"ha a Magyarországra behozott pénzt befektetve támogatást adsz, akkor egy magyar cég közbeiktatásával azt hiszem érdekes dolgokat lehetne művelni globálisan."
A korábban felmerült probléma kapcsán most ott tartok, hogy nem kapná meg a támogatást pluszban, csak adómentes értékkivételi keretet biztosítanánk a számára a befektetett érték erejéig. A legális csatornákon ez zárja a szöget, de persze a fiktív szolgáltatás import problémáját nem oldja meg.
"értelmetlenné válna, hogy külföldi cégek Magyarországi cégből exportra dolgozzanak."
Az export sima kereskedelmi ügylet, ellenérték jön szembe, ez nem esik az 50%-os adó hatálya alá.
"A részleteken addig nem érdemes nagyon rágódni (pl. milyen kasszák, hitelek, ki fizet, ha felrúgják a focistát), amíg nem biztosított, hogy a tervezett rendszer képes integrálódni a világgazdaságba."
Az egész szisztéma annyira radikálisan különbözik a mostanitól, hogy őszintén szólva számomra az is kérdéses, hogy képes a hétköznapi élet szabályozására. Nem a részletmegoldásokat keresem, hanem az elvi lehetőségeket nézem. Egyelőre nem futottam megoldhatatlannak tűnő problémába, de ki tudja.
"Ha nem képes, akkor elbukik, és egyelőre én úgy látom, hogy nem képes."
Én egyik lehetőséget sem látom még bizonyítottnak.
Én előbb a külfölddel történő integráció lehetőségét vizsgálnám. Két oldalról:
1.) nyilvánvalónak tűnik, hogy sima kereskedelmi ügyletekre nem teheted rá az 50% adót. Viszont ekkor, ha a Magyarországra behozott pénzt befektetve támogatást adsz, akkor egy magyar cég közbeiktatásával azt hiszem érdekes dolgokat lehetne művelni globálisan. (Továbbra sincs időm túl mélyen agyalni rajta...)
2.) a külföldre irányuló pénzmozgás 50%-os adóztatása. Pl. értelmetlenné válna, hogy külföldi cégek Magyarországi cégből exportra dolgozzanak. Vagy nem mutatna ki itt semmilyen nyereséget, vagy méginkább bele se fogna egy ilyen befektetésbe, hanem egy olyan helyet választana Magyarország helyett, ami jobban illeszkedik a globális rendbe.
A részleteken addig nem érdemes nagyon rágódni (pl. milyen kasszák, hitelek, ki fizet, ha felrúgják a focistát), amíg nem biztosított, hogy a tervezett rendszer képes integrálódni a világgazdaságba. Ha nem képes, akkor elbukik, és egyelőre én úgy látom, hogy nem képes.
Egyébként a hitelezés továbbgondolása során úgy tűnik, előmászott egy kettes számú lik: a hitelezés, mint szolgáltatás beárazása. Ha a pénzmozgásokra simán ráengedem a kompenzációs mechanizmust, az lesz belőle, hogy a a kamatfelár mint pénzbetét jelenik meg. Ez pedig egy valódi befektetés nélküli adómentes limitet nyit meg, amin keresztül pénzt lehet eltüntetni.
Oké, köszönöm, ha töröd rajta a fejed. Így elsőre ezek az érvek jutnak eszembe mellette:
- A kiszállítandó pénz jellemző esete szerintem az, amikor külföldi befektetett ide, és vinné ki a nyereségét. Márpedig ő a befektetése erejéig adómentességet élvez. Ha jól tudom, iparágtól függően az elvárható megtérülés jó pár év, akár évtized is lehet, no addig vígan dudál a portugál. Ketyeg itt az üzlete, fizeti az alkalmazottakat, és azokon keresztül a kompenzációs adót.
- Rendben, hogy kivitelkor jön a nyisszantás, de addig nem látott adót, úgy garázdálkodott vele, ahogy akart.
- Gyakorlatilag bürokrácia mentesen tud üzemelni, ennél egyszerűbb ügymenet nincs.
Értem. Majd gondolkodok rajta, itt legalább nem Orbánról kell olvasni. Így elsőre azt gondolom, hogyha minden külföldre irányuló pénzmozgásra ráteszel 50% forrásadót, akkor lehúzhatod a rolót. De most nem vagyok olyan passzban, hogy ezzel foglalkozzak. :-(
"Nekem kifejezetten nem tetszene egy olyan rendszer, ami azzal járna, hogy teljesen elszigetelődünk az összes külföldi országtól."
Ami elszigetel, az működésképtelen, ez nyilvánvaló. De mint már jeleztem, először egy olyan ábrát szeretnék elkészíteni, ami önmagában kerek, és utána agyalni az illesztésen. (Ha önmagában is zátonyra fut, akkor minek illesztgetni ugyebár.) Úgyhogy sajnálom, de egyelőre nem tudok érdemben az illesztéssel foglalkozni. Egyelőre luk van valahol, de nem tudom hol.
Ennyire azért nem átgondolatlan a tervezetem. Legálisan azért nem tudja kiszippantani, mert:
"1. Külföldi cég kölcsönt ad egy külföldi magánszemélynek."
Ez eddig lényegtelen, mert mindegy, kitől érkezik majd a pénz.
"2. A külföldi magánszemély a kölcsönből magyar céget alapít, amiben megjelenik a támogatás."
Nem érdekel, hogy kölcsönből van, az sem érdekel, hogy külföldről, az érdekel, hogy bekerül a magyar céges pénzkörbe a befektetés, tehát kapja a támogatást rá.
"3/A. A magyar cég kölcsön adja a támogatással növelt összeget a külföldi cégnek."
És puff, egyből leadózza. Csak annyit vitt ki, amennyit behozott. Pont az előző felvetésed mutatott rá, hogy a kölcsön esetén sem halasztható az dózási kötelezettség.
"3/B. A magyar cég megveszi a külföldi céget. "
Ehhez ki kell vinni a pénzt, tehát leadózza.
Mondom, ez a legális verzió. Ez kezel minden esetet, mert pont a faék egyszerűségű definíció miatt nincs kivétel, mindig belefut az adózásba. A gond nem ezzel van, hanem azzal, ami nem legális, és az ügylet kifolyik külföldre. Ott ugyanis nem éri utól az eltérő rendszer. Emiatt most egy olyanon agyalok, hogy nem támogatást kap a befektető, hanem adómentességi keretet. Sajnos ez bonyolítja a rendszer működését.
Ahogy már más ir rámutatott, a legfőbb probléma, hogy a rendszered összeférhetetlen a külföld létezésével. Nem csak az EU-val, hanem azzal a ténnyel, hogy létezik olyan, hogy külföld. Kezdd ezzel, mert ha ezt nem tudod kezelni, akkor elvi szinten is megvalósíthatatlan a rendszer.
Ha adott egy ilyen rendszer:
1.) külföldiek alapíthatnak céget Magyarországon
2.) a cég-cég tranzakciók nem adókötelesek
3.) a magánpénz -> cégpénz konverzióra támogatást adsz,
akkor a rendszer bevezetésének pillanatában az összes pénzt ki is szippantják az országból néhány egyszerű lépéssel, de sokkal inkább megszűnik a magyar fizetőeszköz nemzetközi elfogadása, és teljesen elszigetelődik az ország.
1. Külföldi cég kölcsönt ad egy külföldi magánszemélynek.
2. A külföldi magánszemély a kölcsönből magyar céget alapít, amiben megjelenik a támogatás.
3/A. A magyar cég kölcsön adja a támogatással növelt összeget a külföldi cégnek.
3/B. A magyar cég megveszi a külföldi céget.
Stb.
Nem hogy nem kell fiktív ügylet hozzá, hogy kivigyék a pénzt, de teljesen legálisan automatikusan kimegy az összes...
Nekem kifejezetten nem tetszene egy olyan rendszer, ami azzal járna, hogy teljesen elszigetelődünk az összes külföldi országtól. Ráadásul egy ilyen elszigetelődés lehetetlenné tenné a tervezett rendszered működtetését.
Na végre :) Konkrét dolgokra lehet konkrét választ adni.
"Barter?"
Minden a valós értékén számít. Ha nem azon próbálják kezelni, az ugyanúgy adócsalás, mint most.
"Magán célú céges költségek?"
Úgy minősül, mint ha odaadta volna a dolgozónak. És igen, ellenőrizni kell. De mivel nincs adóbevallás, csak online ellenőrzés, és bármikor belefuthat a cég, hogy fizetheti kártérítésnél a felszorzott összeget, szerintem el lehet érni azt az ellenőrzési gyakoriságot, ami elveszi a kedvüket.
"Multinacionális cégek?"
Nem különböztetem meg őket. Magyarországon csak itt bejegyzett cég működhet. Be kell hozni a befektetését, a nyereségét ki kell vinni, innentől nem érdekel, hogy kinek a mije a cég, az általános módszernek kell tenni a dolgát.
"EU kilépés szükségessége?"
Ezt már megbeszéltük: nem kritérium ebben a fázisban az EU-hoz való ragaszkodás. Hátrány, ha ki kell lépni, de a végén kell mérlegre tenni az előnyöket, hátrányokat. Ha nincs elég előnye, akkor a kilépés szükségessége azt fogja jelenteni, hogy megbukott a tervezet.
"Cég által magánszemélynek adott kölcsön?"
Leadózza a hitel felvételekor, visszafizetéskor pedig támogatást kap rá, mert a pénz pillanatnyi tartózkodási helyét veszem alapul. Az ellenirányú pénzmozgás időbeni tetszőleges mértékű eltérése, és a tetszőleges mértékű kamat miatt nem tekinthetem ellenszolgáltatásnak a törlesztést. Jó kérdés volt, köszönöm, mert ezen még nem gondolkodtam korábban.
"Természetbeni juttatások?"
Valós értékükön számolnak, kompenzációs adó hatálya alá esnek.
"Külföldiek cégalapítása Magyarországon?
Korlátlan.
"Cégvagyon magánvagyonná konvertálása külföldön?"
Hogy külföldön mit csinál vele, az már nem esik a fennhatóságunk alá. Az a kérdés, hogyan viszi ki. Minden kivitt pénz ugyanolyan a rendszer szempontjából (és a már megtalált luk is itt van, szóval ez még nem kerek).
Eddig egy hibát találtatok, azt feljegyeztem. A kontrollálatlan hőzöngést nem tudom hibakeresésnek tekinteni. De a dekonstruktív hozzászólásodat nehezen tudom mire vélni. Ha nem tetszik a topik, nem muszáj hozzászólni. Ráadásul ez a kötözködés, amit most művelsz, már teljesen céltalan. A kimoderálására pont téged kellene, hogy megkérjelek.
