Keresés

Részletes keresés

idooogeep Creative Commons License 5 órája 0 0 18760

                                      Csillagfényest mindenkinek!

idooogeep Creative Commons License 10 órája 0 0 18759

A lavina megíndúlt. Ettől kezdve már az icai kövek eredetiségében sem tudom megbízni.



 A talányos icai kövek Műtétek? Dinoszauruszok? Távcsövet használó csillagász?2020. december 13., 14:42 , 1036. szám

Peru csendes-óceáni partvidékén fekszik Ica város, az azonos nevű megye székhelye, mely azzal írta be magát a régészet történetébe, hogy a közelében bukkantak rá a sok esetben roppant különös vésett ábrákkal ellátott ún. icai kövekre, e talányos leletekre, melyek több kérdést vetnek fel, mint amennyire választ adnak.

Az Icán átkanyargó Ica-folyó vize által legömbölyített kövek anyaga andezit, mely kemény kőzet, ám egy speciális geológiai folyamat során a nevezetes kövek lágyabbakká váltak, így akár bottal vagy csontdarabbal is véseteket lehet felvinni a felszínükre. Egy jezsuita atya, Pedro Simon már 1926-ban megjelent Noticias historiales című könyvében is írt róluk, s mint fogalmazott, régóta ismertek a vidéken. Az első régészeti expedíció viszont csak 1966-ban indult a kövek eredetének a kinyomozására, melynek során az archeológusok preinka, vagyis az inkák előtti indián civilizációkhoz köthető sírokban sok vésett kőre is rábukkantak (a korábban előkerülteket pedig nyilván sírrablók ásták ki). Ugyanebben az évben lépett színre a leletek legelszántabb gyűjtője, az icai dr. Javier Cabrera Darquea sebész, biológus, a helyi egyetem tanára, a biológiai tudományok docense, s ekkor kezdődtek az igazi bonyodalmak a vésett kövek körül.

A műkedvelő régész később úgy nyilatkozott, hogy egy, az Ica-folyó 1965-ös áradásakor a robajló víz által felnyitott szájú barlangban bukkant rá az ábrákkal ellátott kövek garmadájára, mely üreg hollétét viszont haláláig sem árulta el. Amellett a környező területeken is talált leleteket, s magánmúzeumot létesített, ahol szépen katalogizálva sorakoznak polcain a vésett kövek. Vannak, melyek ősi indián civilizációk képviselőinek a mindennapi életét ábrázolják. Viszont nagyon sok kövön őslényeket örökítettek meg. Látható itt paleozoikumi őshal, 40 millió éve kihalt ötujjú láma, őslajhár (mely viszont bizonyítottan megérte az ősindiánok dél-amerikai megjelenését), rengeteg véset pedig dinoszauruszokat ábrázol, méghozzá nemegyszer emberekkel együtt. Bár az ember-dinoszaurusz arány nem mindig pontos, ahogy az őshüllők ábrázolásában is vannak pontatlanságok. De miként kerülhettek egymás mellé emberek és dinoszauruszok? Hiszen 65 millió évvel ezelőtt egy kisbolygó becsapódása kiirtotta az akkori állatvilág 70 százalékát, köztük a dinoszauruszokat is. És miként ábrázolhattak ókori vagy középkori emberek rég kihalt őslényeket?

A különös vésetek másik csoportját a különböző műtétek ábrázolásai alkotják. Mintha vese-, máj- vagy szívátültetést, agyátültetést vagy agyműtétet, illetve császármetszést örökítettek volna meg, s van olyan rajzolat is, melyen cső köt össze egy férfit egy terhes nővel, ami felveti, hogy talán vérátömlesztést ábrázol a kép. Az agyműtét viszont lehet, hogy valójában koponyalékelés, amit nem egy ősi nép gyakorolt, köztük az Ica vidékére is kiterjedő indián civilizációk közül az inkák, illetve jóval előttük a paracasi kultúra indiánjai, akik valószínűleg koponyasérülésekkor távolították el a sérült csontdarabokat, illetve elmebetegségek esetén próbálták így megszabadítani a betegeket a „rossz szellemektől”. A koponyákon ugyanis fellelhetők a kötözések maradványai, a lékeket pedig aranylapokkal zárták le. (Míg a megoperált személyeket minden bizonnyal bódító szerekkel kábították el.) A császármetszés sem modern beavatkozás, bár az újkorig csak szülésbe belehalt vagy haldokló szülő nőből tudták így kiemelni az újszülöttet. A szerv­átültetések rajzolatai kapcsán felmerülhet, hogy valójában emberáldozatok, ám látható például olyan, szívátültetést bemutató kő, mely egyértelműen nem a szív rituális kivágását, hanem valóban szervátültetést mutat be, testen kívüli keringtetéssel. Egy másik kövön pedig egy ember látható, aki távcsővel néz a magasba. Teleszkópot használó csillagász a távcső dokumentált feltalálása előtti időkből? Miközben csiszolt lencséket mindeddig nem találtak sehol a gyarmatosítás előtti Dél-Amerikában…

De mikor készíthették a rajzolatokat? A preinka sírokban feltárt kövek ábráit minden bizonnyal az adott civilizációk korában vésték ki. A Cabrera által fellelt kövek rajzolatairól viszont nem lehet tudni, mikor készültek. A vájatokban ugyanis nincsenek szervesanyag-maradványok, így radiokarbon-módszerrel nem állapítható meg a koruk. Ugyanakkor mindegyiküket finom, egyenletes oxidréteg borítja, a vésetekben lerakódott patinának pedig természetes úton több száz vagy ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megmaradjon a kövek felületén. Tehát minden kő ősi lelet? Nos, nem. Vannak nem oxidált felszínű kövek, melyeken láthatók a vésések előtti előrajzolások nyomai, egy nem bonyolult eljárással pedig még oxidréteg is felvihető a kövekre, így csak a vésetek oxidációjának a mértéke alapján lehetne kideríteni, melyik ábra eredeti és melyik hamisítvány. Ám ehhez rengeteg leletet kellene átvizsgálni, hiszen jelenleg kb. 30-50 ezer icai kő ismert. Sok meglepő véset nyilván Cabrera feltárásai után készült, amikor nagy ismertséget kaptak a különös kövek, s helyi hamisítók „sózták rá” azokat a meglepő dolgok iránt érdeklődő turistákra. De mi a helyzet a Cabrera által fellelt, őslényeket ábrázoló, dinoszauruszokat és embereket együtt ábrázoló, illetve valószínűsíthetően szervátültetéseket bemutató vésetekkel? Cabrera hamisította volna őket? De miért tette volna? Ha viszont nem hamisítványok, kiktől származnak? És miként kerülhettek egymás mellé emberek és dinoszauruszok? Kérdések, melyek válaszra várnak…

Lajos Mihály

 

Előzmény: idooogeep (18758)
idooogeep Creative Commons License 16 órája 0 0 18758

 

Egy legenda vége:

 

Kristálykoponyák

A kristálykoponyák kvarc- vagy egyéb kristályból kifaragott, emberi koponyát formázó szobrok, melyek állítólagos megtalálóik szerint a pre-kolumbán időkből származnak, és közép-amerikai eredetűek. A tudományos vizsgálatok számára rendelkezésre bocsátott egyetlen példány esetében sem sikerült azonban igazolni a pre-kolumbán eredetet. A vizsgálatok eredményei alapján a vizsgált példányokat a 19. század közepe táján, vagy később készítették, csaknem bizonyosan Európában.[1] A népszerű-tudományos irodalomban felsorolt állításokkal ellentétben, a titokzatos erőkkel rendelkező kristálykoponyák legendája nem illeszkedik bele az eredeti közép-amerikai, vagy más bennszülött amerikai népek mitológiájába, ill. szellemi örökségébe. Amint azt Philip Jenkins, a Pennsylvaniai Egyetem egykori történelem és vallástudomány professzora megjegyzi: a kristálykoponyák azon nyilvánvaló példák közé tartoznak, melyek esetében a bennszülött szellemiséggel való társítás „történelmileg új” és „mesterséges” szintézis eredménye, „kreatív szellemi vállalkozók generációinak terméke”, melyek nem jellemzik egyetlen történelmi közösség gyakorlatát sem.[2]

Mitchell-Hedges-féle kristálykoponya

A leghíresebb kristálykoponya az állítólag 1924-ben egy ősi maja város, Lubaantun (a mai Belize területén) feltárásakor talált darab. Ez a koponya az egyetlen, amely két darabból áll, az összes többi esetében a fogakat csupán rávésték a tömör koponyára. A kvarckristályból készült koponya tömege 5,2 kg, 12,7 cm magas, 17,8 cm hosszú és 12,7 cm széles, tökéletesen hasonlít az emberi koponyához, anatómiailag szinte tökéletes. A koponya szemüregei trapéz alakúak, a járomcsont kicsit elemelkedik az ékcsonttól, és a halántékcsontnál ér össze újra az alappal. Az egész enyhén aszimmetrikus, ebben a finom vonásban is hűen tükrözi a valódi emberi koponya jellegzetességeit. A fogakat egyenként faragták ki, mégpedig olyan alapossággal követve a modellt, hogy a kopás mértéke alapján meg is lehet mondani, milyen korú volt, mintha valódi emberi koponyát tartanánk a kezünkben.

Frederick Albert Mitchell-Hedges 1959-ben halt meg, a koponyát fogadott lánya, a tényleges megtaláló, Anna Mitchell-Hedges örökölte. Anna 100 éves korában, 2008-ban elhunyt.[3] Halála után unokaöccse örökölte a kincset, ma ő a tulajdonosa és őrizője.[forrás?]

A koponyának számos természetfeletti erőt tulajdonítanak: képes a színét változtatni, illatot és hangot kibocsátani. A szemüregre koncentrálva pedig, állítólag rég élt embereket, épületeket lehet látni, a legkisebb légmozgásra is reagál.

Eredete

A koponya két részből áll, az alsó állkapocsból és a koponya felső részéből, azonban az egész koponya egyetlen nagy kvarckristályból készült, bizonyították az 1970-es évek végén a Hewlett-Packard kristálytani laboratóriumában folytatott kutatások. Frank Dorland vezető restaurátor elmondása szerint a mikroszkópos vizsgálatok a felületén a legcsekélyebb mértékű karcolást sem tudták kimutatni.

A kvarckristály Mohs-féle keménysége 7, a gyémánté pedig 10. Dorland szerint a koponya készítői először gyémánttal gömbformát faragtak ki, majd a csiszolást, maratást, fényezést víz és homok keverékével végzett megszámlálhatatlanul sok kezeléssel kivitelezték.

A British Museum koponyája

Ez a koponya nagyon hasonlít a Mitchell-Hedges koponyához, bár kevésbé kidolgozott, és nincs mozgatható állkapcsa.[4]

A British Museum a koponya eredetét valószínűleg európainak minősítette, 19. századinak.[5] és egy nem hiteles pre-kolumbán hamisítványnak minősítette.[6] Megállapították, hogy ezt a koponyát modern eszközökkel készítették.[7]

Párizsi koponya

Egy három hónapos analízis-sorozat során a C2RMF mérnökei azt állapították meg, hogy "bizonyosan nem prekolumbián".[8] Részecskegyorsítós tesztek olyan víznyomokat fedeztek fel, amelyek 19. századiak.[9]

Smithsonian Koponya

Hamisítványként mutatták be a Brit Nemzeti Természettudományi Múzeumban.[10]

Megjelenése a populáris kultúrában

idooogeep Creative Commons License 1 napja 0 0 18757

Köszönöm!  Szép napot Neked!

Előzmény: zaniko1 (18756)
zaniko1 Creative Commons License 2 napja 0 0 18756

 

Csillagfényes jó éjszakát Gép.

 

https://youtu.be/opX0akrWg6w?si=lsb4WmDH92dOL-Df

 

 

idooogeep Creative Commons License 3 napja 0 0 18755

Nagy nehezen ma bejutottam a régi Honfoglaló archívumába, hogy áthozzak néhány verset.  A maradékot sem akarom eldobni, ezért most:


 A kő és az ember

Amerikai néger spiritual song

Rejtőzködnöm nem lehet.
rejtőzködnöm nem lehet.
elmentem a kősziklához,
hogy elrejtsem képemet.
Szólt a szikla:
soha el nem rejtelek!
ó, szólt a szikla:
soha el nem rejtelek!
Rejtőzködnöm nem lehet.
Szólt a szikla: megindulok,
eltiporlak, tágulj tőlem,
megindulok, eltiporlak,
tágulj tőlem, szólt a szikla.
Rejtőzködnöm nem lehet.
Elmentem a kősziklához,
ráhullattam könnyemet.
Szólt a szikla:
én is égek, szenvedek!
ó, szólt a szikla:
én is égek, szenvedek!
Rejtőzködnöm nem lehet.
Szólt a szikla: én is mennybe
mennék, mint te, én is égek,
én is mennybe mennék, mint te,
én is égek, szólt a szikla.
Rejtőzködnöm nem lehet.

Weöres Sándor ford.


Radnóti Miklós: Beteg a kedves

Pásztorok, jöjjetek le mind a hegyekből és
párnának kifésült, gyönge gyapjakat
hozzatok néki a feje alá. És mert
szereti, kövirózsát! halovány szegény
most, mint ahogy halovány hajnal felé a
vacsoracsillag!

Pásztorok népe segíts! hisz közülünk való
amióta a kedvesem, ő is; birkái
ezüst mezőkön aranyos szőrrel, éjjel
legelésznek, amikor csak a hold süt. És
az ő nyájairól álmodtok asszonytalan
álmaitokban!

Anyám, halott anyácskám! a foltos Jula
tejéből hozz inni néki, de forrald föl
elébb! Hallod-é halott apám! te szoknyás
koromban tanítottál lenge imákra:
imádkozz érte most, mert elfajzottam
tőled én ujmódi pásztorok közé, akik
nem szoktak imákat énekelni! Szép
barna hugom nevess sokat rá, hogy ne
legyen szomorú!

Sírva fordulj ki föld a kapa nyomán és
gurulva továbbríjj! pállott patakok
rohanjatok csak fölfordult halaitokkal!
fák és füvek, hozzatok lázára árnyat és
simogatást, mert ha soká tart, én is
véle betegszem!


ezek küldésével kívánok minden erre járónak csillagfényes szép éjszakát!

erobika Creative Commons License 3 napja 0 0 18754

Kellemes, tartalmas és vidám hetet kívánok! Küldök egy zenét, ami engem is mindig jó kedvre derít. Egyszer Te küldted nekem, addig nem is tudtam a Sramli Kings létezéséről. Azóta gyakran hallgatom őket. Táncra perdítő, kedvesen vidám stílusuk tökéletesen kikapcsol.

 

https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=%C3%89n+vagyok+a+dalban+Sramli+Kings#fpstate=ive&vld=cid:2e9f5944,vid:D2UcMKBN9IM,st:0

 

 

 

 

zaniko1 Creative Commons License 4 napja 0 0 18753

 

Kedves Gáp!

 

Köszönöm szépen a szép zenét, egyik kedvencem.

 

Nagyon szép vasárnap délutánt kívánok és a jövő hétre jó időt, kellemes kikapcsolódást.

 

 

bimboka48 Creative Commons License 5 napja 0 0 18752

Kedves "gép"!

 

Köszönöm a szép zenét és az emlékek bizony előjöttek  könnyekkel együtt. Ebben a korban bizony a jó és a rossz is eszébe jut ennnek a dalnak a hatására és pityergőssé válik.

 

Szép estét az esőt fedig zavard el , hoy holpra jó idő legyen és a folytatásban is.

 

Kellemes hétvégét kívánok!

idooogeep Creative Commons License 5 napja 0 0 18751

                                  Megérkezett a ma nem várt eső. 

 

                               
                                       Csillagfényest mindenkinek!

farsang11 Creative Commons License 5 napja 0 0 18750

Kellemes hétvégét kívánok

bajkálifóka Creative Commons License 2024.03.21 0 0 18749

Szervusztok, Szép estét kivánok Mindannyiotoknak!
*****

Rab Zsuzsa

Miatyánk

Mi Atyánk! Ki vagy a mennyekben!
 
Ott vagy, igen, de jönnél egyszer le a földre, lépdelnél végig közöttünk,

lehelne rád nyirkos kapuboltok szemétszaga, néznél be udvari ablakokon a szobákba,

ahol feldöntött pálinkásüvegek közt egy pontra merednek az asszonyok!
 
Szenteltessék meg a te neved!
 
Mindenható vagy, add hát, hogy megszenteltessék az ember neve is.

Gyarlónak, halandónak ítélted, azért volt neki mindegy, mit cselekszik a földön.
 
Jöjjön el a te országod!
 
De melyik az? Hiszen múlandó életünkben annyiszor

mondták nekünk: ez a te országod, az a te országod, annyiszor, jaj, annyiszor!
 
Legyen meg a te akaratod,
mint a mennyben, úgy itt a földön is!
 
Mennynek és földnek törvénye ha egy lehetne!

De hogy országolnánk mennyei módon a földön?

Te segítesz? Vagy tűzesőt zúdítasz megint Sodomára?

Kiszemelted-e Lótjaidat?
 
A mi mindennapi kenyerünket
add meg minékünk ma!
 
A napit, de mi a holnapit kívánjuk, a holnaputánit!

Legyilkoljuk érte a földjeinket, mérget vetünk vadjaidnak, madaraidnak,

emelünk kongó kőkockákat fáid zöld kontya helyébe,

s majd a kenyér-meddő föld minket mérgez meg az Ítélet éjszakáján.
 
És bocsásd meg a mi vétkeinket,

idooogeep Creative Commons License 2024.03.20 0 0 18748

Egy kis túlzással állíthatjuk, hogy  a tavasz megérkezett.  A gólyáim még nem!

 

Csillagfényest mindenkinek!

idooogeep Creative Commons License 2024.03.14 0 0 18747

Március 15 előestéjén  gyerekkori legkedvesebb általam ismert Petőfi verssel kívánok mindenkinek csillagfényest és szép ünnepet!



Petőfi Sándor: AKASSZÁTOK FÖL A KIRÁLYOKAT!

 

AKASSZÁTOK FÖL A KIRÁLYOKAT!
 
Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat -
Akasszátok föl a királyokat!
 
Kaszálhatd a fűt világvégeig,
Holnap kinő az, ha ma lenyesik.
Tördelheted le a fa lombjait,
Idő jártával újra kivirít;
Tövestül kell kitépni azokat -
Akasszátok föl a királyokat!
 
Vagy nem tanúltad még meg, oh világ,
Gyülölni méltóképen a királyt?
Oh, hogyha szétönthetném köztetek
Azt a szilaj veszett gyülöletet,
Mitől keblem, mint a tenger, dagad! -
Akasszátok föl a királyokat!
 
Szivöknek minden porcikája rosz,
Már anyja méhéből gazságot hoz,
Vétek, gyalázat teljes élete,
Szemétől a levegő fekete,
S megromlik a föld, melyben elrohad -
Akasszátok föl a királyokat!
 
Ezerfelé bús harcmező a hon,
Arat rajt a halál irtóztatón,
Itt egy falu, amott egy város ég,
Százezerek jajától zúg a lég;
S halál, rablás mind a király miatt -
Akasszátok föl a királyokat!
 
Hiába ömlik, hősök, véretek,
Ha a koronát el nem töritek,
Fejét a szörny ismét fölemeli,
S akkor megint elől kell kezdeni.
Hiába lenne ennyi áldozat? -
Akasszátok föl a királyokat!
 
Mindenkinek barátság, kegyelem,
Csak a királyoknak nem, sohasem!
Lantom s kardom kezembül eldobom,
A hóhérságot majd én folytatom,
Ha kívülem rá ember nem akad -
Akasszátok föl a királyokat!
 
Debrecen, 1848. december

 

 

bimboka48 Creative Commons License 2024.03.11 0 0 18746

Köszi  gép a hangulatos és kedves tavaszváró verset!

 

    Csillagfényes jó éjt holnapra és folytatásban is napsütétes napokat!

erobika Creative Commons License 2024.03.11 0 1 18745

Köszönetem a szép versért.

bajkálifóka Creative Commons License 2024.03.10 0 0 18744

 

Szabó T.Anna

Többes szám

 

I have a dream… Csak volt, csak álom.
A jog helyett marad az állam.
A hős helyett a gyávaság.
A köz helyett a társaság.
Kéz kezet: közmegegyezés.
Nincs párbajtőr, se villa-kés,
nincs szó, ahol gépfegyvereznek.
Aki nem üt, az már eretnek.

 

Az arcukat, a szemüket,
nézd a legyintő kezüket,
a szájukat, ahogy hazudnak,
ahogy cinkosan összesúgnak,
nem hallgatnak az okosokra,
nem látnak rá, csak önmagukra,
egy számít: bármi áron győzni.
Tanulunk mindent letüdőzni.

 

Mit nekünk szabadság és élet,
lassanként kirúgjuk a széket,
légszomj jön, hosszú fulladás,
és nincs többé feloldozás.
Mert hóhéra lettünk magunknak,
árulói saját szavunknak:
a mélység felett együtt lógáz
a torkunkra szoruló póráz.

idooogeep Creative Commons License 2024.03.10 0 0 18743

 

Lackfi János

Világ vége

 

 

Gerő mondta, hogy a múltkor

egy utcában, ahol már

a város véget ér,

és kezdődik az erdő,

az aszfaltból meg földút lesz

egyszeriben,

és ahol már időnként

rókát meg fácánt látni,

szóval ott van egy kő,

és azon a kövön, de pszt,

el ne áruljam senkinek,

múltkor látta ülni az Istent.

Nem csinált semmit, csak ült,

hát gondolhatod,

hogy rohadt fáradt lehet,

az idő kezdete óta babrálni

evvel az egész tetves világgal,

mindenkinek a vacak problémáival

meg karácsonyi vágyaival

meg szerelmeivel,

elég az osztályunkat hallgatni,

besokall az ember.

Én lehet, hogy rég

földhöz vágtam volna az egészet,

csak úgy csörömpölne,

gurulnának a darabjai százfelé.

Aztán felállt az Isten,

sóhajtott és elballagott,

és ennyi, de titok.

Nem mertem megkérdezni

a Gerőtől, hol volt ez pontosan,

hátha az is titok,

de egyszer elmentem a busszal

a végállomásig,

kimentem az utolsó utca végére,

tényleg volt ott egy kő,

szerintem pont ugyanaz,

mert leültem rá,

és tényleg úgy éreztem,

ez itt a világ legszéle, és hirtelen

olyan baromi fáradt lettem,

mint az Isten.

idooogeep Creative Commons License 2024.03.09 0 0 18742

Amíg még megvagyok, szerintem már csak ilyen maradok:) De a memória romlása itt is megfigyelhető, tegnap elfelejtettem a hivatalos időpontot:-(

Előzmény: zaniko1 (18738)
bimboka48 Creative Commons License 2024.03.09 0 0 18741

Kedves "gép"!

 

Köszönöm a hangzavart !

 

https://www.youtube.com/watch?v=T19HTq0gZ80

farsang11 Creative Commons License 2024.03.09 0 0 18740

Köszönöm a nőnapi köszöntést

erobika Creative Commons License 2024.03.09 0 0 18739

Nőnapi figyelmességed jól esett, köszönöm én is.

zaniko1 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 18738

 

Köszönöm szépen kedves Gép a nőnapi köszöntést.

Sosem feledkezel el, ha valami ünnep van.

 

 

idooogeep Creative Commons License 2024.03.08 0 0 18737

Orsós György

Nőnapra

Ma a tiétek ez a nap.
Másként kelt fel,
Másként süt rátok égen a nap,
Üde hóvirág virít erdőszélen,
Csak a tiétek, lányok,
Nők, asszonyok, mamák,
Ibolya és a rózsák is néktek
Ontják illatukat, és te, lányka,
Neked is hozzon a tavaszi szél virágot a hajadba,
És ti asszonyok, virágoknak illatja
Ölelje arcotok bájos vonalát át,
Szőkét, feketét és minden barnát.
Világon a béke hozója ti vagytok,
S ti vagytok a szerelem
Gyümölcseinek világra hozói,
S ti vagytok az elmúlhatatlan
Kapcsolatai a férfi szerelmes szívének!
Mit kívánhatnék nektek, nők,
Csak annyit, boldog nőnapot mindig és mindig!


                     Boldog  Nőnapot minden betérő hölgynek!

bimboka48 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 18736

Kedves " gép"!

 

  KÖSZÖNÖM KEDVES FIGYELMESSÉGED!  :)

Sallai Gabri Creative Commons License 2024.03.08 0 0 18735

Köszönöm szépen a Nőnapi jó kívánságokat!

Nekem ez a nap 49. házassági évfordulónk lett volna, de sajnos a férjem, aki kivételes ember volt, tavaly októberben itt hagyott bennünket.

Előzmény: bajkálifóka (18734)
bajkálifóka Creative Commons License 2024.03.07 0 0 18734

Kaffka Margit 

 

Csend

 

Én nem tudok
A csendről, melybe száz forró titok
És jövendő viharok lelke ébred;
Hol nászát üli száz rejtett ígéret.
A csendről, melyre mennydörgés felel,
Idegzett húr most, oh most pattan el,
Vagy fölzengi a nagy harmóniát,
Az életet, az üdvöt, a halált,
Mindegy! Valami jönni, jönni fog!


– Ily csendről nem tudok.De ismerem
Hol bús töprengés ág-boga terem,
A csonka mult idétlen hordozóját,
Sok, sok magános, lomha alkonyórát,
Melyből a szótalan, közömbös árnyak
Vád nélkül, halkan a szívemre szállnak,
S a szívnek várni, – várni nincs joga, –
Úgy jő a holnap, ahogy jött a ma,
Míg percre perc születni kénytelen,
– E csöndet ismerem.

idooogeep Creative Commons License 2024.03.07 0 0 18733

                     https://www.youtube.com/watch?v=sbI_w_Oe2z0

                 megérkezett a hajnali szél, ma megint elmarad az égetés...

bimboka48 Creative Commons License 2024.03.06 0 0 18732

Kedves "gép"!

 

Köszi a zenét! Bekötött szemmel ezt lejátszani művészet lett volna, de akkor nem lennél itt a Fórumon hiszen egyből diplomát kaptál volna és biztosan a világot járnád. :)

 

Szép napsütést és kellemes időt kívánok a hét folyamán is, bár csütörtöktől lehűlést jósolnak.

idooogeep Creative Commons License 2024.03.05 0 0 18731

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!