azt azért jó lenne tudni, miért épp 12 évvel Sanyi halála után indul... valahogy hiányzik az indoklás. Szeleukosz Nikator.. na ja, de melyik jeles időpont az amitől az ő kapcsán számítani kellene és miért pont az... relytély
HAHN ISTVÁN NAPTÁRI RENDSZEREK ÉS IDŐSZÁMÍTÁS Budapest : Neumann Kht., 2004
A Szeleukida-éra és utánzatai
Az olimpiai éra megléte és a Nabú-nászir nevét viselő elméleti értékű éra biztatást jelentett egy hasonló felépítésű, de gyakorlatilag jobban használható éra kidolgozására. Ez I. Szeleukosz Nikatór, a Nagy Sándor birodalmának ázsiai területein létrejött Szeleukida-birodalom megalapítójának nevéhez fűződik. Kezdőnapja a Nagy Sándor halálát követő 12. év (i. e. 312-311) újév napja, amely Szíriában a 312. év őszére (Tasrítu hó l.), illetve Babilóniában a 311. év tavaszára (Niszannu 1.) esik. Az i. e. II. század közepétől fogva, amikor Mezopotámia elveszett a birodalom számára, egységesen a szíriai, őszi évkezdetet vették figyelembe. A kezdőévet a birodalomalapító király valamelyik (ma már pontosan meg sem határozható) katonai sikerétől számolták, és az egyes (luniszoláris) éveket a kezdőévtől fogva sorszámokkal jelölték. Ez az évszámítási módszer egyszerűségénél fogva az egész Közel-Keleten hamar elterjedt, az uralkodók e keltezés szerint adták ki hivatalos irataikat; ezért ennek az érának a neve: „az okmányok érája”. Használata messze túlélte a Szeleukida-dinasztia uralmát, és a mohamedán időszámítás is csak nehezen szorította ki. A zsidók is átvették használatát (bár a Szeleukida-uralom ellenségei voltak), és csak a saját világérájuk váltotta fel a VIII. században ezt a pogány eredetű, ám fölöttébb gyakorlatias és racionális számítási módot.
„A történeti kutatásnak alig van ága, melyet oly mostohán és rendszertelenül művelnének, mint a történeti kronológia…
Hogy mily nagy elővigyázatra van szükség (a nap és holdfogyatkozások azonosításában), bizonyítja a következő példa:
Chwolson ’Syrische Grabinschriften aus Semirjetschie” címen közzétett értekezésében egy sírfeliratot magyaráz, mely szerint így hangzik:
Das Jahr 1627 [seleucid] (1316) das ist das Jahr der Eclipses, türkisch Luu (Drache)… „
Chwolson szerint a szeleukida datálás szerinti évben 1316 április 22-én valóban volt is napfogyatkozás, az adott környéken.
Ezt vonta kétségbe Mahler, mert szerinte a földrajzi hosszúság 65-80 foka és földrajzi szélesség 40-50 foka mentén egyáltalán nem volt észlelhető a napfogyatkozás.
Mahler nem ismerhette a Seleucid code-ot így még véletlenül sem kereste az igazi napfogyatkozást, 196 évvel korábban 1120 október 2-án…
A pápa szerint a hibát a 6. században élt ókeresztény író és szerzetes, Dionysius Exiguus vétette, amikor meghatározta Jézus születésének dátumát, és ehhez igazította a kalendáriumot. XVI. Benedek Jesus of Nazareth: The Infancy Narratives című könyvében azt írja, hogy Jézus évekkel korábban jött világra, és az állítása egybecseng több történészével, akik úgy vélik, hogy valamikor i.e. 7-2. között születhetett.
A pápa könyve nemcsak Jézus születésének dátumát vitatja, írja a Telegraph című brit napilap.
Azt is állítja, hogy a közhiedelemmel ellentétben Jézus születésekor nem volt jelen ökör, szamár vagy bármilyen más állat. Ugyanakkor elveti annak lehetőségét, hogy Jézus Betlehem helyett Názáretben született.
Északon pedig a Szir-darjáig tolta ki a birodalom határait: Kr. e. 329-ben alapította a Legtávolabbi Alexandriát (Alexandria Eszkhátét), kb. háromszáz kilométerrel északra az Óxosz menti Alexandriától.
