A "Keltetőgép építés és keltetéstechnológia" topic után a baromfit fel is kell nevelni, ezért van szükség egy ilyen topic-ra, mert sokan tapasztalatlanok sokan viszont szívesen átadnák a tapasztalataikat.
helló. A hiba ott van hogy nem hamarabb irtál ide,a többi csak tapasztalatlanság de majd belejössz. Talán még van esélyed arra hogy egy kotlós alá csapd a 14 csibét. A 3 közül ahhoz amelyk nem bántja a másikét. A másik két kotlót dobd ki a tyukok közé,pár nap és elhagyják a kotlást,majd ujra tojnak. Lesz balhé de majd lerendezik. A csibés kotlot rakd külön,idövel majd azt is belelehet szoktatni a csapatba a csibékkel együtt.
Kezdő baromfi tartó vagyok. Akadt egy kis problémám hibáztam és több japán tyúkom is megkotlott (5 db), amit sajnos hagytam. Viszont külön tartom őket mert amint az első csibe ki kelt nagy verekedés tört ki é szét kellett költöztetnem őket, 3 kotlóst hagytam meg külön kotlani kettőt visszatettem a többi tyúkhoz a baromfi ketrecbe. A három tyúkomnál kikeltek a csibék. Most hallják is és látják is egymást de nem tudnak átmenni egymáshoz. De sajnos csak ideiglenes a megoldás a jelen helyeiken nem maradhatnak tovább. Van esélyem összeszoktatni a kotlós brigádot a és a többi tyúkot vagy felejtsem el építsek nekik külön tyúkólat? Az első kotlós alatt 5 csibe kelt ki a második kotlós alatt 10 csibe kelt ki és a harmadik alatt 1 db. Kb. 3 nap van a felsorolt kotlósok csibéi között. Az első kotlóst kiengedtem és gyakorlatilag a tyúkudvar nem kotlós tyúkjaival nem volt gond csak azokkal akik szintén kotlani akartak de a balhé után alattuk nem hagytam tojást hanem vissza tettem a többi tyúkhoz. Így jelenleg van a baromfi ketrecben 4 tyúk (ebből kettőnél megszakítottam a kotlást) és egy kakas. Három helyen elkülönítve pedig a három kotlós. A tojásuk miatt tartom őket és szerettem volna növelni az állományt. Ha valakinek van ilyen tapasztalata akkor megköszönném ha tanácsot adna.
Amikor ellenőrzöm a befulladt csibéket, az okokat elemezve, a javát félreteszem és jó egy órán át főzöm. Akkor darát szórok rá és kézzel szétnyomkodom. Ez e morzsalékos, nedves anyag a tyúkoké.
Én nem méregetem a sót, amikor darálom nekik a szemest, egy fél marékkal beledobok, mellé valamennyi grittet, futort. Naponta kapják a vágott lucernát, a főtt hántolatlan rizst, csíráztatott búzát, zabot, meg minden csirke-, nyúl vágási hulladékot felfözve, a keltetőkből kilámpázott tojást, a befulladt csibét. Még a kertben szedett csigát is a tyúkok kapják. Ezért termelnek, ezért tartom őket.
Ne is mondd, több csomaggal eletettem és semmi hatása nincsen. Jó nagy lehúzás ez a zoolit, nem meglepő, hogy a kutyának sem kell. Amiket vettem meg voltak porosodva annyit álltak a boltban.
Hát, nem akarok vitázni, mert régi kedves ismerősnek tartalak, de szerintem a 0,4% konyhasót biztosan elírtad.
Egy tyúk napi sóigénye a tyúk méretétől, és hőmérséklettől (esetleg a mozgás mennyiségétől is) függhet, de valószínűleg nem haladja meg a 150-350 milligrammot.
Ami ugye 0,15-0,35 gramm só naponta. (Ráadásul ennek egy részét a takarmányból is felvehetii).
Ha azt számoljuk, hogy egy átlagos tyúk 150 gramm (15 deka) takarmányt eszik naponta, akkor ez kb. egy-két ezreléknek felel meg, tehát
0,1-0,2 %-nak...
Nahát, ez nincs is olyan messze az általad megadott értéknél.... akkor minden rendben, bocs...
A grammban megadott érték jobb, mert könnyebb vele számolni....
Nagyon köszi a részletes leírásodat. Egyáltalán nem találom tudálékosnak, inkább azt érzem, hogy tapasztalat van mögötte, ami nálam még hiányzik. :)
Olyan egyszerűnek tűnik minden, főleg elvi síkon, de, ahogy mondod, ami egyikőnknek beválik, az máshol nem biztos.
Az tuti, hogy zsúfoltan vannak éjszaka, de hogy ez mennyire befolyásolja a tollcsipkedést nálunk, csak találgatás, biztosan csak ők tudják, hogy miért teszik. :)
Indító és nevelőtápot kaptak 6 hetes korukig, azt gondolnám, abban benne van minden, tehát elvileg nem alakulhat ki hiányállapot vitamin tekintetében. Ráadásul -mint már említettem- kaptak jolovitot , gastrofarm m+c-t is és szelént. Ezeket most mellőzöm.
Egy hete befejező tápot esznek, borsóval, búzával, kukoricával keverve. És tegnap vettem ÁP-17-et. De nem tudom, takarmányba keverve, mennyire egyenletes a felhasználódás... Csipet konyhasót teszek minden kilónyi takarmányhoz. Hála istennek vérző sebek nincsenek, de szemem láttára eszik a pihe tollat, kiszakítás után.
Nos, ennél többet nem tehetek, mert az már túlzás.
Az etető dolgot leírtam, van önetető, de udvaros tartásban nem megoldott az esőmentes fellógatás, úgyhogy vannak földön is vályúk. Az általunk tervezett ól sajnos nem tökéletes, ha elölről kezdeném,nem ilyet terveznék. De ez már így marad.
Hmm... érdekes ez a zoolit dolog, tavaly az állatorvos ajánlotta és meg is szűnt a probléma, pedig akkor voltak vérző sebek is. Igaz ők nagyobbak voltak, már folyamatosan vagdostam őket és pakoltam a fagyasztóba, lehet, hogy az is segített. Most viszont tényleg nem érzem hatását.
Nem volt eddig elhullásom, holnap lesznek hét hetesek. Továbbra is reménykedem, hogy megszűnnek a problémák és jövőre is lesz kedvem a csirkeneveléshez, de a sikerélmény mindenképpen szükséges.
Még 1X köszi segítségedet, hasznos dolgokat olvashattam Tőled. Jó éjt!
A tollcsípkedés magában még nem lenne óriási baj, bár a hiányzó tollak csökkenthetik a tyúk "esztétikai" értékét, főleg dísztyúkoknál nem kívánatos jelenség.
De sajnos néha előfordul, hogy a tollcsípkedésből vérző sebek lesznek, majd néha kannibalizmus is kialakulhat.
A tollcsípkedést ha jól emlékezem kiválthatja a sóhiány is, amit egyszerűen konyhai, vagy kősó kirakásával (elérhetővé tételével egy lábasban) megoldhatunk.
Van aki a kajába keveri, de mivel az adagolása bizonytalan, kis mennyiségben nélkülözhetetlen, de nagyobb mennyiségben káros, én nem javaslom a takarmányba keverését.
Jobb ha külön van, és csak annyit csípeget belőle, amennyire szűksége van.
Hát néha nehéz az állattartás, és ahány háztáji, annyi féle probléma. És ami itt vagy ott megoldás, máshol lehet hatástalan....
De talán még lehetne egy javaslatom. Ezt a zeolit, zoogrit témát régebben már alaposan kifejtettük....
De ez a zeolit nálam ráadásul még szakmába is vág..... (vegyész a szakmám, és vegyiparban is dolgozom már kb.20 éve....)
Szóval: a zeolit képlete általánosan: X(Al,Si)O3xn(H2O). Ahol X lehet: Na, Ca, Li, K, Ba, Mg, Sr. és a H2O tartalom is változik.
A lényeg az, hogy többnyire nincs benne kalcium csak nyomokban, legmagasabban alumíniumot, Nátrium, kálium, magnézium, stb tartalmaz a kationok közül.
Ezért teljesen alkalmatlan pld a tojó tyúkok (de a csibéknél is) kalciumbevitelének a pótlására, még akkor is, ha ab leírásában ez van, és a gazdaboltban nekem is ezt javasolták
a roppant felvilágosult eladók... Némi ásványianyag van benne, de ezt a föld csipegetésével is pótolhatják a tyúkok...
A zeolit kémiai összetétele szinte megeszezik az agyagéval, csak a zeolit olyan agyag, ami hő és nyomás hatása alatt megszilárdult, és porózussá vált.
Ez a zeolit vagy zoogritt csak üzleti fogás, és egy átcseszés. Erre jó sok példa volt már, amikor más fórumokon is panaszkodtak más gazdák,
hogy hiába etetik a drága zoogrittet, a tyúkok hiánybetegség tüneteit mutatják, vagy lágy héjú tojásokat tojnak, stb.
Szóval: ne pazarold a drága pénzt erre, mert fölösleges. A tyúk ugyanazt a földből is felszedi, ha kell neki.
Vegyél inkább helyette foszfát tartalmú madár étrendkiegészítőt, mert a tollcsípkedést foszfáthiány is kivállthatja.
A kalciumpótlást pedig főleg tojó állománynál, de akár a naposcsibéknél is egyszerű mészkőporral oldhatjuk meg.
Én Futor márkáju mészkőporőrleményt használok, és abbó úgy 2-300 ft lehet egy csomag, de sokáig elég.
Különösen, ha rendszeresen használsz almaecetet, mert a savak gátolhatják a kalcium felszívódását, és ez zavarokat okozhat.
És az almaecet, és más étvágyfokozók(mert bizony árulnak ilyeneket is) nyugtalanságot okozhatnak, amit (különösen sok csibe/jérce egy helyen)
egyenesen összefüggésbe hoznak a tollcsípkedéssel, ill. egyik lehetséges kiválltóokaként tartják számon.
Az almaecet helyett lehetne használni néha, azt is csak néhány napos kúra szerűen szintén több napos szünetekkel a kamillateát is.
A kamillatea fertőtlenítő, baktériumölő hatású, segíthetne csökkenteni a kokci esélyét.
Vagy/és néha, hetente egyszer keverhetnél a kajájukba fokhagymát is. Persze ha nem eszik meg, lehet kapni tasakos fokhagymagranulátumot,
amit még bele is lehet a darába/tápba is keverni, szintén fertőtlenítő/roboráló hatású, bár én már évek óta nem használtam ilyet.
A következő, hogy a kavicsigényt ha nem elégítjük ki, az szintén emésztőrendszeri megbetegedést okozhat.
Nyilván csibéknél inkább csak homokról lehet szó.
A kavicsigény kielégítésére a zoogrit (tájékoztatójával ellentétben) szintén alkalmatlan, mert a nedves gyomorban szétázik, és
Szilícium sincs benne. Szóval mindig kell adni nekik egy kis homokot. Én a takarmányukba keverem, kb. 10 liter takarmányba egy fangli, vagy bő szedőkanál homok.
Próbáld ki ezeket, hátha bevállnak.
És utószóul még annyi: a kokciózis teljesen , de a legtöbb emésztőrendszeri megbetegedés sem alakulhat ki, ha mindig tiszta a vízük, tiszta a kajájuk, és
nem szennyeződik sem a vizük, sem a takasmányuk széklettel, vagy nem tudnak beletrappolni, kaparni székletes lábukkal, kaparójukkal,
és emellett nincsennek takarmányozási hibák, vagy hiánybetegségek. Ilyenkor még jó átgondolni az egészet, nem lehet e valami ami nem túl jó, amin változtathatunk.
Majd ha lesz időm, rakok fel képeket egyszer az én általam használt etetőkről. A vizet (az itatót) is le kell lógatni.
Remélem nem érted félre a stílusomat, elég tudálékos szokott néha lenni, de csak segíteni akartam.
Remélem sikerült valami értelmes tanácsot is adnom...
Vannak problémák, amelyek megoldódnak, de aztán jönnek helyette újak. Nálam sajnos visszatérő probléma a kokci. Hiába etetek fellógatott önetetőből, a kifutóra kiengedés után, mindig előjönnek a tünetek.
A másik gondom a tollcsipkedés. Három hete vannak nálam a csibék, már 6 hetesek, de takarmányváltáskor ez is ismétlődő gond. Nyomom a zoolitot és vitaminokat, de akkor is előjön. Pl. ma teljesen meghülyültek. Van néhány kis hülye, amelyik nem fér a bőrébe, és kötözködik a többivel. Még nem vághatom le őket, mert ahhoz még kicsik. Elkülönítésre sincs lehetőségem, mert egy ólunk van, egy csirkeudvarral. Holnap már nem vagyok itthon, úgyhogy ha kikezdik egymást, akkor elszabadul a pokol. Csak reménykedni tudok, hogy változni fog a helyzet.
Most borsót, búzát, kukoricát, befejező tápot kapnak és zöldet. Erre van lehetőségem. Már nevelőtápot nem akarok adni neki, mert az mind gyógyszeres, lassan arra készülök, hogy a nagyjából rántanivaló legyen. :)
Intenzív takarmánnyal és a mozgástér csökkentésével lehet gyorsítani, de akkor sem fognak olyan gyorsan megnőni mint a broilerek. Agrifirm intenzív broiler hizlalót szoktam használni vagy bábolna gazdatáp koncentrátumot kukoricával. Mikor mit adnak olcsóbban.
Étvágygerjesztéssel is tudod fokozni a növekedés ütemét, ehhez használhatsz almaecetet, gyermekláncfű gyökeréből készült főzetet vagy állatpatikában kapható növényi étvágygerjesztőt.
a kettős hasznosítású csirkék ha húsnak kellenek ugyan úgy etettem táppal (indító-nevelő) 5-8 hétig mint mondjuk a broilert akkor az is felhízik 2-2,5 kg-ra pár hét alatt?
(már felneveltem normál tojónak egy csapat kettős hasznút saját keltetésből de azokat tojónak, 3 hét után már nem adtam nekik a nevelő tápot, viszont most van egy jó adag ilyen tojásom a gépben és azon gondolkodom hogy ezeket húsnak nevelem fel.-csak az a kérdés hogy ugyanúgy nevelhető e mint a fehér-broiler..? )
Ja, az lemaradt, hogy tényleg nagy szerepe van a tányéros etetés, itatás mellőzésének. És nem csak a fekália felevésének kerülése végett, hanem a vizes lábukkal belegyalogolnak a tápba, belehordják a vizet, az erjedni kezd a jó melegben, szaga is lesz, és nem is tesz jót nekik, finoman szólva.
Nálunk csak az első nap isznak tálkából, amikor már kaja is van előttük, akkor a vizet egy házilag készített itatóból kapják. Ez nem más, mint egy méteres pvc cső, amire nyílásokat vágtunk, fejmagasságba felkötve, ez etetésre is alkalmas. Talán pont innen loptam az ötletet (már nem emlékszem).
Megerősítem az elhangzott véleményeket. Szerintem túlzásba estél. A lelkesedés, és a mindent megadok mi jó hozzáállás szép és dícséretes, de a leírtak együttes alkalmazása iszonyat megterhelő. Nem vagyok tapasztalt tyúktartó, de mi is beleestünk már ebbe a "hibába", ha lehet ennek nevezni.
Én is az almaecet óvatosan (vagy inkább nem) használók táborát erősítem. Nekem eddig mindig az arany középút megválasztása vált be. Vegyítem a népi hagyományokat, a mai kor termékeivel.
Napos korukban csak dara a kaja. Reggel jolovites vizet kapnak az első 3-4 napban, este kamillás vizet, de napközben csak tiszta víz van előttük. Ötödik, hatodik napon kapnak túrót, fött töjásfehérjét, csalánt, kis hagymát, fokhagymát. Ez mind a régi idők "nevelő tápjának" részei. Emelt fehérjebevitel, bélfertőtlenítés,...stb. hagyományos módon.
Hetedik naptól reggel és esete csak dara van, napközben indító táp. itt már nincs jolovit, vagy gastroferm, mert az indítótáp így is megterhelő. Azt elkelzdeni adni is csak úgy adom, hogy kapják még a darát is, (nem keverve, mert a rafkósok kiválogatják), hanem felváltva.
Neked is azt javaslom, hogy keresd meg az arany középútat a népi gyógyászat, és a modern táp-vitaminkészítmények között.
A problémát én is teljesen átérzem, reggeltől estig dolgozva néha nincs időm a tyúkokra. (Ezért csináltuk meg az automata tyúkajtónyitót is....)
Nyilván én sem tudhatom (látatlanban meg pláne) hogy mi a probléma. De néhány saját tapasztalatot leírhatok.
Én is neveltem indító-nevelőtápon fel sokszor kiscsibéket. Egyszer táp nélkül is, áztatott (csírázott) búzán és tritikálén.
A hasmenés/gubbasztás tünet bélrendszeri gyulladásra utal, amit szinte mindig a fekáliával tápcsatornába jutó baktériumok okoznak.
Gondolom az állatorvos is hasonló gyógyszereket írt fel, ezúttal helyesen. (Néha okozhatja penészes táp vagy rossz takarmány is.)
De az esetek 90 %-ában a bélsárral érintkező táp felcsipegetése okozza.Különösen ilyen kis korban, amikor még szűk helyre össze vannak zárva,
és fajlagosan sok tyúk/csibe ürít kis területre.
1. A dolgon segítene valamelyest, ha már nagyobb területre ki tudnád engedni őket, de még kicsik , gondolom nem is mered őket.
Az infralámpa már lassan elmaradhat, de 5 hetes kor előtt én sem merem kirakni őket a pitvarba, mert félek hogy még egy macska is elviheti őket (ha nincs kotlós aki megvédi...)
Szóval segítene a nagyobb terület, kevesebb csibe/négyzetméter. De zsúfoltan is meglehetnek, ha az élelmiszer nem érintkezhet a takarmánnyal.
2. Ne használj tányérokat, mert abból a fekáliás földre/alomra kaparják ki a tápot, és onnan csipegetik fel.
Ez a legtöbbször a fertőzés forrása. Használj nyugodtan kiszóródásmentes önetetőket, olyanokat mint a felnőtt tyúkoknál.
Nem kell félni, pár óra, de fél nap alatt az összes csibe rájön hogy kell ezeket használni, még néhány napos korban is, nemhogy négyhetesen.
Persze sok baromfitartónál ez a kérdés a felnőtt tyúkoknál is megoldatlan, és ez baj. Ezen etetők megszerzésére, ki/átalakítására időt és energiát sem árt egyszer szánni.
Ráadásul így sokkal gazdaságosabb is lesz, hiszen a táp fogyása lecsökken ( nem fog a 2/3-a az alomban kikötni.
Ráadásul egy ilyen nagy etetőt/itatót ha feltöltesz, elég 2 naponta utántölteni. És a felfüggesztett/alacsonyra lelólgatott önitatóban nem koszolódik úgy a víz,
ezért azt sem kell naponta 2-ször cserélni a vizet benne, elég 2 naponta azt is. Időt, pénzt spórolhatsz meg.
3. Az indítótápban van a bélfertőzés elleni szérum, a nevelőtápban már nem. (Legalábbis kokciózis elleni). Én ezért még az 5 hetes csibéknél is a nevelőtápba
mindig keverek 10-15% indítótápot, ezzel immunizálva őket a bélbetegségek ellen. Sajnos a szérumnak is kell pár nap mire hatni kezd.
(Jellemző, hogy ezek a tünetek többnyire akkor jönnek elő, vagy akkor súlyosbodnak, amikor valaki leáll az indítótáppal, és átáll a nevelőtápra.)
Vagy: próbálj meg beszerezni szérumos (gyógyszeres) nevelőtápot, hátha kapható a környéketeken.
Persze az ideális helyzet az lenne, ha szérum nélkül is olyanok lennének a körülmények, hogy ez a probléma nem alakulna ki.
4. Ha ragaszkodsz a tányér/lábas felálláshoz, akkor rácsozd be csibeháló szerű/lyukméretű ráccsal a tetejét, hogy ne tudják a lábukkal kaparni.
Nem baj ha kényelmetlen nekik. A fejük ilyen lyukméretnél pont befér, tudnak majd enni.
5. Vigyázz az almaecettel is, az állandó használatáról megoszlanak a vélemények itt és más fórumokon is. És ez nem véletlen.
Csak nagy hígításban szabad használni, és inkább csak kúraszerűen (pár napig, vagy egy hétig, aztán egy-két hét szünet!) .
Az állandó használata okozhat emésztőrendszeri problémát, hiába van aki mást állít. Gátolhatja a kalcium felszívódását is.
Az almaecetnek eleve van egy kis hashajtó hatása, ha nem hiszed, rakj egy kanállal
a teádba, és idd meg. Nálam legalábbis hashajtó hatása van.
4. Ha tudsz faszenet, vagy elszenesedett végű fahasábot szerezni (a grillező faszén is jó), akkor aprísd össze egy mozsárban egy-két maréknyit,
és keverj bele egy keveset a tápjukba. Ezzel nem árthatsz nekik, de méregtelenítő hatása van.
(Valamelyest megköti a káros baktériumok anyagcserefolyamataiban termelt toxinokat, mérgeket, így segíthet.)
Bár az alapproblémát ez sem oldja meg, az ideáli az lenne, ha megszünne a folyamatos visszafertőződés a széklet által.
Majd ne ijedj meg, a faszén sötét (akár fekete) színűre is színezheti a székletet.
5. Ha megeszik, és ha tudsz adj nekik néha csíráztatott búzát vagy tritikálét. Ezen akár fel is tudnak nőni, táp nélkül is.
Két napig vízben áztatod meleg helyen, majd leszűröd, és kicsírázik.
A pontos csíráztatási módszer nem így van, de többnyire így is kicsírázik. Ez nagyon jót tesz, még a felnőtt tyúkoknak is, és imádják mert puha.
Most más nem jut eszembe, de ha utánaolvasol, akkor kiderül, hogy a széklet által nem csak egyszerű bélgyulladás, hanem sokkal komolyabb betegségek is terjedhetnek.
Ha az etetők kapirgálás/kiszóródásmentesek, ezzel a betegségek 90%-át kivédheted.
Mióta erre figyelek, és ilyen etetőket használok, nálam nem volt beteg, gubbasztó tyúk egy sem már kb. három éve.
(Előtte rendszeres és nem túl gyakori, de állandóan visszatérő probléma volt...)
És a csibéket is évek óta (évente ált. 3 turnust) nevelek fel, 100%-os felnőtté vállási aránnyal.
Igazából náluk sem láttam azóta még legyengült, beteg csibét sem...
