A magyarok fele nem keres annyit, amennyiből egy szűkös megélhetés megoldható lenne. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sokan egy 100 ezer forintos váratlan kiadással sem tudnának megbirkózni. Némiképp árnyalja a negatív képet, hogy a fűtésszámla kifizetése a megkérdezettek kétharmadának nem jelent problémát – többek között ez derült ki az Egyensúly Intézet reprezentatív felméréséből, melynek fókuszában a szegénység állt .
Ezt külön megköszönjük majd utólag azoknak a ballib szemétládáknak, akik a magyar pénzek visszatartásáért lobbiznak és szorítanak ebben a pillanatban is.
Majdnem megduplázódtak 2023-ban a magyar állam kamatkiadásai, így több mint háromezer milliárd forintot kell költenünk csak a magunk előtt görgetett adósságaink kamataira. Az MNB legutóbbi Inflációs Jelentéséből kiderül, hogy magyar GDP 4,3 százaléka megy el erre, ami az EU országai között a legnagyobb érték, még a korábbi csúcstartó olaszokat is megelőztük ebben a mutatóban.
Az ünnepnapok környékén jellemző nyugalom honol a forintpiacon. A ma reggeli, 282-es szint körüli euró jegyzésárak nem térnek el az egész héten látottaktól, gyakorlatilag minimális mozgást látunk csak az árfolyamban.
Délután munkaerő-piaci és lakáspiaci adatok érkeznek az Egyesült Államokból, jellemzően ezek sem szokták felbolygatni a devizakereskedők nyugalmát, de ezt leszámítva teljesen eseménytelen napnak nézhetünk elé. Esetleg a geopolitikai fejlemények hozhatnak pezsgést a piacra, hiszen az ukrán és gázai konfliktusok mellett megjelent a Vörös-tenger környéki feszültség.
Ugyan, mióta fontos röfiélnek a hiánycél betartása?
Jegyzőkönyv kedvéért megjegyezném, hogy a rendszerváltás utáni több mint három évtizedben egyedül a 2010 után regnáló Orbán kormány tudott hiánycélt betartani. No még mielőtt elszállnál a saját okosságodtól.
Első ránézésre sokat javultak a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói 2022 ijesztő ikerdeficitjéhez és az infláció meredek felfutásához képest.
Most, 2023 vége felé az infláció, ha megkésve és igen magas szintről is, de lefele tart; olyannyira, hogy máris megszólaltak a győzedelmes kormányzati hangok. Túl korán.
Vannak valóban kedvező előjelű fejlemények a tavalyi ikerdeficithez mérve: a folyó fizetési mérleg nagyot javul az idén, az MNB közleményei szerint jó az esély arra, hogy 2024-25-ben ismét többletes lesz.
Ez komoly dolog lenne, hiszen még az év derekán is a GDP 5 százalékára rúgott négy negyedév folyó fizetési mérlegének a hiánya. Az Európai Bizottság a legutóbbi előrejelzésében a fizetési mérlegre egyensúlyközeli állapotot prognosztizált, és egyéb egyensúlyi adatokra is figyelemre méltó prognózist adott.
