A "Keltetőgép építés és keltetéstechnológia" topic után a baromfit fel is kell nevelni, ezért van szükség egy ilyen topic-ra, mert sokan tapasztalatlanok sokan viszont szívesen átadnák a tapasztalataikat.
Ti vagytok az utolsó mencsváram. Szomszédom japán tyúkokat és tyúkokat tart. Állandó feszültség a dolog, mert kerítést nem csinál rendeset, de a japik itt vannak reggel este. Mindegy hányszor megyek ki elzavarni. Szárnyvágás nem segít. Pár hét és megint itt vannak. Akinek van tyúkja az tudja mekkora kárt tudnak csinálni a veteményesben meg a virágosban. Fél nap alatt szétkapnak egy teljes veteményest. Ezért tartom bezárva a tyúkjaimat, elkerítve rendesen.
Kérlek adjatok tippeket mit lehetne kezdeni? Kerítése 110-120 cm, nem akar csinálni vele semmit. Japikat néha összeszedi, levágja a szárnyát, de nem megoldás. Ígérget, nekem meg csak a károm van.
Itt a veteményes felásva, ültetnék, de tudom, hogy ugyan az lesz, mint az elmúlt években, szét lesz túrva pár nap alatt. Adjatok kérlek tippeket.
Még lehet korán van nekik, s az első pár tojás magtalan lehet. Mennyi idősek? Első fészekrakók? Mert akkor az is lehet, hogy csak kissé szétszórtak. Tedd be a fészekbe a tojásokat, s várj, hátha rájönnek, hogy mire is való. Még van idő, mert január van. A lényeg a türelem, s ne légy ideges, mert az őket is feszélyezi. De kérdezd meg az állatorvost, ő biztos tud megfelelő választ adni. Sok sikert kívánok.
Elnézést a zavarásért, de segítséget szeretnék kérni. Aranypikkelyes orpington tyúkot (de egy kakas is kellene), illetve fogoly brahma párt keresek. Nem élethalál, s tegnapra szeretném, növendékek vagy napos csibéknek is örülök, csak biztos helyről legyen (se keveréket, se beltenyészetest nem szeretnék). Évek óta próbálkozom aranypikkelyes orpingtont szerezni, de nem sok sikerrel. Egy tojóm van, amellé szeretnék párt elsősorban, de nem esem kétségbe, ha naposan kell felnevelni.
Nemrég vettem egy fogoly brahmát, s teljesen beleszerettem a szépségébe. Egyetlen bajom volt vele, két nap múlva kifeküdt.
Nem feltétlenül eladóak, de vannak horvát kukmicáim. 3 tojó, 1 kakas. Testvérek, így kissé meg vagyok lőve velük. Sárszentmihályról valók, ha esetleg valakit érdekel. inkább csere alapban gondolkodnék.
Meg tudná valaki mondani,hogy mi a magyar megfelelője annak a kettős hasznú hibrid csirkének amit az ukranok "HUNGARIAN GIGANT néven ismernek? Esetleg hol lehetne Magyarországon tenyésztojást vásárolni?
Látom régen volt itt beszélgetés, de remélem olvassa valaki a kérdésemet. Nem tudom mi lehet a baj a tyúkokkal. Májusban vettem őket kereskedőtől kifejlett jérce állapotban és kb. egy hónap múlva el is kezdtek tojni. 10 tyúk, volt napi 6-8 tojás, igaz kicsik, de gondoltam majd lesz az még normál méretű is. Hát nem. De ezzel még meglennék, viszont most már csak napi 2-4 tojás van, köztük gyakran extra kicsik, kb. mint egy galambtojás. Ráadásul ha megfőzöm a tojásokat, a fehérje mállós marad, gusztustalan.
Nem tudom mi bajuk lehet. Takarmányként ugyanazt a keveréket használom, mint tavaly, meg azelőtt, kapnak egy kevés tojástápot is, a mészképződés is rendben van, kapnak zöldet is... szóval passz. Ja, az még nagyon fura, hogy a zöld füvet, zöldségmaradékot megeszik, de pl. van egy szilvafa a baromfiudvarban és a lepotyogó szilvát nem eszik meg. És a paradicsomot, hullott almát sem, nekem ez szokatlan.
Szerintem ez így rendbe van. Az én tapasztalataim szerint, kell 10 hónap, hogy tojjon az öreg jérce. Az viszont igaz, az én tojóim nevesincs tyúkok, ill jércék voltak.
Türelem, ha majd lesz meleg és fény, tojni fognak.
Üdv mindenkinek. Elmondom, hogy miért tettem ki ezt a két fotót, az előbb le írtam egy pár sort, hozzá illesztettem a fotókat, de a gép mindent ki törölt, azt írta ki, hogy nagy terjedelmű fotó.
Az lenne a kérdésem, hogy a bresse jérce (igazából bresse mix, bresse és newhampsir mix) 28 hetesek és nem tojik, csak görbét.
Köszönöm válaszodat! Én is így gondoltam és még számításba vettem a menyétet is. A dolog apropóját nem egy ilyen sajnálatos baleset adta, hanem egy erdő és vadgazdával folytatott vitám. Ő azt állította,hogy ilyet vadon élő állat nem csinál.Kíváncsi voltam mások tapasztalataira és ezzel megerősítést kaptam ismereteim igazolására is. Üdv.
Szia. Kizártnak tartom, hogy felnőtt egészséges állatokat tyúktetű /madártetűatka/ úgy eltudna pusztítani, hogy annak nincsenek látható nyomai! A tyúk a vérveszteségbe pusztul el. Egy felnőtt állat esetében ez nagyon-nagyon súlyos fertőzöttséget feltételez, rendkívül sok atkával! Ennek jól látható jelei vannak:telepek-széklet nyomok --sőt még jellegzetes szaguk is van. Én legalábbis megérzem amikor megjelennek. Ha nagy a fertőzöttség akkor még a madarakon is lehet találni belőlük nappal is.
A tojatóládában pl. jellemzően olyan rövid ideig tartózkodik a tyúk, hogy azalatt kizárt, hogy annyi szívás érje amiben elpusztul. Ezért irreleváns, hogy mennyi tetű van a tojatóládában lévő szénán. Persze az lehet, hogy éjszaka onnan indulnak portyára. A kotlós már más tészta, annál elég gyakori, hogy ebbe pusztul bele, hiszen majd 24 órát egy helyben van 21-28 napig. A tyúktetűk általában csak éjszaka lepik el az állatot, napközben az ól repedéseiben, padozaton-mennyezeten trágyatelepekben tartózkodnak. Az általad leírt esetben csómókban százezres számban kellene találnod tetveket!
Szóval én másra gyanakodnék --vagy jobban megnézném azt az ólat!
A védekezésnek több lábon kell állni. Az általad írt itatószert nem ismerem, aromás tápot nem használtam. Viszont a saját tapasztalatom szerint kerülni kell a fából készült ólakat-berendezéseket /tojató láda/, az ülőrudakat ha lehet függeszteni kell és rendszeresen ellenőrizni a kapcsolódási pontokat /fal-padozat-alom/ --mert először ott jelennek meg a telepek. Többféle vegyi anyaggal irthatóak, én perzselni is szoktam a rudakat és a falfelületet, a gyakori alomcsere is hasznos lehet.
A madarakat is figyelni kell, mivel ők jellemzően minden este ugyanoda ülnek be, általában az ülőrúd szélén /a falhoz legközelebb/ éjszakázó tyúkon lehet észrevenni legelőször a tüneteket: sápadt taréj-szakáll-arcszín, bágyadság-levertség.
Főleg nyáron jellemző a támadásuk, hideg időben,télen kizárt /kivéve a nagy tojókombinátokban vagy olyan helyeken ahol magasabb hőmérsékletet biztosítanak az állománynak/
Az is elég hihetetlen, hogy a friss szénával vitted volna be --hiszen mit kerestek volna ott a tetvek? Hogyan kerültek volna rá? A széna /fű/ nem az élletterük! Sőt egyes leírások éppen az aromás szénákat fűféléket javasolják ellenük --merthogy állítólag nem szeretik az illatát. Ezzel indokolják a széna szalmával szembeni jobb felhasználhatóságát! Hasonló okból ajánlják néhányan a dió levelet is alomnak.
Szia. Többféle kisméretű ragadozó emlős is szóba jöhet, amik vérengzőek, azaz nem a szükségleteik szerint ölnek, hanem szinte mindent ami él és mozog. Simán lefojtják az egész állományt, de csak az egyikből esznek. Azért nem találtál mindegyik áldozaton sérülést. Én görényre vagy nyestre gyanakodnék.
Nem vagyok teljesen tapasztalatlan, de értek már kellemetlen meglepetések. Most három tojótyúkom pusztult el annak ellenére, hogy folyamatosan ellenőriztem őket és nem láttam tetvesedés nyomait.
Meg tudnátok írni, hogy mi a tyúktetű elleni folyamatos védekezés legjobb, és mellékhatások nélküli módja? (Zárt helyen tartás kizárva.) Van-e valakinek tapasztalata a Dermanyguard ( https://garuda.hu/index.php?route=product/product&product_id=164 ) itatófolyadékkal?
Hatásos-e, és vannak-e mellékhatásai (pl. nem fogyasztható tojások)?
Hallott-e, látott-e már valaki olyat, hogy a tojófészkekbe tett, előtte zárt helyen tárolt friss széna erősen tetves volt? Utólag rekonstruálva, és később ellenőrizve a helyzetet kiderült, hogy nálam ez okozta az állomány eltetvesedését (Nem először. Már öt évvel ezelőtt is megtörtént.) A válaszokat előre is köszönöm.
Üdvözlök mindenkit. Nem jártam még itt, most viszont kérdeznék és szeretném a véleményüket kérni,ha belefér a fórum témájába.Milyen ragadozó jöhet számításba, ha jelentős számú baromfit öl le egy alkalommal és láthatóan nincsenek az áldozatok megrágva? Másik kérdésem.Önök szerint van-e olyan a megölt baromfik között,amelyik nem szolgált a ragadozó táplálékául,csupán az öldöklés áldozata lett.
Új vagyok a baromfitartás területén (részben hobbiból vágtam bele). A garázsban csipog 50 darab 3 hetes csirke, ma kerülnek ki a helyükre: készült nekik egy 30 nm-es tyúkudvar és egy marha nagy lábakon álló ól is (OSB + egyéb faanyag). A terv az, hogy rántanivaló korukban mennek a tágabban vett család hűtőibe, és már készül 15db tojójérce, amiket viszont már állandóra szeretnék tartani, főként a tojásukért.
Ma este egyből az ólba költöztetem ki őket, hogy reggel onnan kelljen kijönniük + ma este az ólba kapnak kaját és vizet is. Kérdés: holnap reggel nyilván ki fognak jönni maguktól, de este mennyire fognak maguktól betalálni? Vagy készüljek rá, hogy egyenként kell az 50db-nak megmutatni a helyes utat? :-)
