A Cziffra fesztivál 2018-as eseménysorozatán fellépett Pierre-Laurent Aimard zongoraművész. Csengery Kristóf kritikát írt a koncertről, amit nem hagyhatok szó nélkül.
..."Az a virtuozitás, amelyet Cziffra György felülmúlhatatlan zongorajátéka képviselt, önmagáért való: elegancia az elegancia kedvéért, bravúr a bravúrért. Hajdani zeneakadémiai tanáraim egyike, Pernye András mondogatta előszeretettel: "tudják, Cziffra A dongót csak egy kicsit játssza gyorsabban, mint a többi zongorista de oktávban!"...
Pernyétől egy ilyen kijelentés a 70-es években megbocsátható, mert nem ismerhette Cziffra felvételeit, nem hallhatta élőben zongorázását. Mi viszont ismerjük, hallottuk, élőben és felvételről, ahogy a kritikus is minden bizonnyal.
Felvételei kaphatók, hozzáférhetők, Couperintől Bartókig, és ezeket öncélúan virtuóznak minősíteni ignorancia, alapos kritikushoz méltatlan álllítás. Hallgassa meg Schumann Fantasiestücke sorozatának Cziffra-féle elképesztően szuggesztív értelmezését, vagy Brahms Paganini változatait, aminek ez az egyetlen zenei fogantatású interpretáció azok közül, amit ismerek. Vagy Rachmaninov II. zongoraversenyének döbbenetesen egyéni, és mélységesen orosz(!) megfogalmazását.
Amikor egy Beethoven művet játszottam neki elő, megjegyezte: "Milyen jó nektek, fiataloknak, hogy ilyen darabokat játszhattok." Neki a legjobb éveiben cigánykereket kellett hányni a billentyűkön, hogy meg tudjon élni a magyar éjszakában, ahova a rákosista kultúrpolitika száműzte, börtönt és kényszermunkát követően. És még mindig ezt játszanák ki ellene?! A virtuozitást, amiből élt, mert a művészetéből nem engedték?!
Ma már nem élünk a 90-es években, amikor a kritikus állításai megfellebbezhetetlenek voltak, mert nem lehetett rájuk válaszolni. Most a kritikus kritikát kaphat, mit ez esetben is.
Cziffrát több okból nem szerette a szocilista hatalom. El tudott menekülni a karmaik közül (disszidens volt), a kisujja többet ért bármelyiküknél, és mert cigány volt. Igen! Tanúja voltam hátmögötti aljas mosolyoknak és összesúgásoknak, megjegyzéseknek stb.
Tegyük a dohos közhelyeket oda, ahova valók, és értékeljük végre a művészt művészete szerint.
Mivel a Fidelióban nem lehet új témát indítani, kerestem egyí tárgyba illőt, ahol a cigányzenészek, vagyis a cigány muzsikusok kapcsán beszámolhatok itt is egy eseményről.
Szokásomhoz híven kitekintéssel kezdem: a nálunk is nagy számban élő cigányokhoz, úgy általában, az idők folyamán, sokféle fogalom kapcsolódott szorosan. Csak hirtelenjében: cigányélet, cigánysors, cigánykaraván, cigánytábor, cigánysátor, cigányhal, cigányló, cigányabrak, cigánymennyasszony, cigánymadonna, cigányasszony, cigánygyerek, cigányrajkó, cigánylány, cigányfiú, cigánypurdé, cigánykurva, cigánykerék, cigánycseresznye, cigánymeggy, cigányalma, cigányszőlő. cigányméz, cigánypetrezselyem, cigánybúza, cigánybogyó. cigányzab, cigányzabla, cigánybolha, cigányszar, cigányruca, cigánypecsenye, cigánylakodalom, cigányút vagy cigányutca (németben: Judengasse), cigányvajda, cigányátok, cigányjós, cigányjóslat, cigánykártya, cigánysirató, cigánykéz, cigánykereset, cigányhold, cigányhideglelés, kirakatcigány, cigánygyűlölet, cigányüldözés, cigányholokauszt, nem részletezve a cigánykodik, cigányosan, cigányul jellegű szavakat, de végül a zenéhez kapcsolódóakból a fent kiemelten túl: cigánybanda, cigányprímás, cigányzene, cigányzenekar, cigánytánc, Cigánybáró, cigányhegedű, cigányszurok.
E szavak nem mind hízelgők, de vannak köztük értéket hordozók is, és ezek kapcsolódnak e beíráshoz, benne Cziffra Györgyhöz is.
A Nyócker lapja is beszámolt róla, hogy október 26-án nagyszabású ünnepség keretében avatták fel a Muzsikus Cigányok Parkját a Baross - és Szigony utca keresztezésében lévő téren. Az ott kialakított 4 emlékoszlpon egyelőre 8 olyan cigányzenészt ábrázoló domborművet helyeztek el, akik a fővároshoz és Józsefvároshoz kötődnek, de bejárták a világot a magyar zene nagyköveteiként. A későbbiekben további 8 zenészről emlékezhetnek meg az oszlopokon.
Az ünnepségen a fővárosi közgyűlésben javaslatot tevő képviselő, Raduly József, kiemelte: a muzsikuscigányok mindig a cigányság krémjéhez, arisztokráciájához tartoztak, akik példamutató munkájukkal, művészetükkel, életvitelükkel vívták ki ezt a rangot, dicsőséget hozva a hazának és persze a hazai cigányságnak is.
A most leleplezett 8 arckép tulajdonosai (Illyés Antal szobrászművész ábrázolásában):
Nekünk a legismertebb nyilván Cziffra György, de Pertis Jenőről is tudjuk, hogy a nem is olyan régen elhunyt Pertis Zsuzsa és Pertis Jenő édesapja, Kelemen Barnabás nagyapja volt.
A Józsefvárosiak a cigánymuzsika bölcsőjeként tekintenek a Nyóckerre, de tudni kell, hogy nem ez volt az első közterületelnevezés ebben a témában. Éppen Cziffra Györgyre nevezték át a XVIII. kerület korábbi Sallai Imre utcáját, amelyik stílszerűen a Fogoly utcával is találkozik olyan környezetben, ahol Wlassics Gyula, az új Zeneakadémia felépítését beindító miniszter, a későbbi operaházi intendáns, is utcát kapott. Cziffrának pedig saját parkja is van szülőhelyén, Angyalföldön.
Vannak persze az országban, a fővárosban máshol is ilyen ihletésű közterületi nevek, pl. Dankó utca, Bihari János utca, de eszembe jutott a makói Fátyol Mihály szobor, ha az ilyenféle tiszteletadásról van szó.
Az ábrázoltak közül ezt emeltem ki, mert éppen az "Arisztokrácia cigányprímását" mutatja.
Az avatáson ismert cigányzenészek is megjelentek, közülük többen muzsikáltak is: pl. a Józsefvárosi Cigányzenekar, a Rajkó Zenekar.
A Józsefváros beszámolójának alcíme is találó: Nem élhetünk muzsikaszó nélkül
EZEN a linken további képek láthatók és egy KÉPGALÉRIA is megnyitható!
Kedves A.Balázs, megtennéd nekem és nekünk azt a szívességet, hogy beleolvasol az OFF TOPIC-ba, és ezt a destruktív témát ott folytatod? Nagyon megköszönném. [69] neked is szólt, nem kis mértékben. Üdv.
Most mi a bajod velem? Te lehülyézel, én leféleszűzlek. 1:1. Sőt, a féleszű még mindig enyhébb. Ti értitek ezt?
Az egyik lehülyézheti a másikat, ha az a másik visszahülyézi, akkor az meg egy szemét? Hogy van ez? Magyarázd már el, Mira, hogy megértsem. (És nagyon szájbarágósan, mert tudod, én nem vagyok olyan értelmes, mint TI).
Akkor nem lennél szánalmas,csak ostoba,hogyha tudatában lennél annak,hogyha valaki egy bizonyos embert többre tart,mint egy másikat,akkor az még nem seggnyalás.
De ha sikerül majd leérettségizned minden nagyobb fennakadás nélkül,majd írj,s folytathatjuk.
Több időt nem szánok ilyen szánalmas gyalázkodókra,mint te.Úgyhogy HAJRÁ!Mondjad csak a magadét!
Mindenesetre a "Frankl-affér" után szerintem rád is rád férne némi szerénység, kedves A.Balázs. A helyedben inkább erényt kovácsoltam volna abból, hogy "szellemességedet" [52] füge őszinte önkritikának vélte (?) ;). Sic tacuisses stb. stb.
Hát, ha A.Balázs humora és ivan önkritikája között kellene választanom, azt hiszem... leginkább öngyilkos lennék. Oké, oké, köszi, tudom, Glenn Gould topik [205].
Jó. Az egészeszűek valóban szójáték, és rímelt a beírásomra. Olyanfajta szellemesség, amilyet Iván soha nem lenne képes kitalálni. De ha Te /Mira/ valóban szellemre fogékony ember vagy, ugyan mi köthet egy ennyire destruktív és szellemtelen személyhez (itt a fórumon), mint amilyen I. K.?
kedves Balazs, most nem farasztanalak azzal, hogy olvasd vegig temerdek vitankat Ivannal ezen a forumon, bar ketsegtelenul tobbszor ertek egyet vele, mint nem
arra viszont fel kell hivjam figyelmedet, hogy ha nem vetted volna eszre szojatekot csinaltam a mondatod utan szabadon....
tehat nem a tartalomra reagaltam annyira, mint a nyelvi reszere...
de ha mar itt tartunk, a tartalom is kofigasolhato, ugyanugy, mint ha Ivan mondja ezt barki masra..
Nem önkritika, hanem kritika. Nüansznyi különbség van a kettő között, csak akinek van humorérzéke, az érzi az ilyen különbségeket. Szomorú, ha a viccet magyarázni kell. A humorérzéknek az efféle hiánya azért is sajnálatra méltó, mert a humor érzékelése azonos tőhajtású a zenéével, elsősorban agyunk jobbik féltekéjének reszortja. Kedves füge és Ivan, engedjétek meg tehát, hogy feltételezzem rólatok: hiányzik az agyatok fele, vagyis féleszűek vagytok. És akkor csak félig mondtam igazat.
Több mint egy éve megvolt már az ötcédés EMI Chopin válogatás Cziffrától, de csak mostanában jutott rá időm. Van rajta egy-két nagyon jó értelmezés, például az op25/12 c-moll darabja előtte csupán öncélú bravúrkodásnak tűnt, /Gavrilov/ Cziffra pedig mintha ráütött volna varázspálcájával (kezeivel) a műre, és az lám értelmet nyert. Aztán voltak más számok, talán a polonézek közt, amikor arra lettem figyelmes: Cziffra vadul cziffrázza, olyan gyorsan játszik, hogy azt nem hisszük el még Neki sem, majd belelassít csak úgy a balhé kedvéért, hogy megmutassa: ugyanez hangonként így hangzik. Akár egy mutatványos. Koncerten hasnoló exhibicionizmus nem keltene feltűnést, ezek viszont barátaim lemezfelvételek! Sajnos volt néhány igen gyenge produkció is: a Fisz dúr Barcarola, abból sajnos minden hiányzott, amit Chopin beleálmodott.
Ez a téma már tetszik nekem.Láttátok a Cziffrától a Dongót kottában?Az lejátszhatatlan az a mu.Olyan mint a Cziffra gyorgy,Vladimir Horowitz ,Arcady Volodos ,Svjatoslav Richter már itt ilyenek sosem lesznek a világon.
sziasztok
szerintem ő még lisztnél is jobb
a paráfrázisait szinte senki se játsza.én eddig csak a volodosrol a hegedüs endréről és a balázs jánosrol tudok,akik elmerték játszani ezeket az átiratokat.télleg a balázsjános még a cziffra versenyt is megnyerte.
sziasztok
