Pert indított több közalkalmazott és köztisztviselő az állam ellen.
2005. márc. 30., 08:05 A rendőrök, határőrök, tűzoltók azért fordultak a bírósághoz, mert szerintük elmaradt a tavalyi évre járó 13. havi bérük kifizetése.
Egy 2004. februárban módosult jogszabály ugyanis "külön juttatásnak" minősíti a 13. havi járandóságot, és úgy rendelkezik, hogy azt az év januárjában kell kifizetni.
László Boglár kormányszóvivő korábban elismerte:
a nulladik havi juttatás idénre vonatkozik, azaz tavaly elmaradt a 13. havi bér."
Eurostat: más a statisztika és más a valóság. 2005. március 18. 12:38 Az Eurostat délben tette közzé korrigált adatait az uniós tagországok költségvetési helyzetére és adósságrátáira vonatkozóan.
Ez alapján a magyar államháztartás bruttó adóssága tavaly 60,7 százalék, az államháztartás tavalyi hiánya 5,4 százalék volt (2003-ban 7,1 százalék) – közölte a Portfolió online gazdasági újság, mire a Pénzügyminisztérium közölte az MNO-val, hogy a honlap tévesen jelezte az értékeket. Szerintük az adatok helyesen: a bruttó adósság 57,6 százalék, a tavalyi hiány pedig 4,5 százalék.
Egy neve elhallgatását kérő elemző szerint azonban a Portfolió által először közölt értékek a valósak, a PM csupán a statisztikai módszertan megváltoztatásával érheti el az általa utólag közölt adatokat. Mint mondta: a magyar államháztartás bruttó adóssága tavaly a hivatalos adatok szerint 57,6 százalék volt, de ha a nyugdíjkorrekció miatti hiánycsökkentést kiszűrjük, akkor az meghaladta a 60 százalékot (60,7 százalék), az államháztartás hiányánál – ugyanezen okok miatt – pedig 4,5 százalék, illetve 5,4 százalék.
– Kiderült az, amit sejtettünk: hiába manipulálja a kormány az államháztartás adatait, mostanra egyetlen maastrichti kritériumnak sem felel meg Magyarország – mondta az MTI-nek Varga Mihály, a Fidesz gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője, reagálva az Eurostat pénteken megjelent magyar vonatkozású államháztartási mutatóira. A volt pénzügyminiszter véleménye szerint felelőtlen, sodródó gazdaságpolitika folyik a kormányváltás óta, amelynek következménye az, hogy az EU-hoz újonnan csatlakozó országok közül jelenleg Magyarország az egyetlen, amely az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok közük egyetlen feltételt sem képes teljesíteni. – A jövő felélése folyik Magyarországon, amit jelez az is, hogy 2005 első két hónapjában 588 milliárd forinttal nőtt az államadósság anélkül, hogy tudtuk volna, hova tűnt el a felhasznált pénz – jelentette ki Varga a fideszfrakcio.hu szerint."
"A Medgyessy-Gyurcsány-kormány felelőssége egyértelmű, "ölbe tett kézzel" nézték, hogy tavaly tízszer gyorsabban nőtt az élelmiszeripari termékek importja, mint az export - tartalmazza a nyilatkozat."
"teszerencsétlenmunkaszolgálatos!
Ha olyan drága a forint, hogy nem tudunk exportálni, - hála a Fidesz demagógiának és a hű pártkatona Járainak, - akkor az azt jelenti, hogy az exporton nincs haszon, mert egy euróért, nem kap annyit, mint amennyi forintban van az előállítása a terméknek, abszurd esetben, míg az importálóknak igen nagy haszna van! Tehát ez okból az import növekszik, az export stagnál. Mit kellett volna csinálniuk? Ne adjanak az én adómból intervencióra! Majd májusban kirugjuk a Járait, és máris minden rendben lesz!
Tavaly 3,8 milliárd euró volt a külkereskedelmi deficit. 2005. március 4. 11:01
Az export a tavalyi évben 44 063 milliárd euró, míg az import 47 910 milliárd euró volt, a kivitel 15,7 százalékkal, a behozatal 13,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A korábban közölt előzetes adatok szerint tavaly a külkereskedelmi deficit 3 879 milliárd euró volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A 2004 decemberi hiány 238,5 millió euró volt. Forintban számolva a külkereskedelmi mérleghiány 969 883 milliárd forint volt 2004-ben, szemben a 2003. évi 1 051 698 milliárd forinttal. Az export 2004-ben folyó áron számolva 11 094 milliárd forint, az import 12 064 milliárd forint volt. Az export 15 százalékkal, az import 12,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A kivitelben legnagyobb súlyt képviselő gépek és gépi berendezések exportnövekedése - a feldolgozóipari ágazatok ipari kivitelének jelentős bővülése miatt - meghatározta a teljes kivitel dinamizmusát. A behozatal növekedését az importigényes termelés felfutása, valamint az Európai Unióba történő belépés által előidézett hatások befolyásolták. A folyó áron számított növekedési ütemek valamelyest elmaradnak a volumenben számítottaktól, amely nagyobbrészt a forint árfolyamváltozásának következménye, a devizaárszint ugyanis alig változott. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva éves szinten 2 százalékkal felértékelődött, amelyen belül a január-májusi időszak átlagát tekintve mintegy 3 százalékos leértékelődés, az ezt követő hónapokban viszont jelentős, átlagosan 5 százalékos felértékelődés volt.
A külkereskedelmi forgalom forintárszínvonala 1-1,5 százalékkal mérséklődött, a cserearány megközelítőleg 1 százalékkal romlott. A kivitel 62 százalékát jelentő gépek és szállítóeszközök volumene az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 14, a behozatalé 6 százalékkal nőtt egy év alatt. A meghatározó forgalmi súllyal rendelkező EU-15 országcsoport viszonylatában a növekedési ütemek kissé elmaradtak a teljes uniós kereskedelemre számítottaktól, az új tagországok vonatkozásában viszont lényegesen meghaladták azokat.
Az unión kívüli országokba irányuló export volumene 30, a behozatalé pedig 37 százalékkal bővült.
Az ázsiai országokból feladott import forintértéke igen jelentősen, 64 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. (Forrás: ebroker)
Az Autópályakezelő építi a sztrádát, mégis az NA Rt. vesz fel milliárdos hitelt 2005. márc. 03., 18:49
Újabb hitelt vesz fel a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) a sztrádaépítés finanaszírozására. Annak ellenére, hogy egy hónapja a kormány úgy döntött: a jövőben nem az NA Rt., hanem az Állami Autópályakezelő fogja építeni az új gyorsforgalmi utakat.
Februárban döntött a kormány arról, hogy megváltozik az autópályaépítés finanszírozása. A Nemzeti Autópálya Rt. helyett az Állami Autópályakezelő építi és fizeti majd a sztrádákat. Azonban az elmúlt 1 hónapban még semmi nem történt, a szerződések még most is az NA Rt.-nél vannak, s amíg az állami autópályakezelő nem veszi át a feladatot, addig a finanszírozás is náluk van. Nemrég arról döntöttek: az átmeneti időszakra még az NA Rt. vesz fel több, mint 150 milliárd forintnyi hitelt.
A 158 milliárd forintos Magyar Fejlesztési Bankos hitelt igen, a már korábban tervbe vett 125 milliárdos kereskedelmi banki kölcsönt viszont nem szavazta meg a Nemzeti Autópálya Rt. igazgatósága.
Bod Péter Ákos közgazdász szerint hiába a bonyolult hitelfelvételi eljárás, és a költségvetés kozmetikázása, a végén úgyis az állam állja majd a számlát, az adófizetők pénzéből."
"Többmilliárdos bírság a tét a sztrádakartellben.
Elmarasztaló döntésre számíthatnak az érintett hazai autópálya-építő cégek a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának mai tárgyalásán. A kartellgyanú miatt vizsgálódó testület több milliárd forint bírságot is kiszabhat a 2002 végén lebonyolított, több mint százmilliárd forint értékű közbeszerzési eljárások győzteseire. A pénzbüntetésnél is súlyosabb szankció lehet, ha az elmarasztaló ítélet miatt az öt érintett társaság nem indulhat a közeljövőben meghirdetendő autópálya-építési pályázatokon.
A helyzet pikantériája, hogy a vád a sztráda kivitelezésére képes magyarországi vállalkozások többségét érinti. Kivétel a Vegyépszer Rt., amely nem indulhatott a 2002-es közbeszerzéseken. Ennek köszönheti a cég, hogy könnyen az egyedüli hazai résztvevője lehet a közeljövő sztrádaépítési tendereinek. "
"1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni.
2000. január 01-től hatályos. Azóta nem változott."
"PM: Elszámolási javaslat a mérleg szebbé tételéhez. 2005. február 22. 9:06
A jegybanknak tudomása van arról, hogy a PM az áfa-visszatérítések eredményszemléletű elszámolása módszertanának megváltoztatását tervezi. Az MNB szerint amennyiben ez megtörténik, úgy a 2003-as ESA-hiány adat magasabb lehet az inflációs jelentésükben bemutatotthoz képest, az idei viszont kisebb.
Egy módszertani váltással tehermentesülhet a 2005-ös költségvetés a vitatott áfa-visszautalások egyenlegrontó hatásától. A lehetőségre az MNB tegnap kiadott inflációs jelentésének egy apró betűs része hívja fel a figyelmet. E szerint a jegybanknak tudomása van arról, hogy a Pénzügyminisztérium az áfa-visszatérítések eredményszemléletű elszámolása módszertanának megváltoztatását tervezi. Az MNB szerint amennyiben ez megtörténik – és ezt az Eurostat tudomásul veszi –, akkor önmagában emiatt az 2005-ös ESA-hiány előrejelzésük a GDP néhány tized százalékkal kisebb, egyúttal a 2003-as ESA-hiány adat viszont magasabb, lehet az inflációs jelentésükben bemutatotthoz képest.
Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője elmondta: a KSH valóban végez ez ügyben elemzéseket, amelyek eredménye rövid időn belül megszülethet. A statisztikai hivatal az Eurostattal együttműködve határozza meg azt az időpontot, amikortól az egyes adónemek elszámolása már a tárgyévi mérleget befolyásolja. Ez igazából az áfa esetében kérdés: a február végéig visszautalt áfa ugyanis még az előző évet terheli. A Napi Gazdaság úgy tudja, a vizsgálatok eredményeként március közepére-végére kerülhet a fordulónap. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idén márciusban visszautalni tervezett mintegy 40 milliárd forint a 2004-es év mérlegét rontja majd, viszont az egy évvel korábbi pénzmozgásokra is érvényes az új metódus, így igazából 2003-on csattan az ostor: több mint 0,5 százalékponttal nőhet a két évvel ezelőtti ESA-hiány, és megközelítheti a 7 százalékot. A tavalyi év egyenlege csak kis mértékben romlik, míg az idei néhány tizedszázalékkal javulhat. A PM a módszertani váltás egyik indokaként a visszaigénylések kitolódott törvényi határidejét nevezte meg.
"na most,ha nézzűk 2004 ben kb. 1 (egy) százalékkal emelkedett az árbevétel. Akkor most mi magyarázza a hirtelen kb. 19(tizenkilenc) százalékos emelkedést 2005-ben?
12 meghívott összesen 29 kg felvágottat, 700 liter üdítõt, 50 süteményt és 120 szendvicset fogyasztott el egy elõadáson - ez egy csepeli szocialista politikus hivatalos verziója. Az elfogyasztott étel-ital mennyiségébõl ítélve az esetbõl akár egy mesébe illõ Guiness rekord is születhetett volna, ám a csepeli Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem az ismert rekordnyilvántartó szervezethez fordult, hanem a rendõrségen tett feljelentést"
A Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője szerint "szégyen", hogy a földművelési tárca április végét határozta meg az uniós területalapú támogatások kifizetése határidejének. Lengyel Zoltán erről szombaton nyilatkozott az MTI-nek. "A kifizetések áprilisi határideje szégyen, hiszen az Európai Unióban ez a legvégső határideje a teljesítésnek" - jelentette ki. Az ellenzéki honatya emlékeztetett: a kormány korábban arra vállalt kötelezettséget, hogy 2004. október 16-a után átutalja a termelők uniós járandóságát, és december 31-ig a gazdálkodók többsége a támogatást meg is kapja. "Ehhez képest alig 20 százalék kifizetésére került sor 2005. januárjáig" - mondta Lengyel Zoltán. http://hirek.mti.hu/eu/cikk/50068/
Fehérvári maffiaügy: 90 évre titkosítva. Felfüggesztett büntetések. Mindössze egy vádlott kapott letöltendő szabadságvesztést és az ítélet indoklását 90 évre titkosította a bíróság a székesfehérvári maffiaügyben hozott első fokú határozatában. Emlékezetes: a több évre visszamenő ügyben a 23 vádlott között egy ügyész, ügyvédek és több rendőrtiszt volt."
Beigazolódtak azok a korábbi félelmek, miszerint az extra adó miatti többletterhet a bankok áthárítják az ügyfelekre - írja a Napi Gazdaság. A szolgáltatások ára ugyanis január 1-ével már emelkedett az OTP-nél és az Ersténél, de a többi pénzintézet is hasonló lépést tervez. Az OTP szinte valamennyi szolgáltatásának díját megemelte: a számlavezetésért, az ATM-tranzakciókért is többet kell fizetni, drágultak a kártyadíjak, s megszûnt az OTP-csoporttagok közötti csoportos beszedési megbízások kedvezménye is.
A választások utánra tolták a konszolidációt A kormány ismét elhalasztotta az államháztartás stabilizálását
Újabb egy évet csúszott, 2007–2008-ra, vagyis a választások utánra tolódott a gazdaság helyrebillentése a pénzügyi tárca legújabb, titkosan kezelt programjában. Az euró bevezetését még mindig 2010-re várhatjuk. A csúszás persze betudható annak is, hogy a korábbi terv erre az évre még 4,6 százalékos államháztartási hiánnyal számolt, az új már 5,3 százalékot tartalmaz.
Akár ötödével is emelkedhet - Hamarosan világpiaci szinten a hazai gázárak 2004. dec. 02., 13:22
A hazai gázárak hamarosan elérik a világpiaci szintet, ami a vállalatoknak, intézményeknek húsz százalék körüli áremelkedést, az egyéni fogyasztóknak 9-10 százalékos drágulást jelent.”
Elfogadták az MNB-törvényt – Még több hatalom Gyurcsánynál 2004. december 14. 13:19
MNO Az Országgyűlés elfogadta a Mádl Ferenc által megfontolásra visszaküldött törvénymódosító javaslatot – tudósított a Reuters. A döntés értelmében a törvény az esetleges alkotmánybírósági beadvány ellenére is hatályba fog lépni. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a második szavazás után már nincs módja a törvény aláírását elutasítania.”
A pénzügyminiszter leállította az állami kifizetéseket 2004. december 30. 11:59
Kedden délután két órakor Draskovics Tibor pénzügyminiszter leállított minden állami kifizetést annak érdekében, hogy a kétszer már módosított idei hiánytervnél csak kismértékben legyen rosszabb a költségvetés mérlege – értesült megbízható forrásból a Magyar Nemzet.
Mindent bevet a PM. Hazánk decemberi felzárkózási programját a Pénzügyminisztérium már az új, hiánycsökkentő könyvelési módszer szerint dolgozta ki. Az új számítás értelmében a kormány már figyelembe veheti a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összegeket is. A változtatás eredménye, hogy az idén már kétszer módosított hiány most – látszólag – csökken, és a szeptemberben bejelentett 5–5,3 százalékos GDP-arányos deficit helyett a pénzügyi tárca előrejelzése szerint 4,5 százalékos lesz. A Fidesz szerint a módosított deficitszámítás nem más, mint önámítás: a kormány így akarja a „szőnyeg alá söpörni” az idén már kétszer felfelé módosított államháztartási hiány problémáját. (Sz. E.)"
A legfőbb kérdés, amelyre választ kell adnunk: helyes vagy helytelen volt a kommunizmus?
Ha helytelen volt, el kell ismernünk a tényt.
Ha nem üldözhetjük a bűneikért felelős embereket, legalább válasszuk le őket a demokratikus politikáról.
Lehetnek üzletemberek, privát polgárok, de nincs joguk demokratáknak nevezni magukat vagy versengeni a közbizalomért, pontosan azért, mert a közbizalmat hosszú ideig elárulták.
Itt az ideje, hogy Magyarország üldözőinek arcába nézzen, különben nem lesz demokrácia, csak félelem és politikai színház."
Adatgyűjtés a Választási Irodán Lendvai és Juhász kérésére?
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője az Országos Választási Bizottság tegnapi ülése közben mobiltelefonon azt közölte beszélgetőpartnerével, hogy Lendvai és Juhász kérésére már ki is gyűjtötte az adatokat.
Ezt követően a Magyar Nemzet megkérdezte az OVI vezetőjét, milyen adatokat gyűjt ki és ismertet a választási iroda ebben az ügyben a pártokkal. Rytkó közölte: természetesen nem az érintett 1139 szavazókör listáját állította össze és közölte bárkivel is, hiszen ezt a listát ő maga is csak tegnap este ismerte meg. Gaudi Nagy Tamás, az MVSZ OVB-be delegált tagja ugyanis hivatkozott erre a listára, és a bírósági iratok között is szerepel a szavazókörök névsora. Hozzátette, a listát holnap reggel felteszik a választási iroda honlapjára.
A pártok egyébként – Rytkó közlése szerint – sorra megkeresték telefonon, melyik körzetekről van szó. Ellenőrizni kívánták, hogy delegáltak-e annak idején tagokat az érintett 1139 körzet szavazatszámláló bizottságaiba. Szerinte a pártok csak hézagosan éltek a delegálás jogával, az általuk jelölt bizottsági tagok számát pedig ugyancsak közzétették az interneten. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a lap kérdésére leszögezte: semmilyen listát nem kértek és nem is kaptak Rytkó Emíliától. Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkárát nem lehetett elérni.
„A kezdetben tervezett 925 millió euró helyett mindössze 228 millió lesz a 25 tagállamra jutó agrárpiaci támogatás jövőre. A drasztikus csökkentés főleg az új tagállamokat érinti. A hazai illetékesek most számolják, mekkora veszteség éri ezzel Magyarországot.”
„A drasztikus csökkentés főleg az új tagállamokat érinti hátrányosan, hiszen a Koppenhágában 2002-ben elfogadott csatlakozási szerződés igen érzékeny és finom egyensúlyú csomag, amelynek ha egy tényezője megváltozik, más elemeket is módosítani kellene – csakhogy nem lehet, mert a szerződést már aláírták és ratifikálták.”
"Azoknak, akik az utcára mennek, tudniuk kell, hogy a tűzzel játszanak. Az elégedetlenkedők hatására más, ilyen dotációban nem részesülő országok felvetik, miért kivételezettek a magyarok, és akkor lehet, hogy 2005-ben már nem lesz forrás erre a célra" - mutatott rá az agrárminiszter a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének fórumán.
„Akkor még egyszer megerősítem önnek, a Magyar Szocialista Párt köszöni, jól van, tovább építkezik, és bízom benne, hogy még nagyobb társadalmi támogatottságot fog a következő időszakban magáénak tudni, mert azokkal az ügyekkel fog foglalkozni, ami az embereket igazán érinti. Kérdésére válaszom az, hogy nem tartok tőle.”
"Az Európai Uniónak az állampolgárság megadását illetően nincs semmiféle jogköre, ez teljesen a tagállamok felelőssége, az államok szabadon dönthetnek - mondta Pietro Petrucci, az EU-bizottság bel- és igazságügyi biztosának szóvivője.
Hozzátette: azok, akik Magyarországon teljes jogú állampolgárrá válnak, automatikusan EU-állampolgárok is lesznek, és szabadon utazhatnak az Európai Unió területén belül. Más kérdés, hogy amíg Magyarország nem válik a schengeni övezet tagjává, addig a határellenőrzés fennmarad.
Az európai unión belüli munkavállalás Petrucci szerint némileg más kérdés, hiszen itt az EU régi tagállamainak többsége derogációkat, átmeneti korlátozásokat vezetett be az új tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.
A szóvivő hangsúlyozta: az EU többi 24 tagállamában azt a személyt, aki a magyar hatóságok által kiadott azonosító okmánnyal igazolja magát, magyar állampolgárnak tekintik. Konkrét példát is mondott: Latin-Amerikában több millió olasz él, olyanok, akik adott esetben soha be sem tették lábukat Európába - de olaszoknak számítanak, s olasz útlevéllel bárhova mehetnek Európában, ők is EU-állampolgárok. "
Továbbra sincs szándékában visszatérni a politikai életbe Németh Miklósnak, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnöknek. Németh Miklós pénteken Szerencsen, a Hegyaljai Gazdanapok megnyitóját követően nyilatkozott a MTI-nek.
„Nincs szándékomban a politikába visszatérni, sem most, sem később” – szögezte le Németh Miklós, a Tokaj-hegyaljai Szövetség elnöke. Hozzátette: 2000 őszén, amikor elhagyta a politika porondját, tudomásul vette, hogy elgondolásai nem találkoznak az MSZP vezetésének elképzeléseivel.
A mai magyar belpolitikai helyzetről szólva elmondta: amit az elmúlt hat-nyolc hónapban a pártok, a közélet szereplői tettek, az „játék egyrészt a tűzzel, másfelől pedig visszaélés az emberek bizalmával”. „Úgy tűnik, hogy június 13-án az lesz a nyerő, aki nagyobb baromságot, vagy baromságcsomagot tud az asztalra tenni” – jelentette ki.
A volt miniszterelnök elmondta: Angliában két európai parlamenti választást élt meg, amikor az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alelnöke volt, azok valóban arról szóltak, hogy az unió politikáját hogyan tudják majd képviselni azok, akiket megválasztanak. „Nem csodálkoznék, ha (...) a részvételi arány olyan lenne, ami tovább gyengíti Magyarország becsültségét, nemzetközi elismertségét és hitelességét” – mondta.
A kormány tevékenységéről szólva megjegyezte, „tavaly az euró bevezetésének dátumaként 2008 hangzott el, ez mindenféle szakmai elemzést nélkülöző, légből kapott PR-fogás volt. (...) Most jött az újabb dátum. (...) Szerettem volna látni azt az elemzést, amely tartalmazza, hogy mi mindent kell ezért tennünk a következő hat évben, de ilyet sem én, sem más, az ellenzék sem látott”.
„Mi tettük a legtöbbet a békés rendszerváltásért. Azért mondtunk le a hatalomról, hogy Magyarország parlamentáris demokrácia legyen.
Mások viszont csak azért akartak rendszerváltást, hogy hatalmuk legyen."
(„A demagóg Kovács legújabb kijelentése. A pofátlanság teteje!”)
Dávid Ibolya kifogásolta Horn Gyula volt kormányfő kijelentését, miszerint a szocialisták tették a legtöbbet a rendszerváltozásért.
Az ellenzéki politikus azt mondta: lassan kezd kialakulni az az abszurd helyzet, hogy a szocialisták vesznek össze azon, melyik szárnyuk váltott rendszert. "Ha Horn Gyula volt miniszterelnök nemcsak a Cölöpök című könyvét olvassa, hanem az ellenzéki kerekasztal jegyzőkönyveit, a nemzeti kerekasztal jegyzőkönyveit, vagy Antall Józsefnek a Modell és valóság című könyvét, akkor valószínűleg ő is belátná, hogy az MSZMP soha nem akart rendszerváltozást" - mondta Dávid Ibolya.
Hozzátette: az MSZMP utódpártja, az MSZP, felismerve azt, hogy a gazdasági reformok utat törtek maguknak, hogy a politikai reformok égetően szükségessé váltak 1988-89-ben, megadták magukat a rendszerváltó folyamatnak. Mint mondta, várja, hogy a másik rendszerváltó párt, az SZDSZ hogyan értéki Horn Gyula ezen mondatát.”
A Nemzetközi Valutaalap élesen bírálja a magyar gazdaságot.(2004.Május.)
Kemény kritikákat fogalmaz meg hazánkkal szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar gazdaságról készült legújabb éves jelentése. A szervezet elsősorban a kiugróan magas költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiányt értékeli aggasztónak. A jelentés megállapítja: a túlzott deficit feszültségeket kelt a gazdaságban.
MSZP: rossz az Alkotmány - Módosítani akarják a gyűlöletbeszéd elleni törvény miatt. 2004. máj. 25., 11:09 A szocialisták szerint rossz az Alkotmány, módosítani kell, mert az nem ad lehetőséget a gyűlöletbeszéd megbüntetésére.
"Gyurcsány Ferenc szerdán kemény hangvételű nyilatkozattal reagált az Európai Bizottság Magyarországot érintő bírálatára, és leszögezte: hazánk sínen van az euró 2010-es bevezetéséhez.
Magyarországnak mindenekelőtt saját követelményeit kell kielégítenie, és csak utána tud megfelelni Brüsszelnek - idézi a kormányfő szerdai nyilatkozatát az AP hírügynökség. Gyurcsány elismerte a további intézkedések szükségességét, de kijelentette: 2007-2008-ra, amire meg kell felelni a maastrichti feltételeknek, meg fogunk felelni. A miniszterelnök szerint kormányának meg kell találnia a középutat társadalmi programja és a gazdaság stabilizálása között. Úgy vélem, éppen ezt tettük - mondta a miniszterelnök.
Az Európai Bizottság szerint nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási deficit korrigálására, és további lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kormány által rögzített, s az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa által is ajánlott célkitűzés - azaz hogy 2008-ra a deficit 3 százalék alá kerüljön - elérhető legyen."
Megbízható és szakszerű az MNB. A lakosság jobban bízik a Magyar Nemzeti Bankban, mint a parlamentben. A lakosság 65 százaléka megbízik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéseinek szakszerűségében és megalapozottságában. A megkérdezettek hitelesebbnek tartják az intézményt a bíróságoknál, a Pénzügyminisztériumnál (PM) és a parlamentnél is. Az euró bevezetését nem övezi osztatlan támogatás.
A Magyar Nemzeti Bank felkérésére a Tárki Társadalomkutató Intézet 2004 októberében személyes megkérdezésen alapuló, ezerfős, reprezentatív közvélemény-kutatást végzett az MNB lakossági megítéléséről, tevékenységi körének ismertségéről és az euró bevezetéssel kapcsolatos várakozásokról.
A kutatás legmarkánsabb eredménye, hogy az MNB szakszerűségében bízó emberek száma megduplázódott tavaly óta, 2003-ban mindössze 29 százalék mondta, hogy megbízik az MNB döntéseiben, ma már ez az arány 65 százalék. 2003-ban a megkérdezettek 47 százaléka nem tudott a kérdésben véleményt formálni, addig most csak 14 százalék jelölte be a „nem tudom” választ. Azoknak, akik tudták, hogy az MNB független intézmény, még nagyobb többsége (77 százalék) bízik az MNB szakszerűségében.
Az állami intézmények bizalmi rangsorában az MNB-t csak az Alkotmánybíróság előzte meg, 74 százalékkal. A PM támogatottsága 45 százalék, a kormány pedig mindössze 43.
Az euró magyarországi bevezetését illetően nőtt a lakosság érdeklődése, ugyanakkor a kérdés megosztja a társadalmat. A többség – 71 százalék – tudja, hogy kötelező bevezetni az európai valutát. A maastrichti kritériumok közül legismertebb az infláció leszorításának feltétele. (portfolio.hu)
2004. dec. 14., 11:57 Hála a jó Istennek, hogy gyengült a forint! - szögezte le Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök szerint ha jól csinálja a jegybank a dolgát, akkor nem történhet meg, hogy egyik, vagy másik irányba túlzottan elszalad a forint árfolyama. A túl erős forint azonban tönkreteszi azokat a magyar termelőket, akik nem bírják az importversenyt, a magyar gazdákat, a magyar exportőröket.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: jó lenne, ha valaki végre megértené, hogy beledöglik a magyar gazdaság abba, ha nincs kellő érzékenység, hogy a magyar termelésnek legyen jövedelme.
Az interjúban elhangzott az is:
helyes a jegybanktörvény módosításának azon szándéka, hogy a Monetáris Tanács összetételét nem teszi egyoldalúan az elnök döntésétől függővé, mivel ilyen gyakorlat Európában nincs.
Nagyon helyes, hogy végre a függetlenség irányába mozdul el a Monetáris Tanács akkor, amikor a személyek kinevezésével kapcsolatos jogokat megosztja, és nem véletlen, hogy sem az Európai Központi Bank elnöke, sem pedig Mádl Ferenc köztársasági elnök nem tudott érdemben például alkotmányos ügyekben kifogást emelni.
Az ügy természetesen politikai, a szakmai igazság a kormány oldalán áll, és helyes, hogyha a kormány a maga igazságából nem enged.
"A spekulációs (semmi pejoratív értelem, a tisztán pénzügyi befektető) tőkét egy kamat- és árfolyamcsökkenés nyilván pozíciói megváltoztatására fogja késztetni, de egyáltalán nem biztos, hogy kivonulnának. A spekulációs tőke alaptulajdonsága, hogy az abszolút recessziót kivéve minden gazdasági helyzetben tud "nyerésre játszani", tehát szinte bármilyen kamatszinthez és árfolyamhoz alkalmazkodni tud, ha az adott ország gazdasága egyébként "pörög". A spekulációs tőke a bizonytalan, kapkodó, belső politikai és hatalmi harcokkal terhes, kiszámíthatatlan gazdaságokból menekül. De azokból minden tőke menekül. Vagyis ha nem lesznek öngyilkos kámikázék, akik állandó belső rombolással megbízhatatlanná és hektikussá teszik a magyar gazdaságot, a külföldi tőke nagy része meg sem fog rezdülni akár jelentősebb kamatcsökkenés és/vagy árfolyamromlás esetében sem."
Ez általánosságban igaz, de két gond van ezzel a gondolatmenettel, ha Magyarországra alkalmazzuk.
Először is: a magyar gazdaság rossz pályán halad és ha egyáltalán "pörög" itt valami, akkor az az adósságspirál, ami egyre reálisabb veszély. A másik dolog - ami ezzel összefügg -, hogy a pénzügyi befektetők ugyanúgy kockázat szempontjából is "beárazzák" az elvárt hozamot, mint a bankok a hiteleiket. Működnek nemzetközi minősítő cégek, amelyek a befektetői kockázat szempontjából minősítik egy adott országot. Magyarország kockázati minősítése az elmúlt három évben folyamatosan romlott, vagyis egyre nagyobb az a "kockázati felár", azaz hozamtöbblet, ami a megnövekedett kockázatot ellensúlyozza. Magyarország a növekvő finanszírozási szükségletét csak úgy tudja biztosítani, akkor talál elég befektetőt, ha ezt az elvárható extrahozamot biztosítja. Jelenleg ez a más pénzpiacokhoz képest elég jelentős, mintegy 4-5 %-os, ezért megéri vállalni a befektetőnek a kockázatot, de sokkal kevesebbért jó részüknek már nem.
Vedd figyelembe azt is, hogy a befektetői összetétel nagyon rossz irányba változott az elmúlt években. Az ún. konzervatív befektetők közül (pl. nagy külföldi nyugdíjpénztáraak, befektetési alapok) nagyon sokan távoztak és a helyüket a rövid távú, agresszív befektetési stratégiát alkalmazó cégek és spekulánsok foglalták el(itt most valódi spekulánsokra gondolok).
A konzervatív befektetőre az jellemző, hogy biztos helyre, hosszú távra szeret befektetni és alacsonyabb hozammal is beéri a biztonság fejében. Az agresszív befektető viszont kifejezetten az olyan országokat keresi, ahol kiugróan magas a hozam és a kockázat az elviselhetőség határán van. Az ilyen befektető nem hosszú távra fektet be, hanem mindig ugrásra kész és ha az általa meghatározott maximális kockázati limit elérését tapasztalja vagy nem kapja meg a kockázattal arányos hozamot, akkor villámgyorsan odébbáll. A spekulánsokat, a "forró tőkét" gondolom nem kell bemutatni, tavaly megtapsztaltuk "áldásos" működésüket. Ezeket a spekulánsokat nem az állampapírok hozama érdekli elsősorban, hanem a pénzpiaci mozgásokból esetleg "némi közbeavatkozással" (ld. azt a több milliárd eurot, amit tavaly a forint elleni támadásnál megmozgattak) elérhető pillanatnyi haszon. A spekuláns játszhat a forint erősödésére és gyengülésére is."
Szajlai Csaba Guinness-könyvbe illő módon sikerült azért maradandót is alkotnia előbb a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormánynak. Nincs tudniillik Európában, de talán a világ egyetlen pontján sem olyan felelős politikus, aki nemzeti valutájának gyengítését erőlteti, egyfolytában hazája nemzeti bankjára tüzel, miközben esze ágában sincs a saját maga által okozott pénzügyi káoszon úrrá lenni."
"Az Orbán kormány idején a támogatott lakáshitelek nettó kamata 4-5 % volt, Medgyessyék idejében 9 %-ra emelkedett, de nem a jegybanki alapkamat miatt (hisz az csökkent), hanem azért, mert a kormány csökkentette a kamattámogatást.
A "rendes gazdálkodó" nem a jegybanki alapkamat miatt akar árat emelni, hanem azért, mert nyereségre akar szert tenni. Csakhogy az ár nem a kereskedő rendességén vagy elhatározásán múlik, hanem a piaci kereslethez és a versenyhelyzethez."
Amikor egy ilyen hozzászólást olvasok, akkor mindig felmerül bennem a kérdés, hogy érdemes-e olyanokkal vitatkozni, akiknek halvány gőzük sincs a témához, ráadásul sosem olvasnak csak írnak?!
Na akkor kezdjük előlről. Lassan írom, így talán megérted. :-)
A Horn kormány 6200 milliárd Ft adóssággal adta át a kormányzást az Orbán kormánynak. A Medgyessy kormány hivatalba lépésekor az adósság állomány 8000 milliárd Ft volt, vagyis az Orbán kormány mindössze 1800 milliárd forinttal növelte az adósságot a négy év alatt, ugyanakkor az adósság és a GDP aránya négy év alatt 61,9 %-ról 2001 végére 53,5 %-ra javiult, a kormányváltáskor 55 % körül volt.)
Az adósság jelenlegi mértéke a legfrissebb, PM által közzétett adatok szerint ez év végére számítva 11.600 milliárd forint. Ezek szerint a Medgyessy és a Gyurcsány kormány a kormányváltás óta eltelt két és fél év alatt 3600 Mrd forinttal növelte az államadósságot, ugyanakkor a az adósság és a GDP aránya 59,9 %-ra romlott.
Az államháztartás hiánya 2001. decemberében 655,6 milliárd Ft volt (a GDP 4,7 %-a, 2004 október végén 1328,6 milliárd Ft volt, november végére 1435,1 milliárd Ft-ra nőtt, év végére nagy valószínűség szerint meghaladja az 1500 milliárd forintot, vagyis a GDP 6 %-a közelében lesz.
Ide tartozik még egy fontos adat: Az MSZP-SZDSZ kormány másfél év alatt 280,67 milliárd forint értékű privatizációs bevétel felhasználásával produkálta ezt a rossz eredményt (ez csak a 2004. június 30-ig befolyó bevételeket tartalmazza, nincs benne pl. a Tankönykiadó és más elmúlt hónapokban keletkezett bevétel). Ezzel szemben az Orbán kormány a négy éve alatt összesen 263,41 milliárd Ft értékű állami vagyont privatizált.
Ha már a privatizációnál tartunk, a számok jól mutatják, hogy a kótyavetye a szocialista kormányok idején gyorsult fel. Az Antall kormány hivatalbalépésétől 2004. júniuás 30-ig a privatizációs bevétel összesen 2099,68 milliárd Ft volt, ebből a Horn kormány és a mostani kormány 6 év alatt 1557,13 milliárd forintot élt fel.
Na ezek után mondd azt, hogy a számok téged igazolnak. He-he."
Miközben egymást követik a forint árfolyamát kritizáló kormányzati nyilatkozatok, tegnap folytatódott a magyar valuta gyengülése.
Az erős forint mellett kiálló Magyar Nemzeti Bank arra figyelmeztet, hogy a magyar vállalati hiteleknek a hatvan, a lakosságiaknak pedig a tíz százaléka már devizaalapú, ami a törlesztőrészletek drasztikus drágulásának veszélyét rejti magában a nemzeti valuta gyengülése esetén.
Folyamatosan nyomás alatt tartja a Gyurcsány-kormány a jegybankot és a nemzeti fizetőeszközt. Az erős forintot kifogásoló miniszteri nyilatkozatok mellett tegnap is folytatódott a forint látványos mélyrepülése, a magyar valuta a hét eleji 244 forintos euróárfolyamról 248,50 forintig gyengült tegnap estére. A miniszterelnök által ezen a héten többször fojtogatóan erősnek nevezett forint gyengülésének első vesztesei a devizahitellel rendelkező vállalatok és háztartások lesznek, mivel a törlesztőrészletük a gyengüléssel arányosan jelentősen megemelkedhet.
”Fogalmazhatnék úgy is: túl sokat tettünk azokért, akiknek eddig túl kevés jutott. Én ezt vállalom. Közgazdászként és miniszterelnökként. Magyarként és jóérzésű emberként.”"
"Én azt gondolom, hogy azt szeretném mondani, ez volt az elsõ olyan kormány, amely minden ígéretét beváltotta.
