Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
A százmillió években hívő karnista szerint szükséges(?) és környezetvédő(?) az állattenyésztés. De akkor hogy a túróba volt el egész jól az ökoszisztéma száz- és százmillió éveken át állattenyésztés nélkül, ha az szükséges(?) a "szakember" szerint?
az állattartás nem nagyüzemi változata természetvédelmi szempontból kifejezetten kedvező és szükséges
Rohadtul. Sokkal több hely szükséges hozzá, tehát sokkal több területet kell elvenni a vadontól. Vannak még hasonlóan fantasztikus "környezetvédő" ötleteid, karnista...?
Bizony. A karnizmus által megfertőzödött elme szerint az a releváns, hogy ősember, eszkimók, lakatlan sziget, oroszlán meg a vegánok több sört isznak. Minden képtelenséget felhoz, csakhogy ideológiáját foggal-körömmel védje, ami egy beszűkült tudatállapotot eredményez. Nem kéne haragudni rá, csakhát mindannyian megszívjuk - miatta...
Jay Bost agroökológus 2012-ben írásával megnyerte az New York Times etikus húsfogyasztásról szóló pályázatát, és véleményével talán sokan nem értenek egyet, de azért érdemes elolvasni.
"Ha az állattenyésztés bizonyos körülmények között történik, akkor etikus dolog húst enni, ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor pedig nem. Ugyanez igaz a vegetarianizmusra, ha a szója vagy a gabona termesztésénél figyelnek bizonyos szempontokra, akkor etikus, ha pedig nem, akkor nem etikus"
– fejtette ki Bost, aki egyébként pont lelkiismereti okból lett vegetáriánus, hogy aztán lelkiismereti okból térjen vissza a húsfogyasztáshoz.
Szerinte legtöbb kollégája egyetért abban, hogy a fenntartható mezőgazdaságnak az állattartás igenis része, és nem kívánja elbagatellizálni a fogyasztók felelősségét, hiszen ehhez nekik is tudatos döntéseket kell hozniuk. Ehhez még annyit tehetünk hozzá, hogy az állattartás nem nagyüzemi változata természetvédelmi szempontból kifejezetten kedvező és szükséges, legalábbis Európában, ahol legeltetés nélkül bizonyos tájak és növény-, illetve állatfajok fenn sem maradhatnának.
Kérdésünkre, hogy mennyire tűnik elérhetőnek 2050-ig az általuk feltételezett forgatókönyv, a kutató úgy reagált, „azzal érvelünk, hogy a 2050-ig 50 százalékot elérő kiváltásuk realisztikus, főleg ha nem csak új növényi alapú alternatívákban gondolkodunk, hanem hagyományos növényi termékekben, például tofuban, valamint nem állati eredetű hús alternatívákban, legyenek azok sejttenyészet- vagy rovaralapúak”. A kutató szerint az egyik jelentős tényező, ami meghatározza majd, hogyan alakul az új növényi alapú alternatívák piaca, az a termékek ára, mivel ezek jelenleg általánosságban drágábbak, mint az állati eredetű megfelelőik.
Egy 2016-os kutatás szerint nem a vegánság a leginkább fenntartható étrend, de a vegetarianizmus mindenképpen megfontolandó. Hogy hány ember vallja magát vegánnak vagy vegetáriánusnak Magyarországon, arról nem találtunk pontos adatot. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat eredményei alapján a magyar lakosság 60 százalékban állati eredetű fehérjéket fogyaszt, a Felelős Gasztrohős reprezentatív kutatása szerint pedig még a környezetbarát életmóddal szimpatizálók körében is nagyon alacsony a számuk, az 500 válaszadó alig 4 százaléka folytat húsmentes életmódot. Mindezt úgy, hogy a húsmentes étkezés, vagyis annak a modern formája már több mint száz éve van jelen, 1883-ban alakult meg ugyanis a Magyarországi Vegetárius Egyesület.
Annak, hogy valaki áttérjen a vegetáriánus életmódra (de nem a szigorú változatára), alapesetben nincsen akadálya, de a szakértő szerint azért előtte érdemes konzultálni egy dietetikussal, hiszen a túl szigorú étrend káros következményei nem egy-két hét múlva, hanem lehet, öt-tíz év múlva jelentkeznek. Epidemiológiai vizsgálatok mindenesetre igazolják, hogy bizonyos megbetegedések ritkábban fordulnak elő a megfelelő életmódot folytató vegetáriánusoknál. Igaz, az egészséges életmód és táplálkozás irányelveit betartóknál vegyes táplálkozás esetén is hasonló eredményeket kapunk.
A valós fejlő.dés azonban teljesen más irányba mutat: a tovább növekvő népesség és a növekvő jólét a húsfogyasztás növekedését idézi elő.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) előrejelzései szerint 70%-kal több (növényi és állati) élelmiszert kell majd termelni világszerte, mint ma, hogy a 2050-re várható 9 milliárd ember élelmiszerigényét ki lehessen elégíteni
Nem, valóban nem semmi az úgytudás, mert az megfelel az úgy hiszemmel. :P Ha pedig úgy hiszed és meggyőződessel teszed, akkor számodra akár igaz is lehet, de ettől még más, aki pl nem úgy tudja, nem hiszi úgy. :O
(mondjuk az engem hülyézőt simán megdekáztatom a modikkal)
Ám a téma: Utópia vagy apokalipszis? – Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?
"Játsszunk el a gondolattal: A vasárnapi rántott hús elhagyásra kerül, a csirkepörköltet egy tofu kolbász vagy egy darab "növényi hús" helyettesíti majd.
Ha az összes állat eltűnik a Földről, akkor körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel (azaz 3,3 milliárd hektár) több föld áll majd rendelkezésre termesztésre. Ez nagyobb terület, mint az egész afrikai kontinens. 30 millió km² területével Afrika körülbelül háromszorosa Európa méretének (10 millió km²). A leendő potenciális termőterület összesen a föld teljes területének 22 százaléka lenne."
Vagyis több gép, vegyianyag, öntözés.
"Az a tény, hogy manapság az emberek éheznek, aligha annak köszönhető, hogy máshol sok húst fogyasztanak. Sokkal inkább az az oka, hogy túl kevés a vásárlóerejük, kormányuk önző vagy korrupt, vagy hogy az időjárási jelenségek miatt rossz termést aratnak.
Ez utóbbi azonban az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik. És van még egy fontos szempont: ha az állattenyésztés megszűnik, a mezőgazdasági földterületek, valamint a gabona és egyéb növényi termékek ára jelentősen csökken. Viszont figyelnünk kell arra, hogy az árcsökkenés ne legyen túl drasztikus, mert ha a gabona túl olcsó lesz az energiaárakhoz képest, akkor fűtésre is felhasználható.
Ha csökken a húsfogyasztás és ekképpen a gabonaárak is, akkor a fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakói részesülhetnek az alacsonyabb árú gabonából, így akkor jobb kenyeret, rizst vagy kukoricaételeket engedhetnek meg maguknak."
Hajrá, lehet több gyerek!
"A mezőgazdasági termelők számára - mind Európában, mind a fejlődő és a feltörekvő országokban - az ilyen áralakulás nagyon hátrányos lenne, különösen azért, mert az állattenyésztésből származó jövedelem elvész. Németországban az összes mezőgazdasági jövedelem csaknem kétharmada tej és hús előállításából származik. Ennek körülbelül 24 százaléka a tejtermelésből származik."
Az európai gazdák kezdenek éhezni?
"Andrew Jarvis, a kolumbiai Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Kutatási Központból szintén azt állítja, hogy az állattenyésztés felszámolása kétélű kard lenne: a fejlett országokban a vegetáriánus életmódnak bizonyosan számos pozitív környezeti és egészségügyi hatása lenne. A fejlődő országokban azonban súlyosbítaná a szegénységet, mivel az állattenyésztés számos szegényebb országban jelentősen hozzájárul a jövedelemhez.
És ez nem az utolsó probléma: még ha akarnánk is, nem tudnánk az összes legelőt szántóvá alakítani. Ennek oka, hogy nem ritka, hogy a szarvasmarha olyan területeket használ, amelyeket az emberek más módon nem művelhetnek meg - mondja Hofstetter. Bizonyos magasságokban sem lehet gabonát termeszteni, és néhány lejtő túl meredek ahhoz, hogy egyáltalán szántóként lehessen használni."
Persze, mert használatakor nem kopik a gumu, amiről micro darabok válnak le, ugyi, hogy az illó, párolgó, csepegő kenőanyagokról már ne is szóljunk? Merthát a bringáknak szükségük a kenőanyag, ami bizony kőolaj származék. No és hogyan is van az oxidáció? Az oxidáció ugye égés és az égés folyamatában káros anyagok keletkeznek? Ha így van, akkor biz a bringa elkészülte pillanatában már károsanyag kibocsátó, pedig még nem is tekeri a felhasználó, aki ugye tekerés közben, vagyis a bringa használatakor, károsanyag kibocsátó. Persze a tűzhányó is az, ezért legéne dugózni?
Minden héten legalább egyszer ideírja azt a hülyeségét, hogy aki nem eszik húst, az cserébe többet fogyaszt. Miért, miben fogyasztanék kevesebbet, ha húst ennék? Kevesebb áramot fogyasztanék, kevesebbet telefonálnék, kisebb házban laknék, kevesebbet utaznék, kevesebb traktort vagy aksit vagy atomerőművet használnék? Ezekre persze sohasem válaszol, de jövő héten majd megint ideírja...
