Keresés

Részletes keresés

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.09.03 0 0 1892

A pécsi egyetem alapításáról:

 

http://www.aetas.hu/2005-04/petrovics.pdf

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.09.03 0 0 1891

Szeptember 1-je Pécs Város Napja, az idei évtől A Magyar Felsőoktatás Napja is az éppen 650 éve alapított ottani egyetem tiszteletére. Hosszú évek óta ünnepi hangversennyel is tisztelegnek a város előtt a helyi filharmonikusok ezen a napon, és ahogy tavaly is, most pénteken is Brahms Akadémiai Ünnepi Nyitánya volt az első műsorszám. A végülis 1/2 9-kor kezdődött hangversenyen aztán a városhoz, illetve az egyetemhez szorosan kötődő két világklassis szólistánk, Baráti Kristóf és Várdai István játszott Brahms kettősversenyében a Kodály Központban, és a mindig óriási sikert arató ráadásszámmal (Halvorsen átiratában Handel 7. csembalószvitjének passacaglia tételével) is megmutatták nagyszerű tudásukat a Bogányi Tibor dirigálta kiváló zenekar körítésével. Kodály Galántai táncai zárták a műsort.

Az M5 leadta az együttes igazgatójával, Horváth Zsolttal lefolytatott beszélgetést is, mialatt éppen próbálták a kettősversenyt.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.07.17 0 0 1890

Most megy (13:51-től) a Bartókon Baráti Kristóf és Würtz Klára Brahms-estje a három szonátával. A felvétel a Festetics Palotában készült 2014. december 6-án.

A Hangtárban, illetrve hamarosan csak a http://www.mediaklikk.hu címről más zenék is.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.07.05 0 0 1889

Köszönöm a kiegészítést.

 

Közben Baráti Kristóf nem nyuxik, ha már a lélekzés helyett a lélegzést tartják helyesnek a hivatalosok.

 

Nyáron szerte (az északi féltekén) fesztiválok sorát rendezik, köztük az olcsóbb kamarazeneieket is, és ezek között június 28. és július 2. között - immár 26 év óta rendszeresen - a Dél-norvégiai Risør üdülőőhelyen, ahol Kristóf is fellépett. Egyik partnere Enrico Pace volt, akivel itthon már nagy sikerrel szerepelt, és mindezek hatására szervezik október 6-ra újabb közös koncertjüket a Zeneakadémián.

 

Egyelőre nincs további hangversenyezése Kristófnak a Kaposfestig.

 

A kinti műsorokról INNEN! Igazi kamarazenei hangulat lehetett, ahogy a szövegből kiderül... Pace állát meg kellett támasztani a kedves kis templomban...

Előzmény: Kérész Élet (1888)
Kérész Élet Creative Commons License 2017.07.03 0 0 1888

Eötvös Péter, Oszvald Marika, Szinetár Dóra (akik még zenészek az 50-es listán)

BK előtt Bak Imre

Snétberger előtt Rakovszky Zsuzsa

Előzmény: [fidelio] mindegy (1883)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.26 0 0 1887

Káprázatos sikert arattak Barátiék Moszkvában: az ottani értő és mindig igényes közönség óriási tapssal jutalmazta varázslatos játékukat, egyes nézőktől már a második mű után virágcsokrokat kaptak, de még a ráadás előtt is jutott az előbb egyikről lemaradt Kristófnak. A megérdemelt óváció és tapsok 2-3 percig is tartottak, végül a már említett ráadásról:

 

- ahogy Budapesten a változatlanul műsorra tűzött Debussy- és Franck-szonáták között az op. 100-as Brahms-szonátát (A-dúr) adták elő, majd ráadásként az op. 108-as (d-moll) utolsó két tételét idézték meg, Moszkvában cseréltek: a d-moll került a műsorba, és ráadásként az A-dúr szonáta zárótételét játszották el, allegretto, kvázi andante és igazán graciőzen.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1886)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.26 0 0 1886

Kristóf egyedül álló!

A június 20-i moszkvai kamarázásról:

 

http://www.meloman.ru/concert/krisrof-barati-nikolay-lugansky/ :-)

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.23 0 0 1885

A PAPAGENO magazin következő számának 29. oldalán Baráti Kristóf egyik hobbijáról írnak, amit a teljes képernyőre nagyítva jól lehet olvasni.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.21 0 0 1884

Közben megjelent egy kritika Baráti Kristóf zürichi beugrásáról. A beszámoló elejét nem fordítottam le; a további:

 

.

Szerencsés választás: Baráti Kristóf pótolta Leonidas Kavakost a Zürichi Tonhalléban

.

------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------

 

A koncert második részében változás volt az 1. Sosztakovics-hegedűverseny előadásában, mivel a felkért Leonidas Kavakos családjában történt haláleset miatt a művész le kellett mondja valamennyi júniusi koncertjét, és emiatt a magyar Baráti Kristóf ugrott be a két zürichi hangversenyre.
Benne egy olyan szerényen fellépő művészt ismertünk meg, aki sztoikus arckifejezéssel teljesen elmerülve a zenében, a műre összpontosítva játszott, és ebben körültekintően és figyelmesen működött közre a Lionel Bringuier dirigálta zenekar. Baráti mindeközben szinte csak a kottát nézte, mintha nem is törődött volna a közönséggel. Öröm volt hallgatni Stradivarijának puha, meleg és kitartott hangjait, feltűnés nélküli vibratóját, a legigényesebb intonációkban való biztonságát, vagyis egy igazi hangesztéta legmagasabb szintű megszólalását.
A noktürnben végtelen dallamok bontakoztak ki, annyira nyugodt, lecsillapodó, gyakran tűnődően-éteri volt, hogy igazi éjszakai zenét hallottunk. Baráti a bonyolult ritmikájú, de motorikusan magával ragadó scherzóban is megtartotta sztoikus nyugalmát és összpontosítását: virtuóz, hibátlan, és az első tételhez képest még kezdeményezőbb volt.
Az említett esztétikus hangzás abban is megmutatkozott, hogy néha elhagyta a Sosztakovics által előírt egymásutáni vaskosságokat, miáltal dallamosabb lett a hangzás. A passacaglia előjátékát, a basszusban megjelenő "elefánt motívummal", egy korálszerű gyászinduló kiséreteként sejttette majd hagyta el, gyakran duóban a fagottal, és szinte végig a mennyei  öröm fejeződött ki a természetfelettien szép, lelkesítő dallamaiban, igen intenzív hangjaiban. Ezután egy több mint ötperces kadencia következett, amelyben Baráti vibráló agogikával játszott, erőteljes akcentusaiban mindig zengően, hangjai tiszták voltak, akár egy harangé: kifejező és nem hatásvadászó vagy extrovertált virtuózitással. A szólista a lenyűgöző burleszkben is szuverén maradt, most már kifejezetten előtérbe kerülően, magával ragadva a zenekart is. Varázslatos volt!
A szinte frenetikus tapsot Baráti egy ráadással köszönte meg. Mielőtt belekezdett volna, egy ajtó halkan megcsikordult, és ez volt az első eset, amikor elmosolyodott, majd eljátszotta a

3. Bach-szólószonáta largóját, teljesen nyugodtan és tökéletes hangon, a Sosztakovics remekmű tökéletes lezárásaként.

 

Első illusztrációként egy néhány éves Kavakos-felvételt választottam.

Valamivel korábban volt ez a koncert Japánban Barátival:

https://www.youtube.com/watch?v=Wlnoz0u0_1Y

https://www.youtube.com/watch?v=KNBKdRKJbY8

.

és innen a további tételek.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.21 0 0 1883

Teljesen igazad van, Dragomán nem volt a zsűriben. és mivel még a kötet elolvasása nélkül próbáltam azonosítani a zenészeket, tévedtem: Seres Ildikót csak a sorba rendezettség és az arcbeli hasonlóság alapján próbáltam azonosítani, míg Takács-Nagy Gáborról biztosan tudtam, hogy nem lehet Baráti Kristóf előtt a névsorban. Hirtelen rá gondoltam, de pusztán a hasonlóság miatt.

Ki valójában a két illető, és vannak-e még zenészek a fel nem soroltak között?

Előzmény: Vazelin Janka (1882)
Vazelin Janka Creative Commons License 2017.06.21 0 0 1882

Tévedni tecccik: Dragomán György   n e m   volt zsűritag. Ő "csak" az ötvenes lista egyik tagja és a kávéházi csevegés egyik résztvevője:

http://fidelio.hu/plusz/2017/06/20/szinpadon_a_kultura_arcai_-_beszelgetes_a_new_york_kavehazban/

 

A zsűri tagjai itt: http://fidelio.hu/plusz/2017/06/08/miert_pont_ok_-_igy_keszult_a_kult50/

 

Az ötvenes lista pedig a kiadvány 8. oldalán található. Tessék megvenni, nem kerül egy vagyonba.

Súgok: Seres Ildikó nevű ki-is-ő nincs a csapatban. Takács-Nagy Gábor (így=kötőjellel írandó a neve!) sincs. Más zenész viszont igen.

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1881)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.20 0 0 1881

Megjelent A Kultúra 50 arca című kiadvány, amelynek alábbi címoldalán zenészek is vannak, bár lehet, hogy nem mindegyiket ismerem a következőkön kívül:

Bacsó Kristóf, Baráti Kristóf, Both Miklós, Fischer Iván, Kokas Katalin, Kolonits Klára, Kovács János, Kurtág György, Lukács Miklós, Seres Ildikó (?), Snétberger Ferenc, Várdai István.

 

A BK előtti Ba... képéről először Takács Nagy Gábor, a Bajvívó, ugrott be..., de ő nem illik a névsorba.

 

.

 

A második sor jobb szélén pedig mintha Dragomán Györgyöt látnám, de ő zsűritag volt, ami persze nem kizáró ok.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.15 0 0 1880

Az 1895-ben épült zürichi Tonhalle 1455 személyes nagyterme, ahol Kristóf játszott.

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.14 0 0 1879

Itt van a beugrás oka:

KRISTÓF BARÁTI SPRINGT FÜR LEONIDAS KAVAKOS EIN

Do 15.06.17 19.30 Uhr  Fr 16.06.17 22.00 Uhr
Leonidas Kavakos erlitt vor kurzem einen schmerzlichen Trauerfall im Familienkreis. Er bedauert, dass er alle Konzerte im Juni absagen muss, um genügend Zeit mit seiner Familie verbringen zu können. Dies betrifft auch die Zürcher Auftritte vom 15. und 16. Juni. Dankenswerterweise übernimmt der ungarische Violinist Kristóf Baráti die beiden Abende. Das Programm bleibt bestehen.

Előzmény: [fidelio] mindegy (1878)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.14 0 0 1878

Ma és holnap Kristófot megint beugratták, mivel eredetileg Kavakos lépett volna fel Zürichben.

A teljes program a Zenekari Varázslat jegyében:

.

ORCHESTERMAGIE 07:30 pm ,

Grosser Saal Tonhalle-Orchester Zürich

.
Lionel Bringuier Conductor; a francia karmester 1986. 09. 24-ém született.
Kristóf Baráti Violine

Péter Eötvös
"zeroPoints"
Igor Strawinsky
"Petruschka" (Rev. Fassung 1947)
Dmitri Schostakowitsch
Violinkonzert Nr. 1 a-Moll op. 99

.

CHF 125 / 105 / 85 / 65 / 40 / 25

.

Entstanden an der Schwelle zu den ­Nuller-Jahren wurde «zeroPoints» eine Hommage an den Auftraggeber Pierre Boulez: Dessen Werk «Domaines» ­beginnt mit der Taktzählung nicht bei 1, sondern bei 0. Entsprechend machte es sich Eötvös zur Aufgabe, in seinem Stück den Bereich zwischen 0 und 0.9 auszuloten. Einen Nullpunkt ganz anderer Art hatte das kulturelle Leben in der Sowjetunion erreicht, als Schostakowitsch gerade sein Erstes Violinkonzert vollendet hatte: Anstatt der Uraufführung folgte 1948 die Enthebung aus seinen Lehr­ämtern. Erst das «Tauwetter» brachte neue Hoffnung und die bejubelte erste Aufführung 1955.

.

Ilyen váratlan felkérések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalabb és szabadabb előadók akár heti két koncerten is szerepeljenek egy évben. Kristóf bírja, de hol a régen várt pihe nő?

Előzmény: [fidelio] mindegy (1876)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.12 0 0 1877

Most hallgattam és néztem meg az Echo-tv tubusba is zárt hosszú beszélgetését, ajánlom másoknak is. A több mint 11 éves ismeretségünk után sok újat nem tudtam meg, bár ilyen átfogó bemutatással még nem találkoztam Baráti Kristóffal kapcsolatban. A két Bach-részlet közöttiekből néha az kérdező felkészültsége, stílusa is foglalkoztatott, bár Kristóf nyugalmát semmi sem rendítette meg.

.

Kezdődött a bachtrack-statisztikával, amit Kristóf félmosollyal kezelt, mert ennyi idő után meg kellene már érteni annak a lényegét: csak számok az évvégi érdekességek között. Egyébként 2014-ben volt Kristóf a legfoglalkoztatobb hegedűs a világon, és jellemző, hogy Kristóf még az évre sem emlékezett, annyira érdektelen ez a statisztika.

.

Majd megint elhangzott a lényeg: ... a zeneműveket akarjuk megfejteni, és ez sok-sok dologból áll, közte a közönség reagálásából is, beleértve az általuk kialakított csendet is. Mindig valami egyéni megközelítésre kell törekedni, ami mély tartalmi elem, hiszen a kotta viszonylag kötött, a technikai tudás pedig manapság már mindenhol igen magas.

.

Kezdetek, szülők, gyerekkor, a latin életérzés hatása, az első hegedű, ami egy szegedi ládagyári feles hangszer volt, és erről az jutott eszembe, hogyan hatna, ha Kristóf egy rövid darabot tízféle hangszeren játszana el egymás után, mert ahogy a tubuson is meghallgatható egyik zeneakadémiai koncertjén (Wieniawski d-moll hegedűversenyét játszva 13 éves korában) már átsütött a pódiumra termettség, a játéktudás, a kifogástalan koncsertálás a zenekarral - egy akkori hegedűvel, bizonyára nagyon jelentős különbség nem adódna, főleg a mai tudásszinten.

.

Végre alaposan körüljárták a zeneakadémiai hosszú előkészítő hatását, a váltási kényszert, Eduard Wulfson felbukkanását, hatását, aminek lényege a tudatos játékmódra való törekvés volt, mindenfajta kényszer nélkül, amikor a leghatékonyabb felkészülés módszerét tanulta meg Párizsban, a művek alapos megismerését, hogy annak közvetítésével a leghatásosabb legyen a közönség felé. (Meg kell említsem, hogy a kérdező Szabó Anett is azon típusba tartozik, aki nem csupán kérdez, hanem válaszokat is felvázol, néha belevágva beszélgetőtársa gondolataiba, de persze Kristóf sose vesztette el latinos nyugalmát. A körülményekre érzékenyebb vagyok, így a későbbieknél is feltűnt hasonló.)

.

Impresszálás, Körner Tamás stb., közönségkapcsolat, rajongók? :-) Utóbbiak között rám is gondolt, aki azok egyike vagyok, aki igyekszik az összes elérhető fellépésén ott lenni, Budapesten, vidéken, sőt külföldön is, megyek gratulálni, érzem a saját játékához való mindig kritikus hozzáállását, veszem és hallgatom felvételeit, követem ezt a varázslatos és egyedülálló művészi pályát, a kiváló zenészpartnerekével együtt. Mindez mindig felemelő és óriási élmény, jelentős időszak zenei érdeklődésemben.

.

Mások kritikái: a néha negatív kritika okait elemezve, javulhat a játék. Ehhez most a hatvan éve elhunyt francia gondolkodó, Pierre Teilhard de Chardin, egyik kis kötete jutott eszembe, annak is egy idevonatkozó része, ami a link alatti tartalomjegyzékben a "látszólagos leveretésünk- és annak átalakítása" cím alatt van, túl a korábbiakban tárgyaltakon az emberi erőfeszítésről, "az emberi adottságok kiterjedése, mélysége és különböző formái" kapcsán stb.

.

Nagy nehezen szóba került egy olyan kritika is, ami mélyen bántotta Kristófot, mivel értetlen és érthetetlen volt, és persze nem hangzott el a kritikus neve. Emlékszem rá, magam is hozzászóltam, ahogy néhány későbbi esetben is, amikor a szakma tudói felkészületlenségüket bizonyították (legyen az adott koncert vagy lemezfelvétel értékelése).

.

Hobbik (sakk, repülés), végül a 2014. évi Kossuth-díj kapcsán is visszatért a lényeg: többet jelent a játék, valamiféle művészi igazság átadásának igyekezete, felelőssége, de persze más hatása is van egy ilyen elismerésnek.

.

.

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1876)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.11 0 0 1876

Sok-sok ismert dolog mellett néhány újdonságot is hallottam a lenti beszélgetésben, amely a közel 20 perces időtartamban átfogta Kristóf teljes művészi pályáját.

Szép magyar nyelven és közérthetően beszélt Kristóf a kezdetekről, végül megtudhattuk, hogy hiába az idei nyárra tervezett hosszabb pihenés, beugrik svájci koncerteken is, mert nem maradhat el egy előadás a szólista betegsége miatt. Újdonság volt - még nekem is - a Marinszkij (Mária) Zenekarral való fellépése, de összességében igen tartalmas és érdekes volt a beszélgetés. Zárásként még egy gyors hegedülés, éppen egy gyors tétellel (presto) az első Bach-szólószonátából.

.

Az elmondottak lényege és a mindenkori hallgatása közben is érezhető hatás az volt, amikor az összes pozitív összetevő hatására az előadó, így persze ő is, és a hallgató is "más szférába" kerül, ami nekünk szinte felfoghatatlan, csupán élvezzük a médium földöntúli játékát.

.

A Valerij Gergievvel kapcsolatos új koncerthelyszínnek is utána kell nézzek, de itt megint megemlítem, hogy a Marinszkij Színház és Társulat stb. neve magyarul mindössze Mária, nem Jézus anyja, hanem a róla elnevezett cárné tiszteletére.

Maria Alexandrovna (született Marie Hesse német hercegnő (1824-1880) II. Sándor orosz cár felesége volt, akinek mellszobra van az aulában. (Apósa volt a'48-as magyar szabadságharc leverésében részt vevő I. Miklós.)

.

 

Az 1860-ban alakult társulat neve többször változott:

1920-ig Birodalmi Mária Színház

1924-ig Állami Akadémiai Színház Opera és Balett

1935-ig Leningrádi Állami Operaház és Balett Akadémiai Színház

1992-ig Kirov Állami Akadémiai Színház Opera és Balett

Majd máig is: Állami Akadémiai Mariinsky Színház 

A zenekar neve is Máriáét viseli, én tehát mindig zárójelbe teszem a közéthetőség érdekében.

.

.

Kristóf kora nyári programjai:

Június 15. és 16. Sosztakovics I. (a-moll) hegedűversenye Zürichben a Tonhalléban, a majd Lionel Bringuier dirigálta helyi zenekarral:
.
Június 20-án és 21-én pedig Moszkvában a Fehér Éjszakák Fesztiválon a zongorista Nyikolaj Luganszkijjal. Az első nap a Konzervatórium Csajkovszkij termében, majd másnap játszanak a Mária Színházban.

.
Debussy g-moll hegedűszonátája
Brahms d-moll             "
Franck A-dúr                "

.

.

.

 

Közben megtudtam, hogy az Echo tv is foglalkozott Baráti Kristóffal.

Az alábbi felvételen Szabó Anettel beszélget. Majd megnézem, meghallgatom.

 

  https://www.youtube.com/watch?v=kKwdf6tJiLQ

 

.

Gergievnek a fenti beszélgetésben említett saját hangversenyterme Repinóban van, és az átalakítás 2,5 millió Eurós költségét ő vállalta. A kamaraterem 100-150 személyes.

https://www.pizzicato.lu/gergiev-inaugurated-his-concert-hall/

http://en.kremlin.ru/events/president/news/54681

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1875)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.10 0 0 1875

Június 11-én Tízórai mesedélelőtt az asztal körül!

 

Baráti Kristóf Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművészt várjuk vasárnap az asztal köré, aki gyerekkoráról és a zene varázsáról mesél nekünk.

 

http://karcfm.hu/2017/06/asztal-korul-vasarnap-1000/

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.09 0 0 1874

A 60 éves Muzsika, a magyar zenei élet legrangosabb folyóirata legfrissebb számában Bozó Péter értékelte az alábbi kamaraestet. A képet nem tudom átemelni, a másolás pedig csak ilyenre sikerült a trükkös tördelés miatt.

Debussy, Brahms, César Franck, szűnni nem akaró taps és két ráadás -röviden, címszavakban így vonható meg annak a szonátaestnek a mérlege, amelyet Baráti Kristóf és Nyikolaj Luganszkij adott 2017. május 6-án a Zeneakadémia Nagytermében. A hangversenyt számottevő érdeklődés kísérte: a zsúfolt helyszínen még a pódium hátsó részében ideiglenesen elhelyezett széksorok is megteltek.
Mindehhez hozzátartozik, s mindezeknél fontosabb azonban, hogy Baráti ismét felüImúlta önmagát.

Nem mintha eddig ne győződhettünk volna meg már számos alkalommal arróI, hogy intonációja kristálytiszta, formaérzéke fölényesen magabiztos, vagy hogy széles gesztusai rendkívül hatásosak. Mégis úgy érzem, ez a mostani hangverseny újfent előrelépésről tanúskodik. ErrőI árulkodott számomra nem csupán az első rész nyitányaként megszólaltatott Debussy-szonáta gazdag színvilága, Brahms op. 100-as A-dúr hegedű-zongora-szonátájának szélesen áradó tolmácsolása, vagy éppen a műsor második részében előadott Franck-mű, a Brahms kompoziciójához hasonlóan 1886-ban született és A-dúr hangnemű szonáta remekbe szabott előadása. Az est legfontosabb tanulsága számomra mégis az volt, hogy Baráti úgy képes minden egyes hangot szépen megmintázni, hogy a szép hangzásért cserébe nem áldozza fel a ritmus plaszticitását.


A koncert sikeréhez persze jelentős mértékben hozzájárult, hogy Barátinak ezúttal Nyikolaj Luganszkij 

személyében kvalitásához méltó, vele egyenrangú kamarapartnere akadt. A főként Rahmanyinov-zongoraművek avatott tolmácsolójaként ismert orosz művész rendkívül kulturáltan játszó, ugyanakkor hegedűs partneréhez 

hasonlóan szélsőségektől és egyénieskedéstőI mentes, mégis egyéni hangú, ám szerényen a háttérbe húzódni is képes pianista. Tolmácsolásában különösen szépen szóltak a Debussy-szonáta nyitótételében a második téma tükörsima tó felszínén villódzó fényekre emlékeztető kvintmixturái, illetve a Franck-szonáta nyitótételét indító 

nónakkord. Utóbbi egyébként nem teljesen előzmény nélküli zeneszerzői ötlet: Liszt már 1856-ban komponált egy olyan dalt August Heinrich
Hofmann von Fallersleben Wie singt die Lerche schön (Mily szépen dalol a pacsirta) kezdetű költeményére, amely nónakkordtörésekkel indul.
S persze a Franck-szonáta ciklikus formai megoldásának is számos előzménye akad az irodalomban.
Ha mégis választanom kellene, hogy az est során megszólaltatott három darab közül melyik volt a legkiválóbb, azt hiszem, a másodikként előadott Brahms-szonátát választanám. Emlékszünk, ez az a darab a zeneszerző zongorára és hegedűre komponált három szonátája közül, amely a leglíraibb, leginkább melodikus fogantatású.
Olyannyira hogy a két szélső tételben közel egy időben született dalok témái köszönnek vissza: a nyitótétel melléktémája a Wie Melodien zieht es mir (Hogyan hatnak rám a sallamok) kezdetű dallal mutat hasonlóságot (op. 105/1), míg a záró rondó egyes témái az Immer leiser wird mein Schlummer (Álmom mindig gyengédebb lesz)és az Auf dem Kirchhofe (A templomkertben) kezdetű dalok (op. 105/2 és 4) rokonai. Baráti és Luganszkij előadásában jól érvenyesült ez a líraian éneklő jelleg, és nagyon poétikus volt
a zárótétel egyik fontos eseménye, a rondótéma szubdomináns visszatérése. Hasonlóképpen meggyőzően hatott
a különleges formatervű, páros ütemű, dúr lassú, illetve hármas ütemű, moll scherzo-szakaszokat váltakoztató - középétel, amelynek ha van egyáltalán előzménye, akkor Mozart 1778-as mannheimi szonáta-opuszában, a K 303-as C-dúr mű első, illetve a K 306-os D-dúr darab zárótételében keresendő.


A két múvész ráadásnak is Brahms-zenét választott: a koncert végén annak az op. 108-as d-moll szonátának két tételét hallhattuk, amelynek ősbemutatójóra Budapesten került sor 1888 decemberébel a szerző és Hubay
Jenő tolmácsolásában. A műnek előbb fisz-moll hangnemű scherzóját,
majd D-dúr adagióját szólaltatták meg, véleményem szerint mindkettőt kitűnően és igen élvezetesen.

.

.

.

Saját kiegészítéseim:

 

- nagyon régóta mondom, hogy Baráti mindig a legjobbat nyújtja, és ez valóban azt jelenti, hogy egyre jobb lesz. Az ismert számítógépes világcég, a Digital, jelmondatát már többször idéztem: Törekedj a legjobbra, és azt mindig teljesítsd túl! És ez abszolút értelemben értendő. Hogy szlogenünk is legyen: szerintem Kristóf a hegedülés Barátija...

 

- Luganszkij azért többet érdemel: a társánál tíz évvel idősebb nagyszerű zongorista világszerte elismert szólista és kamarazenész, a Kristóf karrierjét is nagyra értékelő Vadim Repinnel is számtalanszor bizonyított remek kamarapartner, akiről a honlapja bőven tájékoztat.

.

https://www.youtube.com/watch?v=8NrP004Y9zk

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1869)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.06 0 0 1873

Rosszul emlékeztem Kristóf egyik ráadására, mert a Bach-tétel az E-dúr szonáta (1006) gavotte és rondója volt, miként a március 11-i Anima Musicae koncert után is. Bocs.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.06 0 0 1872

És hogy legyen hangunk és képünk a többnyire csak a lenti átiratról ismert norvég zenszerzőről, Johan Halvorsenről, egy rövidebb darabja - hegedűvel, és éppen a norvég virtuózok fináléjából:

https://www.youtube.com/watch?v=wFM_U_GhAJs

Előzmény: [fidelio] mindegy (1871)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.06.06 0 0 1871

A rendkívül sok bérleti előadás szünetében, május 27-én rendezték meg a magyar virtuózokkal eredményesen hirdetett rendkívüli koncertet a Marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében, amelyen Baráti Kristóf és Várdai István elkápráztatták a nagyszámú, majdnem teltházas közönséget. A több mint 250 km-es autózás közben mindkét művet meghallgattuk, de persze más előadókkal, majd megjósoltam a ráadásokat (egy Bach-tétel és Ysaÿe-Obsessionja, illetve szintén egy Bach-tétel és a szokásos Halvorsen-átirat a végén mindkettőjükkel, és alig tévedtem).

Előtte megnéztük a felújított kultúrpalotát: a tágas előcsarnokban Beethoven és Enescu mellszobra, a lépcsőházban Liszttel, Erkellel, Jókaival és Munkácsyval szemeztünk, majd a Zeneakadémiánknál kevésbé díszes nagytermet csodáltuk meg. A terem arányai kiválóak, valamivel szélesebb és rövidebb, és a pódium is nagyobb. Az oldalsó karzatokon csak egy-egy sor van, így  mindenki jól láthatott, hallhatott mindent.

 

 

A Dvorzsák-hegedűverseny elején még be kellett lőni a megtelt teremhez passzoló hangerőt, ami gyorsan sikerült, majd az ismert mű Kristófhoz méltó megszólaltatása után jött a szólista két ráadása (a második a d-moll partita gigue tétele volt), amelyek alatt lélekzetvisszafojtva és szájtátva figyelték a pazar szólózást.

 

A szünet utáni csellóversenyhez és a csodálatos hagszerrel már kellően összeforrt előadóhoz jobban illett a tágas és magas tér, és a műsorfüzetben ugyan még a Montagnana hangszert hirdették, de a Stradivari és a kivételes csellóverseny így még maradandóbb élményt nyújtott. A hatásosabb darab és az előadás fergeteges tapsokat váltott ki. Ezt megköszönni Kristóf már hegedűvel kísérte vissza partnerét, és persze jött a 7. Händel-csembalószvit passacaglia tételének átirata, amire szinte felrobbant a terem.

Csak boldog arcokat lehetett látni, és maguk a mindig kritikus előadók is elégedettek voltak, beleértve a helyi zenekar tagjait.

 

Nagyon várom már a Kaposfestet.

       

Előzmény: [fidelio] mindegy (1870)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.05.29 0 0 1870

Miközben a kis tehetségek újabb csoportja várta izgatottan múlt pénteken a Virtuózok döntőbeli fellépését, Baráti Kristóf és Oláh Kálmán egy - utóbbi által készített - Bach-átirattal szórakoztatta a Duna-tv nézőit:

 

http://www.mediaklikk.hu/video/olah-kalman-barati-kristof-olah-kalman-vazlatok-bach-csello-szvitjeibol/

 

Kristóf és Várdai István legközelebb május 31-én este Marosvásárhelyen lép fel együtt az ottani Állami Filharmónia Zenekarával, amelyet felváltva vezényelnek a műsoron lévő Dvorzsák hegedű- és csellóversenyben. Majd beszámolok a koncertről, amelynek helyszínére holnap indulunk Kézdivásárhelyről - nagy várakozással a rég látott város és a remeknek ígérkező

előadás iránt.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.05.11 0 0 1869

Május 6-án egy igazán sikerdarabokat tartalmazó műsorral lépett fel a Zeneakadémia Nagytermében a Baráti Kristóf-Nyikolaj Luganszkij kettős.

A Debussy-, Brahms-és Franck-szonátákat tartalmazó program a két egyedüli szonátával és a három Brahms-szonáta középső darabjával nagy sikert aratott.

A művészek jól választottak, a közismert "esszenciális szonáták" közül, mert a hallgatóknak, akárhányszor is hallgatják meg ezeket a műveket, mindig van felfedezni való, az ilyen  kiválóságok pedig mindig nagyszerű élményt nyújtanak.

A műsorlap érdekes és érdektelen ismertetőjén túl mit is lehet mondani a koncertről?

Magát az élményt, annak egyediségét, mivel két érzékeny kamarazenész találkozása kivételes esemény mindig. Tegyem ehhez hozzá, hogy Baráti Kristóf bármely méltó partnerével különleges élményt nyújt.

.

Próbálom a sportteljesítményekhez hasonlítani játékát: ott is játékosnak nevezik a résztvevőket, és bár nem kottából kell egy kötött darabot előadniuk, a kiváló teljesítményt ott is művészinek nevezik. Kettősök esetén pedig, pl. a teniszben egyesjátékosként elől rangsorolt játékosok párosjátéka hasonlít a hangszeres kettősök játékához, hiszen mindig nehezebb így együttesen játszani, és persze ott vannak még az ellenfelek is. Jó kamarázás volt, értették, érezték egymást, bár eddigi együttes játékukról nem tudok.

Benyomásaimat  a fociból vett példával próbálom kifejezni: ugyanazon a hétvégén volt a Barca-Villa Real meccs a spanyoloknál, és e hét elején, a "Harmadik félidő" nevű elemző tv-műsorban a 70-szeres magyar válogatott Nyilasi Tibor az alábbiakban foglalta össze a brazil Neymar pazar játékát, megoldásait, összjátékát a kiváló partnerekkel arra a kérdésre, hogy miként lehetséges ez?

"Nem tudnám részletezni, de gondolják csak el, ez a fiatal zseni mát három éves kora óta gyakorolja a labdakezelést, a trükköket, az összjátékot, és annyira érzi a futball lényegét, hogy szinte művészi fokon űzi. Bokája annyira laza és ösztönösen irányítható, hogy szinte utánozhatatlan, néha követhetetlen...

Nem kell tehát tudni a miértre a konkrét választ, hanem csodálni kell megoldásait, és örülni, hogy hétről-hétre részesei lehetünk varázslatos játékának." Ugyanezt mondta Messiről is...

Ennyit tudok én is mondani főleg a violin-player Baráti és a 10 évvel idősebb zongorista, Luganszkij szonátázásáról, és ha most azt emelném ki, hogy akár egyetlen hang megszólaltatása, akár valamelyik szonáta-tétel egy érzékeny párbeszédének   néhány pillanata miként hatott rám, nem fedné a lényeget, mert az ilyen végig töretlen együttgondolkodást nem lehet szavakkal kifejezni, azt hallani kell!

.

Lényegük: az alapos tudás, a másik iránti alázat és közlési mód, amelyben a kamarázás csúcsait érik el, mint pl. a Brahms-szonáta bármelyik tételében vagy a Franck-szonáta második tételében, de ezek csak momentumok, példaértékű játék állt össze érett koncertélménnyé, köszönjök, csodáltuk, szívesen, máskor is! Hallottam már Kristófot sokkal fiatalabb és jóval idősebb zongoristával, és a közbenső korú rendszeres partnerekkel, mindegyikkel megtalálta a hangot, és nem véletlenül mondta a koncert után mostani kitűnő partnere, hogy egy ilyen szintű, a világ talán legjobb hegedűsével nem gond kamarázni. Luganszkij igazán régebb óta játszik kiváló hegedűsökkel, véleménye nem udvariaskodás volt, igaza van!

.

A ráadás a-moll Brahms-szonáta lassú, majd scherzo tétele volt, és hallgattuk volna tovább, de még hátra volt egy beszélgetés a közvetlen és már nem csak hangokra éhes civilekkel.

Szeretnivalók ők külön és együtt, ahogy más partnerekkel is hasonlóan élménydús koncertekkel ajándékozták meg eddig is hallgatóikat.

.

S csak a játék kedvéért: két átirat a sokféléből (az említtteken túl brácsa, alt- saxophon, tuba zongorával, orgona kórussal, hegedű és vonósok, hegedű és kamarazenekar, szólózongora): 

https://www.youtube.com/watch?v=w_6PcV-6BIc

.

Az említettekből az igen bensőséges, a szerző által is elismert változat, a talán inkább összeillő két hangszerrel, amire utalnak is a felvétel alatti szövegben:

https://www.youtube.com/watch?v=qBNmDVGfSr4

.

Így szólt a most száz éves Debussy-szonáta tizenkét évvel megírása után:

https://www.youtube.com/watch?v=Zni48ORjFog

A második rész is elérhető a linkről:

https://www.youtube.com/watch?v=b-tYtG41esQ

.

J. Thibaud egyébként így nézett ki kb. 40 éves korában...

 

 

 

 

 

 

 

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.05.08 0 0 1868

Még mielőtt beszámolok Baráti Kristóf és Nyikolaj Luganszkij kamaraestjéről, beemelem a GRAMOFON-ban megjelent kritikát az április 19-i trió és kvartett előadásról:

 

http://www.gramofon.hu/archivum/a-tavaszi-fesztival-harom-pillanata

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.05.05 0 0 1867

Újra itthon hegedül Baráti Kristóf! Hurrá, de persze már nagyon régen meg kellett venni a jegyeket a május 6-i zeneakadémiai koncertre, hogy jó helyről lehessen élvezni Kristóf és az április végén 45 éves volt Nyikolaj Luganszkij, orosz zongorista előadását.

.

Műsorukon sokat játszott, tipikus repertoár-darabok lesznek, bár Kristóftól a Debussy-szonátát nem hallottam még.

.

Debussy: Hegedű-zongora szonátája
Brahms: a három Brahms-szonáta középső darabja; A-dúr, op. 100
César Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta

.

Együttes játékukról nem tudok, emiatt is vagyok kíváncsi a holnapira.

Luganszkij 2010-ben játszotta CD-re a Franck-szonátát, az akkor szintén 38 éves orosz-belga Vadim Repinnnel, akivel számos együttes szereplésük ismert, triókban is, így izgalmas lesz a méltó utóddal való fellépése. Baráti május 17-én lesz 38 éves.

Baráti pedig mindhárom Brahms-szonátát vette fel Würtz Klárával, amikkel  megérdemelt elismeréseket arattak.

.

https://www.youtube.com/watch?v=wrECHtjvnRk

.

Nagyszerű, érzékeny muzsikusok!

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.05.05 0 0 1866

A most beírt második kritika mellett az első is a Kamarazene témába illik, így ott is hivatkozni fogok rájuk. A németül hozzám került cikk médiaforrását nem ismerem...

.

Ravel tollának elfelejtett kincsei

A zenészhármas CD-felvétellel összekapcsolt mesterkoncertje

.

A beszámolót Irene Schneid Horn írta.

A szintén általa készített fénykép aláírása: A közönséget fellelkesítő magyarországi virtuózok.

.

Az 1875 és 1937 között élt Maurice Ravel Boleróját mindenki ismeri, aki a zeneirodalom legtöbbet játszott művét hallotta. Ravel rendkívül izgalmas kamarazenéje viszont kevésbé ismert.

Emiatt választotta a három magyar művész  ezeket a műveket, amelyeket rögtön lemezre is vettek.

A kettős esemény a gernsbachi Stadthalléban volt, a helyi kultúrkör által rendezett mesterkoncertek keretében. A legvirtuózabb hangszeres előadók csúcsteljesítményt produkáltak, és Ravel impresszionista hangzásvilágát olyannyira tökéletesen közvetítették, hogy a "bravózás" és a tapsok alig akartak megszűnni.

Az élményhez a két, szintén világklasszis Stradivari is hozzájárult: egészen elképesztő volt Baráti és Várdai hangjainak színessége, rendkívül modern megszólalásuk a 100 évvel ezelőtti idők modorában.

A hegedű-cselló szonátával kezdtek, amelyben mindkettőjük szuverénitása érezhető volt az igen összetett, részben kettős hangnemű alkotásban. Gyakran, néha gészen agresszív pizzicatókat, éles és leheletfinom üveghangokat, vidám táncritmusokat, vagyis a hangszínek és hangzások teljes tárházát nyújtották.

A szólista Würtz Klára hasonlóan adta elő az Egy infánsnő halálára írt pavane-ját: játéka gyöngyözően elégikus volt. Ebben és a későbbi közös játékuk során is áthatóan és szuverén módon zongorázott.

A rákövetkező koncertrapszódiában, a hegedűre és zongorára írt "Cigány"  (=Tzigane) című bravúrdarabban Baráti a technikai lehetőségek határait feszegette.

A cigánydalok-inspirálta műben a rideg pizzicatóit epekedő futamok, bizarr kettősfogások olyan nehézségű sorozata kísérte, hogy a fergeteges játékot a vonó néhány szála nem is bírta.

Elégikus hangulatú volt az először csak 1975-ben kiadott fiatalkori (1897), posthumus szonátaként ismert hegedű-zongora kettős (g-moll). Baráti és Würtz, az egyébként nem túl tartalmas művet, lírai mélységgel és színesen álmodozó hangvétellel adták elő. (Az ismert G-dúr szonáta 30 évvel későbbi, benne felismerhetők az első szonáta "hangjai").

.

A hangverseny csúcsát az a-moll zongorástrió jelentette. A nyitótételt még mérsékeltebbé tették a végén szinte lebegő üveghangokkal, majd a Pantoum nevű második tételben, amelynek nevét a szerző a maláj költészetből kölcsönözte, a ritmikailag kihegyezett, vibráló és lírai témák sziporkázó tüzijátékát produkálták. A lassú passacaglia kifejező volt az először növekvő, majd ismét csillapodó feszültségíveivel, végül a zárótétel leginkább impresszionista hangzásvilágával fejeződött be ez a felejthetetlen mesterkoncert.

Utána ugyan kimerültnek látszódtak a művészek, de mégis ragyogtak az örömtől. A közönség e "nem egyszerű darabok" iránti fokozott figyelmére reagáltak úgy a zenészek, hogy "szinte szárnyakat kaptak", mondta a csellista Várdai.

.

https://www.youtube.com/watch?v=vbrVkXBGHU0

.

https://www.youtube.com/watch?v=2gb4iN0_slg

Előzmény: [fidelio] mindegy (1865)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.05.04 0 0 1865

Az április 23-i gernsbachi kamarakoncerten (Würtz Klára, Baráti és Várdai előadásában) lemezre is vették a Ravel-műsort, pár napra rá pedig megjelent az első kritika a Badisches Tagblattban. Aztán egy másik, de kezdem a korábbival.

.

Hellwacher Genuss mit Ravel, vagyis Figyelmet keltő élvezet Ravellel

.

Grandiózus zongora-hegedű-cselló muzsika a Stadthalléban

(Wolfgang Tzechaschel, 2017.04.25.)

.

Gernsbach Kulturális Közösségének idei harmadik koncertjét Maurice Ravel tiszteletére rendezték... a fenti zenészekkel.

Bevezetésként Várdai István ismertette a Stadthalléban felvett CD-t és a koncerten is használt két drága Stradivarit.

A műsor első száma Ravel 1920/22-ben írt hegedű-cselló szonátája volt. A mű ősbemutatója után ugyan felrótták Ravelnek, hogy ezzel a nehéz darabjával szinte tönkreteszi a szólistákat, de ezt ezen a koncerten nem lehetett érezni. Baráti és Várdai végig eleven erővel játszott, nem csak a "Trés vif, azaz nagyon elevenen" tempójelzésű második tételben.

A nyitó tétel vidámságát annak a jól ismert körülménymek a melankóliája kisérte, hogy a szerző e művét Claude Debussy emlékének ajánlotta. A második tétel scherzója szinte rabiátusan szólt, míg a harmadik (lento) tételből elmélyült belső nyugalom sugárzott.

A csellista itt sok vibrátót használt, ami a finomságokat jól érezhetően kissé sprőddé tette.

A tétel végén érezni lehetett, hogy a két művész produkciója szinte felülmúlhatatlanul sikerült.

A záró tétel utasítását (Vif avec entrain, azaz lendületesen és szórakoztatóan) mindketten a legmagasabb szinten teljesítették, és nem csupán a hangzásban, hanem a látványban is szórakoztatóak voltak a lendülettel teli váltások a pizzicatók, a vonóugratások és a glissandók között.

A második darabban Würtz Klára szólózott, erőteljesen szólaltatva meg Ravel 24 évesen írt Pavane-ját (egy infánsnő halálára), amit a szerző később, a darab nagy sikere ellenére, szinte megutált.

A Cigány (Tzigane) című koncertrapszódiát viszont magáénak érezte a szerző, bár játszhatóságában kételkedett. Baráti és Würtz előadásában a legcsekélyebb kétség sem merülhetett fel: mindketten a maguk módján játszották a virtuóz művet: Baráti hihetetlenül gazdag hangzást hozott ki Stradivarijából, Würtz Klára pedig tökéletes partnere volt. Mindkét előadó egyöntetűen művészi teljesítménye "bravó"-zásra késztette a közönséget.

Szünet után először Ravel fiatalkori és ritkán játszott, egytételes a-moll hegedű-zongora szonátája hangzott el. Baráti és Würtz kimunkált hangzásképe ragyogó volt, feszültséggel telt nyugalommal, egyúttal igen hatásos dinamizussal.

A zongoratrióban újra csatlakozott hozzájuk a koncert elején már megismert Várdai István. A triót Ravel nem sokkal az I. vh. kitörése után komponálta, így ez nem egy ábrándos, álmodozó zene, inkább egy nagy figyelmmel párosuló élvezetet igénylő alkotás. A nagyon élénk második tételben kell igazán nagyon figyelmesen együtt játszani, ahol a szólamok elkülönülő témái rakódnak egymásra. A hegedűn és a csellón folyamatosan kell váltogatni a pizzicatót és a vonóshangzást, mindezt remdkívüli tempóban. Az előadók sosem hajszolták egymást, és kivételesen hatásos, szinte mágikus harmóniában játszottak.

A kirobbanó tapsok után megismételték  a trió második tételét, amiben egyáltalán nem tűntek fáradtnak, sőt: még kiélezettebben játszottak.

 

 

Előzmény: [fidelio] mindegy (1862)
[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.04.26 0 0 1864

Közben két zongorástrió Joseph Haydn-től a Van Swieten trióval: a Hob. XV/12-es e-moll, 1789-ből és a XV/32-es G-dúr 1794-ből. Persze fortepianóval!

 

.

https://www.youtube.com/watch?v=ckr7WL_apPs

 

https://www.youtube.com/watch?v=yWFf8e-Bd94

.

Rövid, invenciózus, kellemes darabok ebben a határozottan tavasziasodó időben.

.

.

Ma, április 26-án, este a Mainz és Budenheim között fekvő szépséges Waldthausen kastélyban kamarázik Kristóf a Catch trióval (klarinét, zongora, cselló) az alábbi műsorban. 

A Pecze Boglárka klarinétossal felálló hármas nevét egy ugyancsak Barátival együtt tervezett április 30-i koncert (Essen, Filharmónia) egyik számának címéből vették (az 1971-es születésű angol Thomas Adès húsz éves korában írt izgalmas-mozgalmas és a végén mindig nevetésbe torkolló klarinétnégyeséből, amit most hallottam először, közben még többször.

.

Johannes Brahms: a-moll klarinéttrio, op.114
Eugène Ysaÿe: 3. szólóhegedűszonáta, Ballada - Georges Enescu tiszteletére
Olivier Messiaen: Négyes az idők végezetére

.

Utóbbi az idei Kaposfest műsorán is szerepelni fog ugyanebben a felállásban. Szerzője a görlitzi átmeneti koncentrációs tábor foglyaként írta, és 1941 elején ott is mutatták be a profi zenésztársakkal (boldog háborús tábori békeidők !) a rabok és őrzőik részére.

.

A vasárnapi hangverseny műsora:

a fenti Brahms-trio

Bartóktól a Kontrasztok

az Adès-négyes (op. 4, Catch, azaz Kánon vagy a hallgatóság Megragadása, elvarázsolása)

.

https://www.youtube.com/watch?v=fvIlwDKTV3Y

https://www.youtube.com/watch?v=x9c6kWecpc4

.

.

Pecze Boglárka triójával egy műsor részeként 2013-ban vették fel az alábbit, de akkor még egy másik zongoristával játszottak. Ez is jó zene!

.

https://www.youtube.com/watch?v=H789yP7iySI

.

.

Végül a klarinétosról bővebben: http://www.boglarkapecze.com/en/

.

[fidelio] mindegy Creative Commons License 2017.04.25 0 0 1863

Ugyanaz kérdezhető ebben a témában is: hogyan lett milliárdos Baráti Kristóf?

 

Az üzleti világ ismert nemzetközi folyóiratából, a Forbes-ből tudhatjuk meg.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!