"az alapvető fogalmak jelentéstartalmát is megpróbálod megkérdőjelezni"
Az, hogy a "lelki tartalmak" és a "tudat tartalma" anyagtalan, nem pedig az anyagi agy fizikai funkciója, az a te személyes véleményed. Az te vagy, aki szerint része az "élmény" szó jelentéstartalmának az anyagtalanság. Azt nem a szótár mondja. Belemagyarázod a saját filozófiai nézeteidet a szócikkbe, aztán elvárnád tőlem, hogy ne kérdőjelezzem meg ezt a belemagyarázásodat?
"Ha a létélményünk szerinted látszat, akkor az szükségképpen azzal járna, hogy minden egyéb tapasztalásunk is látszat, beleértve a külső érzékszervi élményeket."
Persze, hogy látszat. Valamilyennek látszás. Ez nem világnézeti kérdés, ez teljesen magától értetődő dolog. És nem jelenti azt, hogy hamis vagy megtévesztő lenne. Lehet a látszat teljesen valósághű is. Az, hogy a pirosnak látszó labda tényleg piros, az nem változtat azon, hogy a pirosság vizuális élménye nem más, mint valamilyennek látszás. Vagyis látszat.
"a tapasztalás tárgya is látszat kell legyen"
Hö?
Ez hogy jön ki neked? A tapasztalás tárgya a valóság, a tapasztalás élménye pedig a látszat. Miért lenne a tapasztalás tárgya látszat attól, hogy az élmény valamilyennek látszás?
"az a feltevés, hogy a tudatunk anyagtalannak tapasztalása látszat"
Hányszor akarod még ezt leírni? Hányszor mondjam, hogy én ilyet nem írtam? Én olyat nem mondtam, hogy a tudatunk anyagtalannak tapasztalása látszat volna. Hanem azt mondom, hogy nem tapasztaljuk anyagtalannak a tudatot. Hanem szubjektív élményként tapasztaljuk. Hogy a szubjektív élmény alapjában véve fizikai folyamat (anyagi agyműködés), vagy pedig nem, az egy másik kérdés. De akár így, akár úgy, nem tapasztaljuk közvetlenül anyagi vagy anyagtalan dolognak.
"Ezért sem mondanék olyat, hogy nincsen fizikai kapcsolat a Világmindenség darabjai között,"
"Az te vagy.
A valódi hozzáértő kozmológusok viszont mondanak. Eleve erről szól a "horizont probléma"."
Nade a kvantum összefonódás jelensége pont erről szól, hogyaszongya: "amikor két kvantumállapotban lévő részecske együtt alkot egy kvantumrendszert, és az egyikkel végzett művelet a másikra is kihat. Ha ezután eltávolítjuk őket egymástól, az összefonódás megmarad, és akár millió kilométerekkel arrébb is ugyanúgy összeköttetésben lesznek."
Összességében tehát: Ha a létélményünk szerinted látszat, akkor az szükségképpen azzal járna, hogy minden egyéb tapasztalásunk is látszat, beleértve a külső érzékszervi élményeket. Ez esetben nem lenne tapasztaló alany aki felfogja az érzékeléseket, hiszen a tapasztalás tárgya is látszat kell legyen, ahogy az anyagtalansága is az. Mivel az önreflexió folyamatában a tapasztalat tárgya maga a tapasztaló alany, így az is látszat kell legyen. Tehát az a feltevés, hogy a tudatunk anyagtalannak tapasztalása látszat, nem ahhoz vezet, hogy akkor a külső érzékletek valódiak, hanem ahhoz, hogy minden érzéklet látszat. Ez esetben, ha attól eltekintünk, hogy a látszat valóságodnak nincs aki tapasztaló alanya, akkor annyi maradna, hogy látszat minden érzékletünk és tapasztalásunk, látszat ateista alanyok tapasztalják a látszat materializmust a látszat valóságban. Ez tehát egy filozófiai zsákutca, mert semmi haszna nincs.
Amúgy meg teljesen megszokott ezen az oldalon, hogy az akarja elmagyarázni merre van az "arccal előre", aki "fordítva ül a lovon.
:-)
Az avatár vagy avatára (szanszkrit: अवतार, IAST: avatāra = „alászállás”,) a hinduizmusban az isten alászállása és halandó lényben (akár állatban) való megtestesülése a földön, a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából.
De!
Az "avatár" szó jelentése a magyar nyelvben az alábbiak szerint értelmezhető: 1. Az avatár eredetileg egy hinduista és buddhista fogalom, amely egy isteni lény vagy személy megtestesülését jelöli a földi világban. A hitvilágban az avatárok olyan lelkek, akik testet öltenek, hogy segítsenek az embereknek, vagy megtapasztalják a karmát. 2. A modern kori értelmezésben az "avatár" kifejezés az internetes és számítógépes világban vált ismertté. Az avatár egy kép vagy ikon, amely egy online személyiség megjelenítésére szolgál. Ez lehet egy felhasználó által kiválasztott kép, karakter vagy figura, amely azt szimbolizálja, hogy ki vagy mit képvisel az online térben. Az avatárok használata jellemzően online közösségekben, fórumokon, chat-szobákban és online játékokban terjedt el. Az avatár segít azonosítani és megkülönböztetni a felhasználókat egymástól. 3. Az "avatár" kifejezést a modern technológiában is használják a virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR) területén. Ebben az értelemben az avatár egy virtuális karakter vagy test, amelyet a felhasználó irányít és használ egy VR vagy AR környezetben. Összességében az "avatár" szó tehát egy isteni megtestesülést jelentő fogalommal kezdte, majd az internetes világban vált népszerűvé, mint egy online személyiség megjelenítője. A technológiai fejlődésnek köszönhetően pedig a virtuális valóságban is alkalmazzák, mint egy virtuális karaktert vagy testet.
"Akkor mit csinál egy avatár szerinted, ha nem avat?"
Az avatár avat is. Úszik is. Hugyozik is. És még sok mindent tesz.
De a nevét nem az "avat" szóból kapta.
Itt csak az van, hogy vannak olyan hülye idióta baromállatok,
akik hogyha meglátnak egy szóban egy cselekvést jelentő szót akkor rögtön azt hiszik hogy az a szó ebből a cselekvést jelentő szóból származik. Példát is tudok rá mondani:
A gyökér nem a kér szóból származik.
A saláta nem a lát szóból származik.
A galopp nem a lop szóból származik.
Az avatár nem az avat szóból származik.
De ha valaki annyira hülye, hogy olyan primitív egyszerűen gondolkodik mint te, akkor az azt hiszi hogy a fenti szavak a mellette lévő igékből származnak. De nem.
Semmi köze nincs?? Akkor mit csinál egy avatár szerinted, ha nem avat? Megvált? Mondhatjuk úgy is, ez is rendben van. Azt el tudod fogadni? El tudod fogadni, hogy Krisztus avatár, megváltott téged? Vagy úgy különösebben nem veszel észre magadon semmi ilyesmit ?
"Dehogynem tapasztaljuk anyagtalannak. Az élmények létezési minősége nem anyagi, hanem tudati, lásd:
ÉLMÉNY főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Olyan esemény, történés, amelyet az ember lelkileg is átél, s amely mélyebb hatást tesz rá, ill. az a lelki folyamat, amellyel bizonyos jelentősebb eseményeket, történéseket a saját maradandó lelki tartalmává alakít. ...
2. (lélektan) Az átélő tudatnak közvetlen, szemléletes, a gondolkodás és ítélő tevékenység számára mintegy nyersanyagként adott tartalma; tapasztalás."
"SZUBJEKTÍV [ë v. e] melléknév -en [e] v. -an
1. (választékos) <Az objektívvel szemben> a velünk kapcs. körülményektől függő, nem tárgyi körülményekben rejlő. Szubjektív okok"
"azzal, hogy valamit a szubjektív élmény kifejezéssel mint jelzővel írsz le, eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy a tárgyi körülményekben rejlő, tehát hogy anyagi természetű lehessen."
"Az értelmező szótár alapján, a szavak jelentéséből következtetsz arra, hogy a materializmus téves? A szubjektív élmény egy filozófiai kifejezés, és az összetevőinek a szótári jelentését bogarászva próbálsz kibúvót találni a valódi érvelés alól."
Dehogy. Rámutattam, hogy egyrészt azt állítod, hogy a tudat nem anyagtalan, anyagtalansága szerinted nem tapasztalható, de pont a "szubjektív élmény" fogalmáról, tehát egy olyan fogalomról állítod mindezeket, amely szavak értelmező szótári jelentésük külön-külön önmagukban, de együtt értelmezve is full anyagtalan dolgokat jelentenek. Ezen fogalmak jelentéstartalma azért került meghatározásra akadémikusok által, hogy ismerve a fogalmak jelentését tudjuk miről beszélünk. Nem a szótár megalkotóinak hibája, hogy egy alapvetően anyagtalan fogalmakról állítod, hogy nem lehetnek anyagtalanok. Kb olyan, mintha azt állítanád a vas szótári meghatározása ellenében, hogy a vas nem lehet fém, holott a meghatározása szerint a vas pont egy fém.
"Ennek csak akkor van értelme, ha abból indulsz ki, hogy a lelki és tudati tartalmak anyagtalanok, és nem pedig a fizikai agyműködés fizikai funkciói. Vagyis a végkövetkeztetésedből indulsz ki, és arra hivatkozva igazolod önmagát."
Ez nem kiindulás, hanem ilyennek, anyagtalannak tapasztaljuk. Már érthetően levezettem neked, hogy tapasztalható különbség van a fizikai alma, és a róla alkotott mentális modell között. A fizikai almához társulnak a fizikai anyagi tapasztalhatóságát bizonyító érzetek, másfelől létezik a róla alkotott mentális modell mivoltában. A tudati természetű létezőknek mivel nincsen anyaguk, így hiányoznak a fizikai létük érzetei, de ugyanúgy tapasztalhatóak mentális tudati mivoltukban. A megevett alma anyagtalan mentális modellje sértetlenül megmarad, tapasztalása anyagtalan természetű, mivel hiányoznak a létezésének fizikai természetét tapasztalhatóvá tevő anyag érzeti ingerek. De ha ez nem lenne elég, akkor gondolj el egy nagyobb objektumot, mondjuk egy bolygót, és rá fogsz jönni, hogy szükségképpen anyagtalannak kell lennie, mivel nem volt anyag igénye az elgondolásának, és anyagtalannak tapasztaljuk, miként a mentális almát is.
Kiindulási pontod ellenben pont, hogy neked van, mert azt, hogy a mentális létezők, lelki folyamatok és a tudat anyagi természetű, azok anyagtalannak tapasztalása ellenében csak úgy vagy képes magyarázni, ha előfeltevésként bizonyíték nélkül elhiszed, hogy a tudat létrejöhet fizikai folyamatok eredményeként. Holott erre eddig semmilyen bizonyíték nincs, másodsorban pedig felosztod a valóságot hit alapon objektív és szubjektív dolgokra, majd ezen prekoncepció alapján értelmezed a jelenségeket.
"Újra és újra próbálom megértetni veled, hogy ha a következtetésedből indulsz ki, és arra támaszkodva jutsz el önmagához, az nem igazi érvelés, ilyen önigazoló alapon nem lehet megalapozott elképzeléseket kialakítani. De nem látom, hogy lenne valami foganatja."
Érdekes, mert én is pont ezt teszem, mindig rámutatok, hogy álláspontod csak úgy tartható, ha az alapvető létélményünk hitelességét megkérdőjelezzük, és helyette az anyagi valóság alapvetőségét fogadjuk el. Csakhogy amikor te állítod ezt rólam, akkor nincs igazad, mivel a létélményünk alapvetősége és hitelesége nem megkérdőjelezhető, mert ha elfogadnánk a megkérdőjelezését, akkor az anyagi valóság hitelességét sem lehetne elfogadni, hiszen olyasvalaki értékítélete, aki saját létélményét sem tartja hitelesnek. Összességében tehát én a tényeknél maradok, te meg hiszel ezt-azt, materializmust.
"Önigazolásokból és szemantikai csúsztatásokból rakod össze az érveidet, én nem látom, hogy lenne valami igényed arra, hogy ésszerűen megalapozottak legyenek az elképzeléseid. Csak a végkövetkeztetésedhez próbálgatod hozzá a random retorikai fordulatokat."
Én rólad nem látom, hogy képes lennél a materialista prekoncepcióktól független gondolkodásra, hanem már az alapvető fogalmak jelentéstartalmát is megpróbálod megkérdőjelezni, ha nem passzolnak bele a hit alapú világképedbe.
Hiheted úgy, hogy nem azért hívják avatárnak, mert valami lényegesbe "beavat" >s hogy ez a szó kvázi nem az ősi magyar beavatás szóval áll szoros, etimológiai kapcsolatban mint annak szanszkrit megfelelője... ahogy hiheted azt is, hogy ez a szó a magyarban kvázi semmit nem jelent.... egyéni, szuverén jogod ezt hinni....
De itt téves névmegfeleltetést csinált valamelyik nagyon hülye.
Ha valaki azt hiszi (éspedig ki más is, ha nem te), hogy az avatárt azért hívják avatárnak, mert beavathatnak valamibe, az nagyonNAGYONnagyonNAGYON hülye. De ide még ennyire hülye is szokott írni.
Arra nem gondoltál, hogy valami mentális gond okozza, hogy hasonlónak látszó szavak közt téves összefüggéseket látsz?
Az angol tailor is azért tailor, mert tél-úr, vagyis uralkodik a télen azzal, hogy kabátot varr?