszkopikusan kis térbe szétterített motívumokkal rontott rá a zeneszerző az ismert formákra és zenei mintákra, és egész egyszerűen felrobbantotta azokat. Baráti Kristóf olyan következetességgel és hevességgel muzsikált, hogy már félhettünk a vonójától, amiből aztán az este folyamán nagy mennyiségű szőr ki is hullott.

.

A művészi előadásmód nem fejezhető ki szavakkal

.

Az Andante con variazioni több teret adott a zongoristának, aki dúskált a technikai finomságokkal párosult élvezetes kifejezésekben, és oly gazdagon vezette fel a témát, hogy arra nincsenek szavak. Ezután Baráti Kristóf és Farkas Gábor megmutatták, mit is jelent a Presto: füllel és szemmel alig volt követhető a fergeteges muzsika és a mozgásuk, ugyanakkor minden hang a helyén volt, és annyira szoros volt az összhangjuk, hogy még egy késhegy sem fért volna közéjük. Ritkán hallható ennyi extremitás ilyen kis térben, és a művek zenei lényege is csak ritkán érezhető ennyire világosnak és jelenik meg ilyen hatásosan, mint ezen az estén.

.

A közönség persze nem engedte ráadás nélkül távozni a két művészt: két Csajkovszkij-művet adtak elő, a Melódiát és a Scherzót, amelyekben ismét megmutatták játékeleganciájukat, könnyedségüket és a legapróbb részletekre kiterjedő kifejező erejüket. 

.

 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2018.01.21 0 0 1923

Mivel szorosan e témához kapcsolódik, itt is felhívom a figyelmet a következőre:

.

Néhány napja a holland Brilliant Classics lemezkiadó beltöltötte a tubusba a Bach-szólódarabok Baráti Kristóffal felvett teljes albumát, amelyet 2009. szeptember 7. és 12. közt rögzítettek a müncheni Siemens Villában. Hat nap alatt már több mint 7.600 érdeklődője volt. Az anyag tételenként is elérhető, így az Új Zenei Újságban alább értékelt koncert középső ráadása, a C-dúr largo is közvetlenül megidézhető a lemezről! 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!