Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2017.12.15 0 0 72

Hogyan mozog az elektron a proton körül????

Előzmény: 1gen (70)
pk1 Creative Commons License 2017.09.13 0 0 71

Túl kis távolságok esetén nem.

Előzmény: 1gen (70)
1gen Creative Commons License 2017.09.13 0 0 70

Nem értelek. Az elektromágnesességről volt szó azt és annak kapcsolatát az elektronnal a QED halálpontosan leírja..

Előzmény: Macska Bonifác (68)
construct Creative Commons License 2017.09.13 0 0 69

Te szeretsz provokálni. De remélem, azért látod,  ezt itt az amatőr fantáziálásokkal állítottam szembe. Egyébként meg, ha nem lenne működőképes az elektrodinamika, akkor miről szólna "A Mai Fizika" 5.-6. kötete"? S ez még csak egy bevezető szintje a klasszikus elméletnek. A kvantum-elektrodinamikáért pedig épp Feynman kapott Nobelt. Ezekre épül szinte az egész korszerű technikai civilizációnk. Nekem az ilyen eszközök tervezése során eddig mindig működött az elmélet. Persze minden elmélet magyarázóképességének vannak korlátai. Tudnék is mondani egyet-kettőt.

Előzmény: Macska Bonifác (68)
Macska Bonifác Creative Commons License 2017.09.12 -1 1 68

"Mint ahogy szabad fantáziálni például az elektromos meg a mágneses tüneményekről is, csak épp felesleges, mert ebben már százötven éve nem vagyunk ilyen amatőr kitalációkra utalva, hisz van róluk bevált, minden esetben működőképes elméletünk,"

 

A Feynman: Mai fizika szerint nincs. 

Lett azóta? (lassan 50 év)

Előzmény: construct (61)
Bign Creative Commons License 2017.09.11 0 0 67

Köszönöm.

Előzmény: construct (66)
construct Creative Commons License 2017.09.11 0 0 66

A kozmofórumon lévő ismeretterjesztő írásomra gondolsz?

Ott a link az 59-ben. PDF-fomátumban nyílik meg.

 

Előzmény: Bign (65)
Bign Creative Commons License 2017.09.11 0 0 65

A tanulmány pontos linkjét meglehetne kapni?

Előzmény: construct (61)
construct Creative Commons License 2017.09.11 0 0 64

Már csak az a kérdés, hogy ezt nevezzük-e "az idő gyorsulásának", vagy az inverzét?

Előzmény: 1gen (63)
1gen Creative Commons License 2017.09.10 0 0 63

Az áltrelben a sajátidő szerint deriváljuk a koordináta-időt, tehát van értelme annak a kifejezésnek, hogy az "idő gyorsulása"

őszszakál Creative Commons License 2017.09.05 0 1 62

Mindennel egyet értek, amit itt felvázoltál. Annál is inkább, mivel olvastam az általad írt tanulmányt a kozmofórumon, amiből sokat tanultam. Nagy segítség ez a laikus érdeklődők számára. 

Előzmény: construct (61)
construct Creative Commons License 2017.09.05 0 0 61

Szabadni, persze szabad. Én nem is azt mondtam, hogy nem szabad. Mint ahogy szabad fantáziálni például az elektromos meg a mágneses tüneményekről is, csak épp felesleges, mert ebben már százötven éve nem vagyunk ilyen amatőr kitalációkra utalva, hisz van róluk bevált, minden esetben működőképes elméletünk, amire egy egész technikai civilizáció épült. És azzal se kell senkinek bajlódnia, hogy az idő "gyorsulását" fantáziálva próbálja meg összebékíteni abszolút kozmológiai idő létezését, az idő relativitásával, mert ötven éve arról is van tudományosan ellenőrzött elméletünk.

 

Azonban a kozmológiai idő első 10-34 másodpercéről még nincsenek tudományosan megalapozott ismereteink, így arról nem csak szabad, hanem kell is fantáziálni. Persze ahhoz, hogy ez hasznos időtöltés legyen, nem elég zseninek születni, hanem célszerű megszerezni hozzá a szükséges képzettséget is.

Előzmény: őszszakál (60)
őszszakál Creative Commons License 2017.09.05 0 0 60

http://agondolatteremtoereje.blog.hu/2017/09/05/az_ido_ideje

 

Az idő idejéről szabad fantáziálni?!

construct Creative Commons License 2017.09.05 0 0 59

Jobban meg akarod érteni, hogy miként értelmezhető a Világegyetemben egy kitüntetett, univerzálisan érvényes abszolút kozmológiai időskála (13,72milliárd éves kezdettel), annak ellenére, hogy a relativitáselmélet megállapította, hogy általában nincs ilyen? Akkor olvasd el például a következőt:

http://kozmoforum.hu/Uton_a_kezdetek_fele.pdf

Előre csak annyit mondok, Hawking és az általános relativitáselmélet nem azt állítja, hogy ez mindig lehetetlen, hanem azt, hogy nem okvetlenül szükségszerű. A mi világunk pedig épp olyan különleges, hogy abban éppen van univerzális kozmológiai idő.

 

Nem kell az idő "gyorsulásán" fantáziálni.

Előzmény: újvári(54) (58)
újvári(54) Creative Commons License 2017.06.25 0 0 58

Olvasom Hawking könyvét, az Idő rövid történetét. Nagyon tetszett, ahogy kimutatta, hogy az emberi gondolkodással mindig az volt a baj, hogy bizonyos dolgokat abszolútnak hitt. Például abban hittek, hogy a tér abszolút és a Föld van a kitüntetetett helyen. Fokozatosan derült ki, hogy semmi sem abszolút, a térben nincs kitüntetett hely, két pont közötti távolság (pl. egy rúd két végpontja közötti távolság, azaz a rúd hossza) sem abszolút, minden inerciarendszerben más és más lehet. Persze a tér sem független az időtől és ha a tér nem abszolút, akkor az idő sem az. Uganakkor mindenki ténynek veszi, hogy a Világegyetem kora 13,7 milliárd év. Más szóval azt mondják, hogy a galaxisok jelenlegi távolodásából az következik, hogy minden csillag ezelőtt 13,7 milliárd évvel egy pontban volt. Egy másik helyen Hawking arról ír, hogy az órák a nagy tömegek közelében egyre inkább lelassulnak, tehát lassabban mérik az időt. Az elmondottakból viszont az következik, hogy nem igaz az a tétel, hogy a Világegyetemnek volt időbeli kezdete. Azért nem volt, mert közben az "idő" is gyorsul. Az órák egyre gyorsaban mennek. Régebben ugyanis a Világegyetem sokkal kisebb térrészben összpontosult, az órák közelében sokkal nagyobb tömegek voltak, tehát az óráink laassabban jártak. A (majdnem) pontszerű Vilgegyetemben a majdnem végtelen tömeg következtében az idő olyan lassan telik, hogy majdnem áll. Ezt szerintem így is lehetne szemléltetni. Ha valami mostani időre kalibrált időgéppel visszamennénk az időben 7 milliárd évet és ebben a korban folytattnánk csillagászati kutatásokat, akkor abban a régi időben az derülne ki, hogy a Világegyetem kora nem 13,7 mínusz 7 milliárt év, tehát nem 6,7 milliárd év, hanem ugyanúgy majdnem 13,7 milliárd, mondjuk 13,5 milliárd év. Mivel nincs kitüntetett idő, ezért nem húzhatjuk a mi időnket az egész időre. Nem mondhatjuk, hogy a Világegyetem kora 13,7 milliárd év, hanem azt, hogy végtelen, tehát nincs kezdete, ugyanis visszavelé haladva az időben az óráink végtelenül lelassulnának.

pk1 Creative Commons License 2017.02.28 0 0 57

Van közöm hozzá. Meg a többi olvtársnak is. Legalábbis így gondolod. Különben nem osztottad volna meg itt.

Előzmény: Törölt nick (56)
Törölt nick Creative Commons License 2017.02.28 0 0 56

Miért, ki tiltotta meg neki? Annyit filozofálhat Istenről amennyit akar, semmi közöm hozzá.. mint ahogy neked sincs hozzá közöd, hogy én ezt normálisnak tartom-e.

Előzmény: pk1 (55)
pk1 Creative Commons License 2017.02.27 0 0 55

Miért ne fejtegethetné Isten létét. A filozófia nincs tiltva egy népszerűsítő műben. Referált cikkeiben meg nincs szó transzcendenciáról. Vagy találtál olyat?

Előzmény: Törölt nick (53)
őszszakál Creative Commons License 2017.02.24 0 0 54

Ami igaz, én sem tudományos igényű dolgozatnak, hanem egy témába vágó laikus agytornának szántam. Minden kritikát szívesen fogadok, mivel tanulságos lehet.

Előzmény: Törölt nick (51)
Törölt nick Creative Commons License 2017.02.24 0 0 53

nincs mi ellen érvelni, az ötlet felvetésén kívül semmilyen szinten nem tudta a tudományosság szintjére emelni a témát, mint ahogy sok más ötletét sem... ellenben Isten létezését fejtegeti, amire én már azt mondom, hogy nem százas. Persze emberileg érthető, ha valaki ilyen degeneratív betegségben szenved mint ő, fiatalkora óta a halál torkában, hát az sokat filozofál Istenről.

Előzmény: pk1 (52)
pk1 Creative Commons License 2017.02.24 0 0 52

"Hawking agyalt ilyen meztelen szingularitásokon, de már akkor se volt százas az öreg."

 

Ez komoly tudományos érv.

Előzmény: Törölt nick (51)
Törölt nick Creative Commons License 2017.02.24 0 0 51

Ehhez az értelmezéshez (Ádámnál és Évánál kezdve) szükség lenne ún. meztelen szingularitásokra, azaz amelyeket nem takar eseményhorizont. Ha jól emlékszem, Hawking agyalt ilyen meztelen szingularitásokon, de már akkor se volt százas az öreg. Jó lenne ismerni az energia - mint olyan - mibenlétét is, egyáltalán lehet e negatív (mert matematikailag ugyan bármi lehetséges, de ezzel ki is fújt a dolog) Az idő is folyhat persze negatív irányba (matematikai fejtefetésekben)

 

Egyébként az általad vázolt univerzumhoz hasonlót vázoltak fel a szerzők ebben a könyvben, amit pár éve olvastam:

Endless Universe: Beyond the Big Bang
by Paul J. Steinhardt (Author), Neil Turok (Author)

Ajánlani ugyan nem tudom, mert ez olyan szenzációhajhász alibi tudomány, amit az ilyen Harward, Princeton, Caltech tudósok megengedhetnek maguknak, de a tudomány része csak abban merül ki, hogy ismerik a dolognak azt a felét, amit nem lehet a tudomány állása szerint cáfolni, így a fennmaradó mozgástérben lehet üres lehetőségeket, bizonyítatlan ötleteket puffogtatni. (Szvsz. nagyon gagyi, és inkább sci-fi teológiai fejtegetések közé sorolnám, mint tudományos felvetéseknek.)

Előzmény: őszszakál (50)
őszszakál Creative Commons License 2017.02.24 0 0 50

Hogyan értelmezem én? A pozitív idő, egyben a teret, vagyis a téridőt, és a pozitív, energiát = anyagot jeleníti meg. A negatív idő, amely „ellenkező irányú”, és egyben a statikus, vagy szingularitásban lévő negatív energiát jeleníti meg. Az ősrobbanás előtt az energia összesét, egy szingularitásban. Utána pedig, a téridő kvantumok inflációszerű megjelenésével a pozitív energia dominál. Azonban a téridő kvantumai fluktuálnak, időnként szingularitásba zuhannak. A pozitív és negatív idő/k szimmetria sérülése adja a téridő dinamikáját, amit a felfúvódás és zsugorodás formájában láthatunk. 

Előzmény: Törölt nick (49)
Törölt nick Creative Commons License 2017.02.23 0 0 49

Neked általában értelmes hozzászólásaid vannak, de ennek amit leírtál, nincs semmi értelme.

Az ősrobbanással kapcsolatban persze érdekes lehet az időnek az értelmezése. Az elé nem láthatunk, sőt magáig az ősrobbanásig se.. ám ha az ellenkező irányba tekintünk, akkor megint csak egy (vagy végtelen számú) ősrobbanás felé rohanunk az időtengelyen. Mert ugye ha a tágulás egyre gyorsul, akkor egyszer úgy felgyorsul, hogy igencsak nagy bumm lesz a vége egy elemi térrészre vetítve.

Előzmény: őszszakál (48)
őszszakál Creative Commons License 2017.02.23 0 0 48

Az idő múlásának pozitív és negatív iránya.

 

Az idő számunkra relatív, mivel annak szabadon megválasztható a tartama, ami ezért szemlélő és óra függő. Az óra alatt egy frekvencia, vagy rezgésszámszámláló berendezést értek. Ami biztosnak tűnik az idővel kapcsolatban az a folyamatossága, mivel az időt nem lehet megállítani, csak az általunk készített órát. Valamint biztosnak tűnik az idő iránya, amely a múltból a jelenen át a jövőbe mutat. De mi van akkor, ha az idő is kvantumos, ráadásul duális irányultságú?

Az irányt egy nyíllal, vagy egy vektorral jelöljük, amellyel az erőt, és annak hatását jelölni szoktuk. Mivel az időnek is van haladási iránya, így neki is feltételezhetünk valami fajta mozgató erőt. Az idő ilyenformán, az erőnek negatív és pozitív hatású tartamokként való megnyilvánulásaként is értelmezhető. A tér és idő, ma már egy összevont entitás, mint téridő. Azonban a térerő fogalma sem újdonság számunkra.

A pozitív idő, egyben pozitív megnyilvánulása az erőnek, ami egy határozott időtartamig létezésben tartja a 3D teret, vagyis a téridő kvantumát. Így a pozitív idő, mindig a kiterjedt tér-erő megnyilvánulásával együtt értendő, vagyis a téridő kvantumok halmazának létezését jeleníti meg.

A negatív idő, azonban mindig a tér kvantumainak megnyilvánulatlanságának az idejét jelenti. Más megfogalmazás szerint, a térnyelőben, mint egy szingularitásban töltött negatív, vagy potenciális erőt és időtartamot jelent.

A pozitív és negatív időtartamokban jelentkező különbözőségek, az aszimmetria adja a téridő kvantumok halmazának fluktuációját, vagyis azt a jelenséget, hogy nem egyszerre „van” a pozitív, és nem egyszerre „nincs”a negatív állapotban a globális téridő halmaz, ami ezáltal folytonosnak, végtelennek mutatkozik.

A negatív idő, és a térhiány, ebben a folytonosságban nem észlelhető emberi érzékek, és léptékek szerint. A semminek tűnik. Kozmikus léptékben, (milliárd fényévekben) úgymint a globális téridő tágulása, gyarapodása, avagy zsugorodása, fogyásaként értelmezhető, a benne lévő látható objektumok távolodása, vagy közeledése alapján. Az „ősrobbanás előtti”, mint a pozitív időt megelőző negatív időtartamot azonban semmiképp nem lehet észlelni, így mérni és értelmezni sem. Ezért a semmiből való előbukkanása az univerzumnak, találó megfogalmazás.

Amikor ez a mérhetetlen negatív időtartam letelt, bekövetkezett az ősrobbanás, és kezdetét vette a kozmikus méretű pozitív időtartam, amely kezdetben mérhetetlen mennyiségű térkvantum robbanásszerű megszületését is jelenti. Majd az egyes térnyelők aktivizálódása elindítja a negatív időtartamok gyarapodását, vagyis a globális téridő zsugorodását is. Létrejön a pozitív és negatív idők aszimmetriája, vagyis ezeknek egy olyan ingadozása, fluktuációja, ami az idő és tér végtelenségének illúzióját kelti.

A téridő saját dinamikája formálja, alakítja a benne felbukkanó anyag mozgását aszerint, hogy az lokálisan a térnyelők, vagy a térkvantumok, a források dominanciája alatt állnak. A anyag, egy másfajta, az idővel bonyolultabb kapcsolatban lévő erőnek a megnyilvánulása, felbukkanása a téridőben, amely erő csak a pozitív idő tartamainak befolyása alatt áll.

Ebben a gondolatmenetben, a negatív idő léte magyarázatot ad az ősrobbanást megelőző állapotra, amely okot szolgáltat a keletkezésre.

El Flipper Creative Commons License 2017.02.17 0 0 47

Ja igen... Bocs... A vörös eltolódást okozhatja például ez.

Előzmény: Bign (46)
Bign Creative Commons License 2017.02.15 0 0 46

Csak ebben az esetben a fény spektrumát a vörösbe tolná, s már nem is lenne sötét anyag, mert ebben az esetben látható lenne.

Előzmény: El Flipper (44)
pk1 Creative Commons License 2017.02.15 0 0 45

"A sötét anyag nem teheti meg ugyanezt?"

 

Megteheti. Hiszen az is gravitációs hatás.

Előzmény: őszszakál (42)
El Flipper Creative Commons License 2017.02.15 0 0 44

A fontonokra a gravitáció is hat. Az elektromágneses hullámok esetében is van gravitációs kölcsönhatás. Energiát veszít (vörös felé tolódik) az elektromágneses spektrum ha gravitáló közegen halad át. 

Előzmény: Bign (41)
El Flipper Creative Commons License 2017.02.15 0 0 43

vagy valami nagyon ritka "gáznak" ami kitölti a galaxisok közti teret. Mondjuk neutrinok.

Előzmény: Bign (41)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!