Ebből a topikból csipegettem már - de most újból aktuális:
Mit einer Frage brachte er mich einmal in Bedrängnis: Ob Gustav Mahler wohl bei der Uraufführung seiner 8. Sinfonie 1910 in München eine längere Pause zwischen den beiden Teilen des Stücks gemacht habe, so dass die mehrtausendköpfige Hörerschaft die Musik-Festhalle habe verlassen können? Da hatte ich nun aberhundert Seiten zur Ehre der Wissenschaft über dieses Ausnahmewerk verfasst, an die elende Pause aber – nie einen Gedanken verschwendet! Doch so war er, der grosse Mahlerianer Gilbert Kaplan: In aufführungspraktischen Dingen gab es für ihn nichts Nebensächliches. Mit dieser Detailversessenheit avancierte er zum weltweit gefragten Muster-Interpreten der «Auferstehungssinfonie». Dabei hatte der Verleger und Wirtschaftsjournalist aus New York nur einige Stunden privaten Dirigierunterricht genommen. Weil er Mahlers Zweite freilich besser kannte als alle anderen – er kaufte und faksimilierte sogar das Autograf –, liessen sich erst das London Symphony Orchestra, später die Wiener Philharmoniker für Aufnahmen mit dem «Amateur» gewinnen: Einspielungen, die Massstäbe setzten. Am Neujahrstag ist Gilbert Kaplan überraschend gestorben, sein wegweisendes Engagement für Mahler aber bleibt unvergessen.
persze, persze...Csajkovszkij is felette állt a nemeknek és univerzális érzelmeit zenésítette meg :))
akkor már inkább a gólya-sztori meg a méhecskék, az hihetőbb.
amugy nem tartható a tippem: ezt találtam a 8-dikban:
Gloria Patri Domino,
Natoque, qui a mortuis
Surrexit, ac Paraclito
In saeculorum saecula.
Ehre sei dem Vater, dem Herrn,
Und dem Sohne, der von den Toten
Erstanden, und dem Erlöser Geist
Von Ewigkeit zu Ewigkeit.
:)
"nagyon csodálkoznék, ha a romantikából vagy az azt követő korokból VÉLETLENÜL előkerülne bármi"
akkor csodálkozz, Leo, mert jövőre Ször Szájmonék bemutatják a Hindemith balkezest, VÉLETLENÜL átnézték a Wittgenstein hagyatékot.
jobb későn mint soha
jók az ellenérvek, momus-tól áprilisig, itt van még egy:
nem hiszem hogy egy klerikális, antiszemita környezetben élt - ha jól tudom - nem-kikeresztelkedett (ki-nem-keresztelkedett?) zsidó írt volna Requiemet.
(Bernstein nem ér, ő már a posztmodern persziflázsok előfutára)
David, koszonom az anekdotat. :))) Ha mar Brahms es Bulow: Nem O volt az aki Brahms elso szimfoniajat Beethoven 10jenek titulalta, amivel jo idore megdoglesztette a lehetoseget, hogy a mu sajat ertekeiert megkaphassa a megfelelo elismerest? Ettol fuggetlenul minden tiszteletem Bulow Ure, aki annyira sziven viselte a Brahms muvek apostolsaganak feladatat. (Nah, miutan Cosima lelepett Wagnerrel lehet nem is maradt nagyon mas; jo-jo csak gunyolodom.)
Bulow angy karmester es nagy elme volt. Es mivel jomagam tk. egy Brahms-orult vagyok, nagyon de nagyon halas vagyok neki. :)
Szamomra is akad 1-2 furcsasag a dologban. Nem is olyan reg olvastam Alma "Mahler-Gropius-Werfel" (szandekosan gunyolom!!) emlekiratait. Nagyjabol emlekszem, hogy azt irta, a fiatal Schonberg elment a "nagy" Mahlerhoz, aki nem ismerte Schonberg nevet (akkor me'g), es ezert NEM FOGADTA! Arra nem emlekszem, hogy a konyvben emlites volt-e arrol, hogy kesobb talalkoztak-e.
Masodszor: hogy lehet az, hogy Alma Mahler az emlekirataiban egyetlen betut sem ir errol a Requiemrol???
Schoenberg (akinek a nevét a saját kérésére már életében oe-vel írták hivatalosan) személyes kapcsolatban volt Mahlerrel már az 1900-as évek elejétől. A Hofoper nagyhatalmú igazgatója az új zene (mely akkoriban még "csak" a hiperromantikus agymenést jelentette) lelkes híve volt, a Kammersymphonie botrányos ősbemutatóján kiállt Schoenberg mellett, és többek között anyagilag is támogatta. 1907-ben Mahler távozott Bécsből (részben a szélsőjobboldali és antiszemita körök hatására, részben a hatalmas fizetés reményében), és New Yorkba költözött. Közben többször járt Európában, 1910 szeptemberében pedig a kor legnagyobb eseményeként két alkalommal elvezényelte 8. szimfóniáját, amelyen Schoenberg mellett a korszak (sőt későbbi korszakok) számos nagy alakja jelen volt (Th. Mann, Webern, Zweig, Klemperer, Bruno Walter, stb.). Schoenberg és Mahler tehát mindenképpen találkozott 1910-ben, ezzel együtt a Mahler-Requiem valószínűleg kacsa. Egyébként egyet értek Leóval: Mahler akkor sem írt volna Requiemet, ha egy rejtélyes idegen megrendeli tőle.
Hurgusz: pontosan ezeket gondoltam végig én is, amikor beszerkesztettem a cikket - 1910-ben elvileg bármi történhetett. S mivel idehaza már elmúlt április bolondja, eszembe se jutott, hogy tréfa is lehet.
Mira: amit a Német requiemről írsz - szerintem telitalálat! S mellé egy kis anekdota: amikor Brahms elolvasta Bülow lesújtó kritikáját Verdi Requiemjéről, a művet ismerve csak annyit írt naplójába: "Bülow hallhatatlanná blamálta magát ezzel az cikkével." :)
Leo :)))
ir, de kizarolag masoknak
Brahms egesz eleteben a halallal volt elfoglalva (na jo, enyhe tulzas) minden baratjanak halala rettentoen megviselte. Amikor Clara is meghalt, teljesen elboritotta a sajat halalanak bekovetkeztetol valo felelem es egyben annak beteges "varasa" (olyan ertelemben, hogy legyek mar tul rajta vegre, nincs mar miert maradnom). Ilyen pillanatokban (pont Claraval kapcsolatban) lettek olyanok, mint Vier ernste Gesange, meg hasonlok. Es ime megis irt egy Rekviemet, nem is akarmilyet. Neha ugy tunik nekem (leven maga valogatta ossze a Bibliai szovegreszeket), mintha ez mar regesreg nem a Rekviem-tradicio, hagyomanyos "funkcionalis" de stilizalt egyede volna, hanem egyfajta filozofalas a halalba valo atmenet felett. Tobb az ELET abban a Rekviemben, mint a halal.:)
Egy másik adalék: Mahler azért nem írt 9. szimfóniát (egy darabig), vagyis adta a "Dal a Földről" nevet, számozatlanul az "igazi" kilencedikjének, mert félt a haláltól. Ír ilyen ember Requiemet?
Kedves (zsd), nem értem hogy Schönberg és Mahler mért nem találkozhattak, és mért oly lehetetlen hogy együtt/egymást kiegészítve dolgoztak. Az állítólagos Mahler:Requiem 1910-es keltezésű, Mahler 1911ben halt meg, Schönberg pedig mint írtad 1911ben ment Berlinbe. Mi történhetett 1910ben? :)
akkor most kernek egy par infot a zenetorteneszrol, aki ezt megalalta, rakerestem a neten, semmi... Markus Rathey-t ismerek, de ez a nev nekem nem mondott semmit. Ezert mentem a netre. Az se mondott semmit. Legyszi, legyszi, mondjatok mar valamit errol a kutatorol.
Könnyebben "kerülhetnek elő" olyan művek, melyek valójában megvannak (pl. Mozart-töredékek), csak a kutya se ismeri őket. A Philips Mozart-összkiadásában (1991) volt egy ilyen dobozka, rém izgi. Aztán jönnek a Gigászok, akik megírják, "mire gondolt Mozart" - vagyis írnak egy saját művet. Filológiai utánjárás nélkül meg derítsd ki, mit hallasz.
Kedves Hurgusz,
csak egy apróság: Schönberg 1911-ben elköltözött Bécsből Berlinbe és - csupán emlékeim szerint, elnézést, hogy nem nézek utána - csak a háború végén került vissza Bécsbe. (Az biztos, hogy 1918-ban alapította a "Privataufführungen"-sorozatot.) A gondolatmenet máskülönben helytálló, engem is az "elméletileg lehetséges" varázsa, no meg a dátum figyelmen kívül hagyása csapott be...
Abban pedig Leónak alapvetően igaza van, hogy a 20. század "agyondokumentált" a korábbi időszakokhoz képest. Ráadásul nemcsak a szerzőknek, de azok hozzátartozóinak, barátainak, stb. a levelezését is úgy átbogarászták már a specialisták, hogy nem egy új Requiem, de egy háromtaktusos menüett is szenzációszámba menne...
Persze azért azt se felejtsük el soha, hogyan jártak a zenetörténészek a Webern-hagyatékkal... no meg ugye a remény hal meg utoljára. :)
Szóval jó esély van újabb Vivaldit találni, Bachot is, bár kevésbé, Mozartot max. olyat, amiről sejtjük, hogy létezett, de nagyon csodálkoznék, ha a romantikából vagy az azt követő korokból VÉLETLENÜL előkerülne bármi.
Igen, találkozhattak. Csak ilyesmiről tudna az utókor. Arról is, hogy Mahler írt Requiemet (ahhoz ugyanis, hogy előkerüljön, meg kellett írni előzőleg). Mahler vs. Vivaldi: egyrészt Vivaldi kb 40* annyit írt, másrészt ennek, ill. a kornak megfelelően) nem voltak fontosak számára az egyes művek. Viszont Mahler annyit levelezett-naplózott-dokumentált (hogy az életét jobban ismerik általában, mint a műveit), hogy TUDNÁNK RÓLA.
Ja, és Leó, nem tudom mért írtad, hogy "különösen Schönberg kacsaszagú", mert Mahler és Schönberg találkozhattak! Mahler 1910-1911(ekkor halt meg) Bécsben élt, Schönberg 1903-tól élt ott (1925-ig). Nem tudom, hogy találkoztak-e, de szerintem simán! És ez az állítólagos Requiem 1910-ben keletkezett. Halála előtt 1 évvel. Mért ne? :)
Nem tudom, mért gondoljátok sokan, hogy ez kacsa. Hisz ha Vivaldi kéziratok előkerühettek könyvek borításából(akkoriban ugyanis előfordult, hogy csomagolóanyagnak használták a kottákat - még nem tudták, mit ér!-),akkor mért ne kerülhetett volna elő hasonlóképpen egy eddig ismeretlen Mahler remekmű? Nekem a forrás is hitelesnek tűnik.
Nyilván igen sokminden lappang még. És ezek egy része bizony porrá válik. Csak gondoljunk arra, hogy az se kevés, ami marad. (Hú, de okosat és bölcset mondott a Leó, ugye?)
OFF. Bocs, tudom, hogy ez nem az anekdotas, de nem birom megallni:) Zenetori ora kb.: "es akkor felmegy a muzikologus a padlasra es hirtelen megtalalja Bach fe'l elveszett elemuvet"
ON.
Bizony, kicsit jobban belegondolva már én is úgy vélem, hogy forrásunk csak áprilisi tréfának szánta a dolgot - ámbár ilyenkor azért illő lenne valami módon jelezni, hogy az adott információ csak szórakoztató kacsa... kivált, hogy elméletileg elképzelhető lenne az is, hogy igaz...
