Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Tényleg ilyen bazinagyokat terem, ha megtalálom a róla készült képeket akkor publikálom.
Nyáron szemeztem belőle néhány alanyra, és már bejelentkeztem a hidegek elmúltával oltóvesszőért. Ha van mibe tennetek, küldhetek néhány szaktársnak belőle.
Van Lapoticám, Bluefreem, Presidentem, ez bőven veri mindet méretben.
"Július közepén érik, 70-80 mm-es méret", ez igen! Várom júliusban a fényképét cm mellett, mert ezt szinte el se hinném, ha nem Te írnád. A belsejére is kíváncsi vagyok, azt is fotózd. Én a Bluefre szilvát ismertem legnagyobbnak eddig, de ez annál is jóval nagyobb.
Bocs a félreértésért. Az a problémám, amikor megnyitom fájlt a gépem menten lefagy és se le se fel, (gyakorlatilag az első oldalból tudtam valamennyit elolvasni, és a dátum lepett meg), ilyenkor újra kell indítani. Valamilyen időgéppel szívesen visszmennék abba a korszakba. Látni azokat a különféle gyümölcstermő növényeket, amikről ma már sok esetben csak hallomásból tudunk. A Kirke szilvát meg majd megnézem Pórszombaton, egy koratavaszi napot rászánok.
Egy falubeli rokonom kertjében leltem fel az alábbi szilvafajtát:
Július közepén érik, 70-80 mm-es méret, 70-90 g tömeg, szép hamvas lila bőrszín, sárga gyümölcshússal. (Cacanska rana-ra gondoltam, de annál kicsit korábbi és jóval nagyobb szemű). A gazdája Beszterceinek vette, de nem volt rajta címke és a termése alapján az biztosan ki is zárható.
Ha drága, lehet tőlük kérni oltóvesszőt, azon kb. úgy nyolc-tíz szem van. 2 EUR-ért adják. A kérdés, hogy ilyen kis tétel érdekli-e őket, meg hát a futárszolgálat...
Én se azért írtam. Nekem nagyon érdekes volt végignézni, hogy milyen fajtákat ismertek akkor. Néhány még ma is ismert (Zöld Magdolna körtém van is, pedig azóta 1 hijján 120 év telt el). És becsülöm Szentes városát, hogy a gyümölcsfákat a szentesieknek olcsóbban adta, továbbá, hogy az "ojtó veszző"-ket ingyen adta (utolsó tétel).
Az egész lapot végigolvastam (a képviselőktől a tyukszemirtásig mindent).
Nem gúnyolódásként említettem ez a fajta szilvát, valóban érdekelne. Sajnálom ha annak vetted. A fagyok elmúltával egyébként egy helyi faiskolában Montfort szilvát tervezek venni, ez sem egy ismert fajta. Viszonylag ellenállónak mondják de erről sincs bőséges leírás.
Engem a fajtaismertetőben felsorolt szilvák közül, a Kirke szilva érdekelne. Ez létezik, vagy csak a létezett fajtakörbe tartozik. Már többször olvastam róla leírást, de a valóság azért más. Eddig nem láttam (lehet, hogy csak én) még faiskolai kínálatban. Amennyiben valaki tapasztalatból ismeri, írjon róla (íz, méret, érési idő, növekedési erély).
Még soha nem merült fel bennem, hogy Agenit termeljek, de így a leírások alapján, meg utánanéztem, érdemes lenne. Nincs aszalni való fajtám. Igaz, nem szép szilva, de legalább lehet az árokpartra tenni, több eséllyel marad meg. :)
Úgyhogy ha sikerül oltóvesszőt szereznem, át fogom oltani a telek végében az egyik tavaly átoltott fámat. (Ugyanis a Nemtudomként kapott szilváról kiderült, hogy valójában Boldogasszonyi, az meg van, és egy elég belőle.)
Igazad van. Egy fotó címe nem kell mindig azt mondja ami a fotón látható! Azon túl is mutathat. Sajnos első ránézésre nam a bácsi gondolatát , hanem a néni kezét és az üveget néztem. Az én hibám.(Nem magyarázom, de van oka.) Most, hogy hosszabb ideig néztem a képet, a bácsi szemét ... nem csodálom, hogy ez a kép jutott eszedbe.
Nagyon jó kép, gyerekkoromat juttatja eszembe, meg a nagyszüleimet. Ma már alig látok ilyen öregeket. Falun lakom, de már csak a 85 fölöttiek hordanak kendőt. A civilizáció mindenhova eljut, a mai nagyszülők, nyugdíjasok sokkal felvilágosultabbak. Interneteznek, tévéznek, eljárnak otthonról. Tavaly halt meg a szomszédomban élő 2 öreg, 90 fölött volt mind a kettő, egyikük este halt me, másikuk másnap reggel. Igazi régi parasztok voltak, néhány éve még volt lovuk,tehenük,disznó,stb... Az öreg nagyon jó storykat tudott a háborúról, Ferenc Jóskáról, meg sokmindenről. A legtöbbet már kívülről tudtam, mert szinte minden nap beszéltünk, de akkor is élveztem mindig mikor mondta. Sokszor hiányoznak.
Hogy ne legyek off, az ő kertjükben van a csodaringló.
Ageni (Azseni) szilva: Augusztus második felétől szeptember közepéig érik. A Besztercei szilva nagyságához és alakjához hasonló, de valamivel karcsúbb gyümölcse kiválóan elsőrendű csemege, piaci és gazdasági minőségű. Igen magas cukortartalma miatt aszalásra és lekvárfőzésre a legkiválóbban használható. Héja vékony, könnyen hámló, vernyeges violaszínben játszó. Erős hamva szürkésibolyás színű. Húsa sárga, a zöldnek némi árnyalatával, igen édes (a legédesebb szilva), olvadó kellemes, gyengén illatos, zamatos, kevés vagy semmi savanyúsággal. Magva aránylag kicsiny.Fája egészséges, edzett, teleinket jól bírja, erőteljes növekedésű, gúla alakú koronát nevelő. Kedveli a meszes, kissé nyirkos talajt. Megkívánja a száraz éghajlatot, mert párateltebb, nyirkosabb éghajlat alatt, árnyékos fekvésben vékony héjú gyümölcsei még érésük előtt a fán rothadnak. Kifejezetten száraz éghajlatú helyre való, ahol a Besztercei szilvát minden tekintetben és előnyösen pótolja.A legjobb, legédesebb lekvár főzhető belőle, bár sokak szerint hibája, hogy piros-eres húsa miatt a belőle készült lekvárnak állítólag nincs olyan szép színe, mint a Besztercei szilvából készült lekváré.Franciaországban igen nagy mennyiségben termesztik, s ott a legjobb hámozott aszalványokat is ebből készítik. Althan ringló: Érik augusztus közepén, végén. Elsőrendű asztali és piaci fajta. Nagy vagy igen nagy gyümölcse kissé lapított gömb alakú, szára felé szelesebb, mint a vége felé. Bőre kissé szívós, teljes értével könnyen lehúzható, eleinte homályos piros, értével kékes-piros, barnapiros pettyekkel sűrűn behintett. Hamva sűrű, eleinte ezüstfehér, később kékes-piros Húsa sárgásfehér, csaknem áttetsző, tömöttleves, édes, finom, kellemes zamatú borízzel emelt. Magvaváló. Magva aránylag kicsiny.Fája erőteljes növekedésű, kuszáltabb ágazatú koronát nevelő. Egyébként edzett, korán és bőven terem. Hibája, hogy könnyen pudvásodik, aránylag nagyon törékeny. Ezért széltől védett fekvést kíván.Kedveli a nyirkosabb, erős, kötött talajt. Besztercei szilva: Igen régi, ázsiai eredetű fajta. Első hazai említése 1522-ből való. Beszterceinek csak itthon nevezzük, a külföld Magyar szilvának tisztelte. Érési ideje szeptember hava. Gyümölcse jókora nagy, tojásdadalakú. Színe sötétkék, hamvas. Teljesen magvaváló. Húsa sárga. Kitűnő ízű, zamatos s magas cukortartalommal bír. Kiváló csemege-, háztartási és piacos gyümölcs.A belőle készült aszalvány, lekvár és szilvórium világszerte keresett árut képez.Fája mérsékelt növekedésű, későn fordul termőre. Felfelé törő, kúp alakú koronát nevel. Az erős metszést nem szereti. Öntermékeny, a neki való helyen rendesen és bőven termő. A kellően nyirkos, kötött talajt kedveli. Száraz, laza talajban csak egymást követő esős években terem eleget. Házi szilvának, Boszniai szilvának, Berzencei szilvának, Magvaváló szilvának és Hosszú szilvának is nevezik. Nem magvakról, sem pedig gyökérsarjakról, hanem oltás útján szaporítandó. Éppen a magvetés és gyökérsarjakról történt szaporítás miatt sokféle elkorcsosult, apróbb szemű, maghoz tapadó húsú változata van. Ezért csak a fajtajelleget mutató, szép nagy gyümölcsű, értékes beltartalmú gyümölcsöt termő fajta fáját szabadna oltás útján tovább szaporítani (Horn). Besztercei muskotályszilva: Hazánkban ismeretlen helyen, ismeretlen körülmények között állott elő. Gyümölcse színre, alakra és mindenféle használhatóságára egyezik a Besztercei szilvával, de kitűnő, muskotályos-bazsalikomos aromájával azt felülmúlja. Ezért mint csemege- és lekvárszilva amannál jobb. Érési ideje szeptemberben közepe.Fája, termékenysége, kívánalmai egyeznek a Besztercei szilvafáéval. Talán koronája kicsit szétterülőbb, szemben a Besztercei szilva ovális koronaformájával. Hazánkból terjedt el a külföldön. Bazsalikom szilvának is mondják. Bódi szilva (Bógyi, Kuszinka, Boldogasszony szilvája, Lotyó szilva): Bár korán virágzik, mégsem fagyérzékeny fajta. Korán érik (augusztusban), bőven terem. Termése gömbölyded, kicsi-közepes méretű, kissé hamvas, sötétkék színű. Húsa zöldessárga, nem magvaváló, közepesen lédús. Nem pereg, sokszor a fán aszalódik a le nem szedett gyümölcs.Fája kicsi, gyenge növekedésű.Főleg pálinkának használják. Debreceni muskotály Ismeretlen fajta magvetéséből Paczelt J. állította elő. Gyümölcse közepesen nagy méretű, hamvas-barnás(sötétlilás)-piros. Húsa aranysárga, lédús, finoman muskotályos ízű. Szeptember közepén érik. Fája nagy, sűrű, felálló koronát nevel. Önmeddő. A sarka-vírusra közepesen, a polisztigmás levélfoltosságra meglehetősen érzékeny.Leginkább frissen fogyasztva, aszalványnak és házi befőzésre ajánlják. Duránci szilva (Durkó) Az egyik legkésőbb érő szilva fajtánk. Gyümölcse tojásdad, hamvas-lilás színű. Héja vékony, húsa aranysárga, nem magvaváló, viszont rendkívül édes, lédús. Csak részben öntermékenyülő, szakaszosságra hajlamos. Fája középnagy, dúsan elágazó.Pálinkának és lekvárnak hasznosították leginkább. Fehér besztercei (Fehér szilva): Eléggé elterjedt az egész országban. Szeptemberben érik. Termése a Beszterceihez hasonló nagyságú és alakú, de héja hamvas-sárga, helyenként lilásan pöttyözött, húsa pedig bőlevű, aranysárga, édes. Leginkább pálinkának használják. Gömöri nyakasszilva: Hazai eredetű, Gömörből származik. Augusztus végén, szeptember elején érik. Elsőrendű csemege és háztartási minőségű. Nagyságra a Besztercei szilvához hasonló. Alakja szabálytalan tojás-alakú, száras végén nyakasan összehúzódott. Héja elég vastag, szívós, értével lehúzható, csaknem kékes fekete. Hamva elég sűrű, világoskék. Húsa zöldessárga, finom, tömött, leve bő, igen cukros, a jó Besztercei szilvához hasonló. Magvaváló. Magva kicsiny.Fája erőteljes növekedésű, igen edzett, korán és bőven termő. Szellős, eléggé nagy koronát nevel. Mindenütt jó1 díszlik, de a kötött, termékeny, kellően nyirkos földben terem legszebb gyümölcsöt, mely megértével is nehezen hull le a fájáról. Kirke szilva: Érik augusztus közepétől szeptember közepéig. Meglehetősen nagyra, esetleg tojásnagyságúra is megnő. Elsőrendű csemege, háztartási és piaci minőségű. Aszalásra és befőzésre kiváló. Alakja szabályos tojásdad-gömbölyű, száras végén kissé lapított. Héja sötétkékes, majdnem fekete. Hamvassága világoskék és ritkásan felrakott. Bőre finom, vékony, értével könnyen lehúzható. Esős időben sem szokott felrepedni. Húsa zöldessárga, áttetsző, kissé tömött, de azért olvadó, igen bőlevű, igen cukros, kellemes fűszeres ízű, magtól váló. Magva aránylag kicsiny.Fája fiatal korában gyorsan nő. Kissé vékony vesszőket nevel. Koronája felfelé törekvő, elég szabályos alakú. Igen bőven termő. Talajban nem válogat. Monilia ellen érzékeny. Nagy zöldringló: Érik augusztus első felében. Nagy vagy közepes nagyságú, bő termés esetén kicsiny gyümölcsének alakja gömbölyded, végén némileg lapított. Bőre vékony, finom, csaknem áttetsző, zöldes-sárga színű, szürkés hamvassággal. Húsa zöldessárga, finom, olvadó, nagyon édes bőlevű, kellemes zamatú, fűszeres ízű. Magvaváló. Kiválóan elsőrendű csemege és háztartási minőségű. Befőttek készítésére, valamint aszalásra is kiválóan alkalmas. Egyike a legédesebb szilváknak. Ezért a rovarok kártevésének nagyon ki van téve.Fája lassan, de kedvező viszonyok között nagyra nő, teljesen edzett, korán, s ha a rovarok ellen megvédjük, igen bőven terem. Van egy kisebb gyümölcsű, de hasonló változata is. Zöld ringlónak is nevezik. Nyári aszalószilva (Sivákló, Elein érő): A Besztercei fajtakörbe tartozó változat, melyet az Alföldön meghonosodott állományból szelektáltak, koraisága alapján. Július végén, augusztus elején érik. Középnagyságú, magtól váló gyümölcsének alakja hosszas tojásdad, színe sötétkék, minősége pedig elsőrendű gazdasági és piaci. Aszalásra különösen alkalmas. Húsa kemény (Horn, 1936) /míg Surányi (1988) szerint húsa puha/, sárgászöld, édes, elég bőlevű, rostos. Piacosságát koraibb érése fokozza. A szárazságot jól állja. Különösen az Alföldre való.Fája erőteljesebb növekedésű, igen edzett, korán, bőven és rendszeresen terem. Olasz kékszilva: Érik szeptember elejétől közepe tájáig. Elsőrendű csemege, piaci és gazdasági fajta. Nagy vagy legalább közepes nagyságú.Hasonlít a Besztercei szilvához. Bőre finom, vékony, hámozható, feketés-kék színű, hamva sűrű, kékszínű. Húsa zöldessárga, magva körül gyakran vöröses erekkel átszőtt, magvaváló, tömött, kellemes édes-borízű, néha kissé illatos. Esős időben sem repedezik.Fája más fajtáktól határozottan elütő nagy leveleket nevel. Kissé lassú, gyengébb növekedésű, edzett, nem olyan bőven termő, mint a Besztercei szilva. Koronája szabálytalanul szétterülő. Kissé nyirkos talajt, nem túl meleg éghajlatot szeret. Virágjai a kései fagyoktól sokat szenvednek. Ezért védettebb helyet kíván.Fellenberg szilvának, Svájci szilvának, Olasz szilvának is nevezik. Amerikában mindenféle tömegben termesztik. Aszalásra is kitűnő. Penyigei szilva (Nemtudom szilva, Névtelen szilva, Nemtudomka): Régi szatmári fajta, az ártereken, kivadulva nagyobb állományait még ma is láthatjuk. Érési ideje szeptember első fele. Kis, gömbölyded-ovális gyümölcsének húsa világossárga, héja liláskék. Nem magvaváló. Magva is gömbölyded. Cukortartalma magas, jó lekvárnak-való, de pálinkának is a legkiválóbb.Fája igen erőteljes növekedésű, és rendkívül bőven termő. Sárga mirabella: A Pr. insiticia L. sárga gyümölcsű fajtáját (var. Syriaca Borkh., viaszszilva) értjük a név alatt. Melegebb vidékeken aránylag korán, már július második felében érik. Gyümölcse sárga, apró, gömbölyded, szotyogós, falusi kertekben, szőlőhegyeken is gyakori. Héja vékony, húsa tömött, illatos, bőlevü, cukros, magvaváló, de nem különösen zamatos. Korán és bőven terem. Fája edzett, egészséges, tartós életű. Koronáját jellegzetesen felfelé törő ágak jellemzik, melyek viszont együttesen gömbös formázatot képeznek. Fekvésben és talajban kevésbé válogatós, mint inkább az éghajlatban. Töve körül gyakran képez tősarjakat. A múlt században igen kedvelték és ajánlották befozésre édessége miatt. Elterjedtségét valószínűleg annak köszönhetjük, hogy a rá oltott nemes rész elpusztulása után az alany kihajtott és fává növekedett, termőre fordult. Späth Anna (Anna Späth): Németországból származik. Ezen kitűnő szilvaújdonságot Späth berlini faiskola tulajdonos nyerte magról s neje nevéről keresztelte el. Alföldünkön szeptember első felében érik, hűvösebb tájakon érése októberig is eltart.Középnagy, gyakran jókora nagy, elsőrendű gyümölcsei úgy háztartási célokra, mint eladásra igen alkalmasak. A gyümölcs alakja tojásdad-gömbalakú. Zöme többnyire a középtájra, de gyakran alább hegye felé is esik, honnét szára felé kissé összébb húzódva boltozódik, mintsem hegye felé, mindkét sarkánál kissé belapított véget alkot. Szára rövides vagy középhosszú, elég vékony, csupasz, inkább vagy kevésbé rozsdafoltos, kissé szűk és mély üregcsébe mintegy erőszakosan benyomott, mely üregcse karimája a vágányos oldal felé rendszerint behajlást mutat. Bőre vékony, elég szívós, a gyümölcsről annak értével jól lehámozható, eleinte pirosbarna, értével csaknem feketés vagy- kékesbarna, apró sárga pontokkal behintett, itt-ott még finom vékony, sárgás vonalkákkal is cifrázott, néha kisebb-nagyobb rozsdafoltok is találkoznak felületén. Hamva ritkás, kékes. Húsa sárgászöld vagy zöldessárga, finom; sugaras, tömött, vagyis csaknem oly húsos, mint a besztercei szilva, leve bő, igen cukros, csak alig észrevehető gyengéd savannyal emelt, igen kellemes fűszeres ízű. Magva, mely húsától többnyire jól elválik, a gyümölcs nagyságához mérve kicsinynek mondható, kerülékes, száras végén hirtelen elkeskenyedő csúcsban végződik. Hegyénél csaknem kerekdedvégű, de rendszerint egy rövidke, igen szúrós hegyecske szokott kiállni belőle, két oldala csak kevéssé duzzadt és kissé ráncos háta elég széles, csaknem tompataréjos.Fája bujanövésű, egészséges, edzett, korán és bőven terem, rézsút felfelé törekvő ágaival terebélyes koronát alkot. Gyümölcsei jól állják helyüket a fán. Minden alakra nevelhető és minden alanyon jól díszlik. Veres szilva: Neve már egy 16. századi szójegyzékben is szerepel Fabricius Balázsnál. Származása ismeretlen.Augusztus közepe-végén érik. Nagysága közepesnél nagyobb. Alakja hosszas gömbölyded, száras végénél kissé összehúzódik. Színe kékesvörös, vagy sötétkékes-vörös, szürkés pontozatú, hamva világoskék. Belseje aranysárga, lágy, kissé parázs húsú, de lédús, magvától nehezen válik el. Magja hosszúkás, keskeny és hegyes.Koraisága miatt igen jó piaci és gazdasági, feldolgozásra alkalmas minőségű gyümölcs.Fája erőteljes növekedésű, talajban nem válogat, az Alföldön is bő termést ad.Ungi veres szilvának is nevezik.Surányi Dezső (1988) Vörös szilva néven az Alföldön igen elterjedt, bőven termő, talajokban nem válogatós fajtát említ, melynek alakja tojásdad, termése magvaváló (!), húsa aranysárga, lédús, íze nem fűszeres, héja pedig vöröses, világoskék hamvú. Az ő általa említett fajta másik neve: Magvaváló szilva. Bluefre szilva P.H. Shepard állította elő a Stanley * President keresztezéséből.Augusztus végén, szeptember elején érik. Elsősorban friss fogyasztásra alkalmas, de aszalvány készítésére is megfelelő. Igen nagy 45-60 gr. tömegű, 40-44 mm átmérőjű, kissé megnyúlt gyümölcsei részaránytalanok. Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa sárga, lédús, közepes konzisztenciájú, éretten kellemes ízű, magvaváló.Növekedési erélye közepes, terebélyes, ritka koronát nevel. Koronája a 'Stanley' fajtánál 30 %-kal kisebb.Virágai öntermékenyülők, de pollenadóval társítva terméshozása biztonságosabb. ( Stanley, Besztercei) Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Cacansca lepotica szilva Július végén-augusztus elején a Stanley elött 1 hónappal érik. Gyümölcsei elsősorban friss fogyasztásra alkalmasak, de befőtt- és aszalványkészítésre is megfelelőek.Rendszerint nagy méretű, a gyümölcsök többsége 35-40 mm-es méretkategóriába esik, az átlagos évjárattól függően 30 és 43 gr. között változik.Alakja kissé megnyúlt, lekerekített. Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa az érés kezdetén kemény, zöldessárga, magvaváló.Fiatalon erőteljesen fejlődik, ritka koronát nevel, korán berakódik rövid termővesszőkkel.Növekedése a nagymértékű termésberakódás miatt hamar leállhat, és végűl fája kicsi-közepes méretű marad.Részben öntermékenyülő, a biztonságos terméshozás érdekében pollenadóval érdemes telepíteni.Korán termőre fordul, bőven és rendszeresen terem.Korán érő, tetszetős gyümölcsei és termőképessége miatt gazdaságosan termeszthető fajta. Cacansca rodna szilva A Stanley és Besztercei keresztezésével állították elő.Augusztus második felében a stanley elött 10 nappal érik, friss fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas.25-30 gr. tömegű, 32 mm átmérőjű, megnyúlt gyümölcsű.Héja éretten sötétkék, hamvas. Húsa kemény, sárga, lédús, magvaváló. Ize kellemes, édes.Középidőben nyíló virágai jól öntermékenyülő. Korán termőre fordúl és bőven terem.Fája fiatalon erőteljesen felfelő növekszik. Termőkorban közepes sűrűségű fával rendelkezik. President szilvafa Érési idő: augusztus vége - szeptember eleje Gyümölcse nagy 45-55 g. átlagtömegű, átmérője 40 mm.Húsa sárga, kemény, magvaváló.Korán termőre fordul rendszeresen bőven terem.Későn érő, jól tárolható, tetszetős gyümölcsei friss gyümölcsként jól értékesíthető. Telepítésre javasolt fajta. Porzó fái, porzói: Cacanska lepotica, Stanley, Bluefre, Debreceni muskotály Stanley szilva A világon az egyik legelterjedtebb fajta.Magyarországon az árugyümölcsösök 30 %-át teszi ki.Augusztus végén-szeptember elején érik. Korai színeződése miatt gyakran már augusztus közepén szüretelik.Minden irányú felhasználásra alkalmas.Középnagy vagy nagy méretű, megnyúlt gyümölcsei gyakran asszimmetrikusak.Tömege 30 és 40 gr. közötti, átmérője átlagosan 34 mm.Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa zöldessárga, kissé zamatos. Öntermékenyülő virágai későn nyílnak.Korán termőre fordul, rendszeresen és igen bőven terem. Virágrügyei a téli hidegeket jól tűrik.A sarka vírussal szemben toléráns. Ruth Gerstetter A. Gerstetter állította elő Németországban a 'Czar' és a 'Bonne de Bry' keresztezésével. 1932 óta terjed, de nagy arányban sehol sem termesztik.A legkorábban, július második dekádjában érő friss fogyasztásra alkalmas szilvafajtánk.Gyümölcse közepes méretű (25-35 g), kissé megnyúlt, aszimmetrikus. Héja sötét ibolyás szineződésű, éretten szinte fekete, erősen hamvas. Húsa zöldessárga, közepesen szilárd, kissé zamatos, félig magvaváló.Középerős-erős, feltörő növekedésű, másodnövekedésre (jánosnapi hajtásnövekedésre) hajlamos.Hazánkban alacsony hozamú és rendszertelenül termő fajta. A melegebb éghajlatú országokban közepesen és rendszeresen terem.Melegigényes, a téli és a tavaszi lehűlésekre érzékeny, a sarka vírussal szemben ellenálló. Éréskor hullásra hajlamos.Korai érése folytán igen magas áron értékesül. Meleg fekvésbe, pollenadókkal megfelelően társítva érdemes telepíteni. Cacanska rana öntermékeny szilvafa 1961-ben Cacakban (Szerbia) a 'Wangenheims Frühzwetsche' és a 'Besztercei' ('Pozegaca') keresztezésével állították elő. Közép-kelet Európában terjedő fajta.Július közepén-második felében érő friss fogyasztásra alkalmas fajta.Átlagosan 40-45 g tömegű, 40 mm átmérőjű, megnyúlt, lila színű, hamvas gyümölcsöket nevel. Húsa szilárd,sárgászöld, lédús, közepes ízű, édes. A szállítást jól tűri. Magja nagy, a gyümölcs tömegének 5,3 %-át teszi ki. A mag körül mézgakiválás fordul elő.Középerős-erős növekedésű, kezdetben feltörő koronája termőkorban piramis alakú, közepesen sűrű.Önmeddő, jól termékenyülő fajta. Középkorai termőre fordulást követően igen bőven és rendszeresen terem.Az érés kezdetétől hullásra hajlamos. Ellenállósága a téli lehűlésekkel szemben közepesnek mondható. A sarka vírus fertőzésre nem fogékony.Idényében jelenleg a legjobb termőképességgel rendelkező, piacos gyümölcsű, magas áron értékesítheő fajta. További terjedésére számíthatunk.
