Itt a fórumon nem sokszor kerül elő a Ricoh márka, talán sokaknak nem is ismert.
Nekem kicsit szívem csücske.(Van néhány órám tőlük) Igyekszem is begyűjteni minden info-t a márkáról ami fellelhető.Bár soha nem volt akkora piaca mint a három nagynak (seiko,citizen,orient) azért voltak nagyon szép óráik és technikai újításaik.
Sokáig úgy tünt hogy a márkánál nincs óragyártás de találtam egy oldalt miszerint a márka Japánban és gondolom az ázsiai piacon él és virul.
Ez az oldal a hivatalos árusító.(érdemes megnézni)
A Ricoh Shrewd modellek szerintem nagyon jól sikerültek.Két példa:
Ahogy olvasgattam a típus jelölés ugyanúgy 6 számból áll mint régen, az első 3 a szerkezet száma a második 3 pedig a tokverzió-néha kiegészítve plusz két számmal.
Elfogadnám, mint poénos gyártmányt, ha előbb kihoztak volna egy órát hasonló elektronikus szerkezettel, egy korban hozzá illő kijelzővel.
Ez így egy kicsit olyan, mint az a fickó, aki elkészítette a világ legpontosabb mechanikus óráját kismillió komplikációval, és direkt nem tett rá számlapot, merthogy az ilyet úgysem időmérésre használják, csak arra, hogy legyen, dicsőítve az alkotóját és a baromi gazdag vevőt.
Nem gondoltam egy lcd óra ilyen nagyléptékű vitát vált ki ,de végül is a fórum azért van hogy ilyenről is szó essen.
Én nem is foglalnék egyik irányban sem állást mert mindenfajta órát szeretek, főleg ha japán és régi.
Helyette egy új szerzeményemet mutatnám be ami még felújítás előtt áll .(csomagban vettem kb 1500 ft-ba került)
Szinte hihetetlen hogy egyáltalán működik mert a gombok úgy be voltak ragadva a kosztól hogy először meg se nagyon mozdultak. Az elem hátlapja meg úgy szét verve hogy alig tudtam kivenni a régit. De most már kezd alakulni.(ez is '78-as gyártású,SEIKO M154-es kaliber)
Elemek, kondenzátorok. Nézd meg, hogy az 1978-as Citizen idejében milyen elemek voltak, és milyenek vannak ma. Nézd meg, mekkorát fejlődött az energiagazdálkodás (na nem az óraboltokban, csak a technológiai laborokban), korai prototípusoktól (mint a hetvenes évek LCD karórái) ne várj se kiforrottságot, se időtállóságot.
Ami az értéket illeti, igenis van a tárgyaknak egy reális értéke, legalábbis két tárgyat egymás mellé téve valószínűleg lehet valami ítéletet alkotni. Például egy Nirosta kés a Tescoból az egy hulladék, mert már első alkalommal sem lehet megfenni, egy jól fenhető szakácskés pedig ennél egy értékesebb tárgy, mert jobban használható, és tovább tart.
Van persze a szubjektivitás is. Egy jó Casio óra számomra értékesebb, mint egy gyémántokkal kivert Breitling, az előbbinek ugyanis hasznát veszem, a másik kívül esik a lehetőségeim és az érdeklődésem körén is. A tárgyakhoz fűződő személyes és történelmi érzelmekről, történektekről nem vitázom, mert nincs miről: a múlt tárgyai valóban főleg a történetüktől és a hozzájuk kapcsolódó emberektől értékesek.
A boltban újonnan vett, a gyárban újonnan gyártott tárgyaknak azonban nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről kellene szólniuk. Jól esik a nagyi vekkerén elrévedni, de nekünk a jövő világát kell felépítenünk. És ijesztő, hogy akik építenek, azok nem kérnek a tudomány és a technológia eredményeiből. Az óraiparban a hetvenes évek japán kvarcórainváziója volt az utolsó, ami egy kicsit fel tudta rázni a világot, és meg tudta ijeszteni az órásokat, hogy valamit csinálni kellene. Szerencséjükre a vásárlók tömegeinek sznobsága visszahozta őket a tutiba, azóta nincs is újítás óra fronton. Pedig lenne mit.
Szerintem is másodlagos, hogy mi hajtja, éppen ezért érthetetlen számomra az óragyártók és az órarajongók ragaszkodása a gagyi szerkezetekhez. Itt gagyi alatt azt értem, hogy valami, ami nem az, aminek látszik. Lehet az tömör aranyból is, ha elektronika vezérli, villanymotor hajtja, és úgy néz ki, mint egy hagyományos mechanikus óra mutatókkal és fogaskerekekkel, az nem az, aminek látszik.
Ha lenne még az óraiparban innováció és érdeklődés, olyan tempóban követnék a technológia lehetőségeit, mint annakidején annak a Citizen kvarcórának a készítői. Ha valakinek a hagyományos számlap tetszik, azt is meg lehet jeleníteni mechanikus alkatrészek nélkül. Pontosabban meg lehetne, ha akarnák. De úgy tűnik, az órakészítők fásultak, csak a gittet rágják, és a régi dolgokat csiszolgatják. Mikor láttunk az órás boltok kirakatában valami igazán átütő erejű újdonságot? Melyik az a technológia az elmúlt tizenöt évből, amit beépítettek, felhasználtak, amivel új konstrukciókat találtak fel?
Izgalmas felvetés… Részben igazat adok, másrészt elgondolkodtat a kidobott elemek (újabban kondenzátorok) mérhetetlen mennyisége. Az igazság talán valahol középen van. Egyébként - legyen az ötvenéves vekker, vagy a legmodernebb óra - az csak egy tárgy. Ebből következően egyiknek sincs önmagában semmilyen értéke. Másként fogalmazva: pontosan annyi az értéke, mint (volt) tulajdonosa életének. Ez az elsődlegesség igazolja, hogy az óra, mint használati tárgy kizárólag az idő- és társadalmi folyamatok tükrében válhat értékké. Jó példa erre a „dédi vekkere”, vagy „apu Doxája” , vagy éppen a lányom legelső 200 forintos elemes órája. Számomra tehát az értéket tehát nem a fogaskerék, vagy elem képviseli – megkockáztatom, még csak nem is az általad hiányolt magas komplikációszám, vagy extrém pontosság. (Most nem hoznám ide a használati-, alapanyag-, technikatörténeti-, személyes-, történelmi-, gyűjtői- stb. értékek kérdéskörét.)
Érdekes a szenzorhálózat felvetés, de ez már egyenes út a kombinatorikához. És valóban, innentől már csak fantázia, számítógép és férőhely kérdése, hogy mi minden kerülhet majd be egy digitális órába. (Lásd: TIMEX új generációs csodái.) Azonban nem szabad elvetni azt a lehetőséget sem, hogy az óragyárak tudatosan NEM AKARNAK megfelelni az ilyen típusú elvárásoknak. Ezt a fajta „komplikációtobzódást” meghagyják a telefon-, és ás kütyügyártóknak. (Az öcsém februárban kapott Kínából egy olyan digitális asztali bigyót, melyben 37(!) komplikáció van. Annak ellenére, hogy mutatja a pontos időt is, mindketten úgy gondoljuk, hogy ez MÁR nem nevezhető órának.)
Tehát ha lassan is, de átalakulóban van az óraipar. Van, aki ennek útját felfelé jelölné ki, mások inkább előre.
Én ugyan csak rövid ideje olvasgatom az órás topikokat és teljesen laikus vok, de úgy vélem, hogy a mutatók igenis kellenek a vízuális megjelenítéshez. Az, hogy mi "hajtja" a legtöbb embernek másodlagos.
Az ötven éve nem szervizelt zsebórád olyan technológián alapul, amire az emberiségnek volt párezer éve, hogy kifejlessze. Az 1978-as LCD-s Citizen olyan technikákat használ, amelyek akkor kábé egy évtizednél nem régebbiek voltak, és soha az emberiség történetében még nem volt példa se hasonló elvek alkalmazására. Mozgó alkatrészek nélkül valósított meg számtalan komplikációt, amihez korábban bonyolult mechanikák kellettek, és a pontosság egyszerűen nem volt egy napon említhető.
Nem vitatom a mechanikus órák létjogosultságát, az oldtimer és retro autókat is szeretem, de azért ma már nem a porlasztó és nem a dobfék a fősodor.
Azt sajnálom, hogy a világ dizájnipara és kereskedelme nem tud mit kezdeni a legnagyszerűbb találmányokkal, bele-belekóstol, aztán mégis visszamegy az őskorba. Ma az emberek nagy része olyan órát hord, ami úgy néz ki, mintha mechanikus óra lenne, de valójában egy kvarcvezérelt elektronika hajtja, sokkal kisebb tudással, mint a '78-as Citizen, cipelve a fogaskerekeket és mutatókat, mint egy koloncot.
Egy mai modern órának liquidmetal-ból kellene készülnie, hatalmas, lumineszcens e-ink kijelzővel, olyan innovatív kezelő felülettel, ami lehetővé teszi, hogy az óra akár egyszerű időmérő legyen, akár fejlett adatkezelő és mérőeszköz.
A mai kor vezető technológiái a beágyzott rendszerek, mákszem méretű szenzorhálózati elemek vannak önálló energiaellátással és rádiókommunikácival, a karóragyártóknak ma már nem (csak) az egykori mechanikus órák silány elektromechanikus utánzatait kellene csiszolgatniuk-farigcsálniuk a rég okafogyott klattyogó mechanikus mutatókkal, hanem észrevenni, hogy hol tart a technika, és élni vele. Valaha az óragyártók a technológia élvonalbeli alkalmazói voltak, ma meg nem tudom, mivel ütik el az idejüket. Valahogy elégedetten visszasüppedni látszanak a nagy kvarcóra-riadalom elültével, és bldogan elvannak, nem kell kapkodni a fejüket a tudomány és technika újdonságai után, csak gyártják tömegesen a klattyogókat különféle tokokban.
