Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

széll attila 2011.02.23 Creative Commons License 12

Tisztelt Tulajdonosok!

 

A jelenlegi helyi szabályzat előkészítési munkái során 1998-ban a közlekedési felügyelet az alábbi állásfoglalást adta ki a tervezőnek útmutatásként  .

A állásfoglalás külön kitér arra az esetre, ha lakóövezeti átsorolás miatt lenne szükség a közterületek méretezésére.

Minimálisan 12m-t írtak akkor elő a tervezőnek.Külön felhívom figyelmüket a 6.pontra, ez a pont is az engedélyhez jutást akadályozza 2000 óta.

 

A lakossági fórumon azt mondta Molnár Mária, hogy nincs különbség az üdülőövezet és lakóövezetbe sorolás feltételei közt........sajnos ennek ellenkezőjét látom és bizonyítom.

 

Széll Attila

széll attila 2011.02.21 Creative Commons License 11

Tisztelt tulajdonosok ide másolom a módosító rendelettervezetemet, melynek elfogadása valódi változást, a korábbi jogainkhoz való visszatérést jelent.

 

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének

/2011. (III..) ÖKT. sz. rendelete

a Merengő u. és környéke (Frank-hegy) szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 44/2000. (XII. 1.) ÖKT. sz. rendelet módosításáról

 

 1.§

 a 44/2000 rendelet 2.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi előírás kerül:

 

Ahol a megváltozott használati módra, teljes közterülettel határolt tömbre egységesen és az akkor élő( OÉSZ üdülőterületre vonatkozó előírásai), vonatkozó előírásoknak megfelelően megtörtént a telkek kialakítása, ott a kialakult állapot egységességének megőrzése céljából a telekosztás kialakultnak minősül, vagyis, minden meglévő telek, beépíthető.

 

2.§

 

-a rendelet 2.§ (5) bekezdés „g” pontja  hatályát veszti.

 

3.§

 

- a rendelet 2.§ (6) bekezdése a következőkre módosul:

 

A területen csak a törvény szerinti, azaz “beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek” építési telek építhető be. A 36o-55o m” közötti méretű telkek 55o m2-nél nagyobbra növelhetők akkor, ha a területátadó telek ezzel nem csökken 9oo m2 alá.

 

4.§

 

 a rendelet 2.§(7) bekezdése a következőre módosul:

 

Az egyedülálló nem “K”-kialakult övezetben lévő, a korábban érvényes szabályoknak megfelelően kialakított, telkek beépíthetők, az övezetre vonatkozó egyéb előírások /beépítési %, építménymagasság, min. telekszélesség stb./ szerint.

 

5.§

 

-a rendelet 2.§(9) bekezdése a következőkre módosul:

 

Új épület építésére, illetve bővítésre, átalakításra építési engedélyt kiadni csak akkor lehet, ha

a)     A jelen szabályozásban rögzített  új közterületi telekhatár kiszabályozása megtörtént .

b)     A jelen szabályozásban rögzített, az övezetre előírt közműellátás rendelkezésre áll, a közműellátás biztosítható, vagy az ingatlanon rendelkezésre áll ( ellenőrzött zártságú szennyvíztároló , vagy a jegyzői engedéllyel elhelyezésre került korszerű házi szennyvíztisztító kisberendezés).

 

6.§

 

-a rendelet 2.§(10) bekezdése a következőkre módosul.

 

A telkek  terepszint alatti beépítésének mértéke az épület alatti területen kívül a beépítési százalék egyharmadát nem haladja meg .Amennyiben a főrendeltetésű épület alápincézetlen, az új, terepszint alatti beépítés azon kívül is elhelyezhető, 1,o m-es vagy azt meghaladó talajtakarás esetén .Támfalgarázs csak zöldtetővel készülhet és legnagyobb, az utcai telekhatárral párhuzamos hossza maximum 5.5 m. Magassága sehol nem emelkedhet ki az eredeti terepvonalból 8o cm.-nél.

 

7.§

 

- a rendelet  2.§(11). bekezdése „ c”  pontjaaz alábbiakkal egészül ki:

 

 Az útkereszteződéseknél a telek sarokpontjaitól számított 4,0-4,0 m szakaszon belül tömör kerítés nem létesíthető,a kilátás biztosítása érdekében sűrű növényzet nem ültethető.

 

8.§

 

-a rendelet 2.§ (12) bekezdése ’a” helyébe a következő lép.

 

A 193/2009( IX.15 ) sz. Kormányrendelet vonatkozó részeiben foglaltakat.

 

                                                                       9.§

 

-a rendelet 2.§(12) bekezdés „f” pontja hatályát veszti.

 

                                                                       10.§

 

-a rendelet 3.§  ÜÜ.-1 jelű építési övezet előírásainak   (b) pontja

                                    ÜÜ-2 jelű építési övezet előírásainak    (b) pontja                                                           HÜ/I -1 jelű építési övezet előírásai       (b) pontja                                                      HÜ/I-2 jelű építési övezet előírásai         (b) pontja                                                                     HÜ/I -K  jelű építési övezet előírásai       (c) pontja                                                             HÜ/II-1 jelű építési övezet előírásai       (b) pontja                                                                   HÜ/II-K jelű építési övezet előírásai       (c) pontja  a következőkre módosul:

 

az övezetben a telekre új építési engedély csak teljes közműellátás /víz, csatorna, elektromos hálózat./ a csatornaközmű pótlására korszerű közműpótló megléte elfogadható , ez lehet,zártságát ellenőrzött  szennyvízároló, vagy jegyzői engedéllyel rendelkező korszerű házi szennyvíztisztító kisberendezés. 

 

11.§

 

-a rendelet 3.§ 1) ÜÜ.-1 jelű építési övezet előírásainak (d ) pontja a következőkre módosul:

övezetben garázs csak a főépülettel egy tömegben, vagy támfalgarázsként terepszint alatt helyezhető el. Egy telekhez csak egy kapubehajtó illetve garázskapu alakítható ki.

 

12.§ 

-a rendelet 3.§ 1) ÜÜ.-1 jelű építési övezet előírásainak (f ) pontja a következőkre módosul:

 

Az övezetben új épület, szabadonállóan építhető, amennyiben a telek a minimális  szélességet eléri.

 

13.§

 

-a rendelet  3.§ 3) HÜ/I -K  jelű építési övezet előírásai  (b) pontja,a                                                         5) HÜ/II-K jelű építési övezet előírásai  ( b) pontja  a következőkre módosul:

Az övezetben a meglévő beépítés egységességének megőrzése céljából a meglévő, korábban érvényes szabályoknak megfelelően kialakított  telkek beépíthetőek.

 

14.§

 

-a rendelet 7.§ (d) pontja a következőkre módosul.

üdülőtelkes és hétvégiházas területen a használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna csatlakozás, törzshálózat hiányában , ellenőrzött zártságú  szennyvíztároló , vagy a jegyzői engedéllyel elhelyezésre került korszerű házi szennyvíztisztító kisberendezés)  és a telekméret 100 m2-el való osztásából eredő felfelé kerekített darabszámú nagy lombkoronát növesztő fa megléte.

 

15.§

 

a rendelet 7.§ (9)  bekezdés „a” pontja kiegészül az alábbiakkal:

 

A jegyzői engedéllyel elhelyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés által megtisztított szennyvíz a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny /2a besorolásba eső/  telkeken elszikkasztható.

 

16.§

 

a rendelet 7.§(9) bekezdés „d”pontja kiegészül és az alábbiakra változik:

 

Az üdülőtelkes és hétvégiházas területen a használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna csatlakozás törzshálózat hiányában , ellenőrzött zártságú  szennyvíztároló , vagy a jegyzői engedéllyel elhelyezésre került korszerű házi szennyvíztisztító kisberendezés)  és a telekméret 100 m2-el való osztásából eredő felfelé kerekített darabszámú nagy lombkoronát növesztő fa megléte!

 

                                                                       17.§

 

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekben, az új eljárásra rendelt ügyekben is alkalmazandó

 

Budaörs, 2011 március.

széll attila 2011.02.21 Creative Commons License 10

Tisztelt Tulajdonosok!

 

 

A lakossági fórumon a Frankhegyiek nem igényelték a lakóövezetté minősítést, egyszerűen a jelenlegi övezeti besorolásnak megfelelő építési engedélyek megszerzésének könnyítését fogalmazták meg.

 

Ennek érdekében kidolgoztam egy olyan rendelettervezetet, amely a a meglévőő 44/2000-es rendelettel hatályban lévő helyi szabályzat egyszeri módosításával elérhetővé tenné az engedélyek kiadásának könnyítését és felgyorsíthatná a Hardy úr területén szervezett vízhálózatépítést.

 

Az átminősítéssel való kecsegtetéshez hozzá kell tenni azt is, hogy az csak akkor következne be, ha a tejes közművesítettség és az utak kiszabályozása( magántulajdonú telekből kell leadni területeket).

 

Ezzel szemben a javaslatom az, hogy a frankhegy fejlődése lépésről lépesre történjen, első körben a vbízhálózat kiépítésével, majd az utak szabályozásával.....és ha a Frankhegyi közösség igényli ,akkor majd telektömbönként kérni fogjuk az átminősítést.

 

A jelenlegi szabályzatnak a MI , a Frankhegyiek érdekeit kell képviselnie....12 évig jogkövető magatartást folytattunk, és nem jutottunk semmilyen építési engedélyhez.

 

Kérem olvassák el a rendelettervezetet, melyet szeretnék ha észrevételeikkel kiegészítenének, majd teljes támogatásukkal a Képviselőtestület felé elfogadásra beterjeszthetnénk márciusban........................ha elfogadásra kerül, akkor  újult erővel szervezhető lesz a közműfejlesztést, ahol vezetékes víz van, ott pedig az építési engedélyek megszerzését.

 

Ma személyes tárgyalást folytattam a vízvezeték engedélyezési hatóságnál, és támogatták azt a felvetésemet, hogy a vízhálózatfejlesztéshez a zárt szennyvíztároló, vagy korszerű, jegyző által engedélyezett házi szennyvíztisztító telepítésére tett nyilatkozat is megfelelő.

 

Szeretném, ha a közműfejlesztés összege minimalizálható lenne, ennek megoldását a lehetséges csatornapótló műtárgyakban látom

 

Köszönöm azt ha összefognak érdekeik képviseletére.

 

Széll Attila

 

 

 

novakzalan 2011.02.20 Creative Commons License 9

Tisztelt Tulajdonosok!

 

Köszönjük a fórumon való részvételt és a kitöltött nagyszámú kérdőívet.

A kiértékelésük már másnap megtörtént, mivel mi is kiváncsiak voltunk az eredményekre.

A legközelebbi részünkormányzati ülésen ismertetjük is részletesen az eredményt.

Tévhit, hogy már léteznek pontos utcaszélességek. A felmérés pont ezt a célt szolgálja, hogy utcáról utcára, telekről telekre végignézve megállapítható legyen, hogy mi az a szélesség, amely a szakmai kritériumoknak megfelel és meg is valósítható. Nem szeretnénk ugyanis olyan tervet, amely a gyakorlatban nem lesz megvalósítható. Ilyen már volt.

 

Ismételten szeretném kiemelni a három fő pontot, amellyel véleményünk szerint kimozdítható a megvalósítás a holtpontról.

1. Önkormányzati anyagi és szakmai szerepvállalás. (Jelenleg a terveztetés, olyan mélységben, amelyre még korábban nem volt példa. A jövőben az anyagi lehetőségekhez mérten.)

2. A közterületek kialakításának újszerű módja, kisajátítás és teljes önkéntesség nélkül.

3. Infrastrukturális kulcslétesítmények megépítése a mozaikszerű kivitelezhetőség érdekében.

 

Érzékeltük az elvárást, hogy minimálisak legyenek az utcaszélességek. Szem előtt fogjuk ezt is tartani. De mindenkinek felhívom a figyelmét, hogy Frankhegy teljes beépülését követően a jelenlegi forgalom nem kicsi, hanem nagyon sokszorosodó növekedésére kell számítani. Az úthálózatot erre kell méretezni. Ugyanis az az elvárás, hogy legyen közmű, lehessen építkezni, de ne költözzenek sokan ide, maradjon a hegy teljesen ilyen, mint most, az nyilvánvalóan nem lehetséges egyszerre. Frankhegy teljes kiépülését követően ide több ezer ember fog költözni. Ezzel tisztában kell lennie mindenkinek.

 

Üdvözlettel:

 

Novák Zalán

 

 

széll attila 2011.02.17 Creative Commons License 8

Kedves Tulajdonosok!

 

Ez a képviselőtestület névsora és adatai.

 

A helyi rendeleteket ez a testület változtathatja meg, ennek van alárendelve (a polgármester képviseletében)  a Főépítész Csík Edina,és a felülvizsgálatot végző Molnár Mária építészmérnök.

 

A kéréseinket nekik kell eljuttatni, és az Ő szavazataik döntenek a sorsunkról, tehát Őket( pontosan 8 fő) kell meggyőznünk ...ebben kérem a segítségüket.

Mint látható Fidesz-KDNP fölény van, tehát van esélyünk, a korábbi SZDSZ szimpatizánsok a Budaörs Fejlődésért Egyesületben találhatók.

 

A képviselő-testület létszáma (a polgármesterrel együtt): 15 fő

 

A képviselő-testület összetétele:

Budaörs Fejlődéséért Egyesület: 5 fő

Fidesz Magyar Polgári Párt: 8 fő

Jobbik Magyarországért Mozgalom: 1 fő

Magyar Szocialista Párt: 1 fő

 

 

Becz György (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)
+36 20 399 2303
becz.gyorgy@chello.hu

Bíró Gyula (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)
+36 20 914 6790
biro.gyula@budaors.hu

Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP)

www.czuczorgergely.hu

+36-20-596-3306

level@czuczorgergely.hu

Fogadóóra:

Előzetes egyeztetés szerint,

Polgárok Háza, Fidesz Iroda,

2040 Budapesti út 54.

 

Császárné Kollár Tímea (Jobbik Magyarországért Mozgalom)
+36 20 441 8701
csaszarne.kollar.timea@jobbik.hu

Filkey Péter (Fidesz Magyar Polgári Párt)
+36 20 985 7410
filkey.peter@budaors.hu

Káhn János (Fidesz Magyar Polgári Párt)
+36 20 914 9226
kahn.janos@budaors.hu
Fogadóóra
Időpont: Telefonon történő egyeztetés szerint
Helyszín: Városháza, Képviselői szoba


Kálóczi Imre (Fidesz Magyar Polgári Párt)
+36 20 223 5297
kaloczy@royaldesign.hu

Laczik Zoltán (Magyar Szocialista Párt)
+36 20 441 8977
laczik.zoltan@budaors.hu


Leipán Tibor (Fidesz Magyar Polgári Párt)
+36 30 210 5011
leipantibor@fidesz.hu

Dr. Ritter Gergely (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)
+36 20 914 9230
ritter.gergely@budaors.hu

Sánta Áron (Fidesz Magyar Polgári Párt)
+36 20 985 7875
santa.aron@budaors.hu

Fogadóóra:
Polgárok Háza, FIDESZ-KDNP Iroda
2040 Budaörs, Budapesti út 54.   
Minden hónap utolsó szerdája
17:00-19:00

 

Stift Nándor (Budaörs Fejlődéséért Egyesület)
+36 20 914 9231
stifft.nandor@budaors.hu

Fogadóóra:
Lakótelepi Közösségi Ház
2040 Budaörs, Lévay utca 34.   
Minden hónap utolsó kedd
18.00 – 20.00


Szabó Károly (Fidesz Magyar Polgári Párt)
+36 20 985 7632
szabo.karoly@budaors.hu

Telefonon történő egyeztetés szerint

Török. C. István (Fidesz Magyar Polgári Párt)
+36 20 985 7679
torok.istvan@fidesz.hu

széll attila 2011.02.17 Creative Commons License 7

Kedves Nándor!

 

A lakossági fórumot kötelezően meg kell tartani és a véleményeket be kell gyűjteni, ezt jogszabály írja elő.Tehát nem a jószándék a vezérlő elv.

A lakossági egyeztetés már 1998-ban is megtörtént, ugyanígy végighallgattak minket és a felvetett kérdésekre megkaptuk a választ.Az akkori kéréseink közül semmit nem teljesítettek, nem építettek ba a helyi szabályzatba.

1998-2000 között annak biztosítására,hogy ne tudjunk építkezni építési tilalmat is elrendeltek, de alatta mindenkit megadóztattak...ez is törvénytelen volt.

A legnagyobb adóterhet azok viselik akiknek a telekmérete 1200m2 feletti, volt akinek milliós adóbefizetést kellett teljesíteni, és végrehajtást jegyeztek be a telkére.

Ha kisebbre lehetne osztani a telket( 1200m2 alá) akkor nem kellene telekadót fizetni......ezt a hatóság több esetben megakadályozta, pl arra való hivatkozással,hogy nem járható az út , így nem lehet új telket kialakítani. Az idős tulajdonos járhatóvá tette az utat, erre az ügyészségen feljelentették.....a néni belehalt a hercehurcába.

 

A vízhálózat építés nyomvonal mentén halad és szakaszolható, tehát folyamatosan lehetne bevonni az utcákat, vagy utcaszakaszokat.

Elhangzott az is,hogy akkora a vízfogyasztás visszaesés,h a vízművek már nem támaszt olyan feltételeket, mint korábban.

Amikor a lakóterületi vízhálózat elkészült nem méretezték a tűzivízigényeket a lenti területekre....sokáig ezt a hálózatfejlesztést is rajtunk akarták "bevasalni", most már a gazdasági kényszer engedékennyé tette a vízműveket.

 

A hatályban lévő rendeleten való változtatást egy testületi ülésen meg lehetne tenni....nem kell évet várni.

A jelenlegi rendelet 2000 óta 5x lett változtatva, természetesen nem érdemi kérdésben.....tehát példa van a gyors változtatásra.

 

Be kell terjesszünk egy kérelmet ( és az ajánlatunkat)a szabályzat szövegi változtatására, és meg kell győzni a képviselőket annak elfogadtatására, el kell őket hívni egy általunk szervezett fórumra, és ott kell nyomást gyakorolni.

 

Az pártok aránya megváltozott, tehát van esély a változtatásra........a képviselőket külön-külön kell meggyőzni,ha kell és ezt a lakosok küzül verbuvált lobbirajok fogják megtenni.

 

Ha elfogadják az ajánlatunkat fél éven belül lehetne építési engedélyekhez jutni.

 

1998 előtt sokan kaptak építési engedély, még ott is ahol nem volt vezetékes víz....elég volt bizonítani,hogy 500m-en belül van közkút!

 

Se csatorna, se kiszabályozás, se gázvezeték megléte nem volt előfeltétel.

 

Az előrelépés csak az építési engedélyek kiadhatósága után történik meg, mert az építkezések, átalakítások bővítések indítják be az életet, és vonzanak be tőkével bíró kisbefektetőket.

 

Széll Attila

 

Sanyó2K9 2011.02.16 Creative Commons License 6

Kedves Attila!

 

Senkit sem ismerek és a hátterüket sem.

De azért jó tudni, most már jobban figyelek.

 

Voltak fura dolgok. A Meghívóban Vári Attila szerepelt, helyette jött Novák Zoltán?

Jó és rossz is elhangzott.

 

A napirendi pontok sorrendjét ott is kifogásoltam, mert az első napirendi pont 75 %-a

a második napirenddel telt el.

 

A hosszú bevezetők remélem nem időlopási taktika volt. Mert Hardy úr konkrét

útszélességeket mondott, tehát voltak konkrétumok, azok olvasható felvetítésével

kellett volna kezdeni.

 

A széles utakat mindenki kifogásolta és remélhetőleg megértették, hogy a MINIMUM

útszélességet szeretnénk ahova még közművek elhelyezhetők. A hegyen megfelelők

a KITÉRŐK, nem kell 2 autósáv. Mintha rugalmasak lettek volna. De meglátjuk.

 

A kérdőívük jó volt, remélem fel is dolgozzák a válaszokat.

 

Próbáljuk a jót kiszedni a dolgokból. A felmérés megismétlését jól kitárgyaltuk.

Ezt legalább most Önkormányzati pénzből csinálják ha jól értettem és a magassági

adatok hiánya miatt kell megismételni.

 

Az is kiderűlt, hogy EGYSÉGES TERVET csinálnak ugyan, de RÉSZLETEKBEN, MOZAIK szerüen

is meg lehet valósítani.

 

Sokunknak még mindig az ivóvíz a lényeg, akár mozaikszerű megvalósításssal.

 

Mi többen beszálltunk pénzzel 1995-ben a Merengő u. és a Rigó u. találkozásánál az eredeti

Víztársulatba, de nem jött tovább a vízcső 100 métert és a mi pénzünkből (is) épűlt ott a

vízhálózat (a pénzünket azóta sem kaptuk visza).

Ezért én már nem fizettem be a 3 víztározós totál megoldásba. E mostani koncepció szerint

az 1995 -ös megoldás (melynek tervein ott volt a Vízügy engedélye) most végre megvalósítható.

 

Elhangzott, hogy ha nincs ellennyomás medence akkor csőtörés esetén a javításig nincs víz.

KIBÍRNÁNK azt a kis időt, mert így viszont évtizedekig nincs semmilyen vizünk.

 

A többit e-mailben.

 

Nándor

Előzmény: széll attila (5)
széll attila 2011.02.16 Creative Commons License 5

Tisztelt Frankhegyi  tulajdonosok!

 

A 2010.02.15-i lakossági fórumon elindult a helyi szabályzat módosításának  lakossági vitája.

Ehhez szeretnék további információkkal szolgálni.

 

A szabályzat elkészítésében részt vevő dr. Novák Zalán, a szomszédunkban található Alsószállás területén található egyesület elnöke.

 

Területük jelenleg Külterületi mezőgazdasági övezeti besorolású, de rohamléptekkel halad a területük átminősítése Üdülőterületté, melynek fő szervezője az Alsószállás fejlesztéséért egyesület.

 

Példájukból is kitűnik,hogy érdemes jó kapcsolatot fenntartani az Önkormányzati vezetéssel.

 

Honlapjuk:   http://www.alsoszallas.hu/index-1.html

 

Civilben Novák Zalán az Euro-Immo Expert kft-ben ügyvezetőként dolgozik.

 

http://www.euroimmo.hu/start.htm

 

Érdemes lenne átvennünk az érdek érvényesítő ötleteiket, információs szolgáltatásaikat, hiszen egy évek óta prosperáló, erős banki kapcsolatokkal rendelkező ingatlanértékbecslő és ingatlankereskedő kft vezényli Alsószállás belterületbe vonását és közműfejlesztését.

 

 

A szabályzat felülvizsgálatát végző Római Atelier építésziroda kft-ről( Molnár Mária építész) érdemi információ nem található a Világhálón.

 

Az utóbbi években több megbízást is szerzett az építésziroda a Budaörsi Önkormányzattól.

 

Szép napot Mindenkinek!

tzarevics 2010.07.11 Creative Commons License 4
Kedves Széll Attila!

Hogyan lehet ezt alkalmazni amennyiben építeni szeretnénk. Az ingatlanon "csak" csatorna nincs, és az ingatlan 56 óta a tulajdonunkban van!

Válaszát várva,

Üdvözlettel:

Oláh Gábor
Előzmény: szellatt (2)
szellatt 2009.12.07 Creative Commons License 3

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/12/04/17/Ablak_2009_december_4_.aspx

 

Az ablak 2009.12.04-én az mtv1 Ablak c műsorában elhangzott nyilatkozat:

 

Kocsor Antal és Dr hardy Géza

 

A riport az 5:50 nél kezdődik.

szellatt 2009.11.11 Creative Commons License 2
Ez a döntés alkalmazható a Frankhegyi ingatlanokra is.   EBH2003. 912 Ha az ingatlan beépíthetőségét a helyi építési szabályzat (BVKSZ) korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet (1997. évi LXXVIII. tv. 14. §, 30. §).

 

A felperes, aki 1992. január 7-e óta tulajdonosa a Budapest, K. köz 9. szám alatti ingatlannak, 1999 júniusában kért építési engedélyt családi ház, utcai kerítés és zárt szennyvíztároló építésére. Az építésügyi hatóság jogerős határozatában az építési engedély iránti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint az ingatlan a fővárosi jelentőségű víznyerőhelyek védőterületén található, a területen a közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthető a Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: BVKSZ) 16. § (6) bekezdése alapján.

Ezt követően a felperes kérte korlátozási kártalanítás megállapítását, amelyet az alperes a 2000. július 19-én kelt határozatával elutasított. Döntését azzal indokolta, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (1) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható, mert a BVKSZ által előállt változtatást jogszabályi változtatásnak kell tekinteni, az pedig a kártalanítási igényt nem alapozza meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésére irányuló keresetét elutasította. Osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a keretszabályozás nem eredményezett olyan változást, amely alapján az Étv. 30. § (1) bekezdése alkalmazható lenne. Megjegyezte azonban, hogy a jogalkotó által az Étv. 30. § (1) bekezdésében használt intézkedés kifejezés valóban konkrét cselekvést jelent, nem szinonimája a jogszabálynak, azonban - miként erre a felperes is hivatkozott - a használati mód változás jelenleg kizárólag jogszabályi rendelkezéssel érhető el, hiszen a helyi építési szabályzat önkormányzati rendelet. Ennek alapján tehát a kártalanítási igény jogossága egyértelműen nem zárható ki.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő döntés meghozását kérte. Álláspontja szerint az ítélet az Étv. 30. § (1) bekezdésének téves értelmezésén alapult, így indokolatlan az építési korlátozást és a terület beépíthetőségét normatív módon szabályozott feltételekhez való kötés közötti különbségtétel.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság a közigazgatási iratok alapján megállapította, hogy a perbeli ingatlan a I. 4. építési övezetbe tartozik. A BVKSZ 7. számú melléklete tartalmazza a fővárosi hévíz és víznyerőhelyek védőterületeit, a II. alatt pedig a fővárosi víznyerőhelyek és vízművek védőterületei között 7. szám alatt sorolja fel a kerületi kutakat a R. Újtelep térségében. A BVKSZ 16. § (4) bekezdés és (6) bekezdése szerint ezeken a területeken a közcsatorna megépítéséig új épület nem létesíthető. A BVKSZ 67. § (1) bekezdése szerint a jogszabály 1999. január 1-jén lépett hatályba, ezzel egyidejűleg a Budapest Főváros Tanácsának a Budapesti Városrendezési Szabályzatról szóló 5/1986. (XI. 30.) Főv. Kgy. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 36/1997. (VII. 18.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: BVSZ) hatályát vesztette. A hatályt vesztett BVSZ 36. §-a alapján az 5. számú mellékletben sorolta fel a főváros hidrogeológiai védőövezeteit, ahol a közcsatorna megépítéséig új főépület nem volt létesíthető. Ebben a felsorolásban a felperesnek az akkor 05. építési övezetbe tartozó ingatlana nem szerepelt.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a BVKSZ hatálybalépése előtt hatályos jogszabály a perbeli ingatlan beépítésével kapcsolatos megkötést, korlátozást nem tartalmazott. Az Étv. 30. § (1) bekezdése szerint az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. Ennek alapján a kártalanítási szabályokat alkalmazni kell mindazokra az esetekre, amikor valamely településrendezési intézkedés, így az Étv. 14. (2) bekezdése alapján kiadott BVKSZ következtében az ingatlan beépíthetősége megváltozik, és ebből a tulajdonosnak kára származik. A (7) bekezdés rendelkezései szerint a kártalanítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője folytatja le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint az Étv.-ben meghatározott eltérésekkel.

Miután a felperes ingatlanának rendeltetését a BVKSZ korlátozta, ezért a felperest a kártalanítás megilleti.

Mindezek figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és egyben az alperes határozatát a Pp. 275/A. (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.

A megismételt eljárás során az alperesnek az Étv. 30. § (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia és döntenie a felperes kártalanítási igényéről. Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperes határozata fejrészében a határozatot hozó szervként a Fővárosi Közigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztályát tüntette fel, azonban a 30. § (7) bekezdése alapján a határozat fejrészében a Közigazgatási Hivatal Vezetőjét kell feltüntetnie, mert ő köteles a korlátozási kártalanítással kapcsolatos eljárás lefolytatására. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.918/2001.)

(Megjelent: A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2003/1)

szellatt 2009.11.11 Creative Commons License 1
EBH2002. 818 A korlátozási kártalanítás megállapításának szempontjai az Étv.-nek az 1999. évi XCV. törvénnyel történt módosítása után (1999. évi XCV. tv. 30. §, 1997. évi LXVIII. 30. §, 60. §)

 

A felperes 1969. évben adásvételi szerződéssel vásárolta meg az B., K. u. 42/A szám alatt található 2157 m2 területű ingatlant. Az ingatlan az akkor hatályban volt B. Városrendezési Szabályzat szerint mint lakó-üdülő terület a IX. építési övezetbe tartozott. A fővárosi tanács a 3/1975. számú rendeletével elfogadott városrendezési szabályzata mellékleteként közzétett övezeti térkép szerint az ingatlan lakóterületi besorolásból jelentős zöld felületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló területként a 35-ös építési övezetbe került. A B. kerületi tanács az 1985. február 26-i ülésén hagyta jóvá a kerület Általános Rendezési Tervét, amely az ingatlant szintén a 35-ös építési övezetbe sorolta. Az ennek megfelelően elkészített részletes rendezési tervet a kerületi tanács az 1985. október 21-én tartott ülésén jóváhagyta, és a kerületi tanács VB műszaki osztálya az 1986. május 12-én kelt határozatával a R.33. tételszám alatt jóváhagyólag tudomásul vette. A rendezési terv szerint a K. utca-E. utca-O. Szálló és az úttörő vasút által körbezárt területen minden magántulajdonban lévő területet ki kell sajátítani a terület övezeti besorolásának megfelelően. Az ingatlant azóta sem sajátították ki.

A felperes által az 1995. évre előterjesztett korlátozási kártalanítási igény tekintetében a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság az 1997. október 13. napján kelt ítéletével a másodfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta, egyben az alperes 1995. október 11-én kelt határozatát az első fokon eljárt B. Polgármesteri Hivatal jegyzője által hozott határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperes vezetőjét új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a perbeli ingatlan tekintetében telekalakítási és építési tilalom elrendelését magában foglaló határozat nem keletkezett, a részletes rendezési terv pedig ilyenként nem minősíthető. Mivel a korlátozási kártalanítás törvényi előfeltételeként meghatározott telekalakítási, illetőleg építési tilalom elrendelésére nem került sor, a közigazgatási hatóságok jogszabálysértően kötelezték az önkormányzatot a felperes (abban a perben alperesi beavatkozó) javára korlátozási kártalanítás megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy - az időközben hatályba lépett - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szabályainak alkalmazásával kell határozni az alperesnek a korlátozási kártalanításról, az új eljárásban a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint.

A felperes az 1998. évre is kérte korlátozási kártalanítás megállapítását. Az alperes az 1998. május 19-én kelt határozatával a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a perbeli ingatlanra nem álltak fenn az Étv. 30. § (5) bekezdésében írt feltételek. Rögzítette, hogy a perbeli ingatlan tekintetében a telekalakítási és építési tilalom elrendelésére nem került sor, a részletes rendezési terv pedig ilyennek nem minősíthető.

A felperes a II. r. alperesre is kiterjesztett keresetében az I. r. alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletében kiemelte, hogy a rendezési terv és annak módosítása nem jelent egyben telekalakítási és építési tilalmat. Az ítélet emellett iránymutatást tartalmazott az I. r. alperes részére az Étv. 30. §-ának alkalmazhatóságára. Megállapította, hogy az Étv. 20-22. §-ai alapján a perbeli esetben a felperes ingatlanára sem változtatási, sem telekalakítási, sem építési tilalom nem volt elrendelve. A felperes ezért az Étv. 30. § (5) bekezdése alapján korlátozási kártalanításra nem jogosult. Az Étv. 30. § (3) bekezdése csak azt teszi lehetővé a felperes számára, hogy követelheti az ingatlan megvételét a közérdekű cél kedvezményezettjétől, ennek hiányában a települési önkormányzattól, és ha az erre irányuló kérelemtől számított három éven belül a vételre szolgáló megállapodás nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.

Az elsőfokú bíróság Ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az I. r. alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja az volt, hogy az Étv. módosításáról szóló és 2000. március 1. napján hatályba lépett 1999. évi XCV. törvény módosította a korlátozási kártalanításra vonatkozó 30. § rendelkezéseit, amelyeket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, és e szerint a tulajdonos akkor is jogosult kártalanításra, ha az ingatlant érintő tilalomról egyedi közigazgatási határozat nem rendelkezik. Előadta, hogy a részletes rendezési tervet a II. r. alperesi önkormányzat rendeletével módosította, azonban nem került hatályon kívül helyezésre a felperes telkét érintő R-33034 számú részletes rendezési terv.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A Legfelsőbb Bíróság - az 1995. évre igényelt kártalanítás vonatkozásában - ítéletében az Étv. 30. § (8) bekezdése alapján eljárt alperest az Étv. 60. § (2) bekezdésében foglaltak szerint hatályba lépett 30. § (1) bekezdése alapján kötelezte új eljárásra, mert az övezeti átsorolásból eredő építési korlátozás után már a kártalanítás megállapítható, ezért az Étv. 30. §-a alapján annak alkalmazásával rendelte el a korlátozási kártalanításra az új eljárás lefolytatását. A Legfelsőbb Bíróság ítéletéből az I. r. alperes jelen perben felülvizsgálni kért határozatában és az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletében téves következtetéseket vont le az Étv. 30. § (5) bekezdésének alkalmazhatóságát illetően.

A felperes keresetében az 1998. évre vonatkozó korlátozási kártalanítás iránti kérelmet elutasító határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a 2001. február 20. napján meghozott ítéletével utasította el. Az ítélet meghozatalának időpontjában azonban már 2000. március 1. napjától hatályban volt az Étv.-t módosító 1999. évi XCV. törvény, amelynek 34. § (1) bekezdésével megállapított 60. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint e törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény hatálybalépésétől kezdődően a korábbi rendezési tervek alapján fennálló, a tulajdonosi érdekeket sértő övezeti előírások változásáról az egyedi határozattal elrendelt, továbbá az egyedi határozattal el nem rendelt tilalmakkal kapcsolatban.

Ebből következően az övezeti átsorolásból eredő kártalanításokra - így a folyamatban lévő ügyekben is - a módosított Étv. 30. §-a alapján kell a kártalanítást megállapítani akkor is, ha a kártalanítás iránti kérelem benyújtásakor és az I. r. alperes határozata meghozatalakor még más szabályok voltak hatályban. Az Étv. 30. § hatályos rendelkezései már nem teszik lehetővé a hatályát vesztett 30. § (5) és (6) bekezdésének alkalmazását és az évenkénti 5%-os kártalanítás megállapítását.

Az Étv. 30. § (1) bekezdése szerint, ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza, (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. A (2) bekezdés értelmében a kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése szerint megállapítható értéke és a rendeltetésmódosítás eredményeként az ingatlan új forgalmi értéke közötti különbözet. A (3) bekezdés pedig kimondja, ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított hét éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. Hét év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti.

Az Étv. 30. § (2) bekezdése alapján tehát a kártalanítást az értékcsökkenésből kiindulva kell megállapítani. A felperes a per tárgyát képező ingatlannak 1969. évtől a tulajdonosa, aki az övezeti átsorolásból eredő kártalanítási igényét az átsorolástól kezdődően folyamatosan érvényesíthette, ezért az értékcsökkenéshez igazodó kártalanítás helyett nincs lehetőség az Étv. 30. § (3) bekezdése második mondata szerinti kártalanítás megállapítására.

Végül megállapította a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy az Étv. 30. § (4) bekezdése értelmében a felperes követelheti az ingatlan megvásárlását, ha ez nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani. A 30. § (4) bekezdésben írt szabályok a (2) bekezdés szerinti kártalanítást nem zárják ki, amennyiben az adásvételben a felek nem állapodtak meg.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az I. r. alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és az I. r. alperest új eljárásra kötelezte azzal, hogy az Étv. 30. § (7) bekezdése szerint lefolytatandó eljárásban a közigazgatási hivatal vezetője köteles eljárni. Az új eljárásban a kártalanításról az Étv. 30. § (2) bekezdés alkalmazásával kell dönteni, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a felperes 1995. év óta folyamatosan, évente érvényesített kártalanítási igényt. A módosított Étv. 30. §-a alapján lehetőleg egy határozattal kell a kártalanítást megállapítani, tekintettel arra is, hogy az évenkénti kártalanítás helyett ma már egyösszegű kártalanítás állapítható csak meg.

Az I. r. alperes határozatának rendelkező részében helyesen utalt arra, hogy a határozatot az Étv. 30. § (8) bekezdése alapján hozta meg, azonban a határozat fejrészében a határozatot hozó szervként az alperes építésügyi főosztályát tüntették fel, ezért a Legfelsőbb Bíróság akként rendelkezett, hogy az új eljárást az alperes vezetője köteles lefolytatni. (Legf. Bír. Kf. II. 39.678/2001. sz.)

(Megjelent: A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2002/2)

szellatt 2009.11.06 Creative Commons License 0
A legutóbbi társulati ülésen elhangzott internetes információs oldal létrehozása nehézségekbe ütközött , ezért az index.hu oldalon próbáljuk létrehozni a társulat helyzetével kapcsolatos hírszolgálatot.
szellatt 2009.11.06 Creative Commons License topiknyitó

Tisztelt Társulati Tagok és Tisztelt Frankhegyi Tulajdonosok!

Széll Attila