Látod, ha már filmeket nézel, és szoktatok nézni megéri egy ilyen tv. Persze akkor már HD-s, blu ray filmeket tölts le :) Hidd el, itt már bizonyítani és virítani fog Full HD-s Samu, és rögtön más elképzelésed lesz arról hogy valójában mi is számít éles képnek.
A kábelest nem ismerem, a tányérosnál meg mindjárt megszámolom, várj egy percet!
Megvan: 0 ... :))
A legfrissebb hírek szerint azért már készül valamifajta HD-s csomag a tányéroson is, állítólag a közeljövőben ott is megjelenik majd néhány valódi HD csatorna, de azt már nem várom meg. Váltottam inviteles IPTV-re és UPC Directre (hétfőn szerelik).
Az áruházakban sajnos nagyon megtévesztik a vásárlókat ezzel a Hd minőséggel, mert ott többnyira HD mintavideók mennek, sosem valós TV-adás. Az ilyen HD mintevidókon persze minden olyan tiszta és éles, hogy kívánni sem lehet szebbet. Hazaviszed a tv-t, behangolod és jön a csalódás, hogy nem azt kapod, amit az üzletben láttál.
Ha a 65 adóból, amit foghatok, csak 9 HD, az gondolom nem valami jó arány. Az sem zavarna, ha nem Hd minőség, csak tiszta legyen, ne legyen pixeles, képhiba stb. És filmeket szeretnék nézni, amiket netről töltök le, azok sem mind Hd minőségűek... jórészt nem.
Sajnos az sem tükürtiszta, csak a hanyományos (CRT) tévé elnyeli a képminőség és felbontás gyengeségeit. Ugyanígy voltam én is a digi műholdas adásával, a hagyományos tévék közt kifejezetten jó minőségűnek számító 100 Hz-es 72 centis Samsung tv-n alig vettem észre hibáta szinte hibátlan(nak tűnt) volt a kép és az adás minősége. Ugyanazt a jelet, adást úgy másfél hónapja már egy 102 centis Full HD-s Samsung Led tv-n nézve már nem ez a véleményem... Magyarország a HD adások, csatornák elterjedsége, száma alapján 3. világ... Tudomásul kell venni egy ilyen tv alá minőség kell, különben a tudásának képességének töredékét sem használod ki. Ha csak analóg és SD tv adások vételére kivánod felhasználni, komolyan azt javasolom, egyelőre ne is költs ilyen tévére pénzt.
Sajnos vidéken lakom, szóval nem DIGI, RDS vagy ilyenek. Helyi kábelszolgáltató. Ellenben hagyományos TV-n nézve, sosem volt gond a minőséggel. Az összes fogható adó tükörtiszta. Ám szerintem a szomszédom analóg adást fog, vagy nem tudom, mert tényleg csapnivaló. Én inkább nem néznék semmit, ha úgy kellene nézzem.
ezeken az új lapos tévéken az analóg egy förtelem, mert az még a CRT tévéknez képződött.
most hirtelen nem tudom volt e szó arról ki a szolgáltatód, ha a digi akkor fogod a koax kábelt bedugod a tévébe, behangolod a csatornákat, hátradőlsz és örülsz a HD-s adásoknak :)
de még az SD is jobb az analógtól ha normális jelet küld a szolgáltatónak a csatorna (képarány)
50Hz-es tv két képkocka közé egy fekete kockát szúr
100Hz-es tv két kép kocka közé egy harmadikat szúr be.
amivel a gyártók meg a boltok hülyítik az embereket 100,200,400 meg 800Hz-el az a CMR (Clear Motion Rate)valós 100Hz-es tévénél nincs szükség rá szinte.
Jaj isten ments:) Csak közben fórumozok még valahol, és ott ajánlott valaki, hogy 100 Hz alatt semmiképp ne vegyek készüléket. Rákerestem mi is az igazság ezzel a "Hertz" históriával, és gondoltam megosztom itt a fórumon, hátha valakinek még szüksége lehet rá.
Pár perce átmentem egyik szomszédomhoz, akinek LCD tv-je van, annyit tudott megmondani, hogy LG márka , semmi alegység. Ám siralmas a tv-adások a minősége, pedig digitális adás van a szolgáltatónknál. Ő az antennakábelre fogta, de engem valahogy nem győzött meg. Nálunk hagyományos CRT tv-n (Panasonic, 12 éves modell), minden adó tükörtiszta. Esetleg nem állította át a tv-jét a digitális vételre? Ha megveszem a "méregdrága" led tv-t és még olyan minősége sem lesz, mint a hagyományos tv-nek, akkor minek a HD? Felhívtam a szolgáltatóm és azt válaszolta, hogy a digitális kábelhalózatunkon fogható 65 adóból csak 9 HD. Ahhoz, hogy HD-ben nézhessem valamelyik adót (ami persze HD-ben sugároz) elég egy ilyen DVB-C tunerrel ellátott tv vagy kell még valami tartozék is?
Egy eléggé tárgyilagos cikk, amit a képfrissítésről tudni érdemes.
100 Hz, 200 Hz, 400 Hz, 600 Hz – a gyártók egyre nagyobb értékeket tűntetnek fel az LCD- és plazmatévéken, azt azonban már nem mindig közlik, hogy az adott értékek pontosan mit jelentenek. Pedig, amint azt rövidesen látni fogjuk, képfrissítés és képfrissítés között igen nagy lehet a különbség.
Alapok
Az LCD-és plazmatévék állóképek sorozatát vetítik, s ezt az agyunk mozgóképként érzékeli. Az egy másodpercre jutó képek számát nevezzük képfrissítési frekvenciának – ez eddig tiszta sor. Az viszont már nem, hogy az egy másodpercre jutó képkockák számát miből számítjuk. Ez lehet a bemeneti jel képfrissítési frekvenciája, lehet az a képfrissítés, amit az elektronika számol, lehet az a képfrissítés, amit a panel használ és lehet az a képfrissítés, amit a szemünk lát. Főleg most, hogy a 3D tévék is piacra kerültek, könnyen előfordulhat, hogy mind a négy érték különbözik!
Bemenet, kimenet
A bemeneti képfrissítés értelemszerűen azt a képfrissítést jelenti, amivel a képanyag a forrástól eljut a tévéig. Mindegy, hogy a tévé saját, beépített tunerjét használjuk, vagy a megjelenítőt set-top-boxra, Blu-ray lejátszóra, DVD-lejátszóra, PC-re, játékkonzolra, videokamerára stb. kötjük, legalább egy képfrissítési frekvenciát biztosan találunk, amit a tévé tud értelmezni. Az analóg PAL tévéadás például 50 Hz-es jelet tartalmaz (625 sor, 50i), a DVD-re 720×576 pixeles felbontással és 25p vagy 50i képfrissítéssel kerülnek fel a filmek), a videomebenetek használatával pedig 24, 25, 30, 48, 50, 59 vagy 60 Hz-es képfrissítést választhatunk – tévétől függően. A bemeneti képfrissítésnél igazából egy dologra érdemes figyelni, mégpedig a 24p-re. 24 fps-es (24Hz-es) képfrissítés jellemzi a Blu-ray lemezen lévő filmeket, amit csak akkor tudunk kadenciahelyesen (az eredeti sebességgel és képfrissítési ritmussal egyező módon) megjeleníteni, ha a tévénk támogatja a 24p-t. Működéséről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk. Ami még fontos: 60 Hz-es képfrissítésnél nagyobb értéket a lapostévék többnyire nem képesek értelmezni, még akkor sem, ha a specifikációjukban szerepel 100 Hz-es vagy nagyobb érték - ez ugyanis másra utal. A készülékek azért nem támogatják a magasabb képfrissítési gyakoriságot, mert a gyártók a HDMI szabványok alapján alakítják ki a tévék elektronikáját, és a szabványnak még a legfrissebb, HDMI 1.4a verziója sem írja ezt elő.
Habár logikailag most az következne, hogy megnézzük, mit csinál az elektronika a képpel, könnyebb megérteni a tévék működését, és a különböző képfrissítési gyakoriságok közötti kapcsolatot, ha előbb megnézzük, mit jelent a panel képfrissítési gyakorisága; ez az érték azt adja meg, hogy a tévé képe másodpercenként legfeljebb hányszor frissülhet. Legalábbis többnyire. A 100 Hz-es LCD-tévé másodpercenként akár 100, a 200/400 Hz-es LCD-tévék akár 200/400, a 400/600 Hz-es plazmatévék pedig 400/600 alkalommal képesek frissíteni a kijelző tartalmát, ez azonban NEM azt jelenti, hogy minden alkalommal más információtartalom is jelenik meg! Ha a kép másodpercenként 100 vagy kevesebb alkalommal frissül, akkor a tévén az elektronika által kiszámolt képkockák folyamatosan, egymás után jelennek meg, a 200 Hz-es LCD-tévék esetében viszont már lehet, hogy trükközés van a dologban. Egyes készülékek az elektronika által kiszámolt képkocka közé fekete képkockát is beillesztenek (LED-es háttérvilágítás esetén a gyakorlati megvalósítás részképekkel történik). A 400 Hz-es LCD-k esetében teljesen biztos, hogy 200 képkocka és 200 fekete kép jelenik meg gyors egymásutánban. A magasabb képfrissítési frekvencia előnye az, hogy egyetlen képkockát rövidebb ideig látunk, így az agyunk élesebbnek, tisztábbnak érzékeli a mozgóképet.
Ami a plazmatévéket illeti, a panel képfrissítése jellemzően 400 vagy 600 Hz – de a valós tartalomváltozás ennél jóval kevesebb. A plazmák működési elve teljesen különbözik az LCD-k működésétől; az egyes képpontok feszültség hatására saját fényt állítanak elő – azonban ez a fény csak nagyon rövid ideig látható, ezért a képpontokat újra meg újra fel kell villantani. (Ennek a tulajdonságnak köszönhető egyébként a plazmák enyhe vibrálása.) A plazmatévék típustól és beállítástól függően minden egyes képkockát 4-12 alkalommal is frissíthetnek, tartalmi változtatás nélkül. Egy 600 Hz-es plazmatévé a 60 Hz-es jelet például úgy jeleníti meg, hogy minden egyes képkockát tízszer „villant” fel. Ennek az eljárásnak a neve sub-field drive. A plazmatévék esetében a magasabb képfrissítési frekvencia stabilabb fényerőt biztosít, valamint (kis mértékben) a mozgókép-felbontást is javítja.
Képfeldolgozás
Fentiek alapján már tudjuk, hogy a bemeneti képsebesség és a panel képfrissítési frekvenciája nem biztos, hogy egyezik. Az elektronika feladata adott: a beérkező jelet úgy kell átalakítania, hogy az eredmény passzoljon a panel képfrissítési gyakoriságához. A váltottsoros képből egyrészt progresszív képet kell készíteni, másrészt adott esetben képkockákat ismételni kell, vagy a meglévők közé újakat kell kiszámolni. Ez utóbbiról Így működik az LCD-tévék 100 Hz-es képfrissítése című cikkünkben részletesen írtunk, így a technológiai megoldások részletezésétől most eltekintünk.
Néhány példa arra, hogyan alakítja át az elektronika a képet:
Analóg tévéadás (50i) -> 100 Hz: váltottsoros képből progresszív kép kiszámolása, minden meglévő képkocka közé újabbak kiszámolása.
Analóg tévéadás (50i) -> 200 Hz: váltottsoros képből progresszív kép kiszámolása, minden meglévő képkocka közé újabbak kiszámolása, vagy 100 Hz-es kép előállítása és fekete képkockák beillesztése.
Analóg tévéadás (50i) -> 600 Hz (plazma): váltottsoros képből 100 Hz-es kép számolása, plusz az elektronika a képváltások között hatszor frissíti a panelt (változatlan tartalommal).
Blu-ray film (24p) -> 60 Hz: minden első képkocka ismétlése háromszor, minden második képkocka ismétlése kétszer. Ez a 3:2 pulldown eljárás, az eredmény nem tökéletesen folyamatos kép. Ha a tévé nem kezeli a 24p jelet, akkor nem tud képet megjeleníteni. Az egyetlen megoldás az, ha a 3:2 pulldown-t a Blu-ray lejátszóra bízzuk, így a tévé 50 vagy 60 Hz-es jelet kap, amit már tud kezelni.
PC/játékkonzol (60 Hz) -> 60 Hz: nincs teendő.
PC/játékkonzol (60 Hz) -> 600 Hz (plazma): nincs teendő, de az elektronika képváltások között tízszer frissíti a panelt (változatlan tartalommal).
Blu-ray film (24p) -> 72 Hz: minden képkocka ismétlése három alkalommal.
Blu-ray film (24p) -> 96/120 Hz: minden képkocka ismétlése négy vagy öt alkalommal, vagy a meglévő képkockák közé három vagy négy újabb kiszámolása.
A listából látható, hogy a forrásanyag, az elektronika által kiszámolt kép és az, ahogyan a panel tartalma frissül, akár teljesen különböző is lehet – sőt, az a gyakoribb eset, hogy legalább az első kettő eltér egymástól.
A 3D is bekavar
Az aktív szemüveggel működő 3D rendszerek esetében egy negyedik tényező is szerepet játszik; eze rendszerek működési elve ugyanis azon alapszik, hogy a tévé a bal és jobb szem számára készített képet felváltva jeleníti meg, a szemüveg pedig (fordított sorrendben) felváltva eltakarja a megfelelő szemünket. Ez azt jelenti természetesen, hogy egy-egy szemünkkel csak a képkockák felét látjuk, így az effektív képfrissítési gyakoriság a felére csökken; egy 200 Hz-es 3D LCD-tévé esetében egy-egy szemre 100 képkocka jut másodpercenként.
Összefoglalás
A tévék specifikációja több, a képfrissítési gyakoriságra vonatkozó adatot is tartalmazhat. Ezek mindegyike fontos információt tartalmaz, ezért jó, ha tisztában vagyunk a jelentésükkel. Azonban értelmezésük csak kiindulási pontot adhat, ezen infók alapján, személyes próba nélkül nem lehet megmondani, hogy adott tévé esetében egy-egy megoldás javítja-e, és ha igen, akkor mennyivel a képminőséget.
Kedves utolsó! Ha már te vagy itt a mester:) Kérhetnék egy konkrét tanácsot? Íme a két készülék, ami között őrlődöm. http://www.arukereso.hu/crt-lcd-plazma-tv-c3164/samsung/ue32.. http://www.arukereso.hu/crt-lcd-plazma-tv-c3164/samsung/ue32.. Pár különbség az áron kívül: az első képfrissítési frekvenciája 50, az utóbbi 100 Hz. Az első látószöge 170 fok, a második pedig 178. A második persze smart tv. Nekem mondjuk ezek az alkalmazások nem lennének annyira fontosak, mint inkább a képminőség. Mennyire számít a képfrissítési frekvencia? A százas az a jobb, azt tudom.
Alapvetően a tévé nem netezésre való, nicko olvtárs a téma szakértője, ő majd ha ráér nálam biztosan pontosabban fekvázolja ezt,
:))
nincs mit hozzáfűznöm teljesen jól írtál mindent :) minden csoda 3 napig tart és utána általában mindenki hamar rájön netezni továbbra is PC vagy laptop vagy más eszközön fog mint eddig tette.
A smart része az valóban jó dolog meg a DLNA! Serviio telepítése után HD-s streameket lehet nézni a tv-n.
a D szériában van a 2000-es évek netezési színvonala sebességben a gyenge proci miatt. celeron proci, betárcsázós net :)
az már annyit változott az E szériákban, hogy 6500-tól két magos procit raktak bele. viszont a tv beépített wifi része az maradt 54mbit. kiváncsi vagyok az idei F szériákba hajlandóak lesznek már jobb wifit berakni, mert mezei olcsó androidos telókba is jobb van már berakva.
A böngészőt és a skype-ot alapesetben a távirányitóval vezérled (egy a képernyőn megjelenő billentyűzetből a távirányítóval lépkedve választod ki a betűket - elég macerás megoldás), a drágább típusokon van már beépített kamera (mikrofonnal), az általad kiválasztott típuson biztos nincs, ehhez ezt is (ahogy például a direct wifi vezérlőt is) pluszban meg kell venni.
Természetesen a tv többfajta külső egér és billentyűzet típust is felismer, és azokkal lényegesen könnyebb a netezés, böngészés, skypeolás. Nekem például az asztali gépem mezei vezetékes usb-s Genius egerét is simán felismerte, és azzal is már jóval gördülékenyebb a betűk kiválasztása és az "egerészés" a tévén. De például a legtöbb Samsung (mindegy hogy Badás vagy Androidos) okos telefon mobil qwerty billentyűzete is alkalmas a tv vezérlésére és a tévé böngészőjében a gépelésre.
Alapvetően a tévé nem netezésre való, nicko olvtárs a téma szakértője, ő majd ha ráér nálam biztosan pontosabban fekvázolja ezt, de ezek, főleg az olcsóbb és alacsonyabb sorozatszámú szériás tévék (az 5xxx-esek ilyenek) elég karcsú processzorral(nem akarok hülyeséget mondani de az alacsonyabb kategóriákban talán még a már elavultnak számító celeron procik vannak) vannak ellátva, és hiába szupergyors a neted, emiatt a tévén a netezés is nehézkesebb lassabb. Persze így sem tragikus, de ma már egy közepes okos telefonnal jobb és gyorsabb netezni, mint ezzel...
Mégis azt mondom, van egy jónéhány alkalmazás a Samsungokhoz ami miatt megéri a Smart. ízlések és pofonok, de például a Fuso tv, a Vimeo, a Youtube, vagy a TuneIn rádiós alkalmazás, de például a DigiSportnak is kiváló letölthető Samsung Smart tv alkalmazása van, és az All Share is nagyon hasznos. Szóval én nem bántam meg hogy ilyet vettem (Samsung UE40 ES 6540).
Köszönöm a választ. Még csak annyit...Szóval például skype-ot vagy a böngészőt hogyan lehet használni az ilyen tv_? Vagyis mit lehet csinálni skype-on, amihez nem kell billentyűzet vagy mikrofon? Esetleg van beépített mikrofon a tv-ben? Vagy ott van a böngésző, hogyan írom be, mire akarok rákeresni? A távirányító gombjaival? Csak azért kérdezem mindezeket, hogy megéri-e smart tv-t venni.
Olyan nincs hogy smart tv előfizetés. Ha a televíziód alkalmas a smart funkciókra, akkor az a netre kapcsolódva alkalmas a szolgáltatásra. Igen kell hozzá külön net, ezt vagy wifin keresztül kap(hatja) a tv, vagy kábelen.
Az alkalmazott technológiák mellett fel van sorolva, miket tud: pl. skype, böngésző, youtube stb. Ezeket a beépített alkalmazásokat csak smart tv előfizetéssel lehet használni? Ha például fel akarok menni tv-n keresztül a youtube-ra, a tv csatlakoztatva kell hogy legyen az internethez vagy a kábel tv vezetékén csatlakozik a netre?
Próbálta valaki usb-s vezeték nélküli billentyüzettel és egérel vezérelni a tv-t. Nekem 6100esem van és az usb -s eszközöket egyből felismeri. Valakinek van ilyen tapasztalata_?
