Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
Srácok már egy napja tiszta tűlevéllel fűtök. A beadagolási időt növelni kellett, a szünet időt meg csökkenteni. Az égése kicsit füstölősebb beadagolás után közvetlenül. Ezt csak a tűztérben látni, a kéményen már nyoma sincs. A füst hőfok alacsonyabb mint a fánál, de 50 fokos vizet simán tud csinálni. Ha majd folyamatosan ezzel fogok fűteni, valószínű a beadagolási időt csökkenteni, a sűrűséget meg növelni kell majd.
Valami termosztátos szelepet javaslok a HMV-hez neked a túlfűtés miatt. Viszont, hogy a fűtő ág ne hűtse vissza a bojlert amikor nem ég a tűz ahhoz valami visszacsapó szelep kellene szerintem.
Szia!Sajnos nekem a számítástechnika magas,próbálom egyszerű eszközökkel megoldani. :D Remélem az elképzelésem beválik.Egyenlőre nagyobb gond, hogy megszűnt a fűrészpor forrásom. Ha mezőgazdasági hulladékra kell át állnom, kell alakítanom a beadagolón is.
A rendszert PLC vezérli így könnyebben le tudtam programozni, hogy mi szeretné.
Fűtés szempontjából elsődleges a HMV másodlagos a lakás fűtés.
Nekem a kazán után van egy plusz szelepes visszakötés, azért, ha a lakás fele fűt a rendszer akkor ne hideg vizet kapjon a kazán. A szelepeket is úgy programoztam, hogy szivattyúk indulása vagy leállása esetén hamarább nyissanak vagy zárjanak azért, hogy ne dübbenjen a víz a csövekben illetve a szivattyúk tudják hova nyomni a vizet.tettem olyan funkciót is rá, hogy pl csak hmv-t akarok fűteni a lakást nem ha kész a fűtés akkor leáll a rendszer.Esténként most így fűtöm a vizet csak. Ha melegebb lesz akkor csak a villany fűti majd.
Szia! Akkor ezek szerint zárt a rendszered, és a mágnesszelepek, nyit-zár funkciósak.Nálam eddig a visszatérő volt a HMV-re kötve,és egy bojlerkapcsoló működtette a mágnesszelepet.Most azon agyalok, hogy átkötöm a Hmv-t az előremenőbe,úgy mintha az is egy radiátor lenne. Kihagynám a mágnes szelepet a radiátorok elé betennék thermofejes szelepeket, akkor az indirekt tárolónak lenne némi kazánvédő szerepe,és arról lenne vezérelve az égető.Kihagynám a szobatermosztátot a dologból.Ja elfelejtettem mondani, hogy az enyém nyitott rendszer.Most az a kérdés, hogy mivel a tároló közvetlenül a kazán mellett van,vajon nem az fog e előfordulni, hogy mivel ott tud legkönnyebben megfordulni a víz,és már elérte a tároló a hőfokot ,amikor még a lakás felé kellene.
A lakás szivattyú mellé került egy alapból nyitott szelep. A HMV ág kapott egy alapból zárt szelepet plusz egy szivattyút. A bojler 100 literes és elektromos fűtéssel is rendelkezik.
ez a zsaluval kihamuzos tortenet ihletet adott egy ket atalakitashoz.
Arra gondoltam, hogy a vegig csigas fejnek az aljat ugyanilyan zsalus megoldassal nyithatova teszem, es akkor akar menet kozben is ki tudom hamuzni egy rantassal. Ehhez persze az kell, hogy feljebb tudjam rakni a tuzterbe az egofejet -> ki kell vagjam a nagy ajtot es meg kell emeljem az egesz szerkezetet. Ugy tunik, hogy jo anyagnal elegendo megrakjam csak az egyik tartaly tagot, azzal is sokaig elvan, tehat az a 20 centi emeles nem oszt nem szoroz.
ezen kivul lett meg hirtelen par otletem az also takaritashoz, mert ugy tunik, nekem is ez a mumus. ha lesz idom, leskiccelem.
A kazánajtótól kb 3...4cm-re a csigacsövön mérem a visszaégés hőfokát egy hőmérővel. Normál működésnél itt 30fok körül van a mostani hexa-fejnél, a régebbinél 45fok volt a kevésbé jó elválasztás és a részleges füst visszaáramlás miatt. A korábbi fejnél a csiga vége néha beleért a visszaégett parázsba, de annak se sok baja lett, hogy most kivettem, pedig a legvége egy vékony biliacélból lett hajtva átmeneti szándékkal, aztán úgy maradt. Most a csigatangely végét egy sima vasrúddal támaszom csapágynak álcázva a félcolos horganyzottcső furatába nyúlva, szerintem még nagyom meg se melegedik ott, mert van felette 15cm száraz fűrészpor. Szóval csak a tűzzel érintkező részek, ahol intenzív oxigén bevitel van, éhetne szét, de ott is csak akkor, ha valaki tomboló üzemmódban kraftoltatja egész nap, mondjuk fóliasátor melegítése okán. Ha a füsthőfokot visszaveszed, neadjisten szabályozod, akkor nem fog szétégni a fej egyhamar. Ha szétégne, kiflexeled, behegeszted, kész. Ha ipari terméket kéne készíteni, akkor lehet, hogy mások lennének az ajánlásaim, de otthonra ez a megoldás a legkifizetődőbb, szemben azzal, ha pl. mindenféle tűzálló anyaggal építkeznénk, ami szerintem itt indokolatlan.
Na, innen is látszik, hogy még nem láttam ilyet életben: azt hittem, hogy az egész miskulancia, beleértve a kazánból kint lévő részeit is, vörösen izzik, és hetente újat kell csinálni, mert először alaktalanná deformálódik, majd heves szikrázás közepette szétég. :-)
Szerintem semmi nem ér a tűzbe. A fűtőanyag jól szigetel, hőterhelésnek csak az égő gallér van kitéve. A többinek az a meleg, ami a kazán tűzterében van, nem árt. A levegőjáratokban előmelegszik a levegő, ez még hasznos is. Ha netán még is szétégne valami, befoltozod...
Ezek szerint egész szerkezet kazántesten kívüli részeinél nincs is olyan, aminél figyelembe kell venni, hogy annak az adott szerkezeti elemnek a másik vége tul.képpen a tűzbe ér?
Gondolok itt pl. a csigatengely csapágyazására, vagy hasonlókra.
Nekem nem megy nagyon nagy hőfokon, ezért semmi elváltozás nincs a 2 éves fejen. A mostani fejnél az egész gallért ki lehet cserélni, más nem kap hőterhelést.
Más: azoknál a régebbi fejeknél, amiket huzamosabb ideig használtál, mit tapasztaltál az élettartamra vonatkozóan?
Hány szezon bírnak ki ezek, a nagy hőhatásnak kitett szerkezetek, mielőtt kicserélni vagy nagyjavítani kell őket?
Nyilván ahol a legnagyobb a hő, azok a részek mennek tönkre leghamarabb, de pl. a konstrukciós kialakításnál rá lehet készülni arra(?), hogy amik gyakrabban cserélendők, azok "bontható módon" (<= ebbe belefér egy hegesztett varrat is, ha pl. direkt nem végig van varrva, csak szakaszosan) vannak elkészítve.
Értem, köszönöm. Érthető, hogy ha van ilyen "nehéz" alkotóeleme a betáplált anyagnak, mint pl. föld van kavics, akkor az egykönnyen nem fog magától távozni.
Nyilván ha valakinek akár gyaluforgácsból/fűrészporból, akár aprítékból, vagy mg-i anyagból teljesen teljesen homogén és szennyeződésmentes tüzelőanyaga van, akkor sokáig nem kell hozzá nyúlni, mint pl. egy pelletes kazánnál tapasztalható. De az megint más tészta (azaz kompromisszum), hiszen lehet választani: vagy drága pelletet veszek, vagy inkább üzemelek olcsón, de vállalom, hogy napi egyszer összekormozom a kezem. :-)
A kérdés jó. Szerintem se tud kijutni a nehéz anyag, de igazából semelyik fejből sem. A hagyományos vályú alakúnál a fűrészpor át fog haladni a nehezebb lerakódás felett a végén azt is takarítani kell. Ennél a fejnél is ha nagyon sok a föld, kavics, akkor ki kell lapátolni belőle. De azért nem olyan sok nincs, hogy egy napig ne bírja ki, mert különben az már nem nevezhető tüzelőnek.
A hagyományos és a legutóbbi patentíves fejnél, amin még furat nélküli gallér volt, a legnagyobb gond az volt, hogy a por behullik a levegő lyukakon és eltömíti a járatokat, amiknek a tisztítása nem könnyű. A korábbi égőkeretes oldalsó furatos fejnél pedig lefojtotta a levegő útját és ezért a füst visszaáramlott a beadagoló csövön keresztül a tartályba és onnan a kazánházba.
A patentívesnél még az volt a gond, hogy a nehezebb, fel nem jutó kavics darabok néha elakasztották a csigát a hajlatban és csak teljes szétszedéssel lehetett kitisztítani.
A mostaninál a Mokuss84 ötlete alapján klónozott zsalus megoldással ezeket a nehéz anyagokat könnyen ki lehet hajtani alul. Az égő gallérban pedig nem tud eltömődni a furat és az anyag nem tudja úgy lezárni a furatokat, hogy a levegő visszaáramoljon.
Tehát olyan fejet még nem találtam ki, amiből el tud távolodni a föld és a kavics, miközben jól is ég, de ilyet még más se tudott... :) Ez csak kitolja a tisztítási időt és könnyű tisztítást biztosít, valamint nem tömődik el a levegőjárat, ami nagyon fontos a jó égéshez.
Amennyiben nincs szilárd szennyeződés a tüzelőben, a hamu magától kijön, mert annyira jó az égés, hogy nem marad nehéz anyag. Ha üvegesedik, az is könnyű, tehát kijön az is, kitolja a következő adag. Ilyenkor kicsit úgy néz ki, mint a láva folyás, ami kijön a mélyről és magát tolja kifelé.
A végeredmény még mindig kompromisszum, de szerintem eddig a legjobb.
Hogy ismerem, azt nem állítanám, de az oldaladat valóban megnéztem.
Bár lehet, hogy a köv. kérdésemmel rögtön lebukom, hogy halvány lila dunsztom nincs az egészről... :-)
Az lenne a kérdésem, hogy ennél a konstrukciónál hogyan/mitől távoznak az elégett anyag maradványai?
Fölül, körben lehullanak/kifújja őket a befújt levegő, vagy esetleg alul, középen, a rajzon kékkel jelölt lapnál, amikor ott szabaddá teszed a nyílást?
Azt értem, hogy a csiga a fejbe továbbítja a fűrészport, a két lapátfél a tengely végén pedig körben forogva igyekszik az égés helyére juttatni az anyagot, de onnan, a gallértól merre távozik a hamu (meg a kavicsok :-) )?
Köszi, igen, már volt szándékomban, ráveszem magam hamarosan...
Csak a beadagolás alap időn kellett állítanom (régi magas kerettel 1,9..2,9sec között változott, aztán a lapos furat nélküli gallérnál 1,2sec volt, most 1,6sec lett, de ezek az idők rendszer függőek (csiga méret és fordulat)), hogy egy adag ne töltse túl a gallért (ami laposabb, mint a régi keret volt, viszont nagyobb alap területű), de ne legyen kevés se. A többihez nem kellett nyúlni (feltételezem, hogy ismered a beadagolóm működését az oldalamról).
Sziasztok! Hát jó nagy punnyadás van, de tudjuk, hogy ez a topic tél elején kezd élni. :) Részemről annyit szeretnék jelezni, hogy a hexa fej azóta folyamatosan működik, néha kipöckölök belőle egy nem oda illő kavics, vagy sár darabot, de igazi tisztítást nem kellett rajta végeznem a levegő járatok tökéletesen tiszták, szinte tökéletes...
A fej mérete nekem is az ajtóhoz szabott, azaz a bennfoglaló méretei 189x180, de ebben a zsalu működtetés is benne van, amit máshogyan is meg lehetne oldani egy kis trükkel. Az ajtóba belógó fém lapokat levágtam még régen, így lett 193x193, amibe a fejeim éppen beférnek(a fejet az ajtóhoz kell méretezni, gondolom nem vagyok meglepő :-) ). 5mm-t lehet faragni a magasságán, ha szükséges, mert azt a gallér magasságával lehet pótolni, ha egyáltalán szükséges. A gallérról annyit még, hogy ma vettem észre, hogy nem pontosan olyan lett, mint amit feltettem rajzot, mert a belső lapos távtartó keret kimaradt, így alacsonyabb lett a tűz magassága.
A két lapátot lerajzolom még ma és felteszem. Egyébként igen, csak fel van hegesztve és fordítva áll, de sokkal kisebb szögben, mint a csigalevél.
Ez nagyon klassz lett, le a kalappal. Egy dolog érdekelne még, az a két lapát a csiga végén. Az csak a tengelyre van hegesztve, mintha fordítva működne?
Azért az is izgat, ez 190x190-es ajtón befér, vagy neked már az ajtó keret is ki van szedve a kazánból ?
