A 2. bécsi döntést követően Szálasit kiengedték. Mo. a háborúba lépése előtt is tevékenyen támogatta Németországot nyersanyagokkal, élelmiszerrel,a Volksbund tevékenységét engedélyezi, radikális lépéseket foganasít a zsidókérdések területén. 1940 októberében engedélyezi a német ún. tancsapatok átvonulását az ország területén Romániába. Magyarország vasútvonalait egyre fokozódó mértékben Németország szolgálatába állította. Aztán 1940 november 20.-án csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
Jugoszláviát megtámadtuk. Teleki akkor lett öngyilkos.
Az Csehszlovákia volt és Szlovákiát ajánlotta fel Hitler. Jó lenne ha úgy vitatkoznál, hogy az alapvető történelmi dolgokkal tisztába lennél.
A visszautasítás meg elég érhető volt, nekünk kellett volna eljátszani az agresszor szerepét.Ráadásul a sem gazdaságilag sem katonailag nem voltunk felkészülve egy háborúra.
"24 év alatt ki sem látszott nagy Magyarország és a kommunizmusellenesség mögül"
Úgy látszik a revíziós politika történetének is kissé utána kéne olvasnod. Javaslom, ezzel kezd: Romsics Ignác (szerk): Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920-1953
De csak egy egyszerű példa: Ha annyira a régi nagy Mo. lebegett Horthy szeme előtt, akkor miért utasította vissza Hitler azon ajánlatát, hogy ha Mo. belép Jugoszlávia ellen, akkor visszakapja teljes Horvátországot?
Ja, persze. Ezért nem támadta meg 1938-ban Csehszlovákiát Hitler követelése ellenére, ezért nem engedte 1939-ben, hogy hogy a német csapatok Mo-on keresztül támadják hátba Lengyelországot, ezért fogadott be 100 ezer lengyel menekültet, ezért csukatta börtönbe Szálasit, ezért nem váltotta le Kállayt hitler többszöri követelése ellenére, ezért szállták meg a németek Mo-ot, és ezért távolították el őt is a végén.
Két napja kérek tőled arra tényeket, adatokat, hogy a magyar vidék középkori szinten élt, mint írtad. Várom a tényeket. Kb. 3-4 napja várok tőled arra adatokat, hogy a korszak diktatúra volt. Várom a tényeket, az adatokat. De hiába várok.
A románok megtették azt amit a Szovjetek kértek, az az a németek megtámadását. Horthytól is kérte Sztálin, de a mi matrózunk ezt becsületbeli ügynek tekintette.
Horthy Miklós levele Estoril, 1954. november 3. Nagyméltóságú Dr. Adenauer úrnak, A Német Szövetségi Köztársaság Kancellárja, Bonn/Rhein
Kegyelmes Uram!
Mélyen tisztelt Szövetségi Kancellár Úr!
Az utóbbi időben . államférfiak és diplomaták .visszaemlékezéseivel. kapcsolatosan . vélemények és nyilatkozatok hangzottak el Magyarországnak az utolsó világháborúban, különösen az 1944. évben tanúsított magatartását illetően, melyeket nem hagyhatok szó nélkül.
Mint Magyarország kormányzója tanúsíthatom, hogy azok a bizonyos oldalakról terjesztett hírek, melyek szerint Magyarország 1944-ben a fegyverszünettel kapcsolatosan hajlandó lett volna Németországot hátba támadni, merő kitalálások.Magyarország 1944. őszén valóban elérkezett ellenálló erejének végéhez. Nem voltunk már képesek, különösen az óriási túlerővel szemben, tovább harcolni. Ez öngyilkosság lett volna, annál is inkább, mivel ebben az időben valamennyi szövetséges Hitler Németországát már cserbenhagyta, mi több, magában Németországban is az a vélemény alakult ki,hogy az immár régóta elveszített háborút be kell fejezni. A magyar népet, mely a keserű végig kitartott német szövetségese mellett, a legrosszabbtól megkímélendő,1944 őszén számomra már nem maradt más hátra, mint fegyverszünetet kérni. Az akkori fegyverszüneti tárgyalásokon Szovjetoroszország követelte volt, hogy az addigi szövetségesek, tehát Magyarország is, fegyverrel támadjanak Németország ellen.Én magam és velem együtt politikai és katonai tanácsadóim, mindig megtagadtuk. mivel Németország és Magyarország mindenkor fegyvertársak voltak .ennek a szovjet követelésnek teljesítését,noha emiatt a tárgyalások meghiúsulással fenyegettek, és ezért végül is csupán egy előzetes fegyverszünet volt megköthető. Magyarországon soha senki sem gondolt arra, hogy orosz parancsra, szovjet utasításra Németországnak háborút üzenjen.Ez egyszerűen elképzelhetetlen volt: Magyarország ezeréves történelmének egyetlen pillanatában sem követett el árulást, vagy szegte meg adott szavát.
Nagyméltóságod Németország jövőjének kialakítására irányuló erőfeszítései a legmelegebb rokonszenvvel és a legjobb kívánságokkal kísérem.
A 4 főbűnösre a vezérkari főnök katonai bírósága meghozta a megérdemelt halálos ítéletet, ők azonban elszöktek az ítélethírdetés elől. A vérengzésben résztvevők közül 20 fő 5-15 éves börtönbüntetést kapott.
Nyilván nem véletlen, hogy elhagytad a forrás megjelölését, Thomas Sakmyster ugyanis elfogulatlan tanulmányt írt Horthyról, és a rengeteg hibája és bűne mellett a pozitívumait is felsorolja.
"Sztalinnak köszönheti, hogy megúszta Nürnberget. "
Az még nem tűnt fel, hogy Nürnbergben a német háborús bűnösök pere folyt???
"Horthy egy királyáruló"
Azért ez vicces. Ha Horthy átadja a hatalmat IV. Károlynak - annak az uralkodónak aki egyébként az 1918. nov. 13-i eckartsaui nyilatkozattal cserben hagyta az országot, majd a helyzet konszolidálása után fegyveresen bejelentkezett a hatalomért - akkor jön a teljes antant megszállás. Akkor az lenne az érvetek, hogy bezzeg Horthy odadobta az országot egy Habsburgért.
"A 19-es Stromfeldék a nagy magyarország3rt harcoltak" Stromfeld és a katonák igen. De amikor rájöttek, hogy Kun és a politika elárulta őket, Stromfeld lemondott, a hadseregből meg megkezdődtek a tömeges dezertálások.
Mennyi hülyeséget összehordtok ti Horthyról, látszik, hogy a torzított marxista történetírás minden hazug elemét felvonultatjátok. Hát nem túl aktuális, tényszerű álláspont, de lelketek rajta...
I. BASKY Lajos volt pótcsendõr, KISS József balázsfalvi, városi elnök, BASKY László volt pótcsendõr, MAGYAR József ügyvéd, BÁSLER Sándor volt tartalékos fõhadnagy, MÉSZÁROS Sándor, BÁN Sándor, MIHÁLY József volt pótcsendõr, BÍBÓ Dénes volt tartalékos fõhadnagy, MURAKÖZI Ferenc volt pótcsendõr, BLANK Artúr nyomdatulajdonos, NAGY Mihály volt pótcsendõr, Dr. BOTKA... rendõrkapitány, NAGY Pál volt pótcsendõr, CSABAI János volt pótcsendõr, OLÁH János volt pótcsendõr, CSORBA Gábor volt pótcsendõr, ROZSEK Ottó százados, DANICS Aladár volt pótcsendõr, SCHMIDT Nándor volt tartalékos tiszt, DANICS Mihály volt tiszthelyettes SZENTE Lajos, FELFÖLDI Elek volt pótcsendõr, SZENTE VARGA Gyula volt pótcsendõr, FRANCZIA KISS Mihály volt tiszthelyettes SZÕKE... volt pótcsendõr, HÉJJAS Iván volt tartalékos fõhadnagy, TÓTH Ambrus volt pótcsendõr, Dr. JENEY Pál ügyvéd, TÓTH Imre volt pótcsendõr, JUHÁSZ István volt pótcsendõr, TÖRÖK Ferenc volt pótcsendõr, KIRÁLY Gábor volt pótcsendõr, VÁRADI Lajos volt tartalékos tiszthelyettes, KIRÁLY János volt pótcsendõr, Dr. ZANA Ferenc ügyvéd, KIRÁLY József volt pótcsendõr, ZBONA János volt csendõrtörzsõrmester.
Áldozatok I. I. DÓZSA Emmánuel, SZENTGYÖRGYI Ferenc, SVERTECZKY Mátyás, ZÖLDI János, SERES Imre. A kecskeméti államrendõrségtõl kommunista magatartásuk miatt bocsátották el a hat férfit, akiket 1919. szeptember 30-án éjjel Franczia Kiss M., Danics I., Danics A., Tóth A., Király J. Basky L., Basky L., Felfödi E., Muraközi F., és Zbona J. a lakásukon letartóztattak, elhurcoltak és az .Ágasegyházi-buczkák.-nál felakasztottak.
II.
Kecskeméten 1919. november 15-én este 2-2 fõs járõrt alkotva Franczia Kiss M.,Muraközi F., Tóth A., Oláh J., Basky L., Nagy P., Nagy M., Szente Varga Gy., Csorba G., Szõke, és ismeretlen társaik kihallgatás ürügyén lakásukról elhurcolták Dr. FRITZ Rezsõ ügyvédet, HEGEDÛS Rezsõ tanítót, FEKETE Adolf kereskedõt, DEUTSCH Imre magánhivatalnokot, HAJOS Judit varrónõt, JOÓ Mariska hivatalnoknõt, KOVÁCS József kõmûvest, ELEK Miklós vasesztergályost, ÉNEKES László gyári üzemvezetõt, CSILLAG Béla kereskedõt, ÁCHEM László õrmestert,VÁCZI József ácssegédet, BAKONYI Antalné magánzónõt, FARAGÓ János napszámost, õket tettleg bántalmazták és - Hajos J., Bakonyi A-né, Faragó J. kivételével - az orgoványi határban, részen agyonlövés, részint akasztás által kivégezték.
III.
Básler S., Franczia Kiss M., Bán S.,Szente L., Mészáros S., Danics A. és ismeretlen társaik 1919. november 19-ról 20- ára menõ éjjel a kecskeméti kir. ügyészségi fogházban kommunista gyanús voltuk miatt letartóztatásban lévõk közül 32 férfit és nõt kiválasztottak, õket a fogházból elhurcolták és a Kecskeméthez tartozó .Szikra.-dûlõben agyonlövéssel kivégezték.
Az áldozatok a következõk: NEUMANN Imre magánhivatalnok,dr. STERN Zsigmond ügyvédjelölt,CZIGÁNY János molnár, LAJOS László napszámos, VINCZE Lajos ács, SIMONI stván hírlapíró, joghallgató, KÓSA László napszámos, SZAKOVITS György magánhivatalnok, HAJMA József munkásbiztosítási tisztviselõ, VÉRTSE Gábor gazdász, BENKE József matróz, EGYKI Mózes rendõr, P. KOVÁCS István napszámos, HORVÁTH Döme asztalos, KURUCZ József napszámos, dr. BUDAI Dezsõ jogakadémiai tanár, KUBÁNYI Mihály napszámos, TÜREI László cipõgyári szolga, LUGOSI István szabó, munkástanács elnöke, POLONYI Gyula vasúti írnok, KAUFFER Artúr nyomdász, PATAKI István pénzügyõr, LAZAROVITS Károly detektív, FARKAS Sándor vasmunkás, SZEGEDI Lajos munkásbiztosító pénzbeszedõ, TAKÁCS György szociáldemokrata párttitkár, dr. HALMOS Lajos ügyvéd, HRABÁL János MÁVmozdonyfûtõ, BAKONYI Antal kereskedõsegéd, FARAGÓ Pál tiszthelyettes,VILLÁS István postás, SZÛCS Lajosné magánzónõ.
IV.
1919. november 21-én reggel Básler S., Franczia Kiss M., Bán S., Mészáros S., és ismeretlen társaik a kecskeméti kir. ügyészségi fogházban kommunista voltuk miatt letartóztatásban lévõ BERÉNYI Ferenc gazdálkodót, BERKES Ferenc újságírót (a Tanácsköztársaság alatti városparancsnokot) elhurcolták és Kecskemét határában felakasztották. Velük együtt hurcolták el REISZMANN Sándor géplakatost, akit agyonlövéssel végeztek ki.
V.
1919.november 9-én Kecskeméten Franczia Kiss M., Danics M., Zbona J., Csabai János., Oláh J., Király J., Király G., Tóth I., Nagy P., Tóth A., Nagy M., Danics A., Juhász I. hét polgári egyént a lakásukról elhurcoltak és a Kecskeméthez tartozó .Tolvajos. homokbuckáknál felakasztottak.
VI.
Franczia Kiss M. ismeretlen társaival 1919. november 19.-étõl 21.-ig Kecskeméten az ügyészségi fogházban letartóztatottakat ..puszta kézzel sérülés okozása nélkül tettleg bántalmazták.. (A csendõrségi ügyész e cselekményeket becsületbiztonság elleni vétségnek minõsítette).
VII.
Rozsek O. és Bíbó D. 1919. november30-án a kecskeméti kir. ügyészség által elõzetes letartóztatásba helyezett Pataky Nándor volt tart. fõhadnagyot azzal a hamis ürüggyel, hogy írásbeli parancsuk van a honvéd-bírósághoz való átszállítására, a kir. ügyészségtõl átvették. (Itt nem áldozatról, hanem a már õrizetbe vett tettes társ kimentésérõl van szó, amely cselekedet a szolgálati hatalommal való visszaélés bûntettét valósította meg.)
VIII. Schmidt N., Váradi L., Mihály J., Török F. Kiskõrösön 1919. november 22-én éjjel HETÉNYI Lipót helyi fakereskedõt több ízben lelövéssel fenyegették meg, majd lakásán õrizetbe vették és a községházához kisérték. Mihályi J. Kiskõrösön, 1919. november 22.-én éjjel az õrizetben lévõ HETÉNYI Lipótot szidalmazta és rágalmazta.
Az eddigiekben felsorolt eseteket a m. kir. csendõrség felügyelõjének ügyésze által lefolytatott vizsgálat bizonyítottnak találta.
De: .Minthogy a rendelkezésre álló adatok szerint a .felsorolt gyanúsítottak, a terhükre rótt cselekményeket az 1918 .évi október 31-ik óta bûnösen felidézett haza és társadalom ellenes forradalmak idején a magyar faj és a nemzeti eszme ellen elkövetett cselekmények által felkeltett közelkeseredés és menthetõ felháborodás hatása alatt, abban a téves meggyõzõdésbenkövették el, hogy cselekményükkel a magyar faj és nemzeti eszme érdekeit szolgálják, minthogy továbbá arra nézve terhelõ adat egyáltalán fel nem merült, hogy terhelteket cselekményüknél önzõ haszonszerzés vezette volna, . körülírt cselekmények az 1921. évi november hó 3-án kelt magas kegyelmi elhatározás alá esnek,- miért is õket kegyelemben részesíteni s a bûnvádi eljárást abban hagyni kellett..
A fenti, egyértelmûen tisztázott eseteken kívül,
IX.
Ismeretlen tettesek Kecskeméten 1919. november 19-én éjjel a rendõrségi fogdából elhurcolták SUTUS Sándor kecskeméti cipészt, akinek ezután nyomaveszett. Ismert tettes hiányában, az ügyet félre tették;
X.
Pataky N., Franczia Kiss M., és két társuk 1921.november 21-én, a kecskeméti .Jenei.-féle vendéglõbõl igazoltatás ürügyén elhurcolták HARSTEIN Ignác budapesti képkereskedõt, akit másnap reggel a Kecskemétrõl Halas-felé vezetõ mûúton meggyilkolva és kirabolva találtak meg. Miután a tettesek és a tényállás nem volt megállapítható, az ügyet félre tették;
XI. Kecskeméten 1919.december 20-ika körül több, . állítólag a Héjjas-különítményhez tartozó . személy elhurcolta DOBROVKA Ferenc polgári egyént, aki a Tanácsköztársaság alatt a Schiffer-féle cipõgyár gyárvezetõje és fõbizalmija volt. A Kecskeméthez tartozó .Orgovány. erdõben gyilkolták meg. Ismert tettes hiányában az ügyet félre tették;
XII.
Szintén ismeretlen . állítólag a Héjjas-különítményhez tartozó . tettesek 1919. október 19-én lakásáról elhurcolták Fehér Imre kecskeméti lakost. Október 30-áig a kecskeméti városházán, november 4-éig a Kádár-utcai csendõristállóban tartották fogva, itt több esetben súlyosan bántalmazták. Mivel az õrizet .jogszerû. volt, a bûncselekményt képezõ bántalmazás tetteseit viszont megállapítani nem lehetett, az ügyet félre kellett tenni;
XIII.
Ismeretlen tettesek . állítólag szinténa Héjjas-különítmény tagjai- megkisérelték lakásáról elrabolni 1919. november 16-án FUCHS Sámuel kecskeméti lakost, 1919.november 22-én éjjel izsáki lakásá- ról BRÜLL Bertalant. Ismert tettesek hiányában mindkét ügyet félre tették;
XIV.
Kecskeméten 1919.december 1-én az olasz fogságból néhány nappal elõbb hazatért NEMES József helyi lakost elhurcolták, nyoma veszett. Ismert tettesek és Nemes J. sorsának felderítése hiányában,az ügyet félre kellett tenni. Héjjas I. ellen az 1919. augusztusától december végéig parancsnokként kiadott utasítások miatt, felbujtói minõségben elkövetett gyilkosság büntette miatt folyó eljárást a már fentebb ismertetett indokok alapján, kormányzói kegyelem miatt megszüntették.
XV.
SCHMIDT Árpád szabó, PÁNCZÉL Zoltán kereskedõ, BECK Sándor kereskedõ, izsáki lakosok elhurcolása,kirablása és meggyilkolása ügyében Zbona Jánost több társával 1922-ben a budapesti honvéd törvényszéken jogerõsen elitélték.
XVI.
ÜRÖGI Lajos, H.SZABÓ András,HAGYMA András, CSÁKÓ Mihály,HARDI János, NEUBAUER Izidor kecskeméti gyufagyári igazgató, NEMES Gusztáv fõreáliskolai tanár, WERTCHEIMER Jenõ tanuló kecskeméti lakosok, FODOR Zsigmond lajosmizsei kereskedõ letartóztatása, elhurcolása és meggyilkolása, FLEISCHMANN Zsigmond szabó, kecskeméti lakossal szembeni nyilvános erõszakoskodás miatt indított eljárás a Schmidt R. és társai, valamintPataky N. és társai ellen indított eljárá-sokat, az 1923. junius 2-án közzétett kormányzói kegyelem folytán megszüntették.
Az ismertetett esetek a m. kir. csendõrség felügyelõjének ügyésze Ü.446/21./239 számú határozatában szerepelnek.
A határozatot közli: IRATOK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ 2.- Szerk: dr. Horváth I., dr. Solt P. (a szerk.biz.elnöke), dr. Szabó Gy., dr. Zanathy J., dr. Zinner T. . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993. .
A m. kir. csendõrség felügyelõjének ügyésze határozata Franczia Kiss Mihály és társai ügyében, Budapest, 1924.december 18. . (21-42.old.)
Végül is minden mondata igaz - de 1941-ben kellett volna végiggondolnia:) Békeidőben nagyon korlátozott volt a politikai hatalma, de hadihelyzertben különlrges státuszt kapott.
Horthy Miklós 1944. szeptember végi levele: Sztálinhoz
Tábornagy! Végső veszélyben forgó népem nevében és érdekében fordulok Önhöz. A magyar nép nevében, amelyet ennek a háborúnak a kitöréséért semmiféle felelősség nem terhel. Ezer éven át, de különösen az utolsó évtizedben, népünk sorsát a szomszédos kolosszus befolyásolta. Ennek a befolyásnak a hatása alatt sodródtunk bele ebbe a Szovjetunióval folytatott szerencsétlen háborúba is. Az igazság kedvéért tájékoztatni szeretném Önt arról, hogy mi soha senkitől sem akartunk még egy talpalatnyi területet sem elvenni, ha jog szerint nem illetett meg bennünket. Éppen ellenkezőleg,a románok foglalták el orosz szövetségesüktől Besszarábiát az első világháború után, a második világháború alatt pedig német segítséggel Oroszország déli részét igyekeztek megszerezni. Ezen kívül, amikor 1940-ben véget kívántunk vetni az erdélyi magyarsággal való kegyetlen bánásmódnak, ismét a románok voltak azok, akik Németország segítségéért folyamodtak, kérve Hitlert, hogy tegye lehetővé számukra a bécsi döntéssel e terület legalább egy részének megtartását. Amikor delegátusaimat teljhatalommal felruházva elküldöm a fegyverszüneti tárgyalásokra, kérem Önt, hogy kímélje meg ezt a szerencsétlen országot, amelynek megvannak a maga történelmi érdemei, s amelynek a népe az orosz néppel oly sok közös vonást mutat fel. Szíveskedjék hatalmas befolyását érvényesíteni szövetségeseinél, hogy népünk érdekeivel és becsületével összeegyeztethető feltételeket szabjanak, mert ez a nép valóban békés életet és biztonságos jövőt érdemel. Megragadom az alkalmat, hogy Öniránt, Sztálin tábornagy, legmagasabb nagyrabecsülésemet fejezzem ki.
Lsd: szerb revizionista érzelem sikere:) Az etnikailag tiszta nagy-Szerbia tervéből anny lett hogy kitört a belháború, ők lettek a népirtás szinonímái, gazdasági embargó, bombázások. Végül távozott Montenegró is az utolsó tengerparti szakasszal, pedig eredetileg nem is akart, csak nagyobb szuverenitást. Koszovó kiválásával nem maradt kis-Szerbia sem:) Azonkívűl az belháború volt, nem régi államhatárok mentén, az az egy ami nem változott. Koszovó sem egyesülhet Albániával, Merkel: ellenőrzött függetlenség.
Goebbels náci propagandaminiszter naplójegyzeteiben írja a partizánháborúról 1942. május 19-én: “Ettől a területtől délre magyar egységek folytatnak hadműveleteket nagy nehézségek közepette. Most egyik falut a másik után kell elfoglalniuk és pacifikálniuk, és eddig ebben nem volt túl sok köszönet. Mivel amikor a magyarok azt jelentik, hogy ‘pacifikáltak’ egy falut, ez rendszerint azt jelenti, hogy nem maradt életben egyetlen lakos sem.”
A háború után nem adtak ki szovjet “fehér könyvet” erről, mivel nem akarták a két ország szövetségi viszonyát rontani.
Van egy kaukázusi juhászkutyám, de ha ki akartam volna vele cseszni, akkor Buktor-nak nevezem :))) Azt hiszem te állatgyűlölő is vagy azon kívül hogy igencsak téves eszméket hirdetsz, vallasz.
Mi lenne, ha legalább egy, a korral foglalkozó szakkönyvet vagy tanulmányt elolvasnál, akár Romsicstól, akár Ormostól. Ajánlottam már eleget. És nem mindenféle netes oldalakról szó szerint bemásolt szöveggel operálnál, ráadásul a forrás megadása nélkül.
Amit beírtál, mind szép és jó. Csakhogy amikor 3 felől támad ellenség az országra, akkor a prioritások kicsit másik. Először a hazát kell megvédeni (nem pedig leszerelni a hadsereget), utána lehet demokratizálni.
Nagyatádi egyébként meg is csinálta a földreformot. 1920-ban, Horthy alatt. (1920/XXXVI. tc.)
Trianon nem volt szükségszerű, a 2.világháború viszont igen Vagyis a rossz béke következménye a II. világháború. A rossz béke feltalálója Wilson. Az egynemű etnikumok országával. Az ilyen életképtelen, mert olyan nem gazdaságos nem stabil gazdaságilag és akkor katonailag sem. Ilyen életképtelen államocskát jözttek léptre Európában az I. Vh. után. Ez hozta maga után a 2. Vh-at az összes borzalmával együtt. USA viszont egyeduralmat nyert. (wilsonnak köszönhetően). Na 1-et kell megérteni csonkamagyarország-kárpátalja unió Horthy visszanyert országa teljesen életképtelen nyomortanya. Tehát vagy nagymagyarország, vagy legyen trianon...ám az Eu-ban ez mindegy. Németország a Eu feltalálásával mégis csak megoldotta a világháborús vereségeket, és ma a leggazdagabb európában, USA GDP-jének a 12 ezrelékét állitja elő!...
Nem értesz semmit, de hát ezen már nem csodálkozom, mert ilyen vaskos szemellenzővel elég lehet a fejed tartani, nemhogy még gondolkozni is... :)
Károlyi és Kun Béla nevét azért adtam meg, mert Horthy előtt ők voltak hatalmon Magyarországon.
Azt is már többször leírtam: Trianon mindenképpen lett volna és Károlyinak csak annyi köze van hozzá, hogy neki megvolt a lehetősége arra, hogy ezt kedvezőbbé tegye, de nem élt vele...
"Ha nincs leírva, hogy haza akkor már nem is arról van szó?"
Ebben az esetben ez pontosan így van.
Nem a haza nevében, a haza megvédéséért toboroztak, hanem a proletárforradalom, a proletárdiktatúra nevében. Az egészet nyakonöntötték a "néphatalom", a "dolgozók hatalmának" hazug, demagóg szólamaival, amelyekkel megtévesztették az embereket, elhitették velük, hogy a proletárdiktatúra a "szegények", az "elnyomottak" védelmében az "urak", a "burzsujok", az "imperialisták" hatalmának megdöntésére jött létre...
"...a kommunisták között is voltak olyanok akik ellenezték a döntést."
Persze, csak éppen nem a haza, a nemzet érdekében, hanem a proletárforradalom és győzelme esetén a proletárdiktatúra minél nagyobb területekre való kiterjesztése érdekében...
Olvasd el talán Otrantó 2100-as hsz-ét, ő konkrét adatokat szolgáltatott ezzel kapcsolatban és ezek a területek Magyarországnál is maradtak.
"elveszejtette az orszagot..."
A történelmi Magyarország már elveszett előtte (csak címszavakban: Károlyi, Kun Béla), Horthy már csak annyit tehetett, hogy megpróbálta egy részét visszaszerezni...
