Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
"A középkorban szinte semmit nem kaptál az adódért, korlátozott igazságszolgáltatási rendszer, katonaság, templom, pá."
Igen, ez igaz, mert sokszor még az elítélt a börtönben sem kapott az államtól (vagy a királytól) kosztot. Becsukták, őrizték és a rokonai hordhattak neki enni. Ha nem hordtak, akkor esetleg csak azt ette, amit a társai adtak neki, vagy amit el tudott venni a társaitól, vagy éhenhalt. Most meg egy elítéltnek a börtönben jobb sorsa van, mint egy szomáliai szabad embernek. Ezért is baromság, hogy mindenféle 1000 évvel elmaradottabb népség ide jöjjön.
a világtörténelem legfelsőbbrendűbb generációja (a 20-21. századi nyugati fejlett demokráciák népe) imádja a műanyagot, és leokádja vele az egész földet, miközben veri a mellét hogy "materialista szuperfelsőbbrendű, mindentudó megaember vagyok!!! 10000%-osan logikusan gondolkodok és mindent tudok!!!"
Akkor megint ugrunk a témában?... nincs baj a függőséggel, csak kellenek tartalék tervek...
Ez rendben van, racionális gondolkodás, de a megközelítésed nem jó. Egy évig tartó áramhiányt egy fejlett országban legfeljebb valami nagy katasztrófa idején tapasztalhatsz, akkor pedig jóval komolyabb gondjaid is lennének az áramszünetnél. Elektromos energiát házilag nem könnyű hatékonyan termelni, nem véletlenül centralizált az energiahálózat és inkább elosztóhálózatokon keresztül érhető el... egy generátort érdemes tartani ahol van rá mód, de csak pár napra, esetleg hétre lehet vele kihúzni.
Jobb megközelítés az elektromos energia kiváltása, ez a legkevésbé sem lehetetlen. Alternatív fűtés (pl. fával), világítás megoldható akkus eszközökkel, később gyertyával, olajlámpással. A hűtő részben kiváltható hideg kamrával, vagy pincével, valamint kevésbé romlandó ételekkel. Tartós élelmiszerekből előre lehet egy készletet felhalmozni. Főzés, mosás, tisztálkodás, takarítás mind megoldható elektromosság nélkül. Az ivóvíz mindig sokkal kritikusabb kérdés az elektromosságnál. Ha nincs áram sok helyen leállnak a vízszivattyúk, nincs vezetékes víz. Komoly ivóvíz-tartalékot is nehéz felhalmozni házilag.
Mert vannak olyan technikak, amelyekkel tavolrol (masik orszagbol) le lehet allitani az aramszolgaltatokat.
Nem gondolod, hogy jobb egy ilyen esetre felkeszulni?
Te egy muszaki ember vagy, nem? (Lehet, hgoy tevedek.)
Akkor meg tudnad mondani, hogy 1 ev elektromos energiahoz (atlagos haztartasi eszkozok) mennyi benzint kell tarolni a generatorhoz? Es hogy ezt hogyan lehet tarolni?
Hogy mennyi energiát termelsz magadnak az pénz és elhatározás kérdése. Miért baj a függőség? Így is, úgy is függünk másoktól, akkor? Ha akarod teljesen mértékben jogodban áll minimalizálni: az égvilágon semmi nem akadályoz meg abban, hogy vegyél egy tanyát (manapság Magyarországon szinte ingyen hozzá lehet jutni), ott tarts disznókat magadnak, hogy ne kelljen rettegni a műhústól, fűthetsz fával, azt azért nem olyan nehéz beszerezni és tárolni sem, valamint világíthatsz gyertyával - a gyertyamonopólium nem fog megfojtani. Ugye megint oda kanyarodunk vissza, hogy rinyálsz a modern technológiák miatt mindenféle okokból, de csak a szád jár, tenni nem teszel semmit, nem vagy hajlandó lemondani róla. Csak ez a képmutató hisztériázás megy...
Te irtad, hogy az aramot magunknak is megtermelhetjuk.
Pl. a korhazaknak is van egy fuggetlen generatora, halozati aram kieses esetere.
Ha mondjuk 1 evig szeretnenk elektromos aramot generatorral, akkor hogyan taroljunk annyi benzint, hogy 1 eves aramszolgaltatasunk meg legyen oldva? A korhazak hogyan csinaljak?
Mondjuk assunk egy pincet, es ott? Masok hogy csinaljak?
Fárasztó, hogy minden hozzászólásban témát váltasz... De nem is értem mégis mi a bánatot vársz el te konkrétan? Teljes függetlenséget? Tudod jól, hogy az lehetetlen. Mindig is az volt, a társadalom alapja a munkamegosztás és az egymástól függés. Szükségszerű dolgok miatt pedig felesleges hisztériáznod.
Ez semmit sem old meg, mert az elektromos aramot eladok csak viszont eladok, es ok is a kozponti aramszolgaltatotol kapjak az aramot. Ezeknek az "koztes" cegeknek a beiktatasa csak meg jobban felviszi az arakat.
ha nagyon akarod még magadnak is megtermelheted és az elektromos autódat is feltöltheted
Hogy termelhetsz magadnak elektromos aramot, ugy, hogy ne kelljen hozza potolni?
De az hozzapotolas csak egy dolog. Ha a napelemekre gondolsz, ez sem old meg semmit. Ugyanis, a napelemeket is meg kell venni, felszerelni, karban tartani, es 20-25 ev mulva (vagy hamarabb), le kell cserelni, stb.
Arrol nem is beszelve, hogy szerintem tonkreteszi a jot tetot.
Es en ugy hallottam, hogy nem is a tied a napelem, hanem csak lizeled a cegtol. Es tulajdonkeppen a ceg a te teruletedet, haztetodet, stb. hasznalja arra, hogy elektromos aramot termeljen.
A monopólium nem ezt jelenti... Monopóliumról akkor beszélünk, ha adott termék, vagy szolgáltatás csak egy eladótól érhető el. Elektromos áramot több eladótól is vásárolhatsz, de ha nagyon akarod még magadnak is megtermelheted és az elektromos autódat is feltöltheted.
Az elektromos autó ugyanúgy nem lesz monopólium, mint ahogy a benzinesek sem voltak azok kapitalista országokban. Mind a járművet, mind az üzemanyagot beszerezheted több gyártótól, eladótól.
A feudális rendszer egyik problémája, hogy kiszolgáltatottá tette a hűbéreseket. Azok a szabadságjogok, amiket te vízionálsz nem léteztek, mivel földet nem vehettél csak úgy és azt a hűbérúr mondta meg, hogy mit tehetsz az ő földjén.
"Volt SOK allattenyeszto, stb. Most pedig majd lesz EGY "mesterseges hust" gyarto."
A monopóliumellenes törvények ezt megakadályozzák. Erre rengeteg példa van más területeken is, a bíróságok sok felvásárlást blokkolnak például, de arra is volt példa, hogy a vállalatok feltördelésére adtak utasítást.
Igazat adok abban neked, hogy ezek valós veszélyek, de ezeket mind meg lehet akadályozni, meg vannak az eszközök.
Ha nekem egy lehetosegem van: elektromos energia, akkor a szamomra ez monopolium - fuggetlenul attol, hogy az energia szolgaltato mit csinal a hatterben.
Amikor a fogyasztonak nincs valasztasa, akkor kiszolgaltatott helyzetben van, mert vagy azt az egyet hasznalja, vagy nem. De nem hasznalni nem igazan lehetoseg, mikor mar ennyire nagy a fugges.
Regen pedig tobb gyertya keszitotol vehettel gyertyat (esetleg te magad is keszithettel).
A feudalis rendszer ugy alakult ki, hogy a foldesurak biztonsagot es vedelmet adtak, a jobbagyok pedig elelmiszert. A jobbagyok adoztak a foldesurnak - 10%-ot (es 10%-ot az egyhaznak). De ma is van adozas, es a legtobb embernek foldje sincs, mondjuk van egy 2 szobas lakotelepi lakasa a 10. emeleten.
A feudalis rendszerhez hasonlo volt a japan sogunsag: ugyanez a felallas.
Kellettek földművesek, állattenyésztők, kovácsok, szabók, vargák, fazekasok, kőművesek, stb.
Volt SOK allattenyeszto, stb. Most pedig majd lesz EGY "mesterseges hust" gyarto.
"Ha csak elektromos auto lesz, es nem lesz benzinnel es dizellel mukodo, akkor ez mitol diverzifikalas? Nem eppen az ellentete?"
Nem, mivel a diverzifikálást az energiaforrásnál akarjuk: hasadóanyag, fosszilis- és bioüzemanyagok, nap, víz, szél, stb. Ezek közül bármelyiket elektromos energiává lehet alakítani és akár autókat is üzemeltetni.
"Persze, hogy mindig volt munkamegosztas, mar az okorban is. De ez tobbnyire 2 ember, vagy 2 szervezet kozott bonyolodott le (egy bizonyos konkret dologban)"
Szerintem te összekevered a munkamegosztást a kereskedelemmel. A munkamegosztás természetesen nem két ember közt zajlott. Kellettek földművesek, állattenyésztők, kovácsok, szabók, vargák, fazekasok, kőművesek, stb. Ezek az emberek mind függtek egymástól. Mi is függünk a nagyvállalatoktól, ők pedig függenek tőlünk. A dolog lényege nem változott, csak a méretek mások.
A feudalizmis tudod egyáltalán mit jelent? A szó a feudumból ered, a földbirtokból és hűbéresi rendszert jelentett. Csak álmodozol arról, hogy ott milyen nagy szabadság volt! Teljes mértékben ki voltál szolgáltatva a hűbéruraknak, mert az övék voltak a földek és annak adták, akiknek ők akarták és azt kellett rajta művelni, amit ők megmondtak. Ehhez képest olyan apróságok, mint meg kell felelni a közegészségügyi szabályozásnak aligha nevezhetőek a szabadság komolyabb korlátozásának.
Már ne haragudj, de a történelem tudásod majdnem annyira hiányos, mint a természettudományos ismereteid...
Az alternatív energiák célja az energiaellátás diverzifikálása
Ha csak elektromos auto lesz, es nem lesz benzinnel es dizellel mukodo, akkor ez mitol diverzifikalas? Nem eppen az ellentete?
És igen, természetesen függesz a gyártóktól és szolgáltatóktól, ez nagyjából a civilizációnk alapja, az alapvető munkamegosztás, ebben nincs semmi új és semmi rossz.
Szerintem nem ez a civilizacio alapja. Ez a nagy fugges egy viszonylag uj dolog. Persze, hogy mindig volt munkamegosztas, mar az okorban is. De ez tobbnyire 2 ember, vagy 2 szervezet kozott bonyolodott le (egy bizonyos konkret dologban), es kozbenso szervezetek (allam, stb.) nem kellettek. (Persze, voltak kivetelek: hadsereg, stb.)
Pl. regebben a kozlekedes foleg lovakkal oldodott meg - es ezt a "piacot" senki sem monopolizalta. Vettem lovakat attol, aki ezzel foglalkozott. Volt valasztasom. Vagy en is foglalkozhattam ezzel. Ha vilagitasra volt szuksegem, akkor vettem gyertyakat a gyertya gyartoktol. Az elelmiszernel is nagy valasztasom volt (kulonbozo piacok, kulonbozo arusok), vagy magamnak termelhettem. Ma hiaba megy ki a piacra, tobbnyire az elelem ugyanarrol a helyrol szarmazik. Stb.
Hogy a feudális társadalomban szabadabb lett volna a piac az meg annyira röhejes kijelentés, hogy csak tőled nem meglepő.
Pl. ha letre akartal hozni egy uzletet, nem kellett mindenfele szabalyoknak es szabvanyoknak megfelelni. Pl. etterem, fogado nyitasat nem kotottek semmifele vegzettseghez, stb.
"Azert, mert ezekkel az "ures szolamokkal" nagyon jol befolyasolni lehet az embereket. Amikor az emberek azt halljak, hogy "ezzel jot teszunk az emberisegnek", stb. akkor jobban hajlamosabbak tamogatni az ugyet - mert az emberek egy resze, azt hiszi, hogy ez oszinte."
Ez így van, de te se vagy hajlandó/képes az üres szólam mögé látni, úgyhogy semmivel nem vagy különb, mint a megvezetett emberek.
"Vizellatas, energia-ellatas, auto-mukodese, elelmiszer-ellatas, szamitogepesedes (gyakorlatilag van 2: Microsoft es Apple), okostelefonok (par szereplo), oktatas monopolizalasa (kovetni kell a nemzeti tantervet, stb.). Stb. stb.
Most mar csak a husellatas monopolizacioja hianyzik."
Ezek közül egyedül a vízellátás területén van monopol helyzet (és nagyon helyesen), az összes többi területen piaci verseny van. Az a mókás, hogy olyan példákat is felhozol, ahol kifejezetten sokszereplős a piac: élelmiszerellátás, okostelefonok, banyek, neked halovány lila gőzöd nincs miről beszélsz! :D
(A nemzeti alaptanterv pedig szabályozás, nem monopólium. Az oktatást egyébként szükséges szabályozni, az más kérdés, hogy lehetne jobban is csinálni.)
"Az "alternativ" energiak abszolut semmit sem oldanak meg, ugyanis a napelemeknel is fuggesz a gyartoktol, illetve, mivel az energia nem eleg, a fo energia szolgaltatoktol."
Az alternatív energiák célja az energiaellátás diverzifikálása (ami stabilitást jelent gazdaságilag) és a környezetvédelem. És igen, természetesen függesz a gyártóktól és szolgáltatóktól, ez nagyjából a civilizációnk alapja, az alapvető munkamegosztás, ebben nincs semmi új és semmi rossz. Megfelelő szabályozásokkal megvédhetjük magunkat a kihasználástól.
"Az egyeni farmerek, allattenyesztok nem tudnak monopoliumot teremteni, mert ezt mindenki csinalhatja, akinek van udvara, foldje. (Mas kerdes, ha mindenkitol elvesznek minden foldet.)"
A mezőgazdaságban is lehetséges monopóliumot kialakítani, hisz hiába van saját földed, ha nem vagy képes gazdaságosan termelni. A versenyképes, nagy hozamhoz manapság olyan technológiák kellenek, amelyekhez komoly befektetések szükségesek, amiket kis- és középvállalkozások nem mindig képesek megszerezni. Nem véletlen van jelen az állam nagyon mélyen a mezőgazdaságban szinte minden országban. Persze ez stratégiailag fontos ágazat egyébként is.
"A feudalis tarsadalom elemei is jelen vannak ma. Pl. az adofizetes. A kozepkorban kevesebb adot fizettek - tehat a helyzet ma (a tobb adoval) nem lett jobb."
Ez hibás érvelés, a kevesebb adó önmagában nem teszi jobbá. A középkorban szinte semmit nem kaptál az adódért, korlátozott igazságszolgáltatási rendszer, katonaság, templom, pá. Nem kaptál érte utakat, közvilágítást, rendőrséget, egészségbiztosítást, közoktatást és oldalakon keresztül sorolhatnám még.
"A feudalis tarsadalomban is jelen volt a kapitalizmus: az emberek akkor is adtak-vettek, es szabadabb volt a piac, mint ma."
Mint mondtam: a kapitalizmus egy közgazdasági fogalom, aminek a jelentésével te láthatóan nem vagy tisztában (nem meglepő persze), NEM pusztán arról szól, hogy az emberek adnak-vesznek dolgokat a piacon. Hogy a feudális társadalomban szabadabb lett volna a piac az meg annyira röhejes kijelentés, hogy csak tőled nem meglepő.
Azért az döbbenet, hogy gyakorlatilag bármiről legyen szó az derül ki, hogy mennyire eszméletlen tudatlan vagy a témában. Illetve ez nem döbbenet, hanem az, hogy ennek ellenére mered osztani az észt. No persze Lavoisier mondásában van bölcsesség: "minél többet tanul az ember, annál kevesebbet tud". Mivel te nem tanultál semmit, ezért nem is jöttél még rá, hogy milyen keveset tudsz a világról.
Ez egy uj keletu dolog, hogy bizonyos emberek, cegek mondogatjak, hgoy "lam, lam, ezzel milyen jot teszunk az emberisegnek"."
No de mit számítanak az üres szólamok? Miért erre koncentrálsz?
Azert, mert ezekkel az "ures szolamokkal" nagyon jol befolyasolni lehet az embereket. Amikor az emberek azt halljak, hogy "ezzel jot teszunk az emberisegnek", stb. akkor jobban hajlamosabbak tamogatni az ugyet - mert az emberek egy resze, azt hiszi, hogy ez oszinte.
A monopóliumok ellen pedig állami szabályozással fel lehet és kell lépni.
:-)
Vizellatas, energia-ellatas, auto-mukodese, elelmiszer-ellatas, szamitogepesedes (gyakorlatilag van 2: Microsoft es Apple), okostelefonok (par szereplo), oktatas monopolizalasa (kovetni kell a nemzeti tantervet, stb.). Stb. stb.
Most mar csak a husellatas monopolizacioja hianyzik.
Az "alternativ" energiak abszolut semmit sem oldanak meg, ugyanis a napelemeknel is fuggesz a gyartoktol, illetve, mivel az energia nem eleg, a fo energia szolgaltatoktol. A kocsiknal pedig olajrol elektromossagra atallni, csak csoborbol vodorbe. Illetve, lehet, hogy meg rosszabb. Mert eddig van a benzin+elektromossag, utana pedig csak elektromossag.
Az egyeni farmerek, allattenyesztok nem tudnak monopoliumot teremteni, mert ezt mindenki csinalhatja, akinek van udvara, foldje. (Mas kerdes, ha mindenkitol elvesznek minden foldet.)
A kapitalizmus hibáival és veszélyeivel tisztában kell lenni, de azt is be kell látni, hogy ennél sikeresebb piacgazdasági rendszer nincs és nem is volt a világon.
A feudalis tarsadalom elemei is jelen vannak ma. Pl. az adofizetes. A kozepkorban kevesebb adot fizettek - tehat a helyzet ma (a tobb adoval) nem lett jobb.
A feudalis tarsadalomban is jelen volt a kapitalizmus: az emberek akkor is adtak-vettek, es szabadabb volt a piac, mint ma.
Abban sem latok semmi jot, hogy pl. Mo-rol a jo minosegu elelmiszert kiviszik, Mo-ra pedig behozzak a rossz, izetlen fagyasztott (neha romlott) elelmiszert.
"A mesterseges hust csak addig csinaljak, amig profitot hoz. A penzt a kapitalistak adjak ezeknek a technologiai, biotechnologiai cegeknek. (Illetve, lehet az allam is valamelyest.) Ha nem jon profit, akkor a kapitalistak nem tamogatjak tovabb, illetve maga a ceg sem csinalja tovabb."
Még mindig nagyobb stabilitást jelent ez az embereknek, mint a segély... Egy dologban viszont biztos lehetsz: valamilyen élelmiszerre mindig lesz kereslet. Az emberek enni akarnak, a termelők el akarják adni a terményt.
"Ha az afrikaiak most is eheznek, mert nem tudjak megvenni az elelmet, akkor kesobb hogyan lesz penzuk a mesterseges husra?"
Azért éheznek/alultápláltak, mert mennyiségileg és minőségileg nem képesek kielégíteni az emberek igényeit, így importra szorulnak (szorulnának), ami viszont költségesebb. Minden mezőgazdasági újítás (így a mesterséges hús) egyik előnye és célja, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával növeljék a termelést. Ha növekszik a termelés (a kínálat), csökkennek az árak. Ha pedig megfelelő mértékben növelik a termelést akár exportban is gondolkodhatnak ezek az országok.
Persze a mezőgazdaságot sem lehet a gazdaság többi ágazatától elszigetelten nézni, ez az egész jóval komplexebb ennél.
"De az ostermelo nem mondja, hogy o milyen nagy jot tesz az emberekkel, emberiseggel, stb. Ez egy uj keletu dolog, hogy bizonyos emberek, cegek mondogatjak, hgoy "lam, lam, ezzel milyen jot teszunk az emberisegnek"."
No de mit számítanak az üres szólamok? Miért erre koncentrálsz? Az őstermelő sem jót akar cselekedni, de mégiscsak azt teszi - profitorientáltan. Hisz nekünk, vásárlóknak mégiscsak jó, hogy vannak őstermelők, tudunk friss, minőségi termékeket vásárolni. Ez a lényeg, nem a mögöttes motiváció.
"Valamint, az ostermelo nem akar es nem tud monopol helyzetet teremteni."
Nálunk a piacon szó szerint kartelleznek a mamik és papik.
A monopóliumok ellen pedig állami szabályozással fel lehet és kell lépni. Ezek nem elháríthatatlan veszélyek, csak tenni kell érte. Amúgy sincs ebben semmi új, valamilyen formában mindig monopóliumra törekedtek.
A kapitalizmus hibáival és veszélyeivel tisztában kell lenni, de azt is be kell látni, hogy ennél sikeresebb piacgazdasági rendszer nincs és nem is volt a világon. A kapitalizmus alatt soha nem látott jólét köszöntött az emberiségre, amivel semmilyen más alternatív rendszer nem volt képes vetélkedni.
(Persze a kapitalizmusnak is vannak különböző fajtái és megvalósításai, így nyilván kicsit általánosító ez a kijelentés.)
Azt viszont tudja az éhező afrikai is, hogy az élelmiszersegélyek jönnek-mennek, de stabilitást csak az adhat, ha a vállalatok meg tudják vetni a lábukat és folyamatos termelést tudnak produkálni.
A mesterseges hust csak addig csinaljak, amig profitot hoz. A penzt a kapitalistak adjak ezeknek a technologiai, biotechnologiai cegeknek. (Illetve, lehet az allam is valamelyest.) Ha nem jon profit, akkor a kapitalistak nem tamogatjak tovabb, illetve maga a ceg sem csinalja tovabb.
Ha az afrikaiak most is eheznek, mert nem tudjak megvenni az elelmet, akkor kesobb hogyan lesz penzuk a mesterseges husra? Ha pedig nem lesz penzuk, akkor a mesterseges hus termeloknek nem lesz profitjuk, es bezarjak a ceget.
(Kb. most ezt tortenik az Uber-rel. Egyelore meg folyamatosan nyomjak bele a penzt, de nyereseget nem hoz. Egyesek szerint meg fog szunni, legalabbis leepulni.)
Minden profitmotivációval kerül az asztalodra, a piacon az őstermelő sem a két szép szemedért adja el az áruját.
De az ostermelo nem mondja, hogy o milyen nagy jot tesz az emberekkel, emberiseggel, stb. Ez egy uj keletu dolog, hogy bizonyos emberek, cegek mondogatjak, hgoy "lam, lam, ezzel milyen jot teszunk az emberisegnek". Tudjuk, hogy az ondicseret bunos. Nem veletlen, hgoy Jezus azt mondta, hgoy ugy adakozzunk, ugy tegyunk jot, hogy ne mondjuk el senkinek. ("A jobb kezed ne tudja mit tesz a bal kezed.", stb.)
Valamint, az ostermelo nem akar es nem tud monopol helyzetet teremteni. A mesterseges hus termelo viszont tud: eloszor az arakat leszoritja, amikor mindenki vagy sokan ezt veszik, az igazi hust termelok kenytelenek feladni az allattenyesztest. Majd amikor mar nincs, illetve alig versenytars, akkor a mesterseges hust termelok felemelik az arakat. Lehet vitatkozni ezen, hogy legalis/erkolcsos-e. De most nem is ez a lenyeg. Hanem az, hgoy ez altalaban igy szokott tortenni, es sok mindennel ezt lattuk. Es nagy eselye van, hgoy ezzel is ez lesz. Vegulis, ha valaki profitot akar, es van kezdotokeje (a kapitalistak, allam, stb. altal), akkor mi akadalyozna meg, hogy ezt tegye?
Bizony ezt megtehetik, örülök, hogy végre sikerült rájönnöd, hogy az állami szabályozás milyen fontos!
Az allam szerepe hasonlo, mint mondjuk a szuloi szeretet. A szulonek szeretni kell a gyereket (es a legtobb esetben nem kenyszeruseg, hanem tenyleg szereti). De a tulzott, majomszeretet sem jo, amikor a szulo a gyerek (foleg nagyobb gyerek) eletet totalisan tulszabalyozza, es a gyerek ugymond "fuldoklik a szulo szereteteben" - persze, ez egy rosszul ertelmezett szeretet.
"A homeopatis szerek es az MLM termekek, stb. sem elonyos mindenki szamara (csak az eladoknak)."
Az a vásárló saját döntése és személyes felelőssége, hogy ezeket megveszi-e. Egyébként sem összehasonlíthatóak ezek alapvető, létszükségleti termékek hiányának helyzetével.
"Engem erdekelne. Mert ha valami profitmotivaltan kerult az asztalomra, akkor fennal a lehetoseg, hogy rovidebb-hosszabb tavon egeszsegugyi karokhoz vezethet."
Minden profitmotivációval kerül az asztalodra, a piacon az őstermelő sem a két szép szemedért adja el az áruját. Azt viszont tudja az éhező afrikai is, hogy az élelmiszersegélyek jönnek-mennek, de stabilitást csak az adhat, ha a vállalatok meg tudják vetni a lábukat és folyamatos termelést tudnak produkálni.
"Az afrikai orszagok vezetoi donthetnek ugy, hogy inkabb megtanitjak az embereket a folmuvelesre, allattenyesztesre, mint a kulfoldi profit orient cegeken fuggjenek."
Bizony ezt megtehetik, örülök, hogy végre sikerült rájönnöd, hogy az állami szabályozás milyen fontos!
Viszont ez a dolog sem olyan egyszerű, ugyanis jelenleg nincs lehetőségük arra, hogy komoly K+F tevékenységeket folytassanak, márpedig anélkül nehéz a termelést növelni, az igényeket kielégíteni és piacképesnek maradni. Ugyanúgy rászorulnak a fejlettebb országok technológiai vívmányaira, mint mindenki más.
Sőt, a profitmotiváció még jobb is, hisz az kiszámítható, mindenki számára előnyös és nincs ráutalva senki más jóindulatára.
A homeopatis szerek es az MLM termekek, stb. sem elonyos mindenki szamara (csak az eladoknak).
Azokat, akik szegénységben élnek, éheznek, vagy alultápláltak a legkevésbé sem érdekli, hogy jó szándékból, vagy profitmotivációval kerül étel az asztalukra.
Engem erdekelne. Mert ha valami profitmotivaltan kerult az asztalomra, akkor fennal a lehetoseg, hogy rovidebb-hosszabb tavon egeszsegugyi karokhoz vezethet.
Az afrikai orszagok vezetoi donthetnek ugy, hogy inkabb megtanitjak az embereket a folmuvelesre, allattenyesztesre, mint a kulfoldi profit orient cegeken fuggjenek.
Nem, NEM ez az alapkérdés. Nagyságrendekkel fontosabb az, hogy milyen hatást érünk el, mintsem hogy mik a motivációk. Azokat, akik szegénységben élnek, éheznek, vagy alultápláltak a legkevésbé sem érdekli, hogy jó szándékból, vagy profitmotivációval kerül étel az asztalukra. Sőt, a profitmotiváció még jobb is, hisz az kiszámítható, mindenki számára előnyös és nincs ráutalva senki más jóindulatára.
Hiába teszel úgy (hazug módon), mintha én azt mondtam volna, hogy a segíteni akarás a vállalkozások elsődleges motivációja, már elmagyaráztam, hogy nem így volt. Szóval folytathatod a hazugsággyártásokat, vagy talán foglalkozhatnál a valódi kérdéssel.
A kapitalizmus pedig egy komplex gazdasági fogalom, amiről semmit nem tudsz és alap szinten sem értesz. Persze ezt már megszoktuk.
