Ma tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság azt a médiában már most precedensnek kikiáltott ügyet, amely egy hitelszerződés semmisségét mondta ki a pénzintézet szerződésmódosítása miatt. Az eset egyáltalán nem mentes az ellentmondásoktól.
Ma tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság azt a felülvizsgálati kérelmet, amely a Szegedi Ítélőtáblának a Partiscum XI. Takarékszövetkezettel kapcsolatos döntéséről hivatott dönteni. Az ítéletben a tábla a takarékszövetkezet hatályos általános szerződési feltételeit (ászf) teljes egészében hatályon kívül helyezte, miáltal semmissé vált egy vitatott hitelszerződés. Sokak szerint ez a döntés lehet a precedens, hogy meginduljanak a bankok elleni tömeges perek.
Az ítélőtábla döntése annak fényében kicsit furcsa, hogy a Partiscum az ászf-ben lényegében szó szerint átvette a banki Magatartási Kódex feltételrendszerét. A bíróság indoklása szerint a pénzintézetek által elfogadott Magatartási Kódex nem jogszabály − bár ezt nem is állította senki. Ugyanakkor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény egyértelműen megnevezi és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősíti azt, ha az adott intézmény a magatartási kódexben foglalt követelményeket nem tartja be, ha annak alávetette magát. Vagyis a magatartási kódex azért nem nevezhető jogon kívüli eszköznek.
A másik vitatott pont az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségéről szól. Kormányrendelet rögzíti, milyen feltételek mellett van mód a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosítására, míg a hitelintézeti törvény (hpt.) e tekintetben arról rendelkezik, hogy az egyoldalú módosítás joga akkor illeti meg a hitelintézetet, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
A banki magatartási kódexnek azon része, amely a szerződésmódosítás objektív okait rögzítette, komoly vitákat kavart a kódex elfogadásakor, miután a szakértők szerint túl nagy lehetőséget biztosított a hitelintézeteknek a kamatszint egyoldalú elmozdítására. Ugyanakkor a viták ellenére tény, hogy a kódex − és így az azt az ászf-be átemelő takarékszövetkezet − taxatív felsorolása megfelel a hpt. előírásainak.
Ezen kérdések miatt az LB akár vissza is küldheti új eljárásra az egész ügyet, vagyis nem garantált, hogy az ítélőtábla bármilyen lavinát is elindít a hitelszerződések kezelésében.
A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében.
A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha a kölcsön folyósításakor az árfolyam nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen.
Ha a hiteladós teljesíti a feltételeket, a finanszírozó nem utasíthatja el a végtörlesztési igényt, és 60 napon belül elő kell készítenie a szerződés lezárását. Az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb díj vagy jutalék. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket december 30-ig kell bejelenteniük a banknak.
A gazdasági bizottság módosító indítványának elfogadásával a Ház azt is rögzítette, hogy az adósoknak az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.
A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevőket a jogszabály mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól a pénzintézetek által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után.
A törvény korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitel- és kölcsönszerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Így kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget.
Nem számolható fel devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitelmonitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződésmódosítással, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.
Díjmentessé válik az állam lakásvásárlásával, valamint a devizában felvett lakáshitelből származó követelés rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, akárcsak a vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás és a nemzeti eszközkezelő javára történő vagyonkezelői jog bejegyzése. A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és 2012. április 1-jén hatályát veszti.
Jön a pozitív adóslista
A jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista.
A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd. A tlh bevezetése a törvényjavaslat indoklása szerint a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését szolgálja; a bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a pénzpiac biztonságosabb működését.
A teljes listás rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését, valamint a hozzájuk kapcsolódó negatív eseményeket is tartalmazza, így megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában, és továbbra is kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhető a korábbi fizetési képesség és hajlandóság.
A KHR-be a magánszemélyek azonosító adatain kívül bekerül az összes pénzügyi szolgáltatással, befektetési hitel nyújtásával, értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos szerződésre, továbbá kereskedelmi kölcsönszerződésre, valamint hallgatói hitelre vonatkozó adat, így a szerződés típusa és azonosítója, a kontraktus megkötésének, lejártának, megszűnésének időpontja, az ügyfél minősége (adós, adóstárs, kezes), a szerződés és a törlesztőrészlet összege, devizaneme, valamint a törlesztés módja.
Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket. A nyilvántartottak bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat.
A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétől ami a kihirdetést követő 15. nap számított 30 napon belül írásban tájékoztatniuk kell a magánszemély ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhetik adataik pontosítását. A fennálló szerződések ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül, az elmúlt 5 évben lezárt szerződések adatait pedig legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül kell átadni.
Itthon is előbb utóbb élesség válik a kérdés. A hazai bankok elég felelőtlen termékeket hoztak létre és terítettek, amik most igen komoly veszteségeket okoznak nekik. Nyilvánvaló, hogy tömeges mértékben nem lehet a lakosságot kilakoltatni, az a módszer csak kis bedőlés ráta mellett működik. Itthon a bankok elszámították magukat társadalmilag, politikailag. Mindenesetre meg kell tanulni a bankoknak, hogy nincsen ebéd. Nem lehet olyan termékeket teríteni, amikkel kockázat nélkül csak nyerhetnek. Ha ezt hagynánk, legközelebb még kockázatosabb termékekkel állnának elő.
Börtönben lenne a helyük azoknak a bankvezetőknek, akiknek gondatlansága veszteséget okoz az ügyfeleknek vagy az adófizetőknek - mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában a súlyos csalások felderítésére szakosodott brit nyomozó hatóság (Serious Fraud Office, SFO) vezetője.
Richard Alderman a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi lapnak kijelentette: szeretné, ha jogszabályba foglalnák a "pénzintézet gondatlan vezetése" bűncselekményt, és ennek alapján börtönbüntetés lenne kiróható a vétkesnek talált bankvezetőkre.
Alderman szerint ha valaki gondatlanul irányít egy bankot, és ennek eredményeként a bank nem tud fizetni a betéteseknek, vagy az adófizetőknek kell kisegíteniük, az illetőnek börtönben kellene kikötnie. Jelenleg a brit törvények ezt nem teszik lehetővé, ám a közvélemény ezt pártolja, és a kormány feladata olyan új büntető jogszabályok megfontolása és meghonosítása, amelyek a gondatlan banki magatartásra vonatkoznának - mondta az SFO vezetője. Hozzátette: még senki ellen nem indult eljárás a hitelválság következményei miatt. "Tanulnunk kell azonban a legutóbbi pénzügyi válságból annak érdekében, hogy a (brit) bűnügyi igazságszolgáltatás és a büntető jogszabályok megfeleljenek a (bankrendszerbeli) kockázatoknak és tevékenységeknek" - mondta Alderman.
A brit államháztartási hiányt a pénzügyi válság békeidőben példátlan - a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát jóval meghaladó - szintre duzzasztotta az elmúlt pénzügyi évben, és ennek egyik fő oka az összeomlás szélére került bankrendszer kényszerű állami tőkepótlása volt. A költségvetésből finanszírozott bankmentő programok során több brit nagybank többségi állami tulajdonba került.
"Bekövetkezett. Korábban talán egy abszurd showműsorban képzeltünk volna el hasonlót, de Magyarországon 2007-re eljutottunk oda, ahová kevesen: államtitoknak minősítették a kormánytagok szavazását a kiskorúak pornóügyében."
Nem is lenne hasznos, ha országos szinten is megismétlődne az, ami nem is olyan régen megtörtént országos szinten a liberális demokrácia élenjáró elitcsapatánál.
Akik - pártok és a bölcs nép - követelték a kisebb parlamentet, azok gyorsan meg is kapták a Fidesztől. Csak azzal nem kalkuláltak, hogy a leendő 200 helyet a Fidesz még népszerűségvesztés esetén is elfoglalhatja. A limit meg 5%, úgyhogy vagy kemény csata lesz, ha a népek elmennek szavazni, vagy az első fordulóban narancssárga eredményhírdetés lesz. Ez van. Ez lesz!
Ez a szabályozás már egy másfajta tőkét hozna a Fidesznek és ezzel ők is tisztában vannak. Politikai tőkét, szavazatokat. Tudod, a politikában nincs sem örök harag, sem örök barátság és a hála is ismeretlen fogalom. Ami kézzel fogható, az az érdek. És az emberek éredekében tenni, annyi, mint szavazatokat nyerni.
Azért vannak teljesen normális ötletek is "forgalomban". Ugyanakkor a mostani devizahiteles problémákat már nem lehet kezelni egyszerűen. A szabályozások arra szolgálnának, hogy ne alakuljon ki újra olyen helyzet, mint most. Sajnos kialakult, ami kialakult, úgyhogy a megelőző szabályozások kialakítása helyett a jelenlegi problémára kelle elsősorban fókuszálni. Szerintem prioritás kellene hogy legyen, hogy ezek a devizahitelek erőltetett mértékben forinthitellé alakuljanak. Először a hosszútávú hitelek kellene koncentrálni, mert a rövidtávúak azok ugye rövidesen kikopnak. Az látszik, hogy az infláició 3% alá került, így tulajdonképpen lehetőség nyílna jegybanki kamatcsökkentésre is, de pont a devizahitelek miatt nem lehet nagyon csökkenteni az árfolyamhatás miatt. Mindenesetre nem történik ilyen irányú lépés a kormány részéről.
"A válság kifutását jelentősen lerövidíthetnék a bankok, ha a bedőlt hiteleket leírnák, vagy nagyon kedvezővé tennék."
Az intézkedéseknek olyanoknak kéne lennie, mintha valóban megtörtént volna az ingatlanpiaci teljes összeroppanás. (Hiszen csak az ilyen-olyan állami és egyéb sebtében hozott intézkedések, nyúlgátak akadályozták meg. )
Diktátummal szemben lehet dilettáns is. Egyébként nem a bankok, de a kormány részéről épp tegnap ismerte el egy kormányember, hogy Európában Magyarországon a legdiktatórikusabbak a bankok. Ennek a kiszolgáltatottság egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Mondta a kormányember. A jövőre való tekintettel sokkal szigorúbb szabályozást terveznek bevezetni, mind a hitelezés feltételeit, mind a banki költségek felszámolását illetően. Úgyhogy lehet kivonulni vagy rettegni! Minden és mindenki pótolható. Ha valaki elmegy, lesz helyette más.
A hitel folyósításakor a bank már teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, a továbbiakban az adósnak kell teljesítenie. Na nehogy már az adósnak legyen csak lehetősége módosítást kezdeményeznie! Az ügyfelek hetente adnák be szerződésmódosítási kezdeményezésüket a kamat csökkentéséről, amivel a bank persze nem értene egyet és csak az lenne az eredménye, hogy a sok papírfelhasználás miatt kiírtjuk az erdőket.
Akkor ötleteljünk, mivel dilettánséknál is ez a divat!
Ki kaphat ill. kinek adhat a bank devizaalapú hitelt?
Kizárólag jogi személyiségű vállakozásnak. Ezek közül is csak azoknak, akik a nemzetközi áruforgalomban részt vesznek. Beruházásaikhoz ill. termelési költségeik fedezetéül külföldi pénzforgalmat bonyolítanak.
Nem adható külföldi pénznemben elszámolt hitel magánszemélynek, sem áruvásárlásra, sem szabad felhasználásra, sem lakáshitelezésre.
Nem adható külföldi pénznemben elszámolt hitel önkormányzatnak.
A hitlel csak forintban folyósítható.
Magánszemélyeknél a hitel mértékének alapja az adós személyi jövedelme. Nem lehet hitelt alapozni lakott ingatlanra. Amennyiben az adós jövedelme nem jelent biztosítékot a hitel futamidőn belüli visszafizetésére, további adóstársakat kell bevonni.
A kamat mértéke minden esetben a jegybanki alapkamat szorzata lehet, de a kamat nem haladhat meg x %-ot. A kamat mértékének megállapítása a futamidővel fordított arányosságban kell, hogy álljon. A megkötött hitelszerződést a futamidő alatt nem, vagy csak az adós kezdeményezésére, közös akarattal szabad módosítani.
A válsággal kapcsolatban már leírtam, hogy a bankok felelőssége, hogy a materiális javakat módszeresen immagináriussá változtatták és csak a pénz adás-vétele zajlott, leginkább hitel formájában és az sem valóságosan, hanem elektronikus utalások formájában.
Közben beütött egy klasszikus túltermelési válság, kicsi lett a világ megtermelt árumennyiséghez képest. Ilyen piacokra már nem akart beruházni senki, tehát a beruházási hitelezés is visszaesett. Maradt az ingatlanpiac, mint egyetlen, ezért ennek az árát felverték a bankok, irreális magasságokba. Csakhogy a munkahelyét vesztő lakosság ezeket az ingatlanhiteleket egyszer csak nem tudta fizetni, ekkor borult ki a bili az USA-ban. Természetesen a folyamat már nem volt megállítható.
A válság kifutását jelentősen lerövidíthetnék a bankok, ha a bedőlt hiteleket leírnák, vagy nagyon kedvezővé tennék. Egyrészt.
Másrészt. Az államoknak, így a magyar kormánynak is hitelezési szabályozást kellene törvényi úton bevezetnie, különös tekintettel a kamatrátára, a díjakra, és a szerződéses jogegyenlőségre, megszüntetve az ügyfél kiszolgáltatottságát.
2/3-dal minden lehetséges, akár még visszamenőleg is!
Dr. Czirmes György ügyvéd szerint egy korábbi uniós irányelv miatt a jelzáloggal terhelt ingatlanhiteleknél, a bankok nem módosíthatnak egyoldalúan szerződést 2004. május elsejétől. Márpedig a törlesztő részletek emelése az ügyvéd szerint szerződésmódosításnak minősül. A stúdióban Dr. Czirmes György és Dr. Kiss Gabriella ügyvéd, az Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének nevében fellépő jogászok kifejtették: bármely hitelszerződés esetében, ahol a garancia jelzálogjoggal biztosított ingatlan, ott az uniós irányelv mérvadó, vagyis nem lehet egyoldalúan szerződést módosítani ezen szerződések esetében, amióta hazánk az unió tagja.
