Egy Nobel díjas nőnek kellett kimondania, nem feltétlenül hülye a gazdaságos működtetéshez az állam.
Az Szdsz doktrínája immár tudományos kutatási eredménnyel lett megcáfolva, persze közben kiárusították az országot a téveszmét használva ürügynek!
A valóságban nem az a piac működik, mint amit tankönyvekből ismerünk. Az idei két Nobel-díjas kutatásainak középpontjában ez a kérdés áll. Az elméleti piacmodell kritikája azonban éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az állami beavatkozásra még kevesebb indok van.
De hát nyilatkozna itt mindenki, csak miről? Arról, amit te érteni vélsz abból, amit a hazai sajtó közvetített egy külföldi sajtóból arról, hogy mit mondott Elinor Ostrom pontosan nem is lehet tudni, hogy miről? ;)
Írtam, hogy nem vagyok közgazdász, a témát is csak a "tanulság kedvéért" vezettem elő. Számítok tanult kollégák közreműködésére, különösen libbant topikolótársak véleményének kiugrasztása lenne érdekes, de ezek kerülik a megnyilatkozást.
És erről melyik művében ír Elinor Ostrom? Esetleg linkelnéd, ha fellelhető online? Bevallom, nekem nem nagyon sikerült nyomára bukkanom magyarított munkáinak, angolul meg jó, ha szobát tudok foglalni egy szállodában, dehogy esek én neki egy közgazdasági témájú írásnak az én hunglisommal.
Minden elismerésem a hölgyé, és még véletlenül sem akarnám az érdemeit csorbítani a kis mezei eszmefuttatásommal, de...
Annyit azért szeretnék megjegyezni, ha az iskolákban folyamatosan tanítanának erkölcstant és nagyobb súlyt fektetnének az ún. humán értékek hangsúlyozására, ha nemzedékek nőttek volna már fel ezekkel az értékrendekkel, amiket tovább tudtak volna adni, akkor talán természetesebb lenne egy emberibb világ. Ugyanis hiába kapott a hölgy Nobel-díjat, az általa megállapítottaknak csak akkor lenne gakorlati haszna, ha a nevelés megváltozna. Ez pedig elsősorban politikai kérdés...
Nyugalmazott építészmérnök létemre egy hasonlattal élnék, ami nem pontosan a kérdésedre válasz, de megvilágítja a sunyiság lényegét.
A számlagyárosok esetére gondolj, ahol fiktív ügyletekről készült számlákkal valós pénzmozgást színlelnek ami után nagy összegű áfa visszaigényléssel pénzhez jutnak.
No, a multi pénzgyártók ugyancsak trükkös pénzmanipulációkkal virtuális pénztömeget "gyártanak", ezt a virtuális pénzt kölcsön adják, mondjuk nekünk és mi búsás kamatok mellett valódi értékeink árán szerzett pénzel törlesztünk nekik.
Tisztességes cégvezetéssel minden működőképes. Az lehet, hogy a
közfeladatok (pld. iskolák) működtetése nem minden esetben "profitorientált", de az ilyenek működtetésére való az adó.
Lehet orrvérzésig "nácizni", de Horthy idejében nem voltak ráfizetésesek az önkormányzati és és az állami cégek, sem a MÁV, sem a Beszkárt, sem a posta, sem az úgynevezett MÜVEK, úgymint a víz-, csatorna-, elektromos-, gázművek stb.
Igaz, képtelenség volt bennük csalni, lopni, és ha valakinek valahogy mégis sikerült, az szégyenében főbelőtte magát, amikor kiderült róla.
A "liberális" deviancikultuszban viszont magas állami kitüntetés jár ilyesmiért. Vagy egyenesen képviselői mandátum.
Csak áll az ember és néz ki bután a fejibül. Én még csak nem is hallottam eddig erről az Elinor Ostromról, olvasni meg pláne nem olvastam tőle semmit. Pedig kíváncsi lennék, hogy a kutatónő szerint melyek azok a szofisztikált mechanizmusok, melyeket a források használói alkotnak a célból, hogy a közösségi tulajdon működtetése során a a döntéshozatal és a felügyelet terén az érdekellentéteket kezelni lehessen. Valamint milyen szabályokat alkotott meg a kutatónő a sikeres végkimenetel biztosítására?
Megköszönném, ha vázolnád nekem ezeket pár szóban, de jelezném, hogy a közgazdasági alapismereteim eléggé korlátozottak, ezért próbáld úgy szájbarágósan.
Nem szabad elfelejteni, hogy a létező szocializmusokat, magukat a munkásosztály élcsapatának hazudó, primitív emberek erőszakkal hozták létre!
A városállamok, városok, falvak közösségi tulajdonait demokratikusan, a köz érdekében működtették. A görögök, már értették a módját!
Egyszerű matematika, ha egy szolgáltatásra a közösség meghatározott összeget tud költeni, lehetetlen abból úgy gazdálkodni, hogy valakik jelentős jövedelmet vegyen ki a közösség sérelme nélkül!
A legfurcsább az, hogy franci állami tulajdonú cégek privatizáltak nálunk!
Mint az fényesen be is bizonyosodott a világ összes létező szocializmusában...
Talán ha a világhírű tudósasszony is körülnézett volna a világban, akkor tudományos értekezése is körültekintőbbre sikerül - ha már a díjat különösebb kritika megfogalmazása nélkül odaadták neki.
Egyébként érdekes ez a Nobel-díj. Ha politikailag nem haver figura kapja, akkor itt a fórumon le szokták szarozni (lásd Kertész), ha meg ilyen zűrös államosításelméletért honorálnak, az egyből kétségbevonhatatlanná értékeli fel a gondolatot egyes fejekben.
Évekkel ezelőtt az Élet és tudományban találtam egy cikket, amely A Föld megmentése érdekében az együttműködő, természetes anyagokat használó közösségek kialakítását tartotta fontosnak. A falvakat, kisvárosokat közösségi és magántulajdonok jellemeznék. A magántulajdonosok kis szövetségeket hoznának létre egy-egy gép körül.
A közösségek a lehető legnagyobb önellátásra törekednének!
Ha valaki venné a fáradtságot, akkor a háború előtti kisgazdapárt ehhez hasonlót akart létrehozni.
Számomra teljesen egyértelmű, biztosan megoldható bármely köz feladatot ellátó rendszer szakszerű és optimális működtetése, és akkor nem tud a multináci fosztogató gépezet még ezeken a nélkülözhetetlen rendszereken keresztül is vámpírkodni a nemzeteken.
A közfeladatok ellátásáért mindenkor a közhatalom felelős. Így természetes, hogy legjobban a köztulajdonban lévő jól vezetett cég az optimális megoldás, ugyanis a haszon a jó közellátás. Ha ebből még külön sápot akarnak húzni annak mindig komoly kára van.
Nyilván te egy tudományos értekezésben bebizonyítod, hogy az állami tulajdon az valójában nem közösségi tulajdon, hanem az állam magántulajdona, ja hogy a most regnálók is így gondolkodnak és "az állam én vagyok" jelszavával rabolják azt széjjel. Köszönöm az értékes felvilágosításodat!
Ilyeneket olvasva ábrándulok ki a demokráciából. Most képzeld el, neked szavazati jogod van. Holott azt sem kellene rád bízni, hogy mit nyaljál. Fagyit vagy nyalókát.
Vettem a fáradságot és utánaolvastam. Amit te most itt megfogalmaztál, az nem fedi a nyanyának a kutatási eredményeit és megállapításait. Még kéne bújni azokat az anyagokat. A nobelprize.org-on van pár pdf.
Köztulajdon az állami tulajdon is ez nem von le semmit annak az igazságából, hogy az alkalmatlan cégirányítás akár köztulajdonú akár magántulajdonú az intézményt érint csődöt eredményez. No, ebben vagyunk mostanság, csődben: köszönhetően cocc-libbant vezetőinknek.
Ne zavarjon, hogy a kommunális tulajdon nem állami tulajdon. A közgazdász történetesen azt állítja, hogy a kommunális tulajdon működtethető jól, sem államosítani/központi ellenőrzés alá venni, sem privatizálni nem kell feltétlenül. A közlegelők elméletével vitatkozik institúcionalista perspektívából.
...tudományos kutatásai igazolták, hogy az állam ugyan olyan jó gazda, amennyiben nem hülyegyerekekre, (vagy bűnözőkre bízzák a) az állami cégek irányítását.
Régóta ez a véleményem, le is írtam már néhányszor valami hasonlót, tehát ide nekem azt a Nobel díjat!!!!
