A költségvetési szakmai múlttal alig rendelkező, huszonkilenc éves, eddigi karrierjében javarészt Katona Tamás mellett dolgozó Végh Szabolcs lett az az ember a Pénzügyminisztériumban, akinek a 2010-es költségvetési tárgyalások lemenedzselése, a tervezés koordinálása lesz a feladata.
A hamarosan törvénnyé váló költségvetés már most meghatározza, hogy 2011-2012-ben mit kell nyújtania az akkori kormánynak a költségvetési politikában. 2011-ben jókora osztogatást is megengedhetne magának a Fidesz, de rá egy évre majdnem ekkora megszorításra kényszerülne, ha be akarná tartani a most felállítandó kritériumokat. A másik lehetőség, hogy nem túl elegáns, viszont körülményes módon pótköltségvetéssel megváltoztatják a kritériumot. Szakértők szerint nem tudatos akcióról van szó, az elmúlt években a PM megszokta, hogy nem nagyon kell figyelni a hosszabb távú számokra.
A még parlamenti tárgyalás alatt levő 2010. évi költségvetési törvénynek nagyobb a tétje annál, mint hogy jövőre hogyan alakulnak az állami gazdálkodási folyamatok, tudjuk-e tartani az IMF-nél és az EU-nál vállalt hiánycélt. A jövő évi büdzséről szóló törvény ugyanis előír majd olyan számokat, amelyeket a következő kormánynak 2011-ben és 2012-ben hoznia kell. Így behatárolják a minden jel szerint Fidesz-kormány mozgásterét is. Hogy mostantól komolyan vegyük magunkat
Mindez azért történhet meg, mert idén lépett érvénybe a közpénzügyi csomag. A kiszámítható költségvetési tervezést segíteni hivatott csomag leegyszerűsítve egyebek mellett arról rendelkezik, hogy már most, a 2010-es költségvetésben meg kell határozni, hogy a leendő kormány mennyi pénzt oszthat el 2010 őszén a 2011-es költségvetés parlamenti vitájában (ezt takarja az úgynevezett belső tételek egyenlege, vagyis azoké az államháztartási bevételi és kiadási soroké, amelyekről a költségvetés vitájában még dönteni lehet, ilyen a közszolgák javadalmazása, az állami beruházások, az állami intézmények által szedett díjak).
Emellett az új előírások szerint ugyancsak most kell meghatározni azt is, hogy 2012-ben az akkori kormánynak milyen elsődleges államháztartási egyenleget kell produkálnia. (Az elsődleges egyenleg a kamatkiadások és kamatbevételek nélküli államháztartási egyenleg.)
Eddig az ehhez hasonló többéves kitekintéseket senki sem vette komolyan az államigazgatásban, ezen igyekszik változtatni a közpénzügyi csomag. A csomag ugyanis annak a szankciónak a kilátásba helyezésével szorítaná rá a pontos, megalapozott számításra a kormányt, az államapparátust, hogy az előre meghatározott tervek, számok későbbi megváltoztatása csak pótköltségvetéssel lehetséges.
Tudni kell, hogy egy pótköltségvetés hosszadalmas, durván két hónapos parlamenti folyamat, ezt megelőzi még a törvényjavaslat pár hetes kidolgozása, az alkudozás a minisztériumokkal. A kormányok azért sem szeretik a pótköltségvetési procedúrát, mert olyankor a puhítani, osztogatni vágyó képviselők kísérleteinek is ellent kell állni. Háromszázharmincmilliárdos lazítás...
A kormány költségvetési terve, amely a minap sikerrel vette a legfontosabb parlamenti szavazást, vagyis lényegében a főbb számokat már kőbe vésettnek lehet tekinteni, azt tartalmazza, hogy 2011-ben közel 5550 milliárd forintnyi mínuszt mutathat a belső tételek egyenlege, vagyis 5550 milliárd forinttal többet szórhat szét az akkori kabinet belső jellegű bevételeinél (belső jellegű bevétel, például, a költségvetési szervek saját forrása) többek között irodafelújításokra, vállalkozóktól való megrendelésekre, a közalkalmazottak bérére.
A Költségvetési Tanács azonban nemrég közzétett elemzésében (október 26-i, Technikai kivetítés... című anyag) úgy számolt, hogy a végső célból levezetve alig több mint 5200 milliárd forint mínuszt kellene meghatározni a 2011. évi belső tételek szaldójában. (Ez a végső cél az, hogy az ország adóssága érvől évre legfeljebb az infláció mértékével nőhetne, ami ahhoz vezet, hogy a GDP-arányos államadósság szépen visszaszorul.)
Mivel azonban a 2010. évi költségvetési törvénybe beírt 5550 forint lesz a mérvadó amennyiben ezen a kabinet a költségvetés zárószavazásáig hátra levő négy hétben nem változtat , ezért ezt kell teljesítenie a minden bizonnyal Fidesz-kormánynak, amely csaknem háromszázharmincmilliárd forinttal lazább követelmény, mutat rá a Költségvetési Tanács. Másképp: belefér egy háromszázharmincmilliárd forintos lazítás is a Fidesz-kabinet részéről ahhoz, hogy megfeleljen a most felállított kritériumnak. Más kérdés, hogy valójában erre nem lenne lehetőség. És persze kényszer sem, kevesebbet természetesen mindig költhet a kormány. Aztán kétszázhatvanmilliárdos megszorítás
Rá egy évre fordul a kocka. A mostani kormány kicsivel több mint ötszázharmincmilliárdos többlet felhalmozását állítja célként a 2012-es elsődleges egyenlegben. A Költségvetési Tanács szerint azonban mind számszaki, mind módszertani hibát vétett a kabinet, azaz a büdzsét kidolgozó pénzügyi tárca. Egy szó mint száz: csak a módszertani hibát kikorrigálva még a kormány számításai szerint sem jön össze ekkora szufficit, ahhoz közel hatvanmilliárdos kiigazítást kellene végrehajtani legkésőbb a 2012-es költségvetésben.
Azonban ha a Költségvetési Tanácsnak igaza van, és a számszaki hibát is kijavítanánk, akkor valójában sokkal nagyobb, kétszázhatvanmilliárdos megszorítást kellene keresztülvernie a leendő kormánynak ahhoz, hogy ne verje le a most feltett lécet, és 2012-ben hozza az előírt ötszázharmincmilliárdos többletet.
Van még egy megoldás, az azonban nem elegáns. A kritériumot 2012-ig módosíthatja az akkori kormány, amit pótköltségvetéssel tehet meg. Bár talán még ezt is szívesebben vállalják, mint egy ha a Költségvetési Tanács kalkulációi beigazolódnak valójában felesleges költségvetési kiigazítást:a reáladósság szinten tartásához vagy csökkentéséhez (tehát a valódi célhoz) nem lenne szükség a kétszázhatvanmilliárdos megszorításra, az csak a valódi célhoz a KT szerint tévesen előírt ötszázharmincmilliárdos szufficitkényszerből következik. Nem tudatos akció lehet, hanem a régi betegség
A Pénzügyminisztérium vitatja a Költségvetési Tanács számítását és véleményét. A tárca honlapján olvasható közlemény részben azzal magyarázza a PM és a KT számításai közötti különbséget, hogy más-más makropályájával számol a minisztérium és a Tanács, így más pályán alapulnak a kalkulációk. A PM részben közelebbről meg nem nevezett módszertani okokra is hivatkozik. A tárca szerint hibás a Költségvetési Tanácsnak az a kiindulópontja is, hogy már 2011-ben is be kell tartani a reáladósság-szabályt.
A Költségvetési Tanács becslései alapján tehát a költségvetési törvénybe épített kritériumok 2011-ben kedveznének az új kormánynak, de 2012-ben éppen, hogy megszorításra szorítanák rá. Ezért aztán piaci elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a mostani kormány tudatos akciójáról lenne szó, vagyis arról, hogy a Bajnai-kabinet sarokba kívánja szorítani a Fidesz-kormányt. Inkább az lehet a magyarázat, hogy egyszerűen még él az a régi reflex, hogy az adott évnél további esztendőkre vonatkozó feltételezéseknek, számoknak úgy sincs nagy jelentőségük, nem lesz gubanc a hibás számokból, nem is olyan fontos a pontosság.
900 milliárddal számolta el magát a kormány? Varga: Több tételt nem számoltak el a javaslatban 2009. október 13. 12:38
MNO - PL Varga Mihály szerint szakmai szempontból is teljes bukás a 2010-es költségvetés előkészítése. A Fidesz kalkulációi szerint a büdzséjavaslat 900 milliárd forintos eltérést tartalmaz a várható valós és a kormány által benyújtott adatok között.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a párt elnökségi ülése után kedden újságíróknak azt mondta: a kormány több tételt nem számolt el a javaslatban. Ilyen a jegybank 300 milliárd forintos sterilizációs vesztesége, a BKV 85 milliárd forintos, a vasút 220 milliárd forintos, illetve a kórházak 70-90 milliárd forintos adósságállománya, az E.ON-nál vállalt 66 milliárd forintos átrendezés miatt keletkezett kockázat, valamint az Út a munkához program 60-80 milliárd forintos hiányzó fedezete.
Bajnai Gordont súlyos személyi és szakmai felelősség terheli a rossz, veszélyes költségvetés benyújtásáért szögezte le a Fidesz politikusa, aki megismételte: a jövő évi büdzsé tervezetét vissza kell vonni, át kell dolgozni. Hozzátette: a kormányfő súlyos tévedésinek árát a lakosság fizeti meg 2010-ben.
A Fidesz alelnöke felidézte, hogy a miniszterelnök legutóbb Londonban azt nyilatkozta: a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 4 százalék körül van. Varga Mihály ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormányfő kijelentése szakmai körökben is megdöbbenést keltett, hiszen a hazai gazdaságban rejlő növekedési mértéket 2, maximum 3 százalékra teszik. Súlyos szakmai hibára utal az is, hogy Bajnai Gordon többször elmondta az építőipart jellemző számokra hivatkozva, hogy az ágazat kifelé tart a válságból emelte ki az ellenzéki politikus, mondván, ez a kijelentés sem felel meg a valóságnak.
Varga Mihály szerint a 2008-as költségvetési hiányt sem jól számolta el a kormány, kiderült, hogy 3,4 helyett 3,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak előre, hanem visszafelé is többlethiányt számol el a kormány. Kérdésre válaszolva az alelnök azt mondta: az el nem számolt kormányzati tételeket 2010-ben egy következő kormánynak rendeznie kell. Megismételte: alsó hangon számolva is 900 milliárd forintos szakmai, elszámolási hibát tartalmaz a jövő évi büdzsé.
| 2009. szeptember 10., csütörtök 11:49 | Frissítve: 26 perce
A jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénybe a Pénzügyminisztérium egy olyan, két pontból álló módosítást is belecsempészett, ami teljesen szembemegy a szigorú és átlátható költségvetési gazdálkodás igényével. Ez már csak azért is érdekes, mivel egy éve ugyanez a tárca volt az ötletgazdája és kidolgozója azoknak a paragrafusoknak, amelyeket most ő ítélne halálra. A Robin Hood-adóból befolyó bevételből nemcsak a távfűtéssel élők, hanem a gázfogyasztók is részesülnének. A rektori, főigazgatói kar megmenekül a lefejezéstől.
Tavaly ősszel, nagyrészt az IMF nyomására fogadta el a parlament a hol közpénzügyi csomagnak, hol plafontörvénynek becézett törvénycsomagot, amely egyebek mellett rendelkezett a Költségvetési Tanács [1] felállításáról és feladatairól, néhány ponton megváltoztatta a költségvetési elszámolási szabályokat, az államadósságra és az államháztartási kiadások növelésére vonatkozó korlátokat vezetett be. Ez a törvény hivatott kikényszeríteni a józan, felelős költségvetési politikát [2], megkötve a mindenkori kormány kezét. A jogszabályt a pénzügyi tárca dolgozta ki.
Most ugyanez a minisztérium két lényeges ponton is visszacsinálná az eddigi rendszert. Egészen pontosan két olyan passzust is kiiktatna a pénteken a parlament elé kerülő salátatörvény-javaslat, amelyeknek január 1-jén kellene hatályba lépniük, és amelyek a kabinet költekezési vágyának szabnának gátat derül ki a lapunk birtokába került törvényjavaslatból. Lehessen továbbra is szabadon költeni
A tavaly elfogadott közpénzügyi törvény értelmében a költségvetési törvényben meghatároznák, hogy adott évben mekkora lehet az a kiadás, amely felett a kormánynak közvetlen befolyása van (például a költségvetési intézmények dologi kiadása, bérkiadása, autópályaberuházások). Ezt az összeget a büdzsé tartalmazná, ennél többet nem költhetne a kabinet. Két kivétel lenne ez alól: ha a devizaadósság törlesztőrészletét a forintgyengülés megdobja, akkor megengedhető a magasabb kamatkiadás, valamint a jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokból eredő kiadások esetében is túl lehetne lépni a költségvetési törvénybe foglalt előirányzatot. A kormány azonban mégsem kívánja gúzsba kötni magát, és a mostani salátatörvény-tervezetében lévő módosítással megszabadulna ettől a korlátozástól. Ennek eredményeként maradna az a mostani helyzet, hogy év közben egy rakás területre többet költene a kormány, mint amit a büdzsé elvileg engedélyezne neki.
A másik lazítási pont a pótköltségvetés lehet. Jelenleg olyan nagyvonalú a pótköltségvetésre vonatkozó szabály, hogy alig lehet elképzelni olyan helyzetet, amikor pótköltségvetést kellene készítenie a mindenkori kormánynak. Jól jelzi ezt, hogy hiába tolták fel idén már háromszor a költségvetési hiánycélt, hiába romlott eddig folyamatosan a makroprognózis, hiába lépett életbe év közben egy adócsomag, hiába hozott döntést a kabinet vagy a parlament arról, hogy idén pár száz milliárd forinttal visszanyesik a kiadásokat, a kormány még a közelében sincs annak, hogy pótköltségvetéssel kelljen bajlódnia. A fennálló szabály a költségvetési törvényben foglaltnál pár száz milliárd forinttal nagyobb hiányt is megenged anélkül, hogy az érvényes költségvetési törvényt módosítani kelljen [3], a pótköltségvetés készítésénél pedig kétszer ennyi tévedés is belefér.
A közpénzügyi csomag másik most kiiktatni tervezett pontja sokkal korábbi beavatkozást, sokkal korábbi teljes újratervezést írna elő. Már az is a pótköltségvetés kidolgozására szorítaná a kormányt annak minden nyűgével, a tárcákkal való egyezkedéssel, a politikusok feléledő osztogató hajlamának letörésével együtt , ha úgy látszik év közben, hogy az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges egyenleg 50-60 milliárd forinttal is rosszabbul alakulhat a jóváhagyotthoz képest a kormány hatáskörében belüli ok miatt. (Tehát a romlás nem azért következne be, mert mondjuk hirtelen többen mennek nyugdíjba, vagy több ember kerül utcára, esetleg egyik napról a másikra visszaesik a lakossági fogyasztás, elszaporodnak a veszteséges cégek.) A PM-nek azonban ehhez sem fűlik a foga, a tárca azt szeretné, ha minden maradna a régiben. A rektori kar megússza a lefejezést
Sokéves huzavona után idén életbe lépett az állami intézmények helyzetét az alapoktól újrarendező, úgynevezett státusztörvény [5]. A jogszabály megköveteli, hogy csak vezetési-szervezési vagy pénzügyi-gazdálkodási szakképesítéssel rendelkező személy lehessen vezető állami cégnél, intézménynél. Ez a felsőoktatásra is vonatkozik, vagyis csak akkor lehetne valaki egy egyetem rektora vagy egy főiskola főigazgatója, ha van ilyen vezetési-szervezési vagy pénzügyi-gazdálkodási szakképesítése. (Egy-egy csúcsegyetem tízmilliárd forintok felett is rendelkezhet évente.) Már a korábbi években lefolytatott egyeztetéseken is ment ezen az izmozás, nem véletlenül: a felsőoktatási intézményvezetők kilencven százalékának nincs ilyen papírja. A PM, tágabb értelemben a kabinet most beadta derekát, hajlandó eltekinteni ettől a feltételtől.
A kormány újraszabná a közszolgák béren kívüli juttatási rendszerét. Idén év végével a ruházati költségtérítés és a melegétkezési utalvány elveszti adómentességét, ez indokolja az újragondolást. Ezentúl a közalkalmazottak, köztisztviselők, bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak azok közül a cafeteria-elemek közül választhatnak, amelyek kedvezményes adókulccsal [6] adóznak (utazási bérlet, hidegétkezési utalvány, internethasználat átvállalt díja, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás). A cafeteria-csomag minimális összege az alanyi jogon járó juttatás jelenlegi összege lenne, a maximuma pedig ennek a 4,4-szerese lehet, és az intézményvezetőre lesz bízva, az intervallumon belül hova lövi be a juttatási keretösszeget.
Nem kíván még egyszer az Állami Számvevőszék munkatársainak juttatásairól tusakodni a kormány. A számvevők idén végül belementek abba, hogy az egyébként őket megillető kéthavi pluszjuttatásról [7] a közszféra egészére kiterjedő takarékossághoz illeszkedve lemondjanak. Úgy előzné meg a jövő évi vitát a kormány, hogy törvényben rögzítené: jövőre a kéthavi pluszapanázsra nem lesznek jogosultak az ÁSZ dolgozói.
ha en 10-15 eve dolgozom a miniszteriumban es ertek a koltsegvetes keszitesehez (vagy annak egy reszehez) akkor nem fogok egy par honapos kormany politikai f.szsagaira igent mondani foleg, ha betesznek egy zoldfulu taknyost, akit ott lehet megvezetni, ahol csak akarjak
"Az egyeztetések váratlan vége után Bajnai Gordon arról beszélt, hogy az ország jövőre rendkívüli költségvetési év elé néz, ezért is kezdték ilyen korán az egyeztetéseket. A kormányfő szerint most arra keresik a megoldást, hogy "kevesebb pénzből, kisebb tortából hogyan lehet jóllakni vagy legalábbis túlélni"."
Ez a politika - de a targyalasokon konkretumokrol kellene megegyezni, amit egy SZAKEMBERgarda allit ossze.
Üdv! Most találtam ezt a fórumot. Most nagyon kiemelitek Végh Szabolcsot pedig nem ő egyedül dolgozik a PM-ben,más is dolgozik a költségvetésen. Az hogy 29 éves csak gratulálni tudok neki , mert nem kétlem hogy tehetséges srácról lehet szó ha ide került.Amúgy meg most úgy írtok róla mintha az emberek 90%-a tudta volna egyáltalán hogy ki volt az elődje... Csak mert most sajnos ezt szokhattuk meg a médiából hogy minden új emberre rámásznak, kár hogy idáig fajult. Köszöntem szépen.
a becsatolt vagyonnyilatkozata alapján csak megél valamiből ha beüt a mennykő és ha Virág elvtárs kér tőle valamit, akkor teljesíti, nem akar kikerülni a brancsból. MErthogy ez utóbbi lenne az igazi nagy csapás.
Szerintem nem nagyon fogunk róla hallani, én legalábbis befejeztem ezt a topikot köszönöm a figyelmet.
Véghre én sem fogadnék, de nem azért mert külsős vagy mert fiatal, hanem azért, mert ugyan még csak 30 lesz lassan, mégis jól végigjárta a szoci szamárlétrát, be van ágyazva a brancsba. Akikkel -pl az index cikkben is- emlegetik mint főnökei garanciák a bukásra.
Az előkészítők felelőssége nem kicsi... Nemcsak a kormányzatban, hanem az önkormányzatokban is... És ők nagyon szeretik a saját esetleges balfaszságukat okkal, ok nélkül a politikusokra kenni. Ami sokszor nem jogos.
Egyelőre nem kívánom ráhúzni a vizes lepedőt a Végh gyerekre, csak aggódom, hogy az őt helyzetbe hozók jól döntöttek-e. Az eddigi közéleti tapasztalásaim alapján félek, hogy nekem lesz igazam...
szerintem ha a jövő évi ktv kockázatait listázod, minimális az összeállítást koordináló személye miatti kockázat. Vannak jóval nagyobbak, pl: biztosan tartható-e a hiány, a várható társadalmi ellenállás mekkora következményekkel járhat? Kamat, árfolyam változás, etc...
Hogy ki pötyögi át a tavalyi excel táblát és hogy a jogászok képesek-e megfelelő szövegbe önteni szeptemberig? részletkérdés a fentiek mellett.
Mintha egy frissen szakvizsgázott, önállóan még vakbélműtétet sem levezett "sima" sebészt küldenék be szívműtétre a szívsebész professzor helyett...... Pedig orvos mind a kettő...
"Munkatársaimat nem politikai meggyőződés alapján választom ki, hanem annak alapján, hogy az adott feladatot jól tudják-e elvégezni"- fogalmazott a pénzügyminiszter.
Hááát.... én azért ennyire nem lennék magabiztos.... Lehet, hogy ez a Végh srác kiváló szervező, de azt még nem bizonyította sehol sem, hogy ehhez a szakfeladthoz annyira értene... Mintha egy
az repülős példádnál maradva: PSZnek a repülési tervet kell előkészítettnie, a repülőt bezony a kormányfőnek és a PüMnek kell végigvinnie, lásd kurvaország alkotmánya 7es fejezet kormány kötelezettségei a gazdasági tervek létrehozása és végrehajtása témában. Az imf csak az üzemanyagot hitelezi, ha nem tetszik a repülési terv, akkor nem hitelezi...
Hogy a térkép és a táj hogy találkozik az egy normál helyzetben érdekes lehetne, de most a sivatagi repülés romok felett a téma.
PSZnek a következő a dolga: - előveszi a tavalyi ktvt, az azóta történt törvényi változásoknak megfelelően átír néhány rublikát, beírja a sarokszámokat - leül a minisztériumokkal és megmondja nekik hogy: gyerekek tudjátok hogy ennyi az annyi, itt a rátok eső összeg, bontsátok le részletesen hogy ennyi jöjjön ki. - aki prüszköl azt felnyomja a főnökének, a tárcák fejet hajtanak - meglepő éleslátással észreveszi hogy a címben 2010et kell írni nem 2009et. :-)
ha tényleg több ezer fős a PM, akkor inkább zárjunk be. Szvsz ez a feladat erősen politikai, ami az esetleges jelöltek körét a megbízható haverok halmazára szűkíti le, ezen kellene itt rugózni, nem a korán és a külsősségén a VSZnek.
egyik volt gimis osztálytársam a PÜMben a 'társadalmi kommunikációval' foglalkozik már vagy 6 éve, valami 20 fős csoport részeként és el van hűlve a főnöke széleskörű tapasztalatától, hogy még mennyi minden tud ott tanulni. Csendben mondtam neki, hogy a munkátok teljesen felesleges és 10x túl van a létszám lőve, mint kéne. Felhúzta az orrát persze, node csak elfelejti a következő érettségi találkozóig.
