"A jelen cikk a Budapesti Gazdasági Főiskola által 2004. november 4–5-én, a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett, „Tudástranszfer és információs társadalom” c. konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata"
A konferenciáknak szokott lenni kiadványa, amiben a leadott előadásanyagok szerepelnek. Azt kellene megkeresni.
Egyetemi dolgozathoz Phillips-görbéről, vagy módosított Phillips-görbéről rövid cikkeket keresek magyarul. Olyan lenne jó, ami valami részterületet részletesebben bemutat néhány oldalban.
Amire én gondoltam, az mindenképpen új koncepció szükségessége lenne. Ha fedezetlen papírpénz lenne az alap, mint ma, akkor hiába a bizalom, maga az eszköz nem hibás, de azok, akik a karokat mozgatják akármekkora is a jószándék, előbb-utóbb tévednek, vagy korrumpálódnak.
Pont arról a bizalomról beszélek, hogy az emberek elhiggyék, hogy az eddig folyamatosan romló pénz egyszer csak nemhogy megőrzi a jövőben az értékét, de még többet is ér, és ebben a tudatban hozzanak gazdasági döntéseket. Viszont amíg ezek a döntések nem változnak, a rendszer sem fog.
a folyamatosan romlo penzben pont az a poen, hogy kaphatsz ra realkamatot, amivel nemhogy nem romlik, hanem folyamatosan egyre tobbet er. pont mint a deflacio. az a nagy kulonbseg, hogy szolid inflacio mellett realhozamot csak ugy lehet elerni hogy kockazatot vallalsz, es a penzed forog, benne van a gazdasagban. deflacio eseten ugy is "hozam"ot ersz el, hogy a penz el van zarva a gazdasagtol.
But even if it is short-lived, this sort of deflation can dull an economy. With inflation at 2% a boss sitting on a cash pile has a clear choice: invest it in something that returns more or give it back to the shareholders as dividends. Either step—boosting investment or investors’ incomes—is a good one. But when prices flatline, risk-averse bosses can justifiably sit on funds. With higher inflation, corporate cash piles—which reached $2 trillion in America and ¥229 trillion ($2.1 trillion) in Japan in 2014—would be more quickly put to use.
Ultra-low inflation is also widespread. America, Britain and China each have inflation rates of less than 1%. This looks less like a welcome jolt to prices than a sign of entrenched weak demand.
.
.
The least-understood danger is also the most serious, because it is already here. Deflation makes it harder to loosen monetary policy. When inflation is at 4%, the central bank can take real (ie, inflation-adjusted) rates well below zero, to -4%, by keeping headline rates at zero. But as inflation falls and turns negative, low real rates get harder and harder to achieve—just when you need them most. Most rich-world central banks have already cut their main policy rates near to zero in order to pep up demand. A growing number of European economies are using negative interest rates to encourage spending, although charging people to put money in the bank will eventually prompt them to use the mattress instead.
Érdekes amit írsz, mivel szerintem pont a folyamatosan romló pénz igényel bizalmat, máskülönben napok alatt összeomlana, és erre számos példa is volt. A fizikai értékek soha nem zuhantak ekkorát pusztán azért, mert nem álltak korlátlanul rendelkezésre. A papírra nyomtatott számok azonban igen. Van 1000 forintod? Ha holnap nyomtatnak tömegével 1 milliós bankjegyeket, már csak apród van, ha holnapután pedig milliárdosokat, akkor az sincs.
Az ember alapvetôen véges világhoz szokott lény, és nem hinném, hogy ebbe jól illeszkedik egy végtelenül nyújtható pénz.
Ezerszer jobban tetszene egy ilyen világ, csak szerintem ez fordítva működik. Nem a gazdasági folyamatok alakítják az emberi viselkedést, hanem az emberi viselkedés a gazdasági folyamatokat (tudom, tyúk meg tojás, de valószínűleg az utóbbi a döntő). Márpedig az emberek többsége, pláne azok, akik a pénzügyi folyamatokat legaktívabban befolyásolják, azonnali eredményeket akarnak, akár "utánunk a vízözön" hozzáállással. Ráadásul egy ilyen általad felvázolt deflációs háttérhez hatalmas bizalom kell, amit a gazdaság eddigi története nem támaszt alá. És ugye ez nem egy olyan dolog, aminek az igazát előre be tudod bizonyítani. Attól lesz igaz, hogy az emberek pénzügyi hozzáállása megváltozik.
a bitcoin erteke is hatalmasakat leng. es nem az arukinalat valtozasa miatt, hanem mert a technika fejlodese nagy ugrasokban valtoztatja az eloallitasanak koltseget. meg ugrasok is vannak a koltsegeben. es ha jol emlekszem meg veges is.
Kicsit szofisztikáltabban: Ha túl sok arany megy ékszerekbe, akkor mások az ékszereiket fogják pénzzé tenni. Nem fog eltűnni jelentős mennyiség a gazdaságból.
De vehetünk mást is, nem feltétlen aranyat. Lehetne egy Bitcoinhoz hasonló korlátos eszköz.
Aranyból készül ékszer érv: Papírból is készül klozettpapír, tintából is készül szórólap. Attól, hogy nem használjuk fel mindet pénzként még nem lesz instabil a rendszer.
"az hivta eletre a mostani penzt, hogy olyan penz kellett aminek a mennyisege nem korlatos es alakithato."
Ez szerintem kissé naív nézőpont. A korlátlan mennyiségű pénz lényege az, hogy ki lehet játszani a prolikat, akiknek semmilyen beleszólása nem lehet az értékébe. Egy korlátos mennyiségű pénznél nem lehet azt mondani, hogy értéktelen. A korlátlan mennyiségű pénz remekül asszisztál azonban háborúkhoz.
ugyanigy szar hatasa van ha eltunik. pl ekszert csinalnak belole, vagy autot, vagy csak egyszeruen elrakjak kincsnek.
az hivta eletre a mostani penzt, hogy olyan penz kellett aminek a mennyisege nem korlatos es alakithato. ha nincs eleg aranypenz, akkor hiaba termelsz, nem tudod csak aruert elcserelni, mert nincs penz. mondhatnad hogy ha nincs akkor majd felertekelodik es kesz, de az aranypenznel ez nem lehetseges, az erteke nem tud a kitermelesi koltsege fole menni jelentosen.
"valahol talalnak egy nagy darab aranyat, es hirtelen mindenkinek kevesebbet er a felhalmozott keszlete."
Ez azért belátható időn belül nem várható. Hol bányásznánk ki? Holdon? Marson? Ma is tudunk higanyból aranyat csinálni, de az előállítás költsége óriási. Teljesen biztos, hogy ilyen téren fél-egy évszázadig nem lesz hatalmas sokk.
A papír azonban már többször bizonyította mennyire el lehet játszani az értékét. Arany még sosem hiperinflálódott el, egyetlen nagyobb sokkot élt át a történelemben, amikor Amerikából Európába áramlott egy nagyobb mennyiség.
ugyanugy lenne kereslet-kinalat az aranyra, es ez ugyanugy befolyasolna a termekek aranyerteket. viszont meg sokkal serulekenyebb mint a mostani penz. valahol talalnak egy nagy darab aranyat, es hirtelen mindenkinek kevesebbet er a felhalmozott keszlete. nem veletlen talaltak ki a modern penzt.
inkabb az az erdekes, hogy milyen milyen stabil allapota lehet a vilaggazdasagnak amiben nincs folyamatos novekedes. a novekedes es az inflacio kezelhetoek-e kulon. szerintem az inflacioval nincs semmi baj, kell valami ami pusztitja az erteket es a felhalmozott penzt. a kerdes a novekedes. novekedes nelkul tununk e stabilan letezni?
Ha pozitív reálkamat van, akkor az minden szempontból egyenértékü a deflációval... márpedig ugye elég sokáig pozitív reálkamat volt. Viszont attól, hogy a pénzed az idövel magától is többet ér még nem jelenti azt, hogy ne lenne olyan befektetési lehetöség, amivel még gyorsabban nö a vagyonod.
Mondjuk számítástechnika... igaz ugyan, hogy két év múlva fele ennyiért kapok egy hasonló teljesítményü gépet. De ha értelmesen használom az új gépet, akkor esetleg lényegesen nagyobb profitot vághatok zsebre az új nagy teljesítményü gépemmel, mint amennyit nyertem volna azzal, hogy két évvel elhalasztom a beszerzést.
Ez egy olyan világban amilyen a mienk valóban így van, de ez feltételezi, hogy a pénznek önmagában nincs értéke.
Nem kerülhet például egy kiló paradicsom 1000 milliárdba, ha ugyanakkor 50-ért kapsz 10 gramm aranyat.
Érdemes megfigyelni a pengő történetét.
1930-ban ezüst 5 pengős volt.
1942-ben aluminium 5 pengős volt.
1946-ban már csak papír, és azon számok.
Ha egyetlen 1946-os bankó átváltható lett volna 1930-as ezüst pengőre, akkor a mai napig kibányászott ezüst a világon nem lett volna elég, hogy fedezze.
"klasszik példa amikor a középkorban a zsebtolvajok akasztásán bámészkodó tömegben dolgoztak a zsebtolvajok:)"
Ez nem irracionális. A zsebtolvaj vállal kockázatot. Egy lovag annak idején azt a kockázatot vállalta, hogy csatában esik el. A zsebtolvaj pedig azt, hogy elkapják. Ha 1 órás "munkával" össze tudsz zsebtolvajolni annyit amennyiért egy paraszt 1 hónapig túrja a földet, akkor érthető a kockázatvállalás alapja.
A jelenlegi rendszer arra épül, hogy lehet, hogy nagy az adósságunk, de majd kinőjük. Az adósságunk exponenciálisan nő, ha ezt tartani akarjuk mindennek exponenciálisan nőnie kellene. Mi van, ha ezt extrapoláljuk? Mi lenne 3-4 vagy 10-20 generáció múlva? Ha van bennünk egy csipetnyi optimizmus, feltesszük, hogy akkor is lesz emberiség.
Az viszont számomra szinte biztos, hogy ilyen távlatban még jó esetben sem fogunk 2-nél több bolygón lakni, és a Mars sem valószínű, hogy eltart 3-4 milliárd embernél többet akármit is csinálunk.
Mire számítunk? Mindenből majd gyorsul a fogyasztás? Ma max 2 évre veszünk telefont, 40 év múlva már csak 1-re? 200 év múlva már csak 2 hónapra? 1000 év múlva egy ezzel ekvivalens készüléket már csak 15 percre? Nyilván abszurd, milyen pazarló életmódot kell kisajtoljunk magunkból, hogy ezt fenntartsuk?
A megoldást az önellátó életmód adhatná, amit valóban nem lenne egyszerű visszavezetni. De egy deflációs környezetben lehetséges lenne. Ha keresel 100 egységet, 60-ból megélsz minden kiadással, félre tudsz tenni 40-et, és az ugyancsak 40-et fog érni akkor amikor már nem leszel keresőképes.
