Szombaton végre megismertük a muzslai starthelyet.Már régóta tervezgettem, most jött össze;3-an, Latival és Norbival indultunk.Stevár útbaigazított,GPS cím: Pásztó-Muzslai dűlő, Vadvirág utca, ennek a végében kell hagyni a kocsit, és még egy jó tanács: kötelető kegészítő a bozótvágó. Nem túl biztató útravaló, de bevállaltuk, mivel Nyikom megszűnt, és jónak ígérkezett az idő, és a hely is csábító.
A 25ös úton egy buszmegállóban megpillantottunk 3 siklóernyős zsákot, nagy fékezés, és egy hirtelen ötlet: 1 ember felveszek, de csak olyan jöjjön, aki tutira ismeri a feljutást, hátha így elkerüljük a macséta alkalmazását.
A legmagabiztosabb jelentkezőt,Gazsót felvettük, de hamar elbizonytalanodtunk, hogy a legalkalmasabbat sikerült-e kifognunk a jelentkezők közül, ez kritika a kiválasztási folyamatunk megbízhatóságára. Erre vonatkozólag még némi csiszolásra van szükségünk.
Már úgy kezdődött, hogy rossz utcába érkeztünk. Innen még csak visszafordultunk, és megtaláltuk a jó címet a parkoláshoz,Vadvirág utca.Mögé parkoltunk a Fizikusnak. Ez eddig O.K. De a Fizikusék eltűntek a szemünk elől. Sebaj, ott van nekünk a Gazsó. Azt ígérte, mindent tud. Aztán hamar kiderült, kb. annyira ismeri a feljutást, mint mi hárman együtt: semennyire. Ismételt megerősítést nyert, hogy a kiválasztási módszerünk komoly fejlesztést igényel.
Gazsó keresgélte az erdő szélén a felvezető ösvényt, de sehogy nem találta. Eszembe jutott Stevár intelme a macsétára vonatkozólag...
Aztán a végén én találtam meg. Gazsó helybenhagyta: tényleg ez az, most már emlékszik...
Az ösvény belevezet kb. 200m után egy erdei útba, azon végig, majd a starhely alatt a forrás magaságában át kell menni balra egy erdei kiszáradt patakmederen, és onnantól a hely olyan,mintha kb. a csolnoki starthelyre ha szemből mennénk fel a leszálló felől, annak a nehézsági foka szerinti mászás volt, de azért kibírható. Tényleg kb. 200m szintkülömbség lehet az egész, nem vészes, a Nyikom nagyleszállójából való felgyalogláshoz képest kb2/3 nehézségi fok lehet.
A levegőben már voltak nagyon magasan, el is mentek távra. 5-en lehettünk a starthelyen, nem nagy sikerrel startoltunk, gyenge alapszél, balos, időnként erős termik befúvásokkal. Az első startom lerohadás, a többiekkel. Gazsó viszont nagyon ügyesen addig küzdött elég alacsonyan, míg sikerült kiemelkednie,és végül Poroszlónál landolt,nagy gratula neki.
Visszagyalogoltam. Újra start, és lehet, hogy a nagy szerencsém, vagy a hatalmas tudásom, de sikerült egy befúvást épp jókor meglovagolnom, fellejtőzni a gerincig, és ott már nem lehetett lerohadni, az ismerős Nyikomi gerincrepülés élménye volt.
Helyben repülést terveztem kb. 1 órát. Ez meg is volt, hosszan végig a gerincen, végül 1200m-ig kiemelt. Előrejöttem leszállási szándékkal de olyan erősen tartott, hogy küzdenem kellett a lejövetellel, fülcsukás-majd ismét visszaemelt, és ennek ismételgetése.
A fő cél, hogy meismerjük a helyet, a feljutást-lehetőleg macséta alkalmazása nélkül-ez jól sikerült.Találkoztunk egy helyi erdőtulajdonossal is kint a starthelyen, úgy láttuk, teljesen barátságos itt a siklóernyősök elfogadottsága, ezt jó lenne nem elrontani, és a Nyikomtól 2 lefutó gerincre lévő starhely, légvonalban kb. 1 km. max., jó lehetőség akár hétközben is ha jó a széljárás egy magasságkorlát nélküli magas startra, ahova a feljutás is egész egyszerűnek tűnik.Visszaemlékezve a nyikomi nagyleszálló megközelítését, akol egy valóságos zsonglőrmutatvány volt személyautóval feljutni,(A két keréknyom közt egy vizesárok volt.) itt zongorázni lehetne a külömbséget. A leszálló is egész jó, a parkolóhoz képest 5 percre va, de azért szükséges hozzó némi ügyesség, elég keskeny, de hosszú, lekaszált mező, lejtős, figyelni kell erre a leszállásnál.Ettől távolabb viszont sok leszálló lehetőség van.
Tegnap nagyon nagy Csolnok volt.Este 7-kor startoltam, mert nem tartozom(már) a bátrak közé. A bátrak már jóval előtte is repültek. DNY-ias szél, mondanom sem kell, a Mókuskegy milyen ilyenkor:repülés Csolnokon ÉNY-ba'= felkészülés az Alpokba'.(ezt a szállóigét tegnap hallottam a Norbitól...)
Mikor kb. 5 körül a falu előtti dombra rákanyarodtam, 2 ernyőt láttam odaszögezve a sztratoszférára, egyhelyben állva. Ugyanaz a Getén, egy ernyővel.
Este 7-ig folyamatosan érkeztek, kb. az Ibizai strandon lehet olyan helyzet, mint itt a starthelyen, az ülőhelyekért ment a tülekedés, annyian voltak.
7 előtt indult a tömeg, egyszerre vagy 15-en a levegőben. Azért el lehetett férni. Ennek a sportnak az extrám jellegét az a kb. 3 kezdő pilóta szolgáltatta csupán akik vélhetően hiányoztak az iskolából, mikor a jobbkéz szabály került oktatásra. De az is lehet, olyan iskolában jártak, ahol ez nem szerepel a tematikában.
Lehet, hogy fel kéne venni ezt is?
Nade megúsztuk. Mindenki. Amúgy nagyon jó volt. Ezt a jobbkéz szabályt elképzelhető, hogy kár felemlegetni, mert ez a réteg mindig újratermelődik. Úgy kb. nyár elején. Amikor a friss diplomás siklóernyősök először szabadon kirepülnek az iskolapadból...Na dehát ettől izgalmas ez a sport. A kezdőktől. Nem a durva időtől.Ha az ember fogja az ernyőt, a durva időt is le lehet kezelni. Nade a vakon repülő kezdő pilótát! Az nem semmi...
Múlt héten Griff túra, Tenerife. Felfedeztünk egy kellemes "télből a majdnem nyárba" repülőhelyet. 18-an jöttünk össze, sok kísérő is részt vett a túrán, ami nemcsak repülésről, de hajókirándulásról, városnézésről, sőt komoly hegyitúráról is szólt, de ez utóbbi csak az igen bevállalós-felkészülteknek, a Teidére.
A hat ottani napból minden nap repülhető volt. Starthely 750-1100m körüli, de rápróbáltunk a Teide vulkán alatti 1200m-esre is, de csak Heki vállalta, látván, hogy nem igazán élvezi az erős szeles dobálós időt, mi-a többiek inkább elálltunk a bevállalásától és inkább városnézés-Loro park. Igen, Heki: ővele is összefutottunk, ő most ott sínylődik több hete-vagy hónapja is már, a tél elől helyezte át a tartózkodását ide. Nem kis meglepetés volt leszállni a strandon, majd kicsatolás közben összenéztem egy akkor leszállt tandempilótával-rámköszönt, hogy szia Gyula. Mikor levette a sisakját-szemüvegét, akkor látom ez nem más, mint a Heki.
A hely fantasztikus, tavaszi-termikes, bármennyit fent lehetett maradni, utána zömmel a nem is olyan közel lévő tengerparti strandon landoltunk, majd fürdés-sörözés. A tenger-helyesebben:óceán- 21 C-os, a levegő 20-24 körüli. Az éttermi árak kellemesen normálisak, éjszaka nyitott ablaknál aludtunk-ebben csak annyi zavaró volt, hogy a szállás egy bár felett-és brit túristák karaoke óbégatását(éneklésnek kevésbé nevezném) időnként éjjel 1 óráig el kellett viselni.
Viszont nem semmi távolságra van, a fél világot majdhogy körbe nem utaztuk: Londonból 4 óra repülőút.Mivel meglehetősen délre esik, a nappal 11 óra hosszú ilyenkor januárban, este 7-kor sötétedett. Rengeteg fotó, videó készült, ez az a hely, amit jövőre megint fel kell venni a listára.Jó csapat, jó szervezés tette még kellemesebbé a túrát.
Ma atom Óbuda volt. Még az eleje tájékén startoltam, északias, de nagyon jó idő volt. Volt, hogy 2,5-ös termiket tekergettünk. A légtérhatárról küzdelem volt lekerülni. Most így év végére méltó befejezése volt az évnek 1 óra reppenéssel, különben is valamiért egyre ritkábban van Óbuda.
Tegnap délután talán egyedül az összes lehetőség közül csak Gyöngyös-Sárhegy volt a jó cím!5-en verődtünk össze, azért a szél elég élénk volt, de ilyen a Sárhegy: ha nem élénk, nem tart, ha meg élénk, nehéz a start, de a levegőben ez már nem érződik.
Lehet, hogy kitudódott, hogy ma én a Kevélyre megyek.Nem baj, pedig igyekeztem titokban tartani.A széltérkép alapján is, meg a windguru szerint is a Kevély nem lesz ma valami nagy durranás. Az Igazinak Eged nézett ki, de az M3-on várható dugók miatt ezt nem vállaltam be. Maradt a Kevély, akár egy lecsúszás. A Megyeri hídon inkább délies szél látszott, és míg odaértem, kifejezetten gyenge még az is. A hegy alatt a parkolóból már látszottak startok de lecsúszások mind. Semmi illúzióm nem volt, hegymászás, sport, lecsúszás. Még az erdőben a fák levelei sem igen mozogtak. Mire felértem, a starthely szalagjai egész jól álltak, talán még egy picike hiányzott az erősségből -ez eléggé meglepett.
Még volt pár startra kész pilóta, egy tandem elstartolt, és ki is emelte. A következő kettő is mind fennmaradt.
Erre mondom,"lehet, hogy kitudódott, hogy ma én a Kevélyre megyek". Mire felértem és bekészültem, egész jól beerősödött. Ezt tuti, hogy valaki megbeszélte a hátam mögött, ugyanis addig gyenge volt...
3-an voltunk a levegőben, egész jól festettünk egymásnak, majd közben még érkeztek mások is.Nívó pusz10-40m-en voltunk.
Kellemes 1 órás repülés, mikor leszálltam, még mindig tartott.
Gondoltam ma, hogy csúszok egyet, Hajdúböszörményi fürdőbe jöttem egy kis ejtőzésre, de ha már itt vagyok, felhívtam a helyi csörlősöket. Szívesen láttak, egy csörlésre gondoltam, végül is nem ez volt mára a fő terv.
Még épp hogy indult az idő, 12 előtt felhúztak-ami az óra átállítás miatt 11előttinek számít. A második voltam, az előttem startoló jó festéknek bizonyult, szépen elkapta a termikeket. A földeken dolgozó traktorok közelében szakadtak fel a termikek, így célszerű volt ennek megfelelően helyezkedni. 400m-en oldottam ki, sajnos egyből egy leáramlásba kerültem, az akkor éppen távol levő szántó traktort vettem célba, addigra már jól megsűllyedtem, de a termik tényleg ott volt, ahol a traktor szántott. 1 és 2,9m/s-os közti termikeket tekergettünk ketten, mivel volt élénk alapszél is, kezdtem eléggé eltávolodni a leparkolt autómtól, és abba kellett hagynom a termikek követését. Visszafordultam, ha nem is teljesen a közelében, de nem túl messze a kocsimtól le is szálltam és egy kellemes fél órás termikelés 750m magasság jutott, így teljessé vált ez a nap.
Az utóbbi időben már nagyon hiányzott egy kis gyalogos reppentyűzés, hát kicsattogtunk az Egedre. DNY-i szél, aminek se az iránya, se az ereje nem volt állandó. Gyenge napsütés, így a gyöngyöző termikbubikban sem igazán lehetett bízni. De az akarat megvolt, és mire felértünk, addigra egy Aircross U cross-t lovagló ernyős megmutatta, hogy azért fent lehet maradni. Kiváló festék volt, de azért az a fránya szél végül őt se tartotta túl sokáig. Időnként úgy leállt, hogy csak lefelé lehetett menni, mert nem tartott semmit. Mi azért terítettünk Csabival. Először Csabi startolt, majd kisvártatva én is. Szűk, gyenge emelésekkel kezdtük, amik erősödtek. A szélirány nagyon változó volt. egyszer déli irányba, máskor Ny-i irányba kellett helyezkedni. Nem volt egyszerű, de most már nekem is van gyors ernyőm, így tudtam cikázni ide-oda, mikor arra volt szükség. Aztán nekem is leállt a szél és jött az a fránya lerohadás. A vicc az volt, hogy mire a leszálló fölé értem, addigra visszaerősödött, és emelgetett is. De annyira dobálós, turbulens lett, hogy inkább lassan lefelé fordulózgatva, nyolcasozva koptattam a magasságom. Eredmény; szűk háromnegyed óra, plusz 200 m magasságnyerés, +-2-es varió, meg egy újabb Eged firka. (videoanyag is készült. Remélem használható lesz egy hangulatos youtube-kisfilmhez)
van olyan is, hogy célraszálló verseny.A távrepüléseken szocializálódottak hajlamosak ezt leértékelni, de akik már vettek ilyenen részt, tudják, hogy ez is egy FAI versenyszám, és nem is olyan könnyű helytállni.Én tanú vagyok rá, ebben Győző nagyon profi.
Egy kis adalék a cikkhez: 2 siklóernyős Szalma Gábor is van, a másik, az "öregebb", kétgyerekes családapa, nálam volt kezdő még '99-ben, azzal a tervvel, hogy ha levizsgázik alap- és középfokon, majd tandempilóta vizsgát is tesz, a barátnője kezét tandemutasként megröptetve szeretné megkérni, repülés közbeni gyűrű átadással! Szakági főnökünk, Guriga segített neki, hogy az elképzelése megvalósulhasson. Szalma Gabink később PPG-pilóta lett, aztán teltek az évek, rég hallottam róla, de úgy hírlik, hogy továbbra is repül.
Kovács Zsolt kedden átélte a függővitorlázók legrosszabb rémálmát: mint tollpihét a porszívó, úgy szívta fel egy épülő zivatarfelhő Tiszafüred fölött. Óriási szerencséjének és lélekjelenlétének is köszönheti, hogy túlélte az elképesztő kalandot. Tovább »
Ma a gyenge szeles előrejelzés miatt kevesen vehették elő az ernyőt.Kora délután vacilláltunk, hogy mi lehet a jó cím. Sárhegy, Gáborék, nem valami biztatót mondtak. Csolnokról szintén. Mi ketten Norbival felmásztunk a Kevélyre. Norbi lecsúszott. Én később érkeztem egy fél órával, tök egyedül voltam, máskor ilyenkor pénteken a hátszélben is vannak fenn a starthelyen. Nem is értem, hova lettek a siklóernyősök. Aztán egy 20 p. várakozás után éreztem, hogy valami lengedezik. Valami sas félét is láttam körözni, az is jó jel. Elstartoltam, egyből ki is emelt, és 1 ó kellemes lejtőzés. És senki rajtam kívül, ilyenkor, szép napsütésben, péntek délután. Nem is értem.Télen, fagyban-hóban péntek d.u. többen szoktunk lenni.
A szombati kellemes siklóernyős fedémesi célraszálló után vasárnap Gyöngyös-sárhegy. 1000-en voltak, igazi atom idő volt, jót repültünk termikes és alapszeles lejtőzéssel is.
Fedémesen kellemes társaság, nagyon jól éreztük magunkat, jó szervezés, köszönet a szervezőknek, Laci bácsinak.
Nem volt egy könnyű verseny, az ÉK-i leszállóban sok rutinos pilóta igencsak mellélőtt a célkörnek. Én az elegáns 13.heyezéssel távoztam, hoztam az eddigi formámat.
A múlt héten jókor jó helyen voltunk.Csülök túra: Norma, Olaszország, Rómától délre kb 50km, múlt szombat hajnali indulás, vissza érkezés tegnap,késő este. Az első nap vasárnap viharos szél, de a 2. naptól hétfőtől minden nap szép idő, és jól repülhető.
A starthely kb 400m TSZ., a leszálló kb, 30m TSZ. Az egész egy Római kori romváros, eredeti Rómi úton gyalogoltunk a starthely felé.Az is eszembe jutott, hogy vajon a Bartók Béla út hogy fog kinézni 1600 év múlva... Biztos, nem így, mint ez a kövezet.Köröskörül ásatási helyszín, minha Aquinqumban járnánk, csak azzal a külömbséggel, ha itt siklóernyőzési céllal a zsákkal mászkálnánk csoportosan a romok közt, a biztonsági őrök rövid idő után rajtunk ütöttek volna, és most épp a szabadulásunk ügyében járhatnánk el, esélytelenül.A kutya nem foglalkozott velünk,a helyiek, meg a más idegenek is a legnagyobb természetességgel terítettek, repültek, visszaszálltak. Ja, és azért voltak korlátozások papíron,magasságkorlát a starthelyfölött max 300m, de a helyiek, csak legyintettek rá, többen 1700m-en tekerésztek az első nap, amikor ennyire adta.A starthely előterét veszik valamennyire komolyan, mivel katonai reptér van arrafelé, de ezt is meglehetősen olaszos-mediterrán szabadossággal értelmezik.
A leszálló körül hatalmas kiwi ültetvények, még gyümölcs is volt rajtuk, pedig állítlag november után már le van szüretelve.
Az idő lent 10-15 fok körül, de a starthely szintje azért huzatos-hűvös,-na nem olyan, mint (állítólag) itthon volt. A természet március közepét idézi.
Amit nagyon komolyan kell venni, az a leszálló tiszteletben tartása. A földek szépen művelt magántulajdonok, és biztos , nagyon komolyan szóvá tették volna ennek nem komolyan vételét.
Azért a jó érzék-szerencse faktor is kellett ehhez, egy másik magyar csoport nem volt ilyen szerencsés, 1 jó napjuk volt állítólag. A helyiek szerint Európa középső részének egyik legjobban repülhető-időjárás biztos starthelye ez ebben az időszakban-tapasztaltuk is.
Hatalmas starthely, nagy lapos hegytető a vissza szállásra, az antik Norma melletti jelenlegi ódon városkát is a hegy tetején szépen meg lehetett lejtőzni.Hát, így ennyi erről a kellemes túráról-és ha ügyesebb lettem volna, még egy képet is feltettem volna, de hát valahogy csak nem akart a kép a szöveg alá menni-de talán így is ok.
A hely poziciója az lehet, amit jeleztél, ugyan nálam nem volt GPS.Ketten voltunk Stewar-al, ő is szokott ide írni, ő úgy emlékszem, készített fotókat, és lehet, hogy ő tudna többet mondani neked.A facebookon is megtalálod , Varga István. De erről a starthelyről Horák Gyula tud nagyon sokat, én is vele tartottam a kapcsolatot az első alkalommal,keresheted őt is bővebb infóért.
