Jah még a lámpáról annyit, ha éjjel-nappal megy, hamarabb megnő, hamarabb kilehet tenni az udvarra. Viszont a másik kotló alá csempészni csak úgy lehet, ha a kotló nem veszi észre, és a kicsi nyugodt, nem szald mint vak a gödörnek. Akkor tedd a fészekbe a kotló alá. Ha jól érzi magát, elfogadják egymást.
"Hogy lehet hogy nehezebb mint a 3-4 hetes kacsa?"
Mennyi idősen nehezebb? Most ő is 3-4 hetes? Vagy naposan nehezebb, mint a 3-4 hetes kacsák? Ez kizárt. Ez így elég homályos kérdés.
Ha jól van takarmányozva, akkor nő. Ha csak gyengén, akkor nem nő a kacsa.
Az előbb említett kis kacsa, aki az idősebbekkel van, fele akkora, mint a közel 2 héttel később kelt társaik. A társaik tápot, darát, füvet és bogarat esznek. Ez meg szinte csak homokot, meg néha füvet, mert a kotló nem vezeti olyan buzgón, mert az ő kacsái már nagyobbak.
A végéről kezdem, kapásból 2 történettel. Az egyik a saját esetem, a másik egy néma kacsáé.
Mikor kicsi voltam (kb 2-3 éves), a szüleim a kiságyba tettek és ott játszottam meg elvoltam. Aztán meguntam és ordítottam, hogy ki karok menni. Hát nem engedtek ki. Ugráltam, de ez se segített. Aztán addig vergeltem a kiságyat, mig tönkrevágtam, és kijutottam belőle. Ezután csöndbe maradtam, elvoltam a szobába.
A másik esetem, amikor egy nemrég magában kelt kacsa az olyan kotlóhoz csapódott, akinek már kb 1.5 hónapos kiskacsái vannak. A kotló elfogadta, elvannak szépen még az idősekkel is. Aztán pár napja kelt egy újabb kotlóalj. Oda akartam tenni a kicsikhez. Be is zártam az egyik fakkba. A kacsa méretéhez képest elég nagy területe volt. Volt víz, dara, táp, zöld. Szóval minden amitől "jól" érezheti magát. De a kacsa addig csipogott és ment, amíg ki nem jutott egy résen. Na meg az a kotló sem fogadta el egyáltalán.
Ebből vond le a következtetést, hogyha csipog és ugrál a kacsa, milyen jól érezheti magát.
A másik meg, hogy az egyik kotló elfogadja, a másik meg nem. Ezt meg kell próbálni.
Ami a kaját illeti, az első napokban nem diátára kellene fogni, hanem magas energia és fehérjetartalmú kajával kell etetni, hogy megerősödjön. A saláta és egyéb levelek nem éppen arra valóak. A tojás még oké, ha megeszi.
A csőréről meg inkább képet készíts, mert ha áttetsző, akkor olyan mintha átlátszó lenne. Vagy félre értelmezem.
Végigolvastam a fórumot az elejétől, lassan, élvezettel, pár hónap alatt (novembertől).
Nagyon sokat tanultam Tőletek, amit ezúton köszönök! :)
Sokszor megnevettettetek, sokszor éreztem együtt Veletek, amikor komolyabb problémák adódtak a madarak körül.
Rengeteget jegyzeteltem, az első kacsa beszerzése előtt ezzel vérteztem fel magamat.
Látva, hogy többetek nem rettent vissza saját keltető építésétől, úgy gondoltam, hogy Páromnak, aki műszaki ember, és igen okos, nem fog gondot okozni ez a téma sem, hát a költözéskor elromlott hűtőt tegnapra átépítette keltetővé.
Éppen időben...
Ugyanis ezelőtt egy héttel a második kacsalányunk, Matild otthagyta a tojásait. Mostanra keltek volna. Azért hagyta ott, mert egy helyről beszereztünk kiskacsákat, és azokat elfogadta magáénak, megverekedett értük Gizivel, aki előtte patronálta a kis csapatot.
Gizi a cochin tyúkunk már a csibéit és idegen asszony csibéit vezetgeti, de gondoltuk, talán ráülne a tojásokra is. Betettük a fészekbe, ahol esténként alszanak.
Sok reményt nem fűztünk hozzá, viszont elhatároztuk, hogy keltetőt csinálunk, így nem járhatunk mégegyszer.
Első kacsánk, Ludmilla, három kotlós társaságában a kétlábú róka áldozata lett ideköltözésünkkor. Akkor 60 tojás ment tönkre, még fagyok voltak, reggelre mindnek vége volt.
Ilyen előzmények után, mivel erre a hétre esik a következő kacsacsapat kelése Heléna alatt, nem volt kérdés, hogy szükséges a keltető, ha gikszer adódna.
Ma, amikor hazajöttünk, az etetési ceremónia végén matattam még kicsit a góréban, amikor valamt láttam elsuhanni a lábam alatt.
Egy kiskacsa volt.
Gyorsan felkaptam, és keresni indultam a mamáját, én Helénára gyanakodtam, mint mindenórásra. Odacsúsztattam a kicsit, az meg helyből kivette a kezemből és bevágta a fal mellé.
Azonnal felkaptam, és nem nagyon akartam magam sem elhinni, de ott volt a Giziék fészkében egy felbontott, szinte pergamenszerű kacsatojás, amiből kikelhetett.
Hogyan mászott át a derék fölött érő dryvit hálón, a kifutóból, vagy hogy penderíthette ki Gizus, el nem tudjuk képzelni, mindenestre megvan, és él, virul.
Beköltöztettük a keltetőbe, 29 fokon van, evett bodzalevelet, salátalevelet, mángoldlevelet, és vizet is ivott.
Főztem neki egy tojást, reggel megkapja és szerzünk neki csibedarát is, már ha lehet kapni, mert a takarmánybolt elég siralmasan néz ki jelenleg.
Most megy neki a világítás is.
Kérdéseim:
Meddig menjen éjjel-nappal?
Hogyan lehetne odacsempészni Heléna alá, amikor már kikelnek az övéi is? Ez hét végéig lenne esedékes.
Hogyan létezhet az, hogy Csodakacsa (így neveztük el), nagyobb, nehezebb, mint azok a pézsmarécék, akiket elvileg 3-4 hetesnek vettünk? (Csak pézsmakacsáink vannak.)
A csőre szinte áttetsző, látszanak rajta a vérerek elöl, legalábbis pár órája, amikor behoztuk, látszódtak. Ez normális? Ha nem, mit lehet tenni?
Egyébként remekül van, álmában csiporog, ha felkel, ugrál a dobozban, elég magasra, láthatóan jól érzi magát.
Ugyanezt mondta keresztmamám is. Szerinte ha ismét elkezdi a tollváltást akkor még fogyhat is, mert az új tollnövesztésére sok energiát pocsékolnak el, plusz még többet kajálnak.
szia. Ugy értettem hogy késöbb,hogy április május körül. De egyébként az elsö éves bármilyen libák többet tojnak és igy késöbb ülnek el. Idösebb ludak nemritkán 10-14 tojásra már rákotlanak. A libáknál szerencsére nehez a kotló ösztönt ki irtani. Természetesen jól irja felvidékipéter hogy a parlagi fajták biztosabb költök.
Most hétvégén szombaton és vasárnap 19 kacsát tettünk be a fagyasztóba. Sajnos volt tok bőven. Már minden fortéllyal próbálkoztunk. A végén a vasalással egyenértékűnek találtuk a szodabikarbónás forrázást. De ettől még a szemöldökcsipeszekre is szükség volt. Nekem volt itthon kettő, de a szomszédok jóvoltából szert tettünk még két csipeszre. A 19 kacsával két napon keresztül 4-en küzdöttünk meg. Ki lehet számolni , hogy majd három órát vett el egy kacsa komplett feldolgozása. A végeredmény viszont kárpótól, mert teljesen felpucolva 4 kiló körül volt a legkisebb jószág is. Tehát kb. 80 kiló hús a fagyasztóban. Nem akartam ennyit levágni még, de drága jó keresztmamám meggyőzött, hogy ekkora súly mellett kár a drága takarmányt zabáltatni velük, főleg úgy, hogy még 25 kacsa vár hasonló sorsra kb. 5-6 hét múlva.
Ez a később kotlik el, mit jelent? Az év hónapjait számolva később (a parlagi februárban, a landeszi májusban, most csak mondtam valamit), vagy 1 évesen a parlagi már kotlik, a landeszi meg 2-3 évesen kezdi csak...?
Szerencsés vagy hogy ilyeneket meg tudsz enni. Mi,ha már furcsán néz egy állat azt sem esszük meg. Abban igazad van hogy lehet amit a tescoba vesznek az még gázabb de engem nagyon zavarna hogy valami már életébe bele rágcsált a libámba. Nehari meg de engem kirázott a hideg a soraidtól most. Birlak de ne hivj meg ebédre. :)
Én sehol nem olvastam, h kotlanak-e vagy sem. Valami hiteles írás is van erről?
Amit olvastam, hogy javítónak jó a landeszi liba. wikipédiában olvass utána.
Sokan mondják, hogy a keltetőben kelt jószág sem kotlik.
Nekem húshibrid-sussex(keverék sussex) tyúkokból 5 kotlott meg, ebből 4 sikeresen megült és költött is. DR.weis-nek állítólag a pekingi vagy vmi más nem kotló típusu kacsája ült meg állítólag.
A keltetőben kelt kacsáim sorra kotlottak el, igaz csak 4 db érte meg azt a kort, a többit levágtam az aktív tojásszezon után.
Arról se olvasni sehol tudományosan, hogy a keltetőben kelt jószág nem kotlik el. Ez a hülyeség onnan kelhetett szárnyra, hogy sokan olyan fajtákat keltetnek, elve nem kotlanak, de mégis ilyen háztáji fajták/hibridek. De lehet más az oka, mindegy.
Azannya... akkor vehetek jövőre megint libákat, mert az enyémek biza landesziek. Nem baj... levágom őket, a tányéron meg mindegy, hogy kotlottak vóna-e.
Várjál, kinyitom a dokumentumot, az asztalra mentettem el,. egyik topictársunk tette közkinccsé:
"
Na jó kiírom ide, aki akarja használja, de kérem senkinek nem vagyok kíváncsi a beszólására.
Sajnos az elmúlt időben kifogtam 2 elmebeteget, nem hiányzik a magas vérnyomásomnak :S
Persze én se vagyok normális, hogy felvettem a vita fonalát :D :
Szóval lehet nevetni: kivasalom a kacsát- libát. Anno egy zsidó ismerőshöz mentem, mert neki elpusztultak az ikerbárányai, de a jó anyabirka már kitőgyelt. Nekem meg volt épp 2 cumisüveges báránykám, kölcsönadtam őket. Így nekem se kellett cumiztatni-venni a tejet-, neki meg nem gyulladt be a birkacici :) Nos éppen egy munkásuk pucolta a vadkacsákat...lestem ám nagyon, ellestem :)) Szükséged lesz 1 asztalra, egy pamut konyharuhára, egy régi, de működő vasalóra.Az ismerős gázon melegítette a régi szenes vasalót, én egy régi elektromost használok. Ha nagyon-nagyon rossz időben kapod el a kacsát, akkor egy szemöldökcsipeszre. Ja és 1 tál vízre. A kinyúvasztott kacsát tedd magad elé az asztalra, feje a bal kezed felé essen. A ruhát mártsd vízbe, picit csavard ki, takard be a kacsát vele. Picit húzd a ruhát a fej felé, ezáltal a gőz könnyebben megy be a tollba. Ezután jól vasald át a ruhát a maximumra állított vasalóval. Jól nyomd rá, a kacsesznek már nem fáj. Vedd le a ruhát, és ha jól csináltad, nagyon könnyen jön ki a toll- és tok is. Addig ismételd területről-területre míg van toll rajta. Ha a tokból 1 centi kinn van az is kijön. 1 kacsa kb 6-7 vízbe mártásból megvan. hasa-háta-2 szárny 2 oldala-meg a nyak Egy a fontos, esős időben ne vágj kacsát, mert olyankor átkenik magukat faggyúval, nehezen megy át a víz, akárhogy is pucolnád. Évek óta így pucolom, helyben senkinek nem árulom el. Segíteni viszont például a hentesünk feleségéhez mentem. Csak lesett, mert azt hitte viccelek. Szóval ez nem vicc. Ennyi, sok sikert a vállalkozó kedvűeknek! Remélem lesz aki kipróbálja, mert nekem nagyon megkönnyíti a pucolást ez a trükk! Üdv Gabi"
a parlagi ludak a legjobb kotlók, vagy ha tisztavérueket szeretnél akkor a szlovák dunamenti lúd, cseh lúd, frank lúd, fodrostollú lud stb kikeltik a kislibákat.
De gondolj csak bizonyos tyúkfajtákra! Tyúknál is van, amelyik minimális, vagy semmilyen kotlási hajlammal nem rendelkezik, és vannak a jó kotlósok. :)
De én is dettó szem előtt tartom, hogy akik évente meghalnak gombamérgezésben,azok is extra magabiztosan értettek a gombákhoz.
Meg az okos katonák, akik nyárson sütöttek, finom volt, csak a nyárs mérgező...
Nem kívánom ragozni, de ez a példa jut eszembe: Barátnő koraterhes, vetélésre utaló jelekkel. Mondom: azonnal orvos. Erre az okos válasz: még korai,mert neki amúgy se volt soha vetélése..
Szóval csak annyi, hogy hibázni nagyot csak egyszer lehet.
Esete és embere válogatja. Hidd el, nyitott vagyok a különlegességekre, ettem én már ürgét, nutriát, kecskebékát, éticsigát, varjút, osztrigát, polipot, semmi gondom velük, de az általad melített némely vad és a gombafélék óvatosságra intenek.
Nem véletlen ugye például, hogy a vaddisznóhús kizárólag szakember bevizsgálását követően használható fel kolbásznak, szaláminak.
De gomba esetében is akad a baráti köröben olyan Székelyföldön, aki úgy ismeri a természetet, mint a tenyerét, aztán mégis kevés híján belehalt egy mérgező gomba spóráival fertőzött rókagomba fogyasztásába.
Ha gyógyszerész vagy, akkor vélhetően tisztában vagy azzal mi és hogyan fogyasztható, de ez olyasmi, mint annak a 14 éves bajai kislánynak az esete (a Pandúrból tolta a bicaját a Sugó-hídon gyalogolva), akit rendőrök először alkohol és narkó szondával ellenőriztek, majd azzal gyanúsítottak meg, hogy esetleg a fagyijában lehet kábítószer és megszagoltatták a kutyájukkal. Nem ért hozzá az orrával, de a kislány számomra érthető módon mégis nagy ívben elhajította a melegtől csorgó finomságot. Szerencséje volt, hogy a zsaruk nem büntették meg szemetelésért.
Jaj de jó, akkor még van 4 napom!:) Gyógyszerész vagyok, tanultam valaha mikrobiológiát, igaz, nagyon régen volt. Nem kell, hogy higgyetek nekem, csak gondolkodjatok józanul: kapott valaki veszettséget vadállat húsának elfogyasztása miatt? (fácán, őz, nyúl, vadkacsa stb.) Végeznek veszettség elleni vizsgálatot a vadakon? Nem, megesszük nyugodtan. Soha egyetlen vadat sem harapott meg róka, és a vad esetleg túlélte? Dehogynem. Nem számít. Megesszük, és nem lesz bajunk, még ha hordozza is az az állat a veszettséget. Az evéssel nem a véráramba, hanem a tápcsatornába kerül a libasült, amit előtte sterileztünk a sütőben. A veszett rókát megfogni szerintem veszélyesebb, mint a megharapott állatot megenni. Lehet a kezeden apró seb..., stb. Erre iszom egy sört....hátha fertőtlenít :)
A madarak valóban nem fogékonyak a veszettségre, de hordozzák, és épp így terjedhet. Mondjuk utána kell nézni, hogy a vírus milyen hőfokon pusztul el. Nem minden pusztul el sütés hatására. Én nem foglalok állást hogy helyesen döntöttél-e. Ha elkapjátok a veszettséget 10 napon belül a tünetek elkezdenek jelentkezni.
Te kihagyod, én nem. Így nem lehet a fertőzést elkapni. Minket ugyanis nem harapott meg sem a róka, sem a liba. Márpedig fertőzött állat nyála kell, hogy a vérbe jusson a betegség kialakulásához. A madarak egyébként sem fogékonyak a veszettségre. A sütéssel pedig sterilezed az állatot. Ezerszer inkább megeszem a saját libám, még ha róka harapta is, mint a tescogazdaságosat. Nem buzdítok, csak megnyugtatok. Hátha van még olyan, akinek elkapta a róka a madarát, és az túlélte. Nyugodtan süsse vagy főzze meg! Nem kell pazarolni. A megharapott kacsát is meg fogjuk enni, igaz, már kutya baja.
szia Feri, nekem vannak eladó libáim, van szlovák parlagi liba, ami elkotlik, meg butykos liba is, és Virtrol vagyok komáromtol 18km, ha erdekel jelentkezz tsz 0905655829, 0903429427
Két éve a két hobbi-barim átszökött valahogy a szomszéd kertjébe, és az egyik naná, hogy megtalált egy olyan addig rejtett aknát, mely fedele félrecsúszott és egy fugába valahogy beszorult az egyik hátsó lába. Menekülvén addig kapálózott, míg az aknatető annyira félrecsúszott, hogy a bari belezuhant az aknába, mégpedig olyan szerencsétlen módon, hogy a lába továbbra is beszorulva maradt, de fejjel lefelé a levegőben függve elpusztult csórikám.
Mindezt rövidesen észrevettük, rohantunk kimenteni szegényt, de mire sikerült kihúzni már nem élt. Nem élt, percekkel előtte lehelhette ki a lelkét, még meleg volt, és sógorommal nagy dilemma előtt álltunk.
Na most, ezt az állatot egy vágóhíd úgy feldolgozta volna, mint a sicc, de mivel mi évente szoktunk lebarnulni, ugyan fájó szívvel és korgó gyomorral, de inkább a temetés mellett döntöttünk.
Egyszóval: bátor voltál, vagy inkább merész ...?
Nagy pecásként a nagybátyám nyakába kullancs fúrta be magát. Még időben észrevették és egyik doki haverja megnézte, majd alaposan kivizsgálták. Igen: Lyme-kóros lett. Bika erős szervezettel, lórúgásnyi injekciózással mintegy fél éven át kezelték, amikor gyógyultnak nyilvánították. Piszok nagy szerencséje volt.
Az, hogy Te megetted az a saját felelősséged, de ne buzdíts senkit arra,hogy róka által összeharapdált állatait megegye!
A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe, véráram szállítja a vírust a szervezetbe szét.
A vírus nyállal csak az agyvelő fertőződését követően ürül intermittáló (szakaszos) jelleggel. A lappangási időt befolyásolja a harapás helye (központi idegrendszertől való távolsága) és a megharapott testrész idegekkel való ellátottsága, mivel a vírus az idegpályákon halad (kb. 3 mm/óra sebességgel) a központi idegrendszer felé, illetve az idegsejtekben képes nagymértékben elszaporodni.
Te magad írod:"a veszettség csak harapással fertőz, vagy ha valami módon a véráramba jut a kórokozó.
A combja belső felületét olyan csúnyán szétmarcangolta a róka, hogy a fél combot ki kellett dobnom. Nem gyógyult volna soha be a seb."
Szóval, én köszönöm, de kihagynám a rókanyálas libasültet. Se patkány, se görény tányérjából nem eszem.
