Dick kopott fenőacélt lehet ujra használhatóvá tenni?S vállalja valaki? Gondolom lágyitani kell, s ujra vágni (egyébként mivel s hogyan készülnek vágások?)
Igazából, ha késeket kezdesz készíteni, akkor kell majd kő is, és papír is (olló nem), mármint csiszolópapír. Csiszolópapírból is kétféle: kézi csiszoló, és gépi, vagyis olyan, amit rá tudsz tenni a fúrógépedre (mint mondtam korábban, a csiszolásos játékból a sarokcsiszolót érdemes kihagyni). Hogy mikor mit használsz, nagymértékben függ a technológiától, tehát pl, attól, hogy mikor, a kés készítésének melyik fázisában csiszolod meg (és mennyire) az alkotórészeket. Én pl. az eggyel ezelőtti késem alkatrészeit (penge, baknik) a kés összerakása előtt csiszoltam, és políroztam meg (tükrösre), de a legújabbat meg összerakás után. Már erősen lemenőben volt a nap, amikor fényképeztem, így ez nem valami jó kép, pedig ez is tükrös felületű lett. Ja igen, és nem sokat vacakoltam vele, először 120, majd 240-es kézi csiszolás volt (persze a kaszaköves élfaragás után), és utána egyből políroztam egy filckorongon. Ezek szerint a 240-es papír már elég finom barázdákat csinál ahhoz, hogy kipolírozható legyen egy filckoronggal. Mi ebből a tanulság? Hát valami olyasféle, hogy a végeredményhez többféle út is elvezethet. És úgyis majd a saját gyakorlatodból jössz rá, hogy melyik a számodra leginkább járható út. (Ja bocs, hogy ezt a kovácsolás tocsikba raktam, de itt van ez a téma, meg amúgy ez egy kovácsolt csapágyacél.)
Még a penge polírozásáról... (azért mesélek neked, mert annak idején, amikor kezdtem, nekem is jó lett volna ha valaki ad tanácsokat, de olyan nem volt - általában is igaz, hogy ezeken a fórumokon - nem csak itt, a faszbúkon is ez van -, aki ért hozzá, és csinálja a gyakorlatban, az nem kommunikál róla - ez persze azért is van, mert a legtöbb ilyen ember nem éppen entellektüel (ami nem baj), és nem erőssége a kommunikáció). Sok késemmel vagyok úgy, hogy alig kell őket polírozni, legalábbis direktben polírozni nem sokat kell. Miért? Azért, mert az történik, hogy miután kikovácsolom, kifaragom a pengeformát, lecsiszolom és megedzem, akkor (edzés után) még van egy kb. 1,5 mm élvastagságú penge, amit még ugye ki kell élezni. De azt már nem ajánlatos szalagcsiszolóval, hiszen azzal precízen nem lehet, és túl is hevítheti, ezért azt már kaszakővel, és egyéb élezőkővel szoktam csinálni. Ehhez pedig olyan sokat kell csiszolni rajta (a kaszakő kb. 250-300 as, a csiszolókő finomabb, 400-500-as), hogy ez a művelet önmagában helyettesíti a durva-polírozás nagy részét. Innentől már csak finomabb papírral kell "egyengetni", és a végén polírkoronggal tükörfényesíteni (ha éppen az a cél). Tehát lényegében a csiszolás nagy részét kaszakővel csinálom, és nem csiszolópapírokkal. Ez mondjuk anyagilag is jobban megéri, mert a kaszakő 3-400 Ft körül van, a csiszolópapírok sokkal drágábbak - és sokkal hamarabb elfogynak.
Bár nem engem kérdeztél... A kések korrózió elleni védelmének az a legjobb módszere, hogy nem vizes környezetben tároljuk őket, ill. ha vizesek lesznek, akkor a művelet végén szárazra töröljük őket. Mást nem kell csinálni velük. Én egyik késemet sem csinálom rozsdamentes acélból (nem szeretem a rozsdamentest, a szénacélt szeretem), de valahogy egyik sem rozsdásodik, pedig még csak nem is olajozom őket. Van itt egy olyan "mítosz" (egyébként a kések körül több is van), hogy a nem rozsdamentesek rozsdásodnak, és ez igaz is: a tenger fenekén, de valójában ez megint csak egy álprobléma.
A késkészítésben a legkisebb probléma a polírozás. Annál sokkal, de tényleg sokkal nagyobb probléma pl. az, hogy egy kikovácsolt késpenge egyenes, és teljesen sík maradjon (és edzés után is), és ne legyenek benne kis gödrök. Ha ez teljesült, akkor onnantól a polírozás már csak játék. Hogyan kell polírozni? Természetesen úgy, hogy a más síkra csiszolt acélt elkezded különböző finomságú, a durvábbtól a finomabb felé papírokkal csiszolni. Attól függően, hogy a kezdeti nyersanyag milyen. Elkezded 60-assal, és elmész mondjuk 800-ig, de azokkal a fokozatokkal, amik közte vannak (80,,100, 120, 200, stb.) És mindegyikre szánsz egy kis időt, mert ha fokozatokat ugrasz, akkor az előző durvább papír csiszolóárkait nem, vagy csak nagyon sokára szedi ki a sokkal finomabb papír. Tehát munkás a dolog, de hát a késkészítés az ilyen szöszölős tevékenység.
Na most, ezt meg lehet csinálni géppel is. Sarokcsiszolóra erősített csiszolópapírral nem ajánlatos, mert az nagyon pörög (ha nem fordulatszabályozós), és egy rossz mozdulattal elrontod a pengét. De fúrógéphez lehet kapni ilyen adaptereket, amikre rámegy a csiszolópapír, és a fúrógép nem pörög olyan gyorsan. Kell hozzá kézügyesség, de hát akinek az nincs, az miért akarna kést készíteni, ugye? A papírral való polírozást egészen 5000-7000-ig folytathatod, de az már tényleg nagyon szöszölős meló. A végén inkább egy villanymotorral forgatott filckoronggal érdemes befejezni. Olyan lesz, mint a tükör. De mondom, ez a tevékenység a késkészítés legkönnyebb része. Ennél minden más csak nehezebb, és problémásabb.
Szegecsnek meg bármilyen fémet felhasználhatsz. nem kell hozzá a méregdrága késkellék-boltba menni. Ha van otthon bármilyen vas, vagy réz rudad, vagy csöved 5mm-10mm átmérővel, az már jó lesz. Ha az nincs, csavarod (apa) csak van... És természetesen ragasztani is kell, leginkább két komponensű epoxival...
A markolat anyaga is sokféle lehet. Én egy időben zsák micartát csináltam magamnak (jutazsák + epoxi), de csináltam szarvasagancsból is, és mostanában pedig a bőrgyűrűs megoldásra kaptam rá. Sima fából viszont ne csinálj markolatot, azokat előbb stabilizálni kellene, anélkül nem lesz jó.
De ha elkezdesz kést készíteni, mindenképpen az lesz, hogy a saját gyakorlatodból fogsz a legtöbbet tanulni. Ha valamit elrontasz, - mert egy csomó dolgot el fogsz rontani, még akkor is, ha nem is kovácsolsz (az ugye egy külön szakma), hanem csak kész késpengéket faragsz ki - utána abból tanulsz, és legközelebb már jobban csinálod. Ez így megy.
Ha a 600-as vizes papírnál válnak láthatóvá a karcok akkor azok a kisebb szemcse méretnél, durvább csiszoláskor keletkeztek, ezt kell elkerülni.
Nem érdemes kihagyni a csiszolási fokozatokat, minden fokozatban ki kell csiszolni az előző fokozat mély karcait, csak utána érdemes finomabb papírra váltani.
Minél fényesebb az anyag annál inkább előjönnek a csiszolási hibák is.
Amiket linkeltél egyiket sem használtam még, nincs tapasztalat.
Flexre rögzített korongokkal nehéz egyenletes homogén fényes felületet létre hozni.
Én a filc, a rongy korong homlokfelületén, palástján a csiszolandó anyag hosszirányára párhuzamosan polírozok.
Ahogy a pasztát nekinyomod a polír korongnak a súrlódástól kicsit meg kell olvadnia, úgy kerül át a korongra, ha nem kenődik rá akkor lehet, hogy növelni kell a korong fordulatát, vagy kicsit előmelegíteni kell a pasztát.
Ha nem ragaszkodsz a tükör polírhoz akkor zsírtalanítás után merítsd be a pengét RO 55. rozsdamaróba, ettől megszürkül, és a benne lévő foszforsav passziválja, némileg megvédi a korróziótól is.
Lehet kísérletezni más savakkal is /sósav, kénsav, citromsav, vízkőoldó, ecet, stb./
Minden savazást célszerű lúggal /mosószóda/ közömbösíteni, majd vékonyan beolajozni.
Ebben a polírozós témában szeretném a segítségedet kérni.
Amit leírtál az tiszta. De milyen megoldások lennének a polirozásra?
Nem akarok full tükör felületet elérni de egy szép homogén felületet hogyan lehetne elérni.
Az az igazság a 400 vagy 600 papírokkal vizesen is elég karcos marad a felület, napfényben lehet látni sok kis vékony karcokat ezt kellene vmivel eldolgozni.
Nem vagyok nagy kés készítő, ezért a tanácsaim csak iránymutatóak.
A szalagcsiszolóval érdemes több fokozatban 400-as szemcse méretig csiszolni, ami már egy egészen sima, fényes felületet ad.
Onnan kézzel hossziránnyal párhuzamosan 600, 800, 1000-es finomságig vizesen, a vizezni azért érdemes, mert a víz megakadályozza a csiszoló papír eltömődését.
Onnantól filc korong pasztázva, majd rongy korong pasztázva.
Talán a legkíméletesebb mechanikai tisztítás a "kőmosás", mikor egy zárható edénybe kerámia, porcelán törmelék közé teszed a vasat, vizet öntesz rá, és sokáig forgatod.
Így is kopik kicsit, de itt a legkisebb a veszteség.
Nem tudom pontosan mire gondolsz, van pl. a mozaik szegecs /Mosaic rivet/ és a Corby csavar /Corby bolts, screw /.
Mivel egyik feltett kérdésre sem tudtál válaszolni, megállapítható hogy a csiszolásról és a csiszológépekről vajmi kevés tudással rendelkezel.
Te is csak addig szereted a fórumot, amíg csak a Te hangod hallatszik rajta.
Ha valaki visszakérdez, más véleményen van, vagy nem a te ajánlásodat követi, egyszerűen felrobbansz és nem tudsz uralkodni magadon. Neked valami pszihés problémád lehet, amit kezeltetned kéne.
