Megnyitom X-dik tyúkos témájú topicot, ami annyiban lesz más mint a többi, hogy itt főszerepet a humor, a hétköznapi témák és a baromfik iránti szeretet táplál. Jó szórakozást! Kéretik a kés hátba dobását mellőzni!
Az eltelt időszakban megpróbáltam ismerős gazdálkodóktól informálódni letojt tyúk ügyben.
Egyikőjük, aki a közelben lakik, elmondta hogy ő régóta vesz , és egy évig tartja őket, télére levágja, tavasszal megint beszerez.
Több helyet kipróbált, és megfigyelte hogy bizony van köztük különbség. Megfigyelte hogy a tiszta sötétsárga színüek, amit egy közeli telepről vesz sokkal jobbak mint a sárga alapszínü, fehér tollvégekkel rendelkezők.
Pontos fajta nevet nem tudott mondani, csak megjelenésbeli különbségüket figyelte meg.
Azóta csak onnan vesz / nem akarok helységet megnevezni / , most is ez van neki és jól tojnak, ráadásul most télére nem is vágta ki őket, télen is tojtak.
Visszagondolva nekem annó a fehér tollvégesek volta, ők nem voltak jók.
Szia, lesz még nálad napi 20 tojás is, miután teljesen aklimatizálódtak.:)
Nem droidok ezek, nem kalibráltak, mint a vasalók és mosógépek, és nem génmanipuláltak. Aki ezt a vitát kiváltotta, annak nincs tudása róla, hogyan állítják elő ezeket a többvonalas hibrideket.
Egymás csipkedése, tojásevés nálam is előfordult, de csak addig, míg a szervezetük át nem állt. A változatos takarmányozás, a rostban gazdag étrend a mozgás, a természetes fény miatt ezek a rossz szokások néhány hét alatt mindig elmúlnak. Olyan helyen marad meg a tojásevés, kannibalizmus, tollhiány, ahol túl amatőrök a tartók, és nem tudnak tyúkot tartani. Van ilyen is. Ők aztán azt terjesztik, hogy a tyúkok ilyenek.
Leírnám én is eddigi tapasztalataimat a (letojt) tyúkokkal kapcsolatban. Én mély-almosként vettem őket, szerintem az egy fokkal jobb mint a ketreces.
Kedden lesz 2 hete, hogy nálam vannak. Mikor megjöttek, az első nap össze vissza rakták a tojásokat, körülbelül 16 db-ot. Abból többet meg is ettek. Később egyre kevesebb lett a tojás, volt olyan is, hogy csak napi 3 a 27 tyúktól ..
Takarmányozásom: Eleinte szemesen kapták a kukoricát, búzát, zabot. Azt sem tudták, mi az, inkább egymás meg a nyulak ürülékét ették A zöldet sem ismerték. Tanácsotokra változtattam. Már nagyon szépen eszik a darát, az áztatott turmixot , Napi egy láda zöldet.
Egy-két csipkelődő akad, de azokat hamarosan kiveszem, abból lesz a húsvéti leves.
Most már egyre többet tojnak, még múlt hét elején 3-4-5-t, mostanra 10 fölé nőtt, ami szerintem még nőni fog. Szépen megtanulták, hogy a fészekbe kell. Már rég nincs földről felszedett tojás.
Szerintem abszolút nem reménytelen tyúkok ezek, sőt Igaz másom még nem volt tyúkban, de látom, hogy szépen tanulnak. Egyre több használja a felülőt is.
Aki azt az emlegetett cikket írta, szerintem teljesen elfogult volt és fél napi tartással nem is tudná a valóságot írni.
Szerintem ezek az állatok, mielőtt kiszállításra kerülnek, előtte már alig kaphatnak enni, valószínű már előző nap beteszik délután őket a ketrecekbe, hogy reggel tudjon indulni az autó. Teljesen idegen helyre, halál éhesen és félelemmel kerülnek, érkeznek. Azon nem kéne csodálkozni, hogy ilyen esetben összefognak és megvédik magukat.
Még egy gondolat. Volt nekem itthon régebben egy fiatal kecském. 3 hétig egyedül, aztán hoztam mellé egy másik növendéket. Az itthoni 1 órán keresztül püfölte az újat, míg meg nem kötöttem. Egész éjjel verte volna. Másnap kint a kertben összehaverkodtak. Második éjjel már együtt aludtak. És nem azért verte, mert előtte rosszul vagy ketrecben tartották .. Az állatoknak nem tudod azt mondani, hogy ne félj meg ilyesmi
Nekem ez a véleményem.
Köszi még egyszer a tanácsokat, a nélkül lehet nekem is tépnék már egymást.
Ma végre kijöttek. Szegény kotlós alig győz fürödni a homokban, de úgy számoltam, mind a 12 csibéje megvan. Ez a legjobb kép, amit csinálni tudtam róluk, mert még nem lehet a közelükbe menni.
Régen írtam ide (inkább csak olvaslak titeket), betegségek és vakcinázás terén viszont most kíváncsi lennék a véleményetekre.
3 éves állományom megfogyatkozóban van, az utóbbi időben sajnos több elhullás is volt. Egyik dögöt most megvizsgálták, és a betegség lefolyása, valamint a boncolás alapján vagy marek, vagy leukózis az esélyes. Előbbi ellen szól az idős állomány, valamint az hogy a mája nagyon csúnya volt, ez meg inkább utóbbira jellemző. Tele volt a begye, mégis le volt soványodva (bélélősködője pedig nem volt).
Az állományt frissítenénk, és egy családi ismerőstől szereznénk be Australorp naposcsibéket (kb. két tucatnyit). Ő azonban nem szokott oltani, hobbi tyúktartóként elsősorban magának keltet. Úgyhogy most abban a dilemmában vagyunk: az ésszerűség keretein belül, mit tehetünk annak érdekében hogy az új állomány egészségét megőrizzük?
- A megmaradt öregeket nyilván vágni fogjuk. Mögöttük marad az üres ól és udvar (a csibék kb. nyár elejéig ellennének egy üvegházban, utána viszont sajnos ott túl meleg lenne nekik). Valamelyik cikkben azt olvastam, hogy a leukózis kórokozója viszonylag életképtelen gazdaállat nélkül, a marek viszont hónapokig elél, viszont egy alapos klórmeszezést az sem nagyon szeret. Ti is így tudjátok-e? Megkockáztatnátok-e a kicsik beengedését a régi kifutóba, egy fertőtlenítés, és kb. másfél hónap után?
- A baromfipestis ellen ha jól értem, kötelező oltani, a marek ellen ajánlott. Utóbbiról azt olvastuk, hogy minimum 10 ezres tétel. Milyen ára van a baromfipestis elleninek, és hogyan alkalmazható? Továbbá: a marek-betegség előfordulásáról tudjuk-e, hogy mennyire gyakori? Én hajlamos lennék ezt az oltást elhanyagolni, viszont leginkább azért, mert inkább megérzésből, semmint statisztikai adatokból támasztanám alá azt, hogy nem szükséges. Szóval, szerintetek mi a helyzet ezzel? Legyen mondjuk 100 tyúkudvar, ebből 40-ben nincsenek marek ellen vakcinázva a csirkék, és mondjuk ezek közül 2-ben okoz a betegség komolyabb elhullást? Nagyságrendileg ilyesmi lehet a helyzet, vagy nagyon el vagyok tájolva abban, hogy mekkora az oltott állomány, illetve hogy mennyire gyakori a betegség?
Főleg amiket jobb körülmények között tartottak a kis-nagyüzemben, és nem szipolyoztak végletesen ki.
(Vagy nem betegség, stb miatt selejteztek esetleg le, mert sajnos ilyen is előfordult már...)
Szóval előnye hogy tojó fajták, tehát tojni pár évig (2-3 évig) biztosan fognak.
Általában az első vedlés után néhány db-al kevesebbet tojnak évente, de méretre
akár jóval nagyobbakat. Néha igazán szép darabokat is..
Előnye még hogy oltottak, szinte mindennek ellenállnak, erősek.
Valamint hogy 2~max.2,5 hónap alatt helyreállnak, és újra tojni kezdenek.
Ez a csibéknél ugye fél év (néha típustól függően 8-9 hónap is lehet, és
nem mindenki akar csibékkel bajlódni, infralámpázni, kakit takarítani,
és hát néha az elpusztult csibéket is elásni....
Hátránya, hogy nincs a csipogó kiscsibe ami nagyon aranyos (bár igen sok nyűggel is jár),
hátránya hogy sokszor nagyon szánalmasan néznek ki a hosszú körmeikkel, hiányos tollazatukkal, ami
sokszor nem is teljesen regenerálódik, sokszor később is hiányos marad.
Hátránya hogy 1~2,5 hónapig nem tojik, és hogy tojótáp (1/3 arányban) mindig kell neki.
(Ez nem biztos hogy hátrány, ki-ki izlése szerint)
Hátránya még hogy bár igen kipendült helyrejött szép példányokat is láttam, azért nem egy dísztyúk.
Ja igen, és hogy nem lehet megenni (meglehet, de nem finom, bár mi a vegyes-hasznosításúakat sem ettük már meg, nem izlett a húsa. Húsból csak a húshibrid az igazán finom, hiába is minden praktika...)
És még visszatérve az előnyökhöz, milyen jó állatbaráti cselekedet az, hogy 10-15 db "kitojt " tyúkot megmentünk
a biztos haláltól, a fehérjefeldolgozóba való átszállítástól.
Sőt 1,5-2 év szigorított magánzárka, tyúknyi kertecben való élet után kiengedjük egy normális udvarba,
egy normális házba, több tyúk közé, ahol normális szociális életet élhet
(még ha ez látszatra néha nekünk csak csípdelődésnek és veszekedéseknek tűnik is).
Szóval bejutnak számukra a baromfi-mennyországba.
Bár ebbe ritkán gondolunk bele, és hát az állatok lelki életével nem nagyon foglalkozunk, de...
Szóval szép és nemes dolog ez mégis.
Ha biztosan beválnának, még ajánlanám is, de sajnos sokszor beválnak, de néha tényleg nem.
Nálam most úgy néz ki elkotlott egy fiatal kis néma kacsa,azon gondolkozom,hogy egy nyugalmasabb helyre költöztetem és kicserélem a tojásokat valami tyúkfélére.Persze nem biztos,hogy megvalósítom mert kis kacsám még sose volt. :)
Pedig dől belőlük a tojás az öregemnél is :D (1 éves letojtakból) méghozzá mekkora tojások,és szép sötét barnás héjúak, szebbek a tojások mint a falusi vegyeseknél...ha nem látom rendszeresen én sem hittem volna el..ő kifogott egy jó csapatot,meg úgy látszik szeretik e helyüket is...
Sajnálom,hogy nem tudtam kedvedre tenni. :) Én inkább racionálisnak mondanám a Szerzőt!
Csak azért tettem ide mert éppen aktuális volt. Semmiféle képen sem vitaindítónak.
Örülj,hogy a te vásárolt tyúkjaid kivételt képeznek-tek.Nekem velük kapcsolatban nincsen tapasztalatom,de a környezetemben látom,hogy küzdenek a letojt tyúkokkal.Tojásevéstől az egymás csipkedésén kikezdésén keresztül az elhullásig.
Hogy dőlne belőlük a tojás abban kételkedem,bár mindez csak nézőpont kérdése.Ha eltekintünk attól,hogy zártan intenzíven tojja a 330-350 tojást amire ki lettek hegyezve,ehhez képest félintenzív vagy szabadtartásban hozza (hozhatja) 200-250et akkor igen.
A több tízezres tételeket pedig azért könnyű eladni mert 3-600ft/db.Persze,hogy megveszik mikor 10-20tojás ára, ellenben a fajtatiszta tyúkfélékkel amik jóformán kis túlzással napos korban kerülnek ennyibe. De cserébe legalább biztonsággal tovább szaporíthatóak úgy hogy az értékmérő tulajdonságaik megmaradnak.
Én azért maradok továbbra is a fajtatisztáknál és mindenki más tegyen belátása szerint! :)
Azt hittem az idézett cikk valóban a letojt hibridek háztáji tartásáról fog szólni, nos arról egy félmondat sincs.:((((
A "szerző", hátizé.....radikálisan sarkos, de erről ennyit.
Évekig tartottam letojt barna tollú tojóhibrideket, nálam a kivételt nem a helyrejött jól tojó madarak alkották, hanem az a pár darab, ami tönkrement. Kb. Isa Brown -ok voltak, és kifejezetten megtáltosodott a vásárolt állomány 90 % -a minden egyes új vétel után. A titok az átmenetben rejlik. Mivel ezek ketreces madarak (voltak), nem lehet őket minden átmenet nélkül kirakni védtelenül valami nagy udvarra, ahol ki vannak téve a stressznek, időjárásnak, többi állat zavarásának, hanem becsukva kell őket tartani pár hétig, és folyamatosan szoktatni hozzá az új körülményekhez. Időbe telik nekik, míg egyáltalán megtanulnak járni, tájékozódni, később elülni, és a háztáji kosztot hasznosítani.
Ebből a Hegedűs Tibor tirádából kb. annyi igaz, hogy valóban nem tojnak kb. 2 - 2,5 hónapig. Ezt követően viszont még 2 - 3 évig dől belőlük a tojás. Sőt mindenből, amit meg tudnak enni, tojást gyártanak, a legutolsó, legvacakabb takarmányból is (saját tapasztalat). Ha nem így lenne, nem tudnának belőlük többezres tételeket eladni. A legtöbb baromfiudvarban, ahol nem hobbityúkos a gazda, manapság ilyenekkel lehet találkozni, mert az elejétől eltekintve nincs gond velük és jobban termelnek, mint a fajtatiszta tyúkfélék. Mégegyszer hangsúlyozom, barna tollú tojóhibridről van szó, fehér - leghorn típusú letojtakat valóban nem érdemes háztájon nevelgetni, azoknak intenzív tápok kellenek kizárólag, és úgy is hamar kipurcannak.
Ez már igen kedves mama! Ritkán hallani ilyen sikeres keltetésről. :) Most már nálam is növögetnek szépen a csibék, éppen ma 4 hetesek. Úgy tűnik, a betegség is lezajlott végre. Már most látni, hogy igen sok a kiskakas és rendesen püfölik egymást - hát nem tudom, mit csinálnak majd később. :)
Hát zavarni éppen zavarták, de a marans (a Piros) külön volt, az ausztrálok meg fölállították a sorrendet (az erősebb kutya......alapítja a családot). De azért láttam olyat, hogy a kicsit lehúzta a nagyobb - szó szerint - a tyúkról. Úgy tűnik, az ausztrál kakas nem olyan agresszív mint a marans. A tyúkok is simogathatóbbak az ausztrálnál. Kivéve a kotlóst, aki nagyon utált ma délelőtt, még oda is csípett a kezemhez. Még nem hozta ki a kicsiket a kifutójukba,ami fedett, behálózott, eső szél és macskavédett, de már nem a hátsó sarokban laknak. Gondolom, ez a hirtelen hőmérsékletcsökkenés is belejátszik. De van bent kajájuk, meg kamillatea és láttam, hogy esznek.
Sajnos, latinból gyenge vagyok (egyszóval nem tudok latinul), Úgyhogy homályosíts fel légy szíves, mit jelent az "ad libitum"?
Az, hogy ne vágja össze a zöldet csak látszólagos ellentmondás az általad javasolttal. Ha pontosan tudja az ember, hogy mit ad és más nem keveredik bele (most a csorbóka (gyermekláncfű, pongyola pitypang) meg a tyúkhúr a menő) akkor lehet vagdalni, de a vegyesen sarlózott réti fűbe sok minden keveredhet. Szálas füvet én sem adok nekik.
Nagyon gondos gazda vagy! Ha ettől se jönnek rendbe, akkor semmitől! Csak legyen hozzájuk türelmed, meghálálják.
A vegyes zölddel bánj figyelmesen, mert ha valami mérgezőt esznek meg (kicsi a valószínűsége, főleg ha nem vágod össze, mert akkor nagy valószínűséggel kiválogatják), abból baj lehet.
Jó ez ! Nálam 3 tojófészek van ólanként kb. ennyi tyúkra, de csak kettőt használnak. Én a füvet, lucernát ollóval aprítom, nem is volt még begyelzáródás. Natúr zeolitot használj, a macskaalmot vegyileg kezelik. Tojóállománynál nem érdemes ad libitum etetni, napi kétszer megkapják a kiszámított adagot, így nem híznak el.
