Üdv!
Segítséget, javaslatot szeretnék kérni hozzáértőktől. (Az egyik help topikba belekukkantottam, de nem nagyon válaszolnak a többiek kérdéseire sem.)
A helyzet az, hogy egy ideje munkanélküli vagyok, így kapok 28.500 Ft támogatást, de természetesen dolgozni szeretnék. A napokban szereztem meg az angol nyelvvizsgámat, és fordítási területen sokéves (bár nem folyamatos) rutinnal rendelkezek.
A kérdésem az lenne, hogy anélkül, hogy számlaképes lennék és adószámom lenne, hogyan tudnék legálisan és viszonylag egyszerűen alkalmi/eseti fordítási munkát végezni cégeknek vagy magánszemélyeknek, lehetőleg - bár nem feltétlenül - anélkül, hogy a fix 28.500-at buknám.
Magánvállalkozást nem szeretnék indítani, mert nem valószínű, hogy 300-400k bruttót keresnék egy hónap alatt, anélkül pedig tudtommal nem éri meg a dolog.
Hallottam az ún. eseti megbízási szerződésről, amikor adott munkára szól a szerződés, és nem kell hozzá adószám ill. számlaképesség sem, a munkáltató ugyanúgy levonja a bérből az szja-t meg a járulékokat is. Esetemben ez kivitelezhető lenne? Ha egy adott cég havonta 3 munkát (fordítanivalót) ad, akkor is eseti megbízásnak minősül? A TB-t jelenleg az állam fizeti helyettem, akkor ezentúl (részben?) a megbízó fizetné be? A fordítócégek miért ragaszkodnak a számlaképességemhez, ha eseti megbízási szerződést is köthetnek velem?
Előre is köszi a válaszokat!
- Pecaboy
A megbizás és a vállalkozás jellemzőinél egy döntő különbség, hogy a vállalkozó a teljesités EREDMÉNYÉÉRT felel, míg a megbizott nem. Példával: Klasszikus megbizás az ügyvédi tevékenység (nem várható el tőle, hogy megnyerje a pert), vállalkozói tevékenység a szobafestő (egy kifestett szobát várok el tőle, nemcsak azt, hogy ott dolgozzon).Tőled a forditást, vagyis a munka eredményét várják el, ezért vállalkozóként kell megjelenned.
Semmilyen kereső tevékenység mellett (legyen az megbizás vagy vállalkozás) nem tarthatod meg a munkanélküli segélyedet.
Igen, régebben is így csináltam - dolgoztam egy magánvállakozónál. Csak azóta ez a lehetőség megszűnt. De hátha találok valakit, aki foglalkoztatna... :)
Csak az utolsó bekezdésre: egy könyvelőnek - a szokásos (és kisujjából kirázott) munkabérrel kapcsolatos bevallásokon kívül ki kell tölteni egy csomó papírt/adatot.... Ezért nem szeretik a cégek az ilyen ügyeket.
Megbízáshoz nemigen kell adószám, ezt is halásztam:
"Ha egy magánszemély nem egyéni vállalkozó, nem rendelkezik adószámmal és megbízzák egy egyszeri feladat ellátásával, akkor azt megbízási szerződés megkötése után lehet teljesíteni. A megbízási díj kifizetése előtt a megbízó nyilatkoztatja a megbízottat arról, hogy az elvégzett tevékenységével kapcsolatban mennyi igazolható költséget fog elszámolni (max. a megbízási díj 50%-a), és a nyilatkozat figyelembevételével levonja a megbízási díjból a mindenkori jogszabályok szerinti járulékokat és a személyi jövedelemadót. A megbízó a megbízottnak csak a járulékokkal, személyi jövedelemadóval csökkentett összeget fizetheti ki."
Eddig úgy látom, a megbízót csak az adminisztráció tarthatja vissza.
"távmunka-szerűen legyen meghatározva a munkavégzés helye"
Igen, ez is egy fontos szempont - elfelejtettem említeni, de gondolom, a leírtakból eddig is világos volt.
Nem tudsz felhajtani olyan ismerőst, akinek van cége, és tudna számlát adni a tevékenységed után a megbízóknak...??
Aztán veled meg valahogy elszámol... Vagy költségszlát hozol neki, vagy más formában "kitisztítja" a neked adandó összeget. Persze ez már erősen szürkemezsgye... - ezt mondanom sem kell...
A megbízási díj után akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha annak hónapra összeszámított összegei elérik adott hónapot megelőző hónap szerinti minimálbér 30 százalékát.
Amennyiben a havi megbízási díj járulékkötelezettséget eredményez, akkor annak formái és mértékei azonosan a munkabér járulékterheivel. Fontos, hogy a megbízási díj járulékalapja azonos az abból származó jövedelemmel. Vagyis járulékot csak a megbízási díj költséghányaddal csökkentett része után kell vonni, illetve fizetni.
A megbízási díj esetében vizsgálni, kell hogy az egy napra számított megbízási díj nem éri-e el a nyugdíjjárulék alap plafon egy napra számított értékét, mert ha igen, akkor a megbízási díj után a megbízottól nem vonható nyugdíjjárulék.
A megbízási díj ugyanúgy bevallandó jövedelem, mint pl. a munkabér. A bevallási kötelezettség mind a megbízó részéről fennáll (járulékbevallás, jövedelemigazolás), mind a megbízott részéről, aki évet követően szja bevallásban számol el a NAV felé.
Velem kár vitatkozni, nem vagyok a NAV, csak ötletet adtam, mivel nem akartál adószámot.
Ha megbízás, akkor adószám.
Ha találsz céget, aki bevállalja az adminisztrációt, akkor az már nem lehet gond, hogy távmunka-szerűen legyen meghatározva a munkavégzés helye. De ha nem, akkor nem:)
Miért nem kérdezed meg a NAVban? Meg hogy mennyire befolyásolja a segélyedet?
a feladatot a megbízott önállóan szervezve látja el,
a foglalkoztató (megbízó) a munkaidő beosztást és – általában – a munkavégzés helyét nem határozhatja meg,
a foglalkoztató (megbízó) nem rendelkezik a megbízott felé utasítási joggal,
2. A munkaviszony alapján történő foglalkoztatást pedig az alábbiak jellemzik:
a munkáltató széleskörű, a munkavégzés minden fázisára kiterjedő utasítási joggal rendelkezik,
az elvégzendő feladatot a munkáltató által megjelölt helyen és időben, szervezett keretek között kell ellátni,
a munkaidőt munkavégzéssel kell eltölteni, illetőleg ez alatt, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni,
a munkát személyesen kell ellátni.
Az én esetem minden valószínűség szerint az egyes, azaz megbízásos jogviszony lenne. (Amennyire tudom, ezt nem az dönti el, hogy milyen szerződést kötünk, hanem hogy milyen jellegű a munka, kb. a fentiek alapján.) Leltározás, kamionpakolás az valszeg a 2., azaz munkaviszony.
Egyszerűsített foglalkoztatásról szól, ami lehet akár 1 nap is. Ha jogászkodni akarok, akkor 1 nap is viszony. Sok diákot alkalmaznak így, lényeg, hogy ne lépjék át a maximális napok számát. Fiaim többször dolgoztak így, pl leltároztak, vagy kamiont pakoltak. Mindig 1-2 nap volt egyszerre.
Végül is egy adott feladatra (fordításra) alkalmazhatnak pár napra, kérdés, hogy kell-e a cégnek a vele járó macera.
A link munkaviszonyról szól, ez viszont eseti megbízási szerződés (lenne), ami az alkalmi munkával sem egyenlő. Szerintem a munkaviszony és a megbízási szerződés az két külön dolog.
Igen, nekik kell bevallaniuk az adót, járulékot, arról külön bérszámfejtési papírt kell kiadni, ráadásul a könyvelők ezért pénzt kérnek, mivel bérszámfejtési munka. Macera.
Tudnád részletezni, hogy miért? Én megírom a szerződést, aláírom, szkennelem. Neki csak annyi a dolga, hogy kinyomtatja, aláírja, beszkenneli és visszaküldi, ennyi. Vagy mást is kell csinálniuk?
Segítséget, javaslatot szeretnék kérni hozzáértőktől. (Az egyik help topikba belekukkantottam, de nem nagyon válaszolnak a többiek kérdéseire sem.)
A helyzet az, hogy egy ideje munkanélküli vagyok, így kapok 28.500 Ft támogatást, de természetesen dolgozni szeretnék. A napokban szereztem meg az angol nyelvvizsgámat, és fordítási területen sokéves (bár nem folyamatos) rutinnal rendelkezek.
A kérdésem az lenne, hogy anélkül, hogy számlaképes lennék és adószámom lenne, hogyan tudnék legálisan és viszonylag egyszerűen alkalmi/eseti fordítási munkát végezni cégeknek vagy magánszemélyeknek, lehetőleg - bár nem feltétlenül - anélkül, hogy a fix 28.500-at buknám.
Magánvállalkozást nem szeretnék indítani, mert nem valószínű, hogy 300-400k bruttót keresnék egy hónap alatt, anélkül pedig tudtommal nem éri meg a dolog.
Hallottam az ún. eseti megbízási szerződésről, amikor adott munkára szól a szerződés, és nem kell hozzá adószám ill. számlaképesség sem, a munkáltató ugyanúgy levonja a bérből az szja-t meg a járulékokat is. Esetemben ez kivitelezhető lenne? Ha egy adott cég havonta 3 munkát (fordítanivalót) ad, akkor is eseti megbízásnak minősül? A TB-t jelenleg az állam fizeti helyettem, akkor ezentúl (részben?) a megbízó fizetné be? A fordítócégek miért ragaszkodnak a számlaképességemhez, ha eseti megbízási szerződést is köthetnek velem?
