Az volt a tervük, hogy egy domboldalon beásták megukat és várták, hogy az angolok a völgyből megpróbálják lerohanni őket, de azok inkább felperzselték a környéket, majd otthagyták őket, és lényegében az éhhalállal kellett küzdeniük hetekig.
Nem hallottam még erről, de a középkorban ez volt a seregek leggyengébb pontja, nem volt olyan hogy hadtáp, az ellenséges területek lakóit rabolták ki, ezért nem is lehetett folyamatosan háborút viselni egy területen, mert elfogyott az élelem.
Igaz az, hogy volt egy középkori angol háború, ahol egy puskalövés se dördült el, mert mindkét sereg a másik támadására várt, és közben elpusztították az élelmiszert a közelben, így majdnem éhen haltak?
Nem vagyok a középkori ostromtechnika szakértője, de valószínűleg azért volt szükségük közel azonos súlyú és formájú lövedékekre, hogy minél pontosabban tudjanak célozni, a lövedékek ugyanazon a röppályán repüljenek és ugyanabba a falszakaszba csapódjanak be, hogy minél előbb rést tudjanak ütni a kiszemelt helyeken. És nyilván minél keményebb kőzetből készültek a lövedékek, annál hatékonyabban törték a falakat. Lehet, hogy ott a környéken sehol sem bányásztak gránitot, ezért hozatták Szicíliából azokat a kőgolyókat.
Itt van két fotó gömbölyűre csiszolt középkori trebuchet lövedékekről:
Ok, de miért kellett golyókat csiszolni a kőhajítókhoz? A helyi természetben található szabálytalan kövekkel nem lehetett falat törni? Ráadásul Szicíliából hozták.
Természetesen kőhajító ostromgépekkel zúzták a falakat, és nem ágyúkkal. A trebuchet-k hajigálták a falakra azokat a gránitgolyókat. Ágyúk sehol sem szerepelnek a szövegben, csak te gondoltad némileg túl ezt az egész golyóbis-ügyet.
Az ágyú elődje Kínából származik, ott még üreges bambuszból lőttek ki lövedéket lőpor segítségével. A lőport is a kínaiak találták fel ( meg a porcelánt, selyemkészítést, könyvnyomtatást )
AD 1189-ben már ismerik a puskaporos ágyút Szicíliában;
„1189 és 1191 között a keresztény haderő 683 napon át küzdött Akkó visszafoglalásáért.” (Crowley, Az elátkozott torony, 17.)„Oroszlánszívű Richárd a beszámolók szerint Szicíliából hozott magával gránitgolyóbisokat Akkó első ostromához.” (Crowley, Az elátkozott torony, 179)
Most meg Stájerországban kapja el Bárány Richardot;
"Richárd sorsában egy más tekintetben is fontos szerepe voltaz ostromnak. A király úgy vélte,V. BabenbergLipót osztrák herceg nem játszott kellő szerepet a város bevételénél, ezértleszakíttatta a zászlaját a vár faláról, s megtapostatta azt. A herceg bosszút esküdött. A hazafelétartó királyt, bár zarándokként utazott, Stájerországban felismerték, majd Lipót kiszolgáltattaVI. Henrik császárnak, aki hosszú hónapokon át börtönbe vetette, s óriási mértékű váltságdíjatrótt Angliára.A történet folytatása ismerős lehet: Richárd fogsága idején „garázdálkodtak”Angliában a „normann” bárók, s várták a király hazajövetelét „a hű szászai”. Tehát, ha úgytetszik, a Robin Hood legendák is Akkóban gyökereznek."
1192 december végén VI. Henrik felhívta Lipót herceget, hogy hozza a foglyátRegensburgba.157 1193. január 6-án meg is jelentek.158 Henrikkel azonban nem ju-tottak egyezségre, mert például Ansbert szerint a császár, „gonosz tanácsadókra”hallgatva azt tervezte, hogy akár erőszakkal is „a hatalmába keríti” Anglia urát.159Így a királyt visszavitték a „keleti”Ostarrichibe.160 Egy ilyen helyzetben Lipót nemkockáztathatta meg, hogy a újra a császár színe elé vigye a királyt – tudatában volt,mekkora summa ütheti a kezét – és sokáig csak közvetítők útján tárgyaltak.161 Feb-ruár 14-ére jutottak el odáig, hogy újabb tárgyalásokat tartsanak Würzburgban.162Itt már közeledtek Henrik és Lipót álláspontjai: kötöttek is egy előzetes megállapo-dást, de Anglia királyát a herceg még mindig nem adta át.163 " (Bárány)
Dőljenek hátra, időutazás következik a középkori Angliába, ahol éppen a rózsák háborúja dúl. A northamptoni csatában 1460.07.10-én a Yorkok teljes győzelmet arattak, amihez némi szerencsére és egy árulóra volt szükségük. A Lancaster párti főurak jó részét levágták, VI. Henrik királyt pedig elfogták. Aztán jött egy bizonyos Shakespeare :)
Egy hatalmas vulkánkitörés miatti gyors lehűlés okozott óriási éhínséget Londonban 1258-ban, amely egyes becslések szerint a város népessége egyharmadának halálát okozta:
