Az alább hivatkozott felvétel eredete a közel öt éve készített CD, amit a Brilliant Classics készített a pécsi Kodály Központban. A lemezbemutató koncert a budapesti Festetics Palota Tükörtemében volt 2014. december 6-án, és nem Keszthelyen, ahol a feltöltő írja.
Kifogástalan és lenyűgöző volt a tegnapi Verbier-matiné Barátival és Debargue-val, és nemsokára felteszik a videót a medici.tv-re. Addig is meghallgatható egy rövid minta a Debussy-szonáta elejéről.
Az igazi fesztivál-műsort jól választották meg, és valószínűleg a közönség egy része ismerte is már Kristófot és társát, volt érezhető a fogadtatásból. A varázslatos Debussy-szonátával aztán nagy sikert arattak, és a következő romantikus rész csak fokozta a hatást, beleértve a ráadásokat (a Brahms-scherzót és a másodikként játszott G-dúr Brahms-szonáta lassú tételének második adagióját). Akkor már tomboltak a hallgatók, és alig akarták elengedni a két kiválóságot.
Ezek a zenészek maximálisan ismerik és értik ezeket a műveket, és tökéletesen adják is vissza: már az első belépéstől kezdve tudatosan építkeznek, mindig érzékenyen figyelve egymásra, és az összhatás így a legtermészetesebben volt káprázatos. Barátin most is kevésbé látszott a szenvedélyesség, a belső tűz, de mindig átjött az utolsó hangig csodálatos játéka. Társa más típusú, de ez máskor sem okoz nehézséget, mert játszi könnyedséggel muzsikáltak, hogy elmerülhessünk a gyönyörű dallamokban.
A Debussy-interpretáció után már mindenki nagyon közel került hozzájuk, és a szünet utáni Franck-szonáta tette teljessé az előadást, amire jött a még nagyobb hatást kiváltó két ráadás.
Ezekben a darabokban mindkét szólam egyenértékű, és a remek kamarázás után az előadók arcán is látható volt az elégedettség: sikerült n agyon értékes játékkal jutalmazni az Isten házát megtöltő igényes közönséget. Ebben a modern rk. templomban játszotta Kristóf 2016-ban a Bach-szonátákat.
Kristóf ma este a negyedszázados fesztivál-jubileumot köszöntő gálán játszik.
A közel 40 kiváló előadó és a két zene- és énekkar vezetőikkel bizonyára különleges lesz. Kristófon kívül Schiff András és Takács-Nagy Gábor is szerepelni fog, de itthonról is ismert másokat is látni a résztvevők között.
A gálát a medici.tv és az arte is közvetíti élőben 18:00 órától.
E hó végén Baráti Kristóf három koncerten játszik az éppen most megnyitott 25. Verbier Fesztiválon Svájcban. Kristóf visszatérő művésze Verbiernek, ahogy az alábbi linken beharangozott idei első fellépése (július 24.) kapcsán is megidézik a tavalyelőtti egyik koncertjét a három Bach-szólószonátával. A teljes anyag a medici.tv előfizetése után hallgatható meg, de valaki már két hónapja betöltötte a tubusba az egészet :-))
Partnere Lucas Debargue zongorista lesz.
Utána 25-én játszik a jubileumi gálakoncert még nem ismert műsorában,
majd 27-én u.abban a helyi templomban, ahol Bachokat játszotta 2016-ban, az alábbi partnerekkel és műsorban:
Eduard Wulfson (hegedű) Daniel Lozakovich (hegedű) Zarina Simanszkaja (zongora)
Ravel: Tzigane Ernst: Változatok a "Nyár utolsó rózsája" c. ír népdalra
Jó volt megint meghallgatni a Baráti-Várdai kettős nevével fémjelzett tavaly őszi koncertet a zuglói fiatalokkal, amit a Bartók Rádió tegnap kora délután adott le. Jobb volt mint a helyszínen, köszönhetően a terem hibáit kiküszöbölő mikrofonozási és hangmérnöki munkának.
Várdai István már ott is az újólag használt csellójával alkotott nagyot, míg a karmesterről az alábbi élménybeszámolóban is a legjobbakat írtam, amit a felvétel is megerősített.
Még közel két hónapig hallgatható vissza és érdemes időnként meg is tenni!
A Zeneakadémia honlapjának Hírei között Olvasnivalókat is ajánl, és tegnaptól itt lehet megtalálni az alábbi beszélgetést Baráti Kristóffal:
.
Nagyon kényes szövet Mozart zenéje nincsen ehhez fogható kihívás
Összhang szerző és előadó között: W. A. Mozart és Baráti Kristóf címmel.
.
Hangtalanul, láthatatlanul formálódik a bensőséges kapcsolat szerző és az előadóművész között az évek, évtizedek alatt. Kemény munka és aktív figyelem kell ahhoz, hogy az eljátszott mű hangjegyein túl megjelenjen az alkotó személyisége, lelkiállapota is az előadásban. Baráti Kristóf hegedűvirtuóz most arról mesél, hogyan teremtette és éli meg az Összhangot Wolfgang Amadeus Mozarttal.
.
Unger Anna kérdez: Összhang szerzővel és zeneművel. Mi jut erről eszébe?
Baráti Kristóf: Számomra az Összhang egyensúlyt jelent. .......................
.
.
A továbbiak a fenti link alatti képes írásból.
Az összhangról persze az eredete, a harmónia jutott eszembe, erről pedig Kristóf első szólistakénti fellépése, amikor nyolc éves korában Venezuelában a Maracaibói Szimfónikusokkal játszotta Vivaldi a-moll hegedűversenyét, amelynek címe: A harmónia ihletése.
Ennél egyértelműbb meghatározása nincs a jó zenének, főleg versenyművek esetében.
Édesapja akkor éppen abban a zenekarban csellózott... és Kristóf időnként azóta is eljátssza az RV 356 jegyzékszámú művet (ld. a repertoárját!)
Mozart kapcsán pedig meghallgatható az interjúban említett briliánsMozart-album,
amelyről e témában minden elért írás elolvasható 2016 közepétől, annak megjelenésétől.
A koncert lezajlott Kolozsvárt, és az alábbi lelkes beszámolójában Kulcsár Gabriella értékelte a legmagasabb fokon a Baráti-Várdai kettős játékát és karmesterkedését (2018. június 15-én).
Újabb világraszóló fellépésre készülBaráti Kristóf, amikor 2018. június 20-án megint eljátssza a hegedűre írt hat Bach-szólódarabot, akkor éppen Szentpéterváron, a már hagyományos Fehér Éjszakák Csillagai nevű monumentális zenei program keretében, az 1100 fős Koncert Teremben.
A fesztivál immár a XXVI., most a május 23. és július 29. közti időszakban, a legváltozatosabb műsorokkal a számos helyszínen. Természetesen a középpont a június 16-17.-i Szentivánéji álom balett volt, de az egész káprázatos!
Kiemelem a szólóesteket, amelyek közül talán a legnehezebb a Bach-darabok megszólaltatása, sorrendben a szonáták, majd a partiták az E-dúr, b-moll és d-moll sorrendben, hogy ott is a Chaconne legyen a záró tétel. Elképesztő vállalkozás, nem sokan merik műsorra tűzni ezt a közel kétórás anyagot a maga 31 tételével, közben egyetlen szünettel, és ha az előadó minőségi igényét és színvonalát nézem, kiemelkedő előadása lesz a fesztiválnak. A jegyek 2600 és 11000 Ft közöttiek.
A tubusban van egy régebbi videósorozat Kristóffal a link anyagai között, még 2008-ból a Moszkvai Csajkovszkij teremből.Az alábbi linken pedig a kicsivel később (2009. szeptember) felvett lemez anyaga hallgatható meg!
Találtam még néhány szólóestet a Fehér Éjszakák Csillagai programjában: u.ott lesz Narek Hakhnazaryan csellista, majd Olga Borodina (mezzo-szoprán) estje, bár utóbbinak lesz zongorakísérője is. Az alig 100 fős Prokofjev teremben pedig egy fiatal zongorista, Abisal Gergiev lép fel egyedül.
Ha igaz, a Nyílt Spotify-on elérhető az említett felvétel az 1937-től rendezett brüsszeli Erzsébet Királyné versenyek 75 éves történetének legszebb előadásaiból készített albumban, tehát Baráti Kristóf kiemelkedő Beethoven-interpretációja 1997-ből (III. hely és Közönség-díj)!
Az alábbi címen közli a BBC, hogy június 27-én a 14 órakor kezdődő koncertjén Baráti Kristóf is fellép - Bartók II. Hegedűversenyének szólistájaként. A BBC Radio 3 közvetíti is a hangversenyt.
A műről néhány mondatot írtak, megemlítve a szerző halála után bemutatott első hegedűversenyét is.
Addig is: egy korábbi felvételről Bartók II. Hegedűversenyének I. tétele Barátival.
xxxxx
Érdekesség a lap alján, hogy egy ilyen délutáni koncerten a 12 és 18 év közötti gyerekek csak felnőtt kísérettel vehetnek részt, sőt: 12 évben aluliak egyáltalán nem!
Utóbbit legutóbb a hazai M5 egyik esti adásakor is olvastam, amikor a Baráti-Várjon és Várdai 2016. májusi világklasszis triózását 12 év alattiaknak nem ajánlották. Akkor már feküdjenek le, és ne Schubert notturnóját hallgassák! A jelzett kezdés után jóval később kezdődik, addig Seherezádé...
Ki érti ezt, amikor fiatal tehetségek heteken át tartó bemutatásával próbálja a Magyar Televízió is közelebb hozni a fiatalokat a komolyzenéhez.
Úgy látszik, hogy Londonban egy pl. 17 éves fiatalnak vagy veszélyes egyedül koncertre járni d.u. kettőkor, vagy talán azt feltételezik, hogy fegyelmezetlenségével meg fogja zavarni az előadást.
A 12 év alattiak pedig maradjanak otthon, amíg a szüleik és nagyobb testvéreik Barátira és Brahmsra, no meg a zenekarra kíváncsiak, és persze fogadjanak nekik babysittert, akivel aztán meg is hallgathatják a rádiós közvetítést! De a helyszínen nem kívánatosak ezek a kis éretlen taknyosok, de még a BBC Filharmonikusokkal már többször szerepelt ilyen korú hegedűs zseni sem! :-))
Az előzményként megjelölt tavalyi marosvásárhelyi főműsort fogja Baráti Kristóf és Várdai István megismételni június 15-én, de most Kolozsvárt, az ottani állami zenekarral, Baráti és Várdai karmesterkedésével és szólójával. A koncertet az egy évvel korábbi nagy sikerű előadás után beszélték meg, és természetesen most is a két világhírű Stradivari adja a hangot a két világhírű szólista révén.
Várdai eddigi művészi pályájának maghatározó állomásain játszotta a Dvorzsák h-moll csellóversenyt: diplomakoncertjén a Zeneakadémián a Berkes Kálmán vezette győriekkel, majd ezzel nyerte meg az ARD 2014. évi versenyét Münchenben és persze számos más alkalommal játszotta már nagy sikerekkel, és a már említetteken kívül itt meghallgatható egy másik felvétele is: https://www.youtube.com/watch?v=m61SlxnELQQ
Más-más hangszerrel, de mindegyikkel remekelt, egyre érettebb, fényesebb István előadása.
.
És persze a másik kolozsvári főszereplő is számtalanszor volt már a Dvorzsák-hegedűverseny szólistája, és mivel pályájuk szorosan összefonódik, emlékeztetek az említett diplomahangversenyen való Brahms-kettősversenyben való részvételére, ahogy Várdai is játszott a Kristófén Pécsett a Schubert-vonósötösben, no meg más alkalmakkor is együtt játszanak v ersenyműben, kamaradarabokban, ami az értő közönségnek szinte mindig kihagyhatatlan alkalom.
.
xxxxx
.
Itt kell írni egy közel 7 hónap múlva (2019. január 11-én) rendezendő kamaraestről, ahol A Baráti-Várdai kettős a Várjon Dénes-Szűcs Máté párossal fog kamarázni a Művészetek Palotájában a három Brahms-zongoranégyest előadva. Erre az egészen különleges alkalomra a jó szimatú közönség már majdnem elkapkodta a jobb jegyeket, így akit még érdekel, siessen!
Majdnem megtelt az Olasz Kultúrintézet Giuseppe Verdi terme a május 26-i matinén, amikor a MÁV Szimfonikusok számos és sokszínű bérleteinek egyikén, a Varga László bérlet 4. előadásán Baráti Kristófkarmesterkedett - játszott és vezényelt, mint az utóbbi időben többször teszi így.
A 73 éves zenekar alapítójáról, az akkori vezérigazgatóról elnevezett bérlet, és feltehetően a több is (az alapítás utáni első karmesterük iránti tiszteletből a Szőke Tibor bérlet, majd az utód-karmesterekre, Lukács Miklósra és Erdélyi Miklósra is hasonlóan emlékeztetőek, de a tematikus és egyéb bérletük) igen népszerű, műsoraik és előadóik, karmestereik vonzó és nagy hatású előadásokat eredményeznek, miként volt tegnap is. Közben már hirdetik a következő évad bérleteit.
A Beethoven-hegedűverseny és Dvorzsák VIII. szimfóniája remek párosítás volt, nagyon készültünk is a koncertre, főleg persze Baráti miatt, aki nem először játszott ezzel a kiváló zenekarral. Számíthattunk a versenymű utáni ráadásra is, amit meg is kaptunk, de előadásra nem, pedig váratlanul azt is megkaptuk egy kb. ötperces szép nyitással, majd jött a riasztó intermezzo, és egy rövid technikai szünet az épület hibájából. A téves füst vagy egyéb riasztóját kiiktatták, újra kezdődhetett a gyönyörűséges hegedűverseny.
Azt már régóta tudom, és ezt mások is megerősítik, hogy azok felé, akik nem voltak egy koncerten, teljesen értelmetlen játéktechnikai és egyéb szövegeket tálalni, hiszen a helyben tapasztalt összhatás leírhatatlan, és még egy rádiófelvétel sem adhatja vissza ugyanazt, amit ott lehet érezni. És persze nem mindenki érzi ugyanazt ugyanúgy ott sem. Marad tehát a körítés: tűzriasztás, az idős közönség átlagéletkora, néhány mondat a helyszínről. a művekről és az előadókról, mint a műsorlapon...
Én is főleg másról fogok beszélni. Például megidézem a főszereplővel és a zenekarral való hasonló élményeimet, majd körül próbálom írni a tökéletest, amiért érdemes ilyen hangversenyekre járni. Ezt a jelzőt használták a zenekar tagjai is a koncert után a szólistáról, akivel időben első élményem ezzel a versenyművel közel 21 éves, de ez csak közvetett, mert az akkori Erzsébet királynő versenyt ugyan nem nyerte meg a most május 17-én volt 39 éves Baráti, de a III. helyezés és a Közönségdíj mellett a döntőben játszott Beethoven-hegedűversenye mégis méltó volt a híres verseny 75. éves jubileumi albumába való beillesztésre, és ezt már sokszor meghallgattam nagy csodálattal. Zseniális fiatal zseniális előadása, és azóta is többször még tökéletesebben a tökéletes. A zenekarok persze változnak az évente egy-két alkalommal biztosan műsorra kerülő hegedűverseny előadásakor, de a szólista marad, és bizonyára mindig remekel, amit az általam hallgatott fellépéseire alapozom. 2011 nyarától a martonvásári szigeten, majd Gödöllőn, Budapesten éppen a vasutasokkal (2012), idén meg Veszprémben is. Közben legalább ötször külföldön volt műsorán. A zenekarral pedig más művekkel van szép emlékem Barátival a fővárosban és vidéken egyaránt.
Újabb előadás, újabb élmény, amely csak megerősíti, hogy ezt a mennyei hangot és közvetítést bármikor és bárhol érdemes újra átélni és élvezni a mindennapok zenei gyönyörűségére, feltöltődésre.
A többi? Remek együttes - kezdve a ritka kifejező üstdob-indítással -, érző partnerként a kimagasló tudású szólistának. Hangzásuk miatt is kiemelkedtek a kiváló fúvós szólóik, de a vonóskar bármely szólama is nagyon jó volt. A karmester által fejből dirigált Dvorzsák-szimfónia a kinti virító tavaszt és szerelmes madarak hangjait hozta a terembe a romantika egyik csúcs-szimfóniájának varázslatos előadásával, mert sziporkáztak, nagy-nagy örömünkre, és úgy láttam, maguk is érezték és élvezték a sikeres együttműködést. Ez volt talán az eddigi legjobb vezénylése a karmesternek, amit persze a zenekar is befolyásol.
A háttérben id.Markó Károly hasonló hangulatú, bár őszi tájképének óriásra nagyított vászna, és az egészhez jó alap volt az Ybl Miklós tervezte több mint 150 éves palota több mint 12 méter magas nagytermének kiváló akusztikája.
Hogy el ne felejtsem, a versenymű után Kristóf megint csak egy szépséges Bach-lassúval hálálta meg a lelkes tapsokat: ha jól emlékszem ez volt...
.Markó Károly: Tivoli melletti tájkép szüretelőkkel (1846; 116x163 cm-es vászonra festett olajkép)
Baráti Kristóf május 22-i koncertszereplésének alábbi beszámolójához csak annyit, hogy a Mendelssohn-oratórium címe az előző beírásban helyesen szerepel. Én inkább a koncertpódiumon felhangzó ráadást tettem volna be ráadásként.
BARÁTI KRISTÓF KONCERTJE, hirdette a Zuglói Filharmónia műsorlapja a tegnapi előadásukat. Igaz, hogy BK volt a karmester, a szólista, de a koncert mégiscsak a lelkes zene-és énekkaré volt, ahol Baráti Kristóf volt a közreműködő. Nagy volt az érdeklődés a Zeneakadémián, és csupán az oldalerkélyek felső sorainak harmadosztályú helyei voltak üresek, hiszen onnan se a hangzás, se a látvány nem jó.
A különleges műsor két Mendelssohn- és egy Brahms-művet jelzett, közben meg ráadásként Kristóf Bachtól játszott az e-moll hegedűverseny után.
A műsorfüzet felületesre sikerült: a rövid bevezető - a 114. zsoltárra írt - oratórikus mű éppen nem Izrael Egyiptomban leélt eseményeiről szól, hanem arról, amikor a zsidók távoztak onnan (exodus), és ez meghatározó volt történetükben. A mű eredeti címe, megegyezően az első tételével: Da Israel aus Ägypten zog, és ezt Károli Gáspár fordításában a műsorlap máshol helyesen írta: Amikor Izrael népe kijöve Egyiptomból. A tévedés onnan eredhet, hogy a közel száz évvel korábbi Händel-oratórium (a jóval hosszabb Izrael Egyiptomban) előzménynek is tekinthető, de ennek témája sokkal bővebb, bár a kivonulást is érinti.
A tegnapi kettős kórus és a zenekar létszáma közel azonos volt, a hatás lenyűgöző, a hangszeres szólisták is remekeltek. Érdemes a darabot műsoron tartani, ahogy az Éliás is remek alkotása Mendelssohnnak, bár szintén alig adják elő.
A nagyobbik Mendelssohn-hegedűversenyhez Barátinak már nem kellett kotta, és most is kifogástalanul játszott, ha meg nem, dirigálta is a zenekart. Kiegyensúlyozott volt a hangzás, és teljesen belefeledkezhettünk a csodálatos - tételszünet nélküli - mű szép előadásába. A lassú tétel különösen tetszett. A zárótétel ugyanolyan rövid lassú felvezetéssel indul, mint a fiatalkori d-moll hegedűversenyben, majd robban a fergeteges és életteli finálé.
Ráadásként megint a C-dúr Bach-szólószonáta Largóját kaptuk ajándékba, bár sokan nem tudták, mit hallanak. Mindenesetre áhítatosan gyönyörűséges volt.
A szünet után a talán legdúsabb Brahms-szimfóniát, a szintén e-mollt (ez a IV.) adták elő. A karmester fejből vezényelt, a hatásos hangszerszólókkal is megszólaló mű szintén nagyon élvezetes volt. A scherzo és a variációs záró tétel tetszett a legjobban, de az egész remek volt.
Kicsit részletesebben számolt be az MTI az 1997. évi Erzsébet Királyné versenyről annak idején, mint megtudjuk Kristóf életrajzából a versenyen való szereplését.
.
Hegedű a hegedűsnek Brüsszeli hegedűkészítő mesterek a 20éves magyar Baráti Kristófnak,az Erzsébet Királyné Díj komolyzenei előadói verseny harmadik helyezettjének ajánlották fel külön erre az alkalomra készített, egyedi hangszerüket. Baráti- a június elején befejeződött, négyhetes verseny első két helyezettjével közösen - a brüsszeli Szépművészeti Múzeum hatalmas színháztermében adott gálakoncertet, amelynek végén a szerdai Le Soir beszámolója szerint a nézők állva ünnepelték a fiatal magyar művészt. Barátiaz évente megrendezésre kerülő, rangos nemzetközi verseny Benjáminja, és egyúttal sokak szerint hosszú időn át az egyik titkos favoritja is volt. A zsűri - amelyben Yehudi Menuhinis helyet foglalt - végül a dán Nikolaj Znaidertjelentette be a fődíjra, míg a magyar művésznek a harmadik díj, az Európai Unió különdíja, valamint a tévénézők telefonon leadott szavazatai alapján a közönségdíj jutott. Ez utóbbit általános megítélés szerint mindenekelőtt Beethoven hegedűversenyének emlékezetes előadásával nyerte el, amelyről a szerdai Le Soir még hetekkel később is meleg szavakkal emlékezett meg, s amely rákerült aversenyről hagyományos módon kiadott három korongból álló CD-re is.
A Magyar Narancs mai számában "Tele van lazasággal és humorral" címmel beszélget Baráti Kristóf Rácz Judittal Paganiniről.
A felvezetés: "Paganini meghatározó figurája volt a zenetörténetnek, emberileg és muzsikusként is a határokat feszegette. Mit tudunk virtuóz hegedűjátékáról, amit ma akár könnyűzeneként is hallgathatunk? Egyvik elgértőbb tolmácsolója, Baráti kristóf rajzolja meg Paganin i portréját."
Egy híján húsz, szokták mondani a 19 évesekre, akik tinédzser koruk utolsó évében már érettek is lehetnek - középiskolai fokon. Aztán pár év vagy évtized után kiderül, mire vitték.
.
Ma lett egy híján negyven e fórum tulajdonosa, akit húsz évvel ezelőtt még nem ismertem, de mégis eszembe jutott egy akkori beszélgetés vele. A többit, a kétezres évek történéseit már jobban ismerem, s merem mondani, a csodagyerek csodafelnőtté vált. Kész csoda az egész!
Gratulálok neki és magasan ívelő pályája összes összes közreműködőjének, és sok-sok zenei örömet hallgatóinak!
.
A Népszabadság 1999. február 24-i számából egy fényképes interjú (Nagy Marianne írása):
.
Csodagyerekből csodafelnőtté válni
Baráti Kristóf ma este a Zeneakadémián hegedül
A Zeneakadémián ma este Kovács Jánosvezényletével a MÁV Szimfonikusok adnak koncertet. Ravel és Csajkovszkij művei mellett felcsendül Saint-Saëns hegedűversenye, amelynek szólistája a mindössze alig húszesztendős Baráti Kristóf.
- Egy dolog a versenyen való megmérettetés, a többiekhez való összehasonlítás, és más dolog egy bizonyos színvonalelérése, amelyet az ember kitűz magaelé. A versenyeken derült ki, hogy voltakolyan hiányosságaim, amelyekhez elkela segítség: kifejezetten előadásbeli, gyakorlásbeli jó tanácsok. A versenyek utántalálkoztam jelenlegi tanárommal,Eduard Wulfsonnal. Több mint egy évetanulok nála Párizsban.
- A hazai közönség csodagyerekkéntismerte meg. Mert hogy az volt, vagy mégmost is az? -Csodagyerek sok és sokféle van. Denem az számít, hogy gyerekként ki mités milyen gyorsan reszel. Nehézcsodagyerekből csodafelnőtté válni. Agyőztesek, a versenyek díjazottai gyakran esnek például abba a hibába, hogyelkezdenek szaladgálni a fellépések után. Közben elveszítenek egy csomólehetőséget, megfosztják magukat a fejlődéstől. Magam is ismerek olyanversenygyőztest, aki százötven koncertet ad egy évben, és teljesen használhatatlanná kezd válni, mert nem tud felkészülni. Az összevissza utazgatás, a különféle programok tönkre tudják tenni aszólistát.
- Magától ismerte fel a csapdát? - Egyrészt a tanárom is azt javasolta,hogy előbb építsem fel a repertoáromat.Bizonyos darabokat, hegedűversenyeketnem lehet kihagyni. Ha az ember elkezdia koncertezést, nem lehet azt mondani:ezt a darabot még nem tudom, azzal megmég várjunk kicsit. Mindennel készenkell lenni, ha az ember ténylegesen elkezdi a karrierjét.
- A repertoár felépítésében a szólistavagy a nemzetközi piac igénye a meghatározó? - A nemzetközi igény általában karmesterek, zenekarok igénye, és nemannyira a közönségé vagy a szólistáé.Szerencsére a hegedűsök zenekari repertoárja nem olyan hatalmas, mint azongoristáké. Viszont ez azt is jelenti,hogy mindent tudni kell: Bach, Mozart,Beethoven hegedűversenyein keresztül a legnagyobb Csajkovszkij-, Sibelius- ésBartók-versenyművekig.
- Ha most a konkrét célokról kérdezem, ne azt válaszolja: mindig a tőlemtelhető legtöbbet teljesíteni! - Mint említettem, most nem az a célom, hogy minél több hangversenyenműködjem közre. És a továbbiakban isazt szeretném, hogy én dönthessem el,mennyit koncertezem. Sajnos egyre kevesebb az olyan óriási karmester-egyéniség, mint mondjuk Solti György volt, deazért van jó pár olyan dirigens, akikkelszeretnék együtt fellépni.
- Van már menedzsere? - A versenyek utáni koncertekkel, lemezfelvétellel kapcsolatban több menedzser is foglalkoztatott, de kifejezett impresszárióm, irodám nincs. Most a munkával, a felkészüléssel vagyok elfoglalva.De várhatóan egy év múlva már lesz.
- Nem volt nyomasztó, hogy már gyermekként eldöntetett: hegedűművész lesz? - Nem, nem! A zene szeretete motivált elsősorban. Később pedig a tehetség munka általi kidolgozása, amely rengeteg sikerélményt és örömet szerzett.Természetesen én is eljátszottam a gondolattal, hogy mi lehetett volna belőlem,ha nem zenész. De ma már elképzelhetetlen minden más, ami nem hegedülés.
Az ifjú hegedűművész Budapesten született, de gyermekkorát Venezuelában töltötte, ahová zenész szüleit hivatásuk szólította. Baráti Kristóftizenegy évesen ismét Budapestre került, hogy Szenthelyi Miklós növendékeként a Zeneakadémiaelőkészítő - különleges tehetségek - osztályába járjon. Közben elkezdett versenyezni a világ legrangosabb zenei megmérettetésein. A párizsi Long-Thibaud versenyenmásodik helyezést ért el, a brüsszeli Erzsébet királynő versenyen - a legfiatalabb díjazottként -harmadik lett és megkapta a közönségdíjat is.
xxxxx
.
Az nem derült ki a beszélgetésből, melyik hegedűverseny volt a műsorban a háromból, de az A-dúr biztosan nem; feltehetően a h-moll (op. 61), mert a C-dúrt - úgy tudom - nem játssza Kristóf; emiatt megidézem a fenti egy közel 15 évvel későbbi előadását. A további tételek is elérhetők a linkről.
A műsoron lévő (Handel-hátterű) Mendelssohn-oratórium alapja a
.
114 (113A). ZSOLTÁR. HÚSVÉTI ÉNEK 114
1(Alleluja!) Amikor Izrael kivonult Egyiptomból, Jákob törzse az idegen nép közül: 2Akkor Júda lett a szentélye és Izrael az országa. 3A tenger meglátta és elfutott, a Jordán visszafelé vette útját. 4A hegyek ugrándoztak, mint a kosok, a halmok, mint a kis bárányok. 5Mi lelt, tenger, hogy elfutottál? Jordán, miért vetted visszafelé utad? 6Hegyek, miért ugrándoztok, mint a kosok, s ti halmok, mint a kis bárányok? 7Föld, rendülj meg az Úr színe előtt, Jákob Istenének szent arca előtt, 8aki tóvá változtatta a sziklát, s a követ buzogó forrássá!
2018 júniusában jár le Magyarország egy évre szóló elnöksége a V4-országok Együttműködésében. Ebből az alkalomból május 8-án koncertet rendeztek Párizsban, amelyen Várdai István és Baráti Kristóf lépett fel az alábbi műsorral:
Mozart: G-dúr duó, K 423 Ravel: Szonáta hegedűre és gordonkára Kodály: Duó hegedűre és zongorára, Op. 7
Baráti Kristófot és Várdai Istvánt egy március 8-i közös szereplésükről (is) szóló alábbi beszámolóban joggal nevezi a kritikus "a hazai és a nemzetközi koncertpódiumok évek óta fényesen tündöklő iker- és reméljük még hosszú ideig állócsillagai"-nak, de ha együtt éppen nem kamaráznak, valahova csak be kell másolni egy kvázi kettősversenyben való fellépésük recenzióját. Most éppen Kristóf rovatába, de mindjárt hivatkozok az anyagra társáéban is, akiről egy későbbi fellépése kapcsán írt hasonlóan jókat német kritikusa.
(Baráti Kristóf az itt már említett linzi koncertje előtti napon, április 22-én, a Kölni Filharmóniában szerepelt az ORF-Rádiószimfonikusokkal - ugyanazzal a művel, Bartók 1. Hegedűversenyével. A kritikus (Stefan Rütter) először a romantikus Zemlinsky-darabot, A kis hableány című szimfonikus költeményt elemezte, majd a karmester mellett méltatta Baráti interpretációját is: ................................. "A leköszönő kölni művészeti vezető Markus Stenz rövidesen hivatalba lépő utódja a stuttgarti Cornelius Meister fejből vezényelte zenekarát, miáltal egyértelműen egy szuverén dirigens benyomását keltette. Talán a hegedűs szólista is jobban tette volna, ha mellőzi a kottát, mivel az azzal való állandó szemkontaktusa hosszabb részletekben kevésbé felszabadulttá tette előadását, bár technikailag és zeneileg a legcsekélyebb panasz sem volt tehető játékával szemben."
(Szerény közbeszúrásom: már megint egy olyan kritika, amelyben az előadás lényegének legmagasabb fokú elismerése mellett, illetve előtt a kritikus mellékes tényezővel kezdi, bár nem tudja, miben lett volna még jobb egy "technikailag és zeneileg legtökéletesebb előadás". Az általa kívánatosnak tartott (külsőséges) előadói magatartás esetén akár a technikai és zenei minőség lett volna kifogásolható. Nem ismeretlen ez az attitűd, holott azt várhatnánk, hogy egy szakember a megszólalások komplex minőségét tekinti elsődlegesnek.)
"A szólista vékony és nemes hegedűhangja majdnem mindig remekül emelkedett a zenekar fölé, ahogy a versenymű lelkét jelentő lírai nyitó tételben tudatos tisztelettel fogta vissza magát. Baráti a magyar hegedűsök velük született művészi természetét képviselte, amit a bensőségesen tűnődve megszólaltatott ráadásban is bizonyított Bach C-dúr szólószonátájának largójában."
2018. április 23-án Baráti Kristóf Linzben lépett fel a Bruckner-házban rendezett bérleti koncerten. A Felső-Ausztriai Hírekbeszámolója.
.
"A hangok világának szép kontrasztja
Az ORF Rádió-Szimfonikusok elragadó előadása a Bruckner-házban
A cím főleg a Cornelus Meister karmester által vezényelt teljes programra vonatkozik, hiszen a későromantikus Zemlinsky-mű, a modern Bartók-hegedűverseny és Friedrich Cerhas 3-tételes kortárs darabja a kritika tárgya.
Baráti Kristóf és az ő rendkívül szépen szóló Stradivarija szólaltatta meg Bartók 1. hegedűversenyét - szinte felülmúlhatatlanul hatásos interpretációban. Az RSO (Az ORF Bécsi Rádió Szimfonikusok) nem csak kísérte a szólistát, hanem ezen formális előzmény nélküli mű előadásának beleérző alkotótársai voltak. Bartók ugyanis ezt a hegedűversenyt a 19 éves hegedűsnőnek, Geyer Stefinek fájdalmas jajkiáltásként írta a viszonzatlan szerelem hatására.
Minden részletében meggyőzően
A gyengéd kamarazenei belépéstől kezdve, az andante sostenuto költői képein át, a második tétel határozott és technikailag kihívást jelentő részleteiig, Baráti és az RSO az összes részletben meggyőzően játszott.
Sajnálatos, hogy a közönség egy része a szünet után már nem hallgatta meg Zemlinsky 1905-ben írt szimfonikus költeményét, A kis hableányt az ismert Andersen-mese ihletésére."
Azóta Kristóf már Oroszországban, Vlagyikavkazban is játszott az Észak-Oszét Szimfonikusokkal, (akikkel és akkor Gergievvel már szerepelt ott 2016. december 17-én).
2018. április 29.
J. S. Bach: d-moll partita Mozart: E-dúr Adagio hegedűre és zenekarra Mendelssohn: d-moll hegedűverseny
.
A zárószám a Budapesti Vonósok 30 éves születésnapi koncertjén.
Befejeződött a Mozart Összkiadás Élőben háromnapos koncertsorozata a Zeneakadémián, benne a hegedűre és zenekarra írt művekkel, így most a mélyhegedűvel párosított Sinfonia Concertante is elhangzott a második napon. A minőség mindig a legjobb volt, így csúcsra csúcs, tegnap este pedig a legmagasabbra jutott a főszereplő Baráti Kristóf és a Prágai Kamara Filharmonikusok.
Az öt hegedűverseny közül a két leglátványosabb és így a legismertebb került a zárónap műsorára (a rövidebb G-dúr és az összes között a leghosszabb, közel félórás A-dúr), és ez volt az a két darab, amelyet április 9-én Prágában is előadtak a két rondóval kiegészítve a káprázatos Lobkowitz Palota programjában. Itthon most is megtelt a nagyterem.
.
A közel azonos számú női és férfi tagból álló zenekart nem kellett vezényelni, bár Baráti karmesteri vénája most is dolgozott, és amikor nem volt más dolga a pódiumon, élvezettel hallgatta a zenekart, közben láthatóan reagált játékukra, elismeréssel vagy éppen ösztökéléssel társítva a hallottakat.
Felszabadult és igazi mozarti volt a megszólaltatás: fiatalosan vagány, pajzánul szellemes, de mindvégig a legtökéletesebb az egyéni és az összjátékban. Baráti lazán hozza a legkáprázatosabb futamokat, közben kérlelhetetlenül pontos és kifejező a játéka, remekül építkezik, vagyis minden a helyén van. A kadenciák közben szinte szikrázott a feszültség, amit előadása kiváltott a hallgatóságból, a közel 1100 elvarázsolt érdeklődőből, köztük a kórusülés és a pódium figyelmes hallgatóiból. Utóbbiak a harmincvalahány prágai zenész volt, akik aztán a művek után őszinte tapsukkal köszönték meg a különleges estét, majd a teljes sorozatot alázatosan szerény, ugyanakkor csúcsformában lévő és utolérhetetlen színvonalon játszó partnerüknek.
A siker kölcsönös volt, fognak még ők együtt fellépni a műsorral, vagy annak egy-egy részével.
.
Ráadásként Kristóf a pár napja elhunyt világhírű cseh rendező, Milo Forman emlékére Bach C-dúr szólószonátájának largóját adta elő, amit néhány másodperces együttérző csend követett, majd kitört az újabb taps. Kristóf játékai alkalmával mindig eszembe jutnak olvasmányaim vagy mások idézetei a régi nagyok kiemelkedő fellépéseiről, és csak azt érzem, hogy micsoda öröm közvetlenül részesülni a hasonló csodákból, Baráti előadásainak élvezete közben. A csoda vagy varázslat éppen az a fogalom, ami meghaladja földi ismereteinket, mert azon túlian különleges, és részleteiben ugyan felfoghatatlan a tökéletessége, de éppen ezért kell főleg élőben hallgatni, hogy a rendkívüli élmény részesei legyünk.
A Mozart Összkiadás hangulata tegnapra fokozódott, talán a vasárnap, talán a Sinfonia concertante előadásába bekapcsolódó Szűcs Máté miatt, nem tudom, de érezni lehetett a megnövekedett feszültséget és végig ragyogó előadást hallottunk. Nemcsak a kürtösök hangszere ragyogott, de játékuk is hasonló volt, és persze a két oboistáé is, nem beszélve a vonóskarról, a szólistá(k)ról meg ne essen szó, mert nincs kifejezés arra az érzelemgazdag kifejezőerővel társult szinte tökéletes játékra, amit produkált(ak). Ritkán hallható összhang, kifogástalan párbeszéd, szólózás, kíséretek, igazi örömzenélés a legmagasabb fokon. A zenekar tagjai is nagyon élvezték, ilyen szólistákkal valóban különleges lehet az együttműködés. Az elmúlt héten a prágai Lobkowitz palotában ugyanezt a műsort adták elő.
A B-dúr verseny és B-dúr rondó után jött a csúcs, a kettősversenynek is felfogható impozáns és nagyon ismert darab, éteri játékkal, ráadásként pedig annak zárótétele második része.
Eszembe jutott a közel három évvel ezelőtti pécsi élő felvétel a Kodály teremben, amikor két nap alatt játszotta el Kristóf ezeket a műveket. Az akkori partner az Új Magyar Kamarazenekar volt, és akkor nem került lemezre a Sinfonia concertante. Néhányan meghallgattuk azt is, a kiadó pedig egy évvel ezelőtt közzétette az albumot, érdemes meghallgatni, ha nincs kéznél a két lemez. A felvételt már közel kétszáz ezren nyitották meg. A felvétel kitűnő kritikákat kapott, lejjebb idéztem az összeset.
Ma pedig jön a két legismertebb hegedűverseny, köztük a két fuvolával is kiegészített G-dúr. A másik az A-dúr lesz, a Mozartnál ritkán használt moll-betéttel az adagióban.
Tegnap este megvolt a Mozart Összkiadás első koncertje, amelyen Baráti Kristóf szólójával a Prágai Kamara Filharmonikusok adták elő a tervezett kilenc műből a két D-dúr hegedűversenyt, közte az adagiót és a C-dúr rondót.
Telt ház, nagyszerű hangulat, markáns zenekar és remeklő szólista most is. Tavaszi varázslat a fiatal zeneszerző fiatalos műveinek meggyőző előadásával. Ráadásként megint a II. Ysaye-szólószonáta 1. tételét, a Lidércnyomás címűt hallhattuk.
Folytatás ma este, amikor Szűcs Máté is bekapcsolódik a Sinfonia concertante brácsaszólamába, majd holnap zárul a nagyszabású sorozat.
Baráti Kristóf lejjebb említett chicagói mesteriskolájáról egy közel 55 perces videót tett fel a youtube-ra a résztvevők (Julimar Gonzalez, Yu Xin, Ayeong Jeong and Irina Casasnovas Jilobokov) közt utolsónak említett hegedűs. Éppen a Csajkovszkij hegedűversenyének I. tételét gyakorolják.
Baráti Kristóf is részt vett azon a kegyeleti előadáson, amelyen a kemerovói tragédia áldozataira emlékeztek a Szentpétervári Mária Színház művészei és vendégei március 27-én.
Az egész országot megrázó esemény miatt az eredeti programot megváltoztatták: a Paquita helyett a Giselle-t adták elő a színház balett-táncosai, majd Verdi Rekviemje következett a Mária Színház Kórusa és Szimfonikus Zenekara közreműködésével és a négy szólistával. A karmester Valerij Gergiev volt.
A koncert másik fellépője (baráti kristóf helyett) Baráti Kristóf volt, aki szintén a tragédia orosz áldozatainak emlékére adta elő együttérzése jeléül J. S. Bach d-moll partitáját.
Sajnos ezen a koncerten sem lehettem ott, csak lélekben.
A fenti a hét részből álló Handel-csembalószvit utolsó tétele, az 1864 és 1935 között élt norvég hegedűs, zeneszerző és karmester (Johan Halvorsen) eredetileg hegedűre és brácsára készített átiratának alapja. Az átíró közel 130 kisebb-nagyobb szerzeménye között három szimfónia, egy hegedűverseny, több kísérőzene, dal stb. található, de itthon talán csak a tárgybani átirat a legismertebb műve.
Halvorsen 110 éves hegedűversenye innen meghallgatható. Baráti bőséges repertoárjában még nem szerepel, pedig hangulatos, igazi romantikus darab. A felvételen a novemberi kamara.hu-ról ismert kiváló norvég hegedűs és zeneszerző, Henning Kraggerud a szólista.
A ma esti műsor első száma Haydn 1. hegedűversenye lesz, amit Baráti Kristóftól már hallhattunk, pl. tavaly január 18-án a LFKZ-ral.
S ha már a Mozart-Sinfonia Concertante átiratban szerepel, legyen itt illusztrációként a hegedűverseny cselló-átirata is, de csak az elbűvölő lassú tételt találtam meg:
