Keresés

Részletes keresés

parsifal hendrix Creative Commons License 2017.08.15 0 0 84

 „Jugend neu zu lernen“.

                                              „Ich wandle nach der Heimat! Meiner Stätte“

                         „Die Erde ist die gleiche überall, / Und ewig, ewig sind die weißen Wolken . . .“

Heaven and Hell 

                                   „Unerreichbarkeit des versöhnten Ganzen“,

 

Gustav Mahler hat sich immer wieder der Auseinandersetzung mit großen Texten gestellt: Seine frühen Symphonien verarbeiten bekanntlich Gedichte aus „Des Knaben Wunderhorn“, aber es finden sich auch Sätze nach Texten von Klopstock, Goethe und Nietzsche. Im Jahr 1907 oder 1908, Mahler war 47 Jahre alt, fiel ihm ein Bändchen mit Nachdichtungen chinesischer Lyrik in die Hände, das Hans Bethge unter der Überschrift „Die chinesische Flöte“ herausgebracht hatte. Mahler wählte sechs Gedichte unterschiedlicher Autoren aus dem achten Jahrhundert aus und schrieb eine Symphonie für Tenor- und Altstimme und Orchester: „Das Lied von der Erde“, das er, wohl um nach Vollendung der Achten Symphonie die geradezu als magisch und gefährlich geltende Zahl Neun zu vermeiden, nicht in die Reihe seiner durchnumerierten Werke aufnahm.

Der letzte Satz lautet „Der Abschied“. Der Komponist ist hier in größerer Freiheit mit den Texten umgegangen, er hat zwei in Bethges Anthologie aufeinanderfolgende Gedichte zu einem einzigen gemacht. Die ersten sieben Strophen stellen eine zum Teil erhebliche Bearbeitung des Gedichtes „In Erwartung des Freundes“ dar, das in der Schreibung Bethges von Mong-Kao-Jen stammt. Dieser Dichter war, wie Bethge ungeachtet der Unterscheidung zwischen lyrischem Ich und Autor erläutert, mit Wang-Wei, dem Verfasser des folgenden Gedichtes („Der Abschied des Freundes“), „innig befreundet. Der von Mong-Kao-Jen erwartete Freund ist Wang-Wei“. Mahlers Zusammenführung der Gedichte entbehrt also nicht einer biographischen Grundlage, und anstelle der Altstimme ist die Partitur auch für einen Bariton ausgewiesen. Allerdings verschiebt Mahler die Rede zu Beginn des ursprünglich zweiten Gedichtes von der ersten in die dritte Person („Er stieg vom Pferd . . .“, statt „Ich stieg vom Pferd . . .“), um eine Erzählsituation zu erwirken und in ihr dem untreu scheinenden

Freund das letzte Wort zu überlassen

a lánya 4-5 éves lehetett. vonattal elvitte szamosszegre.debrecenben az állomáson főttkolbászt vettek, felszálltak a még üres vonatra és nekiálltak lakomázni. "eszegteünk, eszegetünk"- mondta a elégedetten, boldogan, mosolyogva kislánya. mátészalkán is várni kellett, bementek egy kocsmába.

füstös, sörös, boros, pálinkás . sörözött, dohányzott. éppen kortyolt egy nagyot, amikor belépett a kocsmába unokatestvére, akit már néhány éve nem látott. az majdnem elájult a küszöbön amikor meglátta. ma a lánya itt volt a két unokájával.(egyik még a pocakban).a másik, lassan három éves.

összebarátkoztak a kutyákkal, aztán előrehozta kundryt, tovább folytatódott a barátkozás. mondta kundrynak, hogy feküdjön le, és kis unokája szép lassan ráfeküdt az elkerülhetetlenül mocskos komondorra.  

mahler, berg, wozzeck. heaven and hell, tu fu, po csü ji,

 

 

parsifal hendrix Creative Commons License 2016.01.04 0 0 83

Scheint, dass der "dreifach Heimatlose", wie Mahler sich selbst bezeichnete, gerade in solchen Persönlichkeiten am Rande von Kunst und Wissenschaft hundert Jahre nach seinem Tod seine Heimat gefunden hat. Die 2. Mahler kannte Kaplan so gut, dass selbst die Wiener Philharmoniker das offensichtlich gerne einmal mit ihm gemacht haben. 
Vorbildlich an Kaplan ist, dass er in dem Moment, als er wirklich reich geworden war und sich alles leisten konnte (andere kaufen in diesem Moment das erste Flugzeug und eine größere Yacht), seinem Interesse für Mahler nachgeht und das für den Rest des Lebens beibehält.

Mahler-Experte Gilbert Kaplan gestorben

Ohne Besessenheit wird kein Musiker tief in die von ihm erwählte Materie eindringen und sie künstlerisch substanzvoll erwecken können. Obsession ist wohl eine Voraussetzung künstlerischen Handelns. Gilbert Kaplans Begeisterung kann dennoch getrost als singulär betrachtet werden, als besonderer Fall der musikalischen Interpretationsgeschichte. Kaplans Hingabe galt nämlich einzig und allein der 2. Symphonie von Gustav Mahler.

Was dies monumentale Werk anbelangt, gab es für Kaplan, den erfolgreichen Herausgeber des Monatsmagazins Institutional Investor, ein Schlüsselerlebnis. 1965 hörte der New Yorker (Jahrgang 1941) die Auferstehungssymphonie in der Version von Leopold Stokowski und war in einer Art und Weise davon berührt, die ihn fortan nicht mehr loslassen sollte – und die Kaplan sich nicht erklären konnte. Partiturstudium sollte die eigene Reaktion wie das Werk selbst erhellen. Kaplan, der Laie, studierte hartnäckig, nahm Unterricht, wobei er eigentlich das Werk nur einmal dirigieren wollte. Hierfür wurde das American Symphony Orchestra engagiert, und 1982 gab Kaplan vor geladenem Publikum sein Debüt. Da die breitere Öffentlichkeit letztlich davon erfuhr und daraus so etwas wie ein guter Ruf wurde, bereiste Kaplan schließlich die Welt, um die Zweite zu dirigieren.

Mehr als 65 Orchester sollten im Laufe der Jahre Kaplan als Gastdirigenten begrüßen (auch die Wiener Philharmoniker waren dabei). Zudem erwarb sich Kaplan große Verdienste um die Mahler-Forschung und nahm auch das Adagietto aus der Fünften Symphonie auf – das Monatsmagazin hatte er längst schon verkauft.

 

Gilbert Kaplan on Mahler's Symphony No. 2 "Resurrection"  

https://www.youtube.com/watch?v=JOVsWHvJIAk

 

Gustav Mahler - Symphonie N°2, Movement 5: Langsam. Misterioso. "Rise again".  

https://www.youtube.com/watch?v=bzakVb7Fodk

 

https://www.youtube.com/watch?v=na_8n7G0reg

Gustav Mahler - MAHLER SYMPHONY NO. 2 "RESURRECTION"

Van akinek Mága, van akinek Mariss Jansons tart Újévi koncertet, nekem Lemmy tartott. A "Hellraiser" alapítvány a fáraók 3000 éves útraindító, mai szemmel kezdetleges eljárása folytatásaképp kialakított egy nanotechnologiás , fraktál biokémiás komplex eljárást .  NASA mérnökeivel  együtt dolgozva egy űrhajó hajtómű-kipufogó rendszert specializáltak, és létrejött egy berendezés, mellyel 10 ezer cigaretta nikotin /füst mennyiségnek megfelelő gázzal fújták fel a tüdő léghólyagocskáit.  Győrfi Pál izgalmában felhevülve kommentálta a forradalmi befúvási technikát.  

Német biológusok segítségével, a Createstonhoz némileg hasonlító, Livedrugton folydékot állítottak elő, mely 78 drogot tartalmaz, mely molekulák egymással szinergisztikus hatással, elképzelhetetlen anabolikus-mágikus-kreatív lebens kraftot rejt magában, és ezzel a folyadékkal a korábbi tágasságot meghaladó módon feszítették fel az ereket. Ilyet még Zacher-Sacher Gábor sem látott.

 

 

Az egyéb    újraélesztési techinkákkal kapcsolatban a híradások ellentmondásosak.  

https://www.youtube.com/watch?v=1dubs0tE5-4

 Motorhead Kiss Of Death full album

Lemmy zúzása után hatalmas csend lepte el a termet. Még a légyzúgást is meg lehetett volna hallani, de legyek nincsenek.

Egy furcsa faszi tartott felolvasó délutánt. Visszaemlékezések, versek, bűn és teremtés. Úgy hívták, hogy Augustinus.

Ohne Besessenheit wird kein Musiker tief in die von ihm erwählte Materie eindringen und sie künstlerisch substanzvoll erwecken können. Obsession ist wohl eine Voraussetzung künstlerischen Handelns. Gilbert Kaplans Begeisterung kann dennoch getrost als singulär betrachtet werden, als besonderer Fall der musikalischen Interpretationsgeschichte. Kaplans Hingabe galt nämlich einzig und allein der 2. Symphonie von Gustav Mahler. Was dies monumentale Werk anbelangt, gab es für Kaplan, den erfolgreichen Herausgeber des Monatsmagazins Institutional Investor, ein Schlüsselerlebnis. 1965 hörte der New Yorker (Jahrgang 1941) die Auferstehungssymphonie in der Version von Leopold Stokowski und war in einer Art und Weise davon berührt, die ihn fortan nicht mehr loslassen sollte – und die Kaplan sich nicht erklären konnte. Partiturstudium sollte die eigene Reaktion wie das Werk selbst erhellen. Kaplan, der Laie, studierte hartnäckig, nahm Unterricht, wobei er eigentlich das Werk nur einmal dirigieren wollte. Hierfür wurde das American Symphony Orchestra engagiert, und 1982 gab Kaplan vor geladenem Publikum sein Debüt. Da die breitere Öffentlichkeit letztlich davon erfuhr und daraus so etwas wie ein guter Ruf wurde, bereiste Kaplan schließlich die Welt, um die Zweite zu dirigieren. - derstandard.at/2000028452305/Mahler-Experte-Gilbert-Kaplan-gestorben

[fidelio] parsifal hendrix Creative Commons License 2006.08.31 0 0 82
a 67 alatt maga Mahler válaszolja meg az "operát miért nem irt?" kérdést. Az ember persze nem mindenben ismeri saját magát és idönként "sejtelmes" is -igy a válaszát nem nagyon lehet elfogadni.R.Strauss is vezényelt pár operát és ez nem akadályozta meg hogy operát irjon.Wagner sem félemlitette meg-valami olyasmit mondott,hogy neki kellett eljönnie,hogy a Wagner örökség méltó letéteményese legyen.(és persze nem riasztotta el Mozart öröksége sem.Egyszercsak gondolt egy nagyot és irt egy Mozart operát is. A Mahler ünnep mindenesetre folytatódik:Lieder eines fahrenden Gesellen,Kindertotenlieder...
[fidelio] parsifal hendrix Creative Commons License 2006.08.28 0 0 81
barokrol 1339
[fidelio] parsifal hendrix Creative Commons License 2006.08.25 0 0 80
Mahlernél is felmerül az OPERAIRÁS(Brahms/ 118,119,12o/Barok..1313,1318) problémája. Mahler nem idegenkedett a hangoktól,az operavilágában is igencsak járatos volt és mégse.R.Straussból ömlöttek az operák(hál istennek),Mahlerböl nem. Ugy látszikaz operairáshoz szükséges valami plusz-ezt keresem. Beethoven itt is kivétel.Nem volt "operairó-tipus"-de mégis odavágott egy operát...forumunk tiszteletére Fidelionak nevezte el.
[fidelio] parsifal hendrix Creative Commons License 2006.08.25 0 0 79
Nálam ma indul a Mahler ünnep:Symphony no4/Bavarian Radio...,Kubelik,1968
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.12 0 0 78
Balázs.
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.12 0 0 77
Mahler kiállítás és elõadás Gustav Mahler A Budapesti Mahler Ünnep keretében 2005. szeptember 6-án, kedden 13h30 órakor nyitja meg Göncz Árpád, volt köztársasági elnök és Fischer Iván, a Mahler Ünnep mûvészeti vezetõje az "Eljön az én idõm..." címû kiállítást a Mûvészetek Palotájában. A világ legnagyobb Mahler-gyûjteménye, a párizsi Gustav Mahler Zenei Archívum anyagából összeállított, Mahler életét és munkásságát fényképekkel és dokumentumokkal bemutató kiállítás két héten át tekinthetõ meg. Közvetlen a kiállítás megnyitója után, 14h30 órától a világhírû francia Mahler-kutató, Henry-Louis de la Grange tart elõadást "Mahler és Bécs" címmel, ugyancsak a Mûvészetek Palotájában. Az angolnyelvû elõadást a közönség szinkron-tolmácsolásban követheti. A belépés mindkét rendezvényre ingyenes. A Budapesti Mahler Ünnep hangversenyeit rögzíti és késõbb sugározza a társrendezõ Bartók Adó. Emellett a Magyar Rádió a Mahler Ünnep hetében több mûsort szentel a nagy zeneszerzõnek: Szeptember 5., Bartók Rádió, 11.30 óra: A hét zenemûve: Mahler: 2.szimfónia. Péteri Lóránt elõadása Szeptember 6-11., Bartók Rádió, 22.05 óra: Életem - részletek Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseibõl (hatrészes sorozat). Elmondja: Takács Katalin. Rendezõ Simonyi János. Szeptember 10., Bartók Rádió, 20.05 óra: Mahler: 2.szimfónia A Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván szeptember 6/8-i hangversenyének felvétele. Közremûködik: Birgit Remmert (alt), Lisa Milne (szoprán) és a Magyar Rádió Énekkara. Szeptember 10., Kossuth Rádió, 23.04 óra: Beszélgetések Mahlerrõl - 1.rész. Gyõri László mûsora. Vendégek: Fischer Iván, Kertész Imre, Roger Norrington, Péteri Lóránt, Peskó Zoltán, stb. Szeptember 11., Bartók Rádió, 15.05 óra: Beszélgetések az egyházzenérõl: Gustav Mahler és az egyház(zene). Batta Andrással beszélget Déri
[fidelio] Steff Creative Commons License 2005.07.16 0 0 76
Szeptemberben földarabolva, három külön dobozban adja ki újra a Deutsche Grammophon Bernstein Mahler-ciklusát. Meg persze jóval olcsóbban.
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.04 0 0 75
Még titok...
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.03.04 0 0 74
wow! ki volna az?
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.04 0 0 73
Szia mira! Úgy látom, már csak ketten vagyunk... Sajnos nem találkoztam Ivessel soha és még csak nem is érdeklődtem a zenéje iránt, de esetleg Ivestől kéne megkérdezni, hogy ő hallott-e rólam... Na jó, látom haldoklik a topic, úgyhogy egy kicsit feldobom: képzeljétek, a Mahler Társaság azon ügyködik, hogy egy neves magyar író beszéljen nekünk Mahlerről! (Nagy rajongója ugyanis a Mesternek!)
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.03.03 0 0 72
talan talalkoztatok is?
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.03.03 0 0 71
tenyleg? es mi mindenben?
Törölt nick Creative Commons License 2005.03.03 0 0 70
Szomorúság tölti el szívemet, mert senki sem akar írni...:( Egyébként felhívnám a figyelmeteket arra az apró, de nem elhanyagolandó tényre, hogy Mahler zenéje egy csomó dologban hasonlít a kortárs Ives zenéjére. Ki mit gondol erről?
Törölt nick Creative Commons License 2005.02.27 0 0 69
Szia Hárfaszender! Ha tudsz angolul, akkor nagyon ajánlom Donald Mitchell 3 kötetes Mahler könyvét, ott részletesen le vannak írva a programok és a változtatások is, ha nem, akkor Kurt Blaukopf Mahler könyvében olvashatsz róla. De nézek még irodalmat, hátha rábukkanok valamire! Drága mira! Annyira szeretnék szimfóniát komponálni, de az a baj, hogy nem érnék a magam nyomába... :(((
[fidelio] hársfaszender Creative Commons License 2005.02.27 0 0 68
Kedves Mahler! Nem tudod véletlenül, hogy a szimfóniák programjairól honna szerezhetek bővebb, konkrétabb információkat? Nem mintha az előbb kifejtett mondandód nem elégített volna ki... :) Csak meg akarlak kímélni a sok gépeléstől! :)))
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.02.26 0 0 67
2005 akart lenni...azert ott meg nem tart a feketepiac se, hoyg mar a 2055-os verzo is meglegyen...
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.02.26 0 0 66
szoval most is a gep elott ulsz? biztos epp uj szimfoniat szerzel Finale 2055-tel! :DDD
Törölt nick Creative Commons License 2005.02.26 0 0 65
Drága mira! Köszönöm, hogy egyből én jutottam az eszedbe :))) Egész életemet operadirigálással töltöttem. Főként Wagnert vezényeltem. Tudtam, hogy Wagner operái mellett semmi esélyem nem lett volna ezen a téren. Különben is: a munka az munka, a hobby az hobby. Írjak olyan műveket, amiket nap mint nap vezényelnem kell? Na, azt nem. Különben is: Wagner-imitátornak tartottak volna. Ezért úgy gondoltam, hogy célszerűbb lesz operáimat szimfóniákba burkolva megírni és tálalni. Kezdetben még jómagam is egyértelmű "szövegkönyvet" adtam műveimhez, aztán rájöttem, hogy nem kéne elárulni a nagy titkot... A látens történet persze ugyanúgy megmaradt a művekben... sőt...
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.02.26 0 0 64
legjobb lenne toled megtudni Mahler, mert hat nalad jobban ugysem tudhatja itt senki :)))
[fidelio] hársfaszender Creative Commons License 2005.02.26 0 0 63
Úgy tudom Mahler nem akarta később címekkel, programokkal befolyásolni a hallgatóságot. És némelyik régebbi tételcímeket is törölt.- ez nem biztos.
Törölt nick Creative Commons License 2005.02.25 0 0 62
Mit gondoltok Mahler és a program kérdéséről? Miért változtatott mindig a programon? A negyedik szimfónia után miért nem írt egy ideig programot? Lehet, hogy így akarta "eladhatóvá tenni" a műveit? Vagy ráébredt arra, hogy felesleges szavakkal kifejezni, amit zenében elmond? Várom a véleményeket!
[fidelio] StepheN Creative Commons License 2005.02.25 0 0 61
Kedves Toldiboldi! A vitát tényleg lezárva itt válaszolok a legutóbbi magánleveledre. Az, hogy Lisztet, Wagnert vagy mást hogyan értékelnek vagy taposnak sárba "németségük" miatt, az végképp nem tartozik a tárgyhoz. Ez az elmélet tisztán zenei, zeneművekre vonatkozó elmélet, amely a sok egyéb különbözőség mellett a mélyen ott rejlő lényeget ragadja meg. Persze ezen felül rengeteg ellentmondás van, ezeket hozta ki ez a vita, de hogy egy zenemű német (férfias) vagy francia (nőies), az számomra kétségtelen tény. Erre már kitűnően rámutatott Debussy is, akinek erre vonatkozó idézetét be is írtam a francia zene topikba. Üdv: StepheN
[fidelio] StepheN Creative Commons License 2005.02.24 0 0 60
Volt valaki a másodikon a Kongresszusiban?
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.02.24 0 0 59
ne aludjunk kerem, ne aludjunk-doglodik a topicunk...
[fidelio] mira Creative Commons License 2005.02.23 0 0 58
Draga Mahler, Koszonom!!! :))))
[fidelio] Kertitörpe Creative Commons License 2005.02.23 0 0 57
KI Hát ha van, aki szereti Brucknert, akkor az én vagyok! Botrány, hogy a zenetörténetnek ezt a géniuszát Mo.-on MÉG MINDIG NEM A JELENTŐSÉGÉNEK MEGFELELŐEN ÉRTÉKELIK, jóllehet máshol ugyanúgy az alaprepertoár része, mint pl. Mozart. BE A BFZ egyik nagy problémája az állandó kórus hiánya, ellentétben a Rádiózenekarral és az "ősellenséggel." Kiváncsian várom, milyen lesz Fischer Mahler II-je, ill. érdekelne, belevág-e Kocsis a maga Mahler-ciklusába?
[fidelio] StepheN Creative Commons License 2005.02.23 0 0 56
Most már igen! :)))
[fidelio] Toldiboldi Creative Commons License 2005.02.23 0 0 55
Vágod? ;)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!