Először is gratulálok fiataljainknak a csodálatos eredményekhez !
http://szingapur2010.hu/
Továbbá a topik témájához álljon itt ez a vélemény:
"„Ajóbolgárúr” esete a bocskaival és az atillával
Csak legyinthetnénk a klubrádiós-betelefonálós Bolgár György legújabb agymenésén, amikor a Szingapúrba készülő ifjúsági olimpiai válogatott formaruháján ironizál. De kinek van kedve nevetni, amikor a nemzetidegen baloldal megint a hagyományos öltözetnek ront neki?
Nem hinnénk, hogy Bolgár György nem a Fidesz beépített embere lenne, hiszen pályáját figyelve mindig akkor szólal meg karcosan, sértőn és bántóan, amikor a Fidesznek egy kis nemzeti levegőre van szüksége.
Éppen ezért javasoljuk, a legközelebbi Kossuth-díj értékelésénél a bizottság tegyen indítványt az amúgy is lejáratódott Kossuth-díjnak Bolgár Gyuri bácsi részére történő átadására - ám most pénz nélkül, hiszen a sanghaji expóval összefüggésben azt már többszörösen és kamatos kamattal, halmozottan átvette. Eladhatatlan, raktáron felfekvő, olvashatatlan könyvének állami felvásárlásával és a látogatók részére ajándékként történt átadásával.
A Népszava pénteki számában írt jegyzetében „ajóbolgárúr” legnagyobb baja az, hogy a szingapúri ifjúsági olimpiára készülő válogatottnak ünnepélyes keretek között adták át az olimpiai formaruháját.
Nem! Nincs semmi baja a „ajóbolgárúrnak” az olimpiai eszmével, az számára is eléggé globalista ahhoz, hogy azt szeresse, ám mivel Schmitt Pált meglehetősen rühelli a balos mikrofon-virtuóz és megélhetési rettegő, hát úgy gondolta, a formaruha erre a legmegfelelőbb alkalom, amikor egy baloldali-fülest lekeverhet a fideszes és Orbán barátságát élvező új köztársasági celebnek.
Mert „bolgárúr” nagyon jól ismeri a szólást: az ellenségem ellensége a barátom, így tehát az ellenségem barátja az ellenségem.
Ugyanis Schmitt, még a MOB elnökeként megrendelte az olimpikonos uniformisát, most pedig ezt írta az ünnepségen részvevőknek:
„Kedves fiatalok! Szeretném, hogy az Ifjúsági Olimpiai Játékok résztvevőiként büszkén viseljétek hazátok formaruháját, amely úgynevezett Attila-kabát. Ez a zsinóros kabát több száz éve a magyar nemzeti viselet meghatározó része, amelyhez hasonlót viselt Kossuth és Széchenyi, Deák és Petőfi. Ruhátokat a játékok utána civil életben is viselhetitek akár farmerrel is a hétköznapokon. Sok sikert kívánok.”
Ezeken a sorokon kezdett el ismét rakoncátlankodni a szemérmetlen magyargyűlölő műbolgár.
Ezt írja ugyanis nagyívű „Páratartalom bocskaiban” című írásában a gyurcsányi népellenes cselekményeket minden esetben helyeslő újságírócska, aki valószínűleg abból él, hogy az ország háromnegyede már annyira utálja, mint a három hete napon álló szakállas pinceféceszt:
„Ha még az is eszünkbe jut, hogy a két világháború között az Ébredő Magyarok vagy a Vitézi Rend szólította fel tagjait a zsinóros ruha viselésére, a rendszerváltás óta pedig a magyarkodó szélsőjobb bocskaizik ezerrel, akkor legalábbis elgondolkodtató, mit akar a magyar olimpiai mozgalom.”
Majd még hozzáteszi: „Hogy akarjuk útját állni a fránya globalizációnak, a mocskos multiknak, ha megadjuk magunkat a Levi's-nak vagy a Lee-nek? Miért nem igazi magyar pantallót ajánlunk a zsinóros mentéhez?”
Mert ezek szerint „ajóbolgárúr” szerint a farmerek nem illenek a bocskaihoz. De nem ám azért, mert - tényleg - stílustalan lenne egy ünnepi viseletet (ezt az ünnepi viseletet) egy kopott, szakadt blue jeans-szel viselni, hanem mert ő, aki szabászatból is doktorált, ebben az összeállításban a multi-ellenesség és az globalizmus összecsapását szeretné láttatni.
Már csak az a kérdés: „abolgárnak” - aki, valljuk be nem is egy „bolgár”, mert ettől a megjelöléstől a bolgárok is meredeken elzárkóznának – mi lenne a jó? Mit viseljenek a magyar olimpikonok? Tunikát? Tógát? Sábeszdeklit? Gimnasztyorkát? Pufajkát dobtárassal?
De ha már belemegy „abolgár” ruházati kérdésekbe, legalább neki illett volna elmélyednie a kérdésben, bár tudható: nem ez volt a célja, hanem, amit egy névtelen gondolkodó így fogalmazott meg egyszer: „a magyar baloldal, amikor csak tehette, rárontott nemzetére”. Így az „abolgár” sem tesz mást, mint „ront”. Rontom-bontom! Úgy megszokta, hogy felejteni sem tudja - hisz ezt énekelte és ma is ezt énekli - „rontása tört ránk a zúgó viharnak”.
Mert ez az izé keveri a szezont a gőzekével.
Halvány fogalma sincs, mit viselnek az olimpikonok.
De honnan is tudná?
Magyar kultúrából sosem készült fel, nem is érdekelte - pedig itt él vagy kétszáz éve a családja - így lehetett ő a magyar nyelven beszélő nemzetidegenek egyik megélhetési harsonája!
Hát! Akkor ide figyelt „tebolgár”! Elmagyarázzuk, de jövő héten már neked kell elmesélni, egyedül, minden segítség nélkül a Der Standardnak vagy a Neue Zürcher Zeitungnak!
Mindkettő magyar viselet. A legősibb a bocskai, ami nem a „dolmányból” fejlődött ki, mint tudálékosan megjegyzed, mert a dolmány - a hosszú felső kabát - az maga a bocskai. De hogy te is megértsd, úgy is nevezik: kismagyar, kis magyar dísz(ruha), magyar zakó, magyar úri viselet, magyar szmoking vagy bocskai (esetleg: bocskay).
Érted bolgár?
Semmi köze ennek semmiféle Vitézi Rendhez, Anti-Bolsevista Comitéhez. Az Ébredő Magyarokhoz meg főleg nem. Ahhoz van köze, aminek neked sosem lesz: a magyar méltósághoz, a magyar történelemhez, a hagyományokhoz, ami téged mindig annyira irritál. Pedig Tevje barátod is erről énekelt: tradition. Ha van is köze a fenti szervezetek által viselt ruházatnak a bocskaihoz, akkor is csak annyi, hogy valóban, a Vitézi Rend is bocskait szokott viselni.
Az Ébredő Magyarokat meg jobb lenne, ha nem emlegetnéd, mert ha eggyel is találkoznál, biztosan nem köszönnéd meg.
Mondd bolgár: ha ennyire rosszul érzed magad itt, miért nem húzol el a náthásba? Hja, hogy itt vannak a befektetéseid? Egyszer pedig, majd döntened kell.
De ha már az újságírás területére „tévedtél”, miért nem azt vetted észre, hogy Schmitt elírta a ruhadarab nevét? Mert nem ám Attila a ruha neve, hanem atilla. Így! Egy T-vel és két L-lel. Mert akkor fel kellett volna készülni? Amit te nem tettél meg?
Mert ha megtetted volna, akkor azt is tudtad volna, hogy az olimpikonokon nem bocskai van, ugyanis annak egyenes a derék szabása.
Ha viszont megnézed az olimpikonok formaruháját, bizony ennek az oldalvonala karcsúsított és az alja kiszélesedik. Az atilla ugyanis lovasruhából alakult ki. Csak derékvonalig szűk utána „szoknyásan” bővül. Tudod, a lóról így könnyebb le- vagy felszállni.
És tudod a „ló” az az a négylábú emlős, amin a magyarok bejöttek a Hazába, és amint lovagolni szoktak - tudod - csatákba, meg ilyesféle zajos helyekre bóklásztak rajta. A magyarok. Akikhez, ezek szerint, te soha nem tartoztál és soha nem is fogsz.
Ha már gusztustalankodsz, miért nem olvasod el hozzá az olimpikonok véleményét is? Játszol, mint a rosszul nevelt gyerek a vasárnapi ebéddel?
Tudod, ezt mondta az egyik, Kulcsár Julika, futónő: „A nagy olimpia résztvevői is elégedettek lennének ilyen szereléssel.” Véleményét az ifjú teniszbajnoknő Babos Tímea is megerősítette: „Csodálatos ez a felszerelés. Ebben igazán öröm lesz játszani… A magyaros formaruhát pedig azt hiszem valamennyien nagyon büszkén viseljük majd.”
Bolgár-bolgár, ha majd megtervezted az olimpiai zsipecét, az ötkarikás bekesét vagy kapotét, mármint a magyar olimpiai csapat részvevőinek, majd szólj. Majd legyártatjuk – legfeljebb ha nem veszik át - majd azt is szóróajándékként terjesztjük Sanghajban. Csak hogy te jól járj… Mert ugye ez a baj? Hogy kihagytak. Nyolc (tizenkettő - hatvannégy?) évig pedig megszoktad, téged semmiből nem hagyhatnak ki.
De most nem kihagytak? Nem lehet, hogy egyszerűen nem vagy való bocskai közelébe? Atilla közelébe meg főleg. Tudod: a „ló” miatt… Meg a „magyar” szó miatt…
(Chubakka - Szent Korona Rádió)
Ajánló: Aki megtagadja a régmúlt hagyományait, annak jövője sincs! - Nemes Mihály: A magyar viseletek története (x) |
