Keresés

Részletes keresés

pó_apó Creative Commons License 3 napja 0 0 459

Aszta!

Gusztusos. Én csak az X farkukat láttam, a vödörből kilógva. De úgy látom, nem  szárított, hanem füstölt.

A sör-bor-pályinka, meg a savanyított akármi a másik asztalon van?

Előzmény: neo446 (458)
neo446 Creative Commons License 4 napja 0 0 458

Nem volt szálkás! :)

Eredetileg halpikniket terveztünk, de elkapott minket az eső így végül a szálláson ettük meg.

 

Előzmény: pó_apó (457)
pó_apó Creative Commons License 4 napja 0 0 457

Szálkás volt a hal? Csak úgy ettétek, simán, a vödörből kilógó, masnis farkával fogva? :-)

 

Mindenhol jókat ettünk, legemlékezetesebb Gorisban volt, ahol csak annyi volt kiírva latin betűkkel hogy CAFE, többi mind örmény szöveg, most már tudom, Turbaza Cafe, semmit sem értettünk az étlapból, a jófej pincér csaj csak legyintett, és minden napra kihozott valami finomat, aztán mondott egy vicces árat. A kártocská-t jegyeztem meg, hagymás, fűszeres törtkrumpli, mint köret.

 

Alaverdiben a Sanahin Bridge nevű szállás menedzsere -tényleg az- elvitt egy magán étterembe -más nem is volt arra- érdekes kajákat kaptunk, meg nem mondanám, mik voltak, de jók. Amúgy sajtos lepények bármikor, csak aki nem szereti a koriander, az időben tiltakozzon, mert rászórnak egy ágyásnyit.

 

A helyi neve míí, vagy mizs, nem tudtam megérteni pontosan, de azt mondtam, hogy ismerem, já znájú, étá jeszty a Lajos mizse. És erre azt mondták rá, hogy dá.

Előzmény: neo446 (455)
kirgizke Creative Commons License 4 napja 0 0 456

Mi Jerevánban itt ettünk, a szállásadónk ajánlotta:

 

http://tavern.caucasus.am/index.php?act=home&langs=en

Előzmény: zsoooc2 (454)
neo446 Creative Commons License 5 napja 0 0 455

Május végén voltunk 10 napot Örményországban, sokfelé jártunk, ezekre az éttermekre emlékszem, hogy kifejezetten jók voltak.

Dilijanban a Kchuch étterem, nagyon-nagyon jó, érdemes bemenni. https://www.facebook.com/KchuchDilijan/

Az Amberd erőd felé vezető úton van egy étterem + szálloda, szintén nagyon jó volt. https://www.facebook.com/amberd.tavern/

Lavash hotel étterme Sevan-ban szuper.

Sevan tó mellett árulnak sok helyen kocsi csomagtartójából füstölt halat. Nem szabad kihagyni, isteni finom és tényleg olcsó!

Előzmény: zsoooc2 (454)
zsoooc2 Creative Commons License 6 napja 0 0 454

Sziasztok!

 

Örményországban tudtok nekem éttermeket ajánlani, ahol finomat lehet enni, és árban se nagyon drága? 1 hetet töltünk majd az országban, és meg akarjuk kóstolni a helyi finomságokat.

jor_07 Creative Commons License 2017.06.11 0 0 453

igen. Minden táskát kinyittattak es ami örmény cucc volt, kikaptak. Szerencsere vegul csak cimkeket szedtek le. Az arut megtarthattuk. De hutomagnestil kezdve dudukon ár mindenfele tárgyra fujtak... Velunk kulonben cegig kedvesek es normalisak maradtak .

Előzmény: pó_apó (452)
pó_apó Creative Commons License 2017.06.11 0 0 452

Éljen! Tehát megoldódott...

Örmény szuvenírek? Nézték a csomagokat?

Előzmény: jor_07 (451)
jor_07 Creative Commons License 2017.06.11 0 0 451

Szia,

 

köszönöm a választ, végül a többiek leszavazták es a szálláshely soforjevel mentünk legalább szep es rövidebb uton. Három fele osztva Elment, másnap ellensulyoztuk egy nevetségesen olcsó Jazbegi kalanddal ;)

 

mas ami kérdés volt tegnapig: Beengedtek minket Azerbajdzsán a ataron, az örmény szuvenireknel gondolkoztak kicsit de vegul visszakaptunj mindent. Bocsi az elutesekert. Nem enged javitani a telefon.

 

udv.

Orsi

Előzmény: pó_apó (448)
zsoooc2 Creative Commons License 2017.06.10 0 0 450

Sziasztok!

 

Jerevánban a 10€/fő/éj nagyon drágának számít nyáron? 2 szobás - valószínűleg panel - lakás. Nekem kb. ennyi fájdalomküszöböm. Ha tényleg nem számít drágának, akkor kifizetem, de azért kicsit sokallom.

W.L. Creative Commons License 2017.06.08 0 0 449

En is az ut szelen vartam az utolso debedi kolostorrommal vegezve, es nekem teherauto jott, de az is elvitt vegig Tbilisziig. Rugalmasnak kell lenni, es valami, valahogy mindig lesz.

Előzmény: pó_apó (448)
pó_apó Creative Commons License 2017.06.08 0 0 448

Miért lenne más? Működött, nem? :-)

Ebből a történetből is látszik: van többfajta megoldás. Ha nem jön a kisbusz, jön a rettenetes sárga (a tetején a gáztartályokkal). Minden esetre gratula a szállásadótoknak, hogy meg tudta ítélni, hogy egy olyan kisbusz, ami akkor indul, ha megtelik, pontosan mikor fog megérkezni. Amúgy az egy órás várakozás arrafelé nem várakozás. Meg hát az is lehetett volna, hogy simán továbbmegy, ha tele van. Alaverdi egy kis hely, Vanadzor egy város, azért ott talán más. Ti meg valszeg még csak nem is Alaverdibe mentetek, hanem csak ott, az út szélén, ami leágazik Haghpat felé.

Amúgy a határon pedig még a turistabuszok utazóinak is gyalog kell végigrángatniuk a bőröndjeiket, mivel ott buszváltás van. Kivéve ezeknek a Jereván-Tbilisi kisbuszosoknak.

Remélem jor07 es ügynök barátunk majd elszórakoztat minket, hogyan is volt a miképp.

Előzmény: kirgizke (447)
kirgizke Creative Commons License 2017.06.08 0 0 447

Nekünk van kicsit másfajta tapasztalatunk:

 

Haghpatban aludtunk, és Tbiliszibe szerettünk volna menni egy vasárnap. A szállásadónk rendelt is egy taxit, ami elvileg levitt Alaverdibe arra az időpontra minket, amikor a marshutka megérkezik Jereván felől. Vártunk-vártunk az út mentén, szagoltuk egy elütött kutyának a dögszagát kb. egy órán keresztül, de még személyautó se nagyon jött, nemhogy marshutka. Aztán egyszer csak bedöcögött egy ezeréves sárga  - gondolom- szovjet gyártmányú busz, amiben a motor még az utastérben volt, jobb híján, 20-al elvánszorogtunk vele az örmény-grúz határig. Itt gyalog átcaplattunk gyalogosan, és a határon felszálltunk egy grúz marshutkába.

Előzmény: jor_07 (445)
pó_apó Creative Commons License 2017.06.07 0 0 446

Mivel neked sürgős, mondok egy félmegoldást, mert kétszer ad, aki gyorsan ad. Tbilisi és Jerván között -oda-vissza, persze- frankó kis Meci buszok közlekednek. Mi Tbilisből jöttünk, de úgy is elvittek (csak kicsit kellett várni, hogy meglegyen a 9 fős létszám, és valami nudli pénzért, de gondolom, ezt már megtapasztaltad), hogy nem akartunk elmenni Jerevánig, hanem kiszállunk nem sokkal a határ után, Alaverdiben (remek hely!!). Kizártnak tartom, hogy Vanadzor, ami egy nagyobb város, ne lenne valami ilyen megoldás Tbilisibe, folyamatosan.

Ha odaértek, a marshrutkás oda fog navigálni, ahol ezek a kisbuszok vagy bármik megállnak-indulnak. Csak ezért, kár visszamenni Jerevánba.

Mi reggel indultunk Kazbegiből, és délután négykor már söröztünk Aleverdiben a Sanahin Bridge szálláson, :-) úgy, hogy semmi sem volt előre leszervezve.

Előzmény: jor_07 (445)
jor_07 Creative Commons License 2017.06.07 0 0 445

Szasztok! 

 

Holnap utaznánk Dilijanból Tbiliszibe. Alapból van egy 30.000 AMDs ajánlatunk háztól hang, de kiderült, hogy van busz Vanadzor felé. Can esetleg bármi tapasztalata valakinek, hogy lehet eljutni Vanadzorból Grúziába tömegközlekedéssel? A Lonely Planet által írt marshrutka túl korai, a vonat kizárva, túl este. Megy bármi a 2 város között reggel 8.30 után? 

Köszi elöre! 

 

Üdv.

Orsi

csak_olvaso_vagyok Creative Commons License 2017.05.24 0 0 444

Ez a hozzászólás nem a Kaukázust bejárt és jól ismerőknek szól, hanem azoknak, akik még nem ismerik Azerbajdzsánt, és arra kíváncsiak miért érdemes megnézni.

Azerbajdzsán furcsa egy ország. Globálisan nézve területileg és lakosságilag kicsike, mint Magyarország. Ugyanakkor ezen a kis területen a 11 éghajlati övből 9(!!!) megtalálható. Így az átlagos kérdés, hogy milyen ott az időjárás értelmezhetetlen. Ott a kérdést úgy kell feltenni, hogy attól függ hol, melyik éghajlati zónában. Egy kicsike ország, ahol a sivatagtól a magas hegyekig szinte minden megtalálható. Ahol a főváros a tenger szint alatt fekszik 28 méterrel, a legmagasabb hegycsúcs pedig 4467 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A hőmérsékletben a leghidegebb helyen télen -33 C fok van, a legmelegebb helyen nyáron pedig +46 C fok. 

 

 

Nemcsak földrajzilag ilyen változatos ez a kicsike ország, hanem kulturálisan is. Ennek az oka a földrajzi elhelyezkedése. Európa legdélkeletibb csücske, ahol Európa és Ázsia mind szárazföldileg, mind tengerileg (Kaszpi-tenger >>> na jó, ez valójában nem tenger, hanem a világ legnagyobb tava) találkozik egymással. Ezért a történelme során számos nagy birodalom meghódította és ott hagyta nyomát: Achameinida-, Pártus- Szasszanida Perzsa Birodalmak, Nagy Sándor hellén birodalma, Római Birodalom, Omajjád-, Abbaszida- és Oszmán kalifátusok. De a szkíták és kazárok is elfoglalták. Jézus tanítványai egyikének, a 70 tanítvány közül Edesszai Thaddeusnak a tanítványaSzt. Elisæus építtette az első keresztény templomot a Kaukázusban az 1. században.  71-ben pedig Bertalan apostol hírdette az Evangéliumot a mai Baku és Derbent (ma Dagesztán egyik városa) közti területeken. Habár a mai azerbajdzsániak többsége muszlim, de büszkék arra, hogy Európa legrégebbi kereszténysége (a többistenhitből áttérés az egyistenhitre) náluk jött létre, megelőzve az örményeket. Akkoriban a területet Albániának hívták. Az ókori Albánia nem keverendő össze a mai Albániával, ami a Balkánon van. Habár a kereszténység már az 1. sz-ban elkezdett terjedni az ókori Albániában, de hivatalosan államvallás csak 301-től lett Urnayr király alatt. 

Azerbajdzsán következő fontos állomása a világtörténelemben, amikor az azeri Szafavida dinasztia a 16. sz-ban hatalomra kerül és teljes egész Perzsiát meghódítja és Perzsia újabb virágkorát hozza el (ők vezették be a szunnita iszlámról a síita iszlámra való áttérést). Most nem a perzsák szállták meg ezt a területet, hanem az azeriek Perzsiát. Az azeriek török népcsoport, akik az Ogúz törökök egyik ága, akik a 9-11. sz. között telepedtek le Azerbajdzsán területén. De a többi több tucat őslakos népcsoport is megmaradt a területen, csak azok ma már kisebbségben vannak. De nyelvüket szabadon használhatják, és kulturájuk meg történelmük az ország szerves része. Azerbajdzsánban volt a legtovább uralkodó muszlim dinasztia, a Sirvan sahok dinasztiája: 9 évszázadon keresztül tudtak hatalmon maradni (hol kisebb, hol nagyobb terület felett, hol önállóként, hol vazallusként). Uralmaknak a Szafavidák vetettek véget.

2,5 évszázad után a Szafavida uralom véget ér. A 19. sz-ban Azerbajdzsán északi (európai) részét Oroszország kebelezte be, a déli (ázsiai) rész pedig Perzsiáé lett. Ez azért fontos, mert az Oroszország által elfoglalt terület majdnem azonos a mai önálló Azerbajdzsánnal. De a tényleges Azerbajdzsán nagyobb a mai önálló országnál. 

A fentiek alapján sokaknak gyanus lehet, hogy ha a lakosság többségét a 9-11. sz-ban beköltözött török eretű népcsoport adja, akkor miért nem törökös neve van az országnak, miért nem valamilyensztánnak hívják? Azért mert az ország neve az ókori perzsa Āzarbāydjān elnvezésből származik. A jelentése pedig: a Szent Tűz Földje. 

Az azeriek a mai napig a tűz földjének nevezik az országukat, és habár muszlim többségűek, az újévüket a mai napig a zoroasztriánus norúz alapján számítják és ünneplik. 

A tűz földjének pedig a földből előtörő tűz miatt nevezik. Ami nemcsak az ókorban tette a zoroasztrók számára kultikus és zarándok hellyé, hanem még a 18. sz-ban is indiai hindu kereskedők számára is. Aztán a 20. sz-i nagy ipari olajkitermelés ezt egy kicsit csökkentette, és emiatt sok helyen már tör elő a földből úgy a tűz mint évszázadokkal ezelőtt. De a tűz továbbra is fontos szímbóluma maradt az országnak: a régi tűztemplomok felújítva ma műemlékként működnek a turisták számára. Azerbajdzsán volt az első demokratikus muszlim ország a 20. sz. elején pár évig. 1917-ben függetlenedett a cári Oroszországtól, de 1920-ban a Szovjetunió része lett. Ennek a rövid életű köztársaságnak a címérében is ott szerepel a tűz szimbólum. Manapság pedig a felhőkarcolók formájában is megjelenik a tűz vagy láng mintája.  

A muszlim országok közül az elsők egyike (Egyiptommal, Török Birodalommal és Tunéziával egyetemben még a 19. sz-ban: Isztambulban első operaelőadás 1797 még a szultáni palotában, első rendes operaház 1840, Kairóban 1869, Bakuban 1889, Tuniszban 1902), ahol operák és színházak nyíltak. Azerbajdzsánban hamarabb kaptak a nők a férfiakkal egyenlő politikai jogot mint az USÁ-ban (Azerbajdzsánban 1918-ban, USÁ-ban 1920-ban). 

 

Jelenleg Azerbajdzsán tagja az Európa Tanácsnak (Council of Europe), amelynek minden európai ország a tagja (Fehéroroszország, Kazakhsztán és Vatikán csak megfigyelő státusszal rendelkeznek) - nem keverendő össze az Európai Tanáccsal (European Council), amelynek viszont az EU tagállamai a tagjai. Sőt, 2011-ben az azeri énekespár nyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, és 2012-ben Azerbajdzsán fővárosában Bakuban rendzeték meg az Eurovíziós Dalfesztivált.

Az ország elnökének Aliyevnek eltökélt szándéka, hogy Azerbajdzsánt a Kaukázus idegenforgalmi központjává tegye, egy fajta kaukázusi Dubajjá.

 

Előzmény: csak_olvaso_vagyok (443)
csak_olvaso_vagyok Creative Commons License 2017.05.23 0 1 443

Most jöttem vissza Bakuból. Nagyon tetszett. 

Sokat olvastam az elmúlt időszakban pár évvel ezelőtti cikkeket, és ezalatt a pár év alatt is sokat fejlődött és szépült. 

Tudom, hogy a lakosság jelentős része még nagyon messze van a gazdagságtól. De folyamatában kell nézni a dolgokat, hogy a Szovjetunió felbomlása után gazdasági visszaesés (ezen mindegyik ex-szovjet tagállam keresztül ment) és háború volt (ezen is több ex-szovjet tagállam és poszt-szocialista ország keresztül ment: Jugoszlávia, Ukrajna, Csecsenföld, Grúzia Dél-Oszétia és Abházia kapcsán). Mi itt Európa közepén ebből a szempontból szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen a déli (volt Jugoszlávia tagállamai) és keleti (Ukrajna) szomszédainkkal ellentétben nálunk csak gazdasági visszaesés történt, de a háború megkímélt minket. A következő 10 év kérdése, hogy a gazdasági növekedésbe mennyire tud bekapcsolódni a vidék és a ma még szegénységben élők. A lehetőségek és az esélyek meg vannak rá. 

 

Sokan a bakui gigaberuházásokat fényűző pazarlásnak tartják: Eurovízios dalfesztivál és Kristálypalota, Forma 1, Európai játékok, Lángtornyok felhőkarcolók, Zara Hadid tervezte futurisztikus kulturális központ, századfordulósság átalakított szovjet korszakbeli épületek, stb... 

Én nem értek velük egyet. Ugyanis én magam is pont a fentiek miatt látogattam el Bakuba. És az ismerőseim többsége, akik már előttem jártak ott, ők is a fentiek miatti kíváncsiságtól vezérelve. A fenti gigaberuházások pont azt a célt szolgálják, hogy a jelenleg még ismeretlen országot világszerte megismerjék. 

Azerbajdzsán már csak a neve miatt is rossz kiindulási helyzetben. A neve miatt sokan, akik először hallanak róla, azt hiszik, hogy valami közel-keleti vagy közép-ázsiai országról van szó, mint pl. Afganisztán, Pakisztán, minttudoménmilyenisztán.

Akik egy kicsit okosabbak földrajzból, azok tudják, hogy a Szovjetunió része volt. Emiatt egy tipikus poszt-szovjet utódállamra gondolnak: elmaradottság, fejletlenség, szegénység, káosz, kurrupció, rossz közbiztonság, magas bűnözés. 

Akik ennél is többet tudnak, azok azt is tudják, hogy egy muszlim ország. Ma a nyugatiak szemében az iszlám = terrorizmus. Rengeteg ismerősömtől meg munkatársamtól megkpatam, hogy nagyon bátor vagyok, hogy oda merek menni, és nagyon vigyázzak magamra, nehogy felrobbantsanak, elraboljanak, lelőjenek, stb...

 

Én Bakut budapesti, azon belül is 6,7,8,9,10,14. kerületi szemmel nézem (ezekben járok a legtöbbet lakhely, munkahely és haverok miatt). Baku nagyon tiszta város. Belvárosa, óvárosa és a főbb útjainak és parkjainak a környéke olyan tisztaságú, amilyet magyar településen még nem láttam, pedig szép hazámat is keresztül-kasul bejártam már. A külvárosait sokan mondják szemetesnek. A belvároshoz képest valóban, de Budapest fenti kereleteinél még Baku külvárosai is tisztábbak. Ráadásul kutyagumi nélkül. Pedig sok kutyást láttam Bakuban. 

Ami nagyon tetszett még, az a régi komcsi korszakban épített házaknak az átalakítása elegáns századfordulóssá. Teljesen más hangulatúvá teszi a várost. És folyamatosan csinálják egész Baku területén. Most már a főbb útvonalaktól távolabbi területekre is elér az átalakítás (persze azért még vannak át nem alakítottak - de 10 év múlva már szerintem mind át lesz alakítva).

A tömegközlekedés olcsó és kényelmes. Metróval utaztam a legtöbbet mert nagyon sok helyre el lehet vele jutni. Ahova meg nem, oda meg buszokkal. 

A tengerparti sétányt akkor tudja igazából értékelni az ember, ha látott régi képeket, hogy 10-15 évvel ezelőtt meddig tartott csak, és utána az olajfúró tornyok következtek, a parton a tengerre nézve pedig a tengeri olajfúró állomások tornyait lehetett látni. Azóta ez megváltozott: sok km-rel megnövekedett a tengerparti sétány hossza, és a tengeri fúrótornyokat is eltüntették a sétány látótávolságából.

A közbiztonság kiváló. Mivel én rendszersen a Keleti pu., Bosnyák tér, Örs Vezér tere közt közlekedem (de volt időszak, amikor a Népszinház utca melletti kis utcában dolgoztam), ezért a jó közbiztonságot nagyon tudom értékelni. Nem tudom, hogy egy ózdi, kazincbarcikai, debreceni, miskolci mennyire tartja fontosnak ezt a kérdést, de én fővárosiként nagyon tudom értékelni, amikor egy nagyon biztonságos városba érkezem, ahol hajnalban is teljes biztonságban sétálhatok az utcákon. :) 

 

Azért a nagy felújítási és átalakítási lázban vannak negatívumok is. Az autentikus régi hangulat sajnos elveszik. Az óváros olyan mintha most építették volna. Még egy 900 éves mecset is úgy néz ki, mintha tegap adták volna át újonnan. Szerencsére azért van az óvárosban is néhány épület, amelyet nem ért még el a felújítás. Így azért 1-2 épület még tudja a régi hangulatot sugározni. A másik ami a kelet varázsát keresőknek csalódást okoz Bakuban az az óvárosi bazár hiánya. Itt ilyen nincsen. Vannak piacok Bakuban, de az óvárostól messze, sok metróállomásnyira. Ha valaki igazi régi atmoszférájú óvárost akar látni, akkor valamelyik vidéki törtnelmi városban találja meg, amelyet még nem újítottak fel (10 év múlva szerintem már azok is fel lesznek újítva, mivel a kormány szándéka, hogy az idegenforgalomba a vidéket is bekapcsolja, ezzel teremtve ott munkahelyeket). Ezt leszámítva nagyon tetszett az óváros is. 

 

Ételek szempontjából árban és minőségben elég nagy a választék, de fontos tudnivaló, hogy angolul nem mindenhol vannak kiírva, hogy mi micsoda. Jártam én már pórul, hogy csirkefasírt helyett bárány oldalast kaptam, mert nem volt angol étlap és pincér sem beszélt angolul. Persze sok kajáldában képek is ki vannak téve az ételekről, de nem mindenhol. Aki finnyás, az vagy tudjon oroszul (hiszen azeriül gondolom csak kevesen beszélnek közülünk magyarok közül), vagy olyan helyen egyen ahol, vagy képekkel illusztrálva vannak az ételek, vagy van angol nyelvű étlap, vagy angolul is beszélő pincér. 

 

 Összességében érdemes Bakut felfedezni. Európa legdél-keletibb fővárosa. Egy nagyon szép, tiszta, biztonságos és gyorsan fejlődő város. 1000 éves épületeket ugyanúgy találni benne, mint századfordulós elegánsakat, szovjet korszakból származókat és formatervezett futurisztikusakat. De az épületek eltörpülnek a parkok szépsége mellett és karbantartottsága mellett. :) 

pó_apó Creative Commons License 2017.04.20 0 0 442

Megtaláltam, el is olvastam, nem semmi... De az elérhetőséged bemásolása sajna meghaladja a képességeimet :-)

Előzmény: steckler (441)
steckler Creative Commons License 2017.04.17 -1 1 441

Az idei iráni utunkról írunk egy blogot. 

Itt megtalálhatod az elérhetőségeinket:

https://utazocsalad.travel.blog/contact/

pó_apó Creative Commons License 2017.04.17 0 0 440

Á, a régi utazas.com... Bár ez sem rossz, de azért azt visszasírjuk páran, akik még kapcsolatban vagyunk :-)

Ha nem terhes, írnék neked privátban.Az én elérhetőségem nyilvános.

Előzmény: steckler (439)
steckler Creative Commons License 2017.04.16 0 0 439

Most látom, hogy Kaukázus útikönyvet írsz. Azért mondtam, hogy kérdezz?

 

Én éltem, kint Örményországban és Grúziában is. Jerevánnal most is napi kapcsolatom van, mivel a nagyobbik lányom keresztszülei örmények. Kutattam a Matanadaranban. Voltam az NGM-ben Kaukázus szakértő, referens.

 

Érdekel a jezidik helyzete Örményországban. Vannak jezidi nyelvű történelem könyveim. A jezidi (páva hitű) vallás vezetője egy Jereván közeli kis faluban él.

 

Egyébként a neved alapján, én úgy emlékszem leveleztünk még kb. 15 éve az utazás.com-on. Talán indonéz, vagy pápua témában. Akkor én más admin nevet használtam. 

 

Érdekes autós oldal és összefoglaló Örményországról az autotraveler.  http://autotraveler.ru/armenia/#.WPOW3TFSC00

Nagyon jó aktuális leírás Azerbajdzsánról és Grúziáról http://travel.drom.ru/48038/

 

 

 

 

pó_apó Creative Commons License 2017.04.15 0 0 438

Mi? Hát tudom én, mi minden lehet még? De köszi :-)

Előzmény: steckler (437)
steckler Creative Commons License 2017.04.15 0 0 437

A valóság más, mint a politika. Az iráni turisták előszeretettel járnak bulizni Örményországba és Arcakba (Hegyi-Karabahba). A sors fintora az, hogy az iráni turistákon belül 65% (iráni azeri), a maradék perzsa, és egyéb (gilani, lor, kurd...). Vagyis az iráni siíta jár szórakozni Karabahba, sokan befizetnek disznóvágásra és disznótorosra is.

A politikailag és társadalmilag egymásnak feszülő poszt-szovjet örmény és azeri, nem egyenlő az iráni azerivel. Az örmény, karabahi turizmus szeretettel várja az iráni azerieket. 

A csempészutak is Karabahon kereszül megy Irán felé, jópár jereváni italnagyker piacos hordja le az árut délre, amit az iráni teherautókra átraknak még karabahi területen. Az Araksz folyón éjjel mennek át, közel az azeri demarkációs vonalhoz. Az iráni oldalom állítólag a forradalmi gárda és a sepa is le van fizetve. Korrupció mindenhol van és lesz is. Ugyanez a folyamat megy az iraki kurd-iráni kurd területek között, ott is csempésznek mindent. 

Hogy érthető legyen a folyamat, nagykeráron az iráni megveszi karabahban az árut, pl. arakot-helyi pálinkát vagy vodkát, konyakot. Az arak 1 liter már van 1500 dramért, és ameddigre az elkerül a tabrizi vagy a teheráni fiatalok házibulijaiba, az ár 15 szörösét fizetik ki. 1500%-os árrés nagyon jó biznisz, gondolom több kézen megy, de sajnos irigykedek.

 

Karabahban érdekes Agdam egykori azeri szellemváros környéke, a Horadizi ellenőrzőpont az iráni-azerbajdzáni-NKR hármashatárnál. Turázni Hadrut környékét ajánlom, de a parlagon hagyott szántóföldeken nem tanácsos mindenhol átvágni, mert még vannak elaknásított területek. Az erdő, a zöld mindenhol biztonságos. A legszebb karabahi hegyek martakerttől északra vannak, arra vannak 3000 m felett csúcsok is.

 

Berdzortól északra vannak, régi elhagyott termálvízforrások, picit hasonlít a dél iráni genoi vagy ardabili gyógyforráshoz.

 

Mi érdelem még?

 

 

pó_apó Creative Commons License 2017.04.14 0 0 436

Mi? Hát ez... A konferenciaturizmus és a mecsetben tartott disznók közötti mezsgye.

És ami bármi az eszedbe jut, jöhet :-)

Előzmény: steckler (435)
steckler Creative Commons License 2017.04.14 0 1 435

Mi érdekel róla?

 

Többször jártam, az utóbbi időkben növekszik az iráni cégek konferenciaturizmusa Hegyi-Karabah iránt. A látnivalókat gondolom ismered, Gandzasar kolostor, Dadivank monostor, Shush, Berdzor. 

Az utóbbi időkben egyre jobban közeledik egymáshoz a két Örményország, és Karabahnak, újabban a régi örmény történelmi nevét használják, szinte mindenhol Arcak (arcaki köztársaság). Az arcak név eredete, még a Kr.e.7. századi urartui időkből származik. A hegyi-karabah kifejezést, csak orosz szóhasználatban használják a helyiek. A Karabah szó jelentése etimológiailag feketekertet jelent (kara türk/azeri nyelven fekete), bagh viszont kertet jelent.

A terület még teljsen el van mindig néptelenedve, az örmény emigráns betelepítési program nem indult be. Vagyis pár Franciaországból és Kaliforniából hazaköltözött örmény nemzetit leszámítva. A területe karabahnak, 11.500 km2, vagyis nagyobb mint a másik szakadár állam Koszovó. A lakossága nagyon gyér, a népsűrűség 10 fő /km2. A köztes megszállt területeken (értsd Berdzor, Midzsnavan térsége) amik nem voltak részei a szovjet autonóm Hegyi-Karabahnak, ott a népsűrűség 5 fő /km2 alatt van.

 

Egy jó felbontású Örményország és Arcak térkép: https://stepanakerttown.files.wordpress.com/2012/08/armenia-karabakh-map_huge-copy21.jpg 

 

Kevésbé ismert látnivalók és régiók a déli hadruti, ott a legfőbb látnivaló a Gtchavank kolostor, és Azokh cseppkőbarlangja. Mets Taglarban szép helytörténeti múzeum van. A déli régióban, több örmény vállalkozó telepített gránátalmát, és citrusfélét, mivel egyere nagyobb a kereslet a helyi gyümölcsere Jerevánban.

A turizmus is fejlődik, az airbnb-n és a tripadvisor-on is egyre több karabahi szállás van. A cégalapítás Karabahban olcsóbb, mint Örményországban. A bankrenszer szinte ugyan az. Az úthálózat még mindig romokban. A fő sztyepanakerti-Vank- Martuni-Fizuli utat leszámítva. Néhány iráni cég az Araksz folyón illegálisan átjár, és vastalanítja Karabahot. A régi fémhulladékot több cég szedi össze. Lehet szerződésük van az arcaki kormánnyal nem tudom, nem jártam utána.

Az érintetlen természet csodálatos Karabahban, számos vízesés és kanyon is található ebben a szakadár államban. 

Egyéb érdekesség, sok örmény turistairoda szervesz lövészetet Karabahban, nem airsoft, vagy paintball. Nem olyan vészes összegért van. 

Sztepanakartben is állítottak az utóbbi pár évben antimaszonista emlékművet.

pó_apó Creative Commons License 2017.04.13 0 0 434

Mikor jártál és hol H-Karabahban? Nem akarsz róla kicsit írogatni? :-)

Előzmény: steckler (433)
steckler Creative Commons License 2017.04.13 0 0 433

Most tűnt csak fel. Miért van egy topikban Örményország és Azerbajdzsán. Az utazók sem egymás után keresik fel ezt a két országot. Igaz én is voltam egyszer úgy, hogy először Hegyi-Karabah és Örményország, utána Grúzián át Azerbajdzsán, de volt is belőle problámám és magyarázkodás.

steckler Creative Commons License 2017.04.12 0 0 432

Diana Hovakimyan airbnb-s szállásadó linkje kimaradt. Több, mint 20-szor jártam Örményországban, de állíthatom, hogy a város egyik legsegítőkészebb családja. https://www.airbnb.hu/rooms/8881286?s=tG4Ex3Pr

Annak idején, 6 éve az Árpit és Zitát is ők jutatták be műsorba egy örmény kereskedelmi TV-be.

http://360fokbringa.hu/hu/002-asia/hogyan-lehet-bekerulni-az-armeniatv-jo-reggelt-ormenyek-cimu-musoraba/

 

Szinte bármit kérhettek tőlük, piaci ügyintézés, vízumügyek, NGO-s kapcsolatok, paintball. Diána a vezetője az örmény hazafias nők NGO-nak is (társadalmi civil szervezet).

 

Mi is régi utazók vagyunk, majd lesznek aktualizált információk a blogunkban Örményországról és Karabahról is. https://utazocsalad.travel.blog

zsoooc2 Creative Commons License 2017.04.12 0 0 431

Köszi az infót a jereváni hotelről. A weboldalukon 25500 dramot írnak/szoba/éj. Az már sok (nekem, bár ilyen luxusra sincs szükségem), a 10000 teljesen rendben van.

Előzmény: steckler (430)
steckler Creative Commons License 2017.04.12 0 0 430

Jereváni szállásnak a belvárosban tökéletes a Tigran Mets (27/2, 15. emeleten)-en közel a régi orosz színházhoz, szép araráti panorámával (tiszta időben). 

 

Egy szoba 10.000 dram, akár ha hárman vagytok akkor is. Diana Hovakimyan +374-99-603-666 (WhatsApp), beszél angolul, oroszul, örményül. Magyarul csak pár szót. Programszervezés, transzfer, marsrutka info, táboroztatás..., opera esetek stb.

A déli Szjunik régióban táboroztatás, kemping közel Tatevhez, minden elérhető áron, kérdezzétek a Diánát.

 

Bagratashen (GE-AM határ)-Jereván marsrutkával csak 3500 dram, onnét Szadakhlotól Tbiliszi 5-6 lari. A vonat is jó opció, csak lassú és drága már, az obscsij vagon már évekkel ezelőtt megszűnt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!