"Mar felismerte. Ezt a tudomanyt hivjuk ugy, hogy teologia es filozofia."
"A teológia a vallásokkinyilatkoztatáson alapuló saját tanításának rendszeres és a teljes hitrendszert felölelő vizsgálata." (Wiki)
Tehát eltér a tudományos területek keretrendszerétől, melyek nem hit-alapúak.
A teológia eleve tényként fogadja el Istent és a Szentírás(oka)t, és nem Isten léte-nem léte a kutatás tárgya, hanem a fenti idézetben röviden összefoglaltak.
A filozófia - röviden - a tudományokat felölelő elméleti rendszer. Itt valóban megjelenik Isten, és minden vele kapcsolatos téma, azonban konkrét bizonyítékokkal nem szolgál, max. lehetőségként veheti /veszi figyelembe.
"Miert ismerne el, ha a vilagban minden Isten letezesere mutat?"
Ez csupán akkor lenne igaz, ha minden más körülményt ki tudnánk zárni, de messze nem így van.
"Pl. az anyagi vilag torvenyei, az ertelmunk, stb."
Ez már egy érdekesebb kérdéskör, amiből valamiféle intelligencia levezethető, de semmiképp sem vallási Isten léte. Ez utóbbi bizonyíthatóan emberi kitaláció.
"Szeirnted - mert te ezt gondolod a vallasokrol."
Nem gondolom, hanem történelmi tény. Lásd a hindu, vagy a zsidó vallás kialakulását, de említhetném a kereszténységet is.
"Csakhogy ez miert ne lenne igaz barmi masra, pl. a tudomanyos allitasokra? A politikai-tarsadalmi erdek felhasznalhat barmit."
A tudomány alapvető feladata, célja, hogy eredményei az emberiség javát szolgálja.
Természetesen adott esetben a társadalmi-politikai érdekek is érvényesülnek, de az exakt tudományokban erre igen kevés az esély.
"Pl. annak idejen nagy elannal hirdettek a margarin csodalatossagat (meg emlekszem gyerekkorombol). Mit kellett csinalni? A disznozsirt es vajat a mumusnak beallitani, a margarint pedig ugy reklamozni, mint az egeszseg ne tovabbjat, ami meg raadasul olcsobb is."
Egy tudományos eredmény - ami a margarin minőségére, élettani hatásaira vonatkozik - gazdasági érdekű alkalmazása nem a tudomány hatásköre.
A zsírok (és vaj) élettani hatása is tudományos ismeret, a reklám mégsem foglalkozott vele, csupán a margarinnal.
Ez nem a tudomány számláját terheli, hanem a gazdasági szférát, ahol elhallgatással, csúsztatással, tudományosnak állítják be a reklámszöveget.
"A legtobb mai tudomanyos eredmenyt a gyakorlat nem tudja se igazolni, se cafolni."
Ez így nem igaz. Már írtam, hogy a tudományos téziseket az idő, a gyakorlat igazolja, így evidens, hogy vannak olyanok, melyek még nem forrottak ki. De a jólétünk a tudományos eredményeknek köszönhető, ami vitathatatlan tény. Nélküle még mindig a patakban mosnál, szabad-tűzön főznéd az ennivalót, az átlagéletkor 30-35 év lenne, gyalog közlekedhetnél, s a tudásod a töredékét sem érné el a mostaninak.
"1./ "emberi lélek" van állati is? miért kell a jelző?"
Az isteni lélektől akartam megkülönböztetni. Mellesleg van állati is.
"2./ "rendszerint" van kivétel is?"
Rendszerint=szokás szerint, megszokott rendszerint, általában. Igen, lehet kivétel is.
"3./ "anyagon túli világban" mi az az anyagontúli? létezik? honnan tudható/bizonyítható a léte?"
Ezt elég nehéz körülírni, a legvalószínűbb, hogy a lélek esetében nem anyagi jellegű dologra gondolnak, s lehet, hogy ezért nem is helyezik ebbe a világba.
"Az anyagi világon kívül, minden, beleértve a transzcendesnek nevezetteket is, az élő emberek agyában, tehát fizikai térben foglal helyet! És csak ott!"
Magam részéről egyetértek evvel, de nem igazán megfejthető, mire gondoltak eleink, illetve mire a maiak.
Minden esetre valamiféle általunk nem érzékelhető létsíkról van/lehet szó.
Az a baj, hogy a beteg vallásosak családon belül is rombolnak, sőt leginkább ott rombolnak. Régen elküldték a népek a gyereket vasárnapi iskolába, azt csá'. De egy adventpista / jehovista / shitgyülis családban a gyereket már akkor megdolgozzák, amikor kezdi tanulni a szavakat. És az még csak védekezni sem tud úgy, hogy otthagyja a kopasz disznóarcú pedofil valláskárosult nagyapját a bibliával, mert hát ott lakik.
Finom fogalmazás a félreértés, mert a lehetetlenre vállalkozó szerzők, képtelenségeket írtak le, a totális ismerethiány révén.
Az korunk szellemi pestise, hogy tömegek nyalják be!
Saját tapasztalatom, a Bibliát értelmezni, megérteni, elemezni képtelenek, tömege!
Sajnos, ezen a nívón, vagy azt sem elérve mozognak a tömegek, híveiként egy ókori mítosznak, amiről nincs egy tucat kerek mondatjuk, de még ma sem tudná sokuk felidézni a vasárnapi mise témáját, csak azt, kit hirdettek ki esküvőre, meg a Sípos Julis neon zöld berlínert viselt:-(
Egy félreértésekre alapozott folyamat (vallás) végső következtetése (Isten) is csak félreértés lehet.
Következésképpen ez meg: " Valójában az egész emberiség egy kisiklott sorsot él, amit ugyanakkor a vallás végső következtetése (Isten) nélkül nem áll módjában az embernek visszaállítani a helyes vágányra." a te félreértésed.
Félreértette, és félreérti Jézust *, aki azt gondolja, hogy a saját személyéről beszélt akár valaha is. Ha mégis így tett, akkor csak és kizárólag közvetve beszélt ,,saját magáról", közvetlenül mindig az Atyáról szólt, és mindenkiben az isteni lényt szólította meg, arról beszélt mindvégig. Csakugyan sajnálatos, hogy ezt a korabeli időkben nem értették... szerencsére azonban az idő folyam nem állt meg, így lehetőség nyílik ma is a korrigálásra.
* Jézus személye körüli félreértésekből születtek a különböző vallási irányzatok és felfogások a kereszténységen belül.
Vallást úgy néz ki, hogy csak félreértésekre lehet alapozni. Félreértésekből pedig soha nem lesz semmi. A világ azonban, lett valamiből, valahogyan, hiszen tagadhatatlanul itt van. A világ ezért nem lehet félreértés. Magát a világot és az életet azonban már könnyen félre lehet érteni. És itt most nem feltétlenül és nem elsősorban a látható módon kisiklott sorsokra és életekre kell gondolni. Valójában az egész emberiség egy kisiklott sorsot él, amit ugyanakkor a vallás végső következtetése (Isten) nélkül nem áll módjában az embernek visszaállítani a helyes vágányra.
"Amióta a zsidók áttértek az egyistenhitre és a "Messiás"-várásra, valamint mind a mai napig (tehát ca.6 ezer év alatt)"
Ez a 6000 év kissé soknak tűnik, a zsidóság - a mai értelemben - alig 2000 éves.
A zsidóság alapvetően kétféle etnikum mai ötvözete, mely 3000 év óta asszimilálódik nem minden nehézség és ellentét nélkül egymásba, s ma zsidó néven szerepel.
Az egyik az őshonos kánaáni, más néven izraeli (és még sok más töredék népcsoport) a másik a térségbe beszivárgó hatalomra törekvő, de jelentős kisebbségben lévő héberek.
Az előbbi egy magas kultúrával, kiforrott vallással, többistenhittel rendelkező városlakó, az utóbbi, pusztai vándornép bálványimádó, alacsonyabb kultúrával és markáns patriarchális szemlélettel.
A héberek kb 1300 körül jelentek meg, folyamatos beszivárgás útján. A kánaáni vallást csak jóval később vették át, mely államvallássá lett (Él, Aséra Baál), s amit a héberek soha nem tulajdonítottak magukénak, mert nem felelt meg az ő maszkulin-elvű felfogásuknak.
Az ún. egyistenhit, mely a kánaáni vallás "megreformálásaként" jött létre minden más isten tagadásával. (Él kivételével és átkeresztelésével) a 4-5 sz.-ban.
Ettől kezdve beszélhetünk a térségben egyistenhitről. (Amely - ahogyan a kánaáni vallás a héberek körében nem, úgy az egyistenhit sem volt elfogadott a kánaáni (izraeli) őslakosok részéről)
Ez a konfliktus - a héberek uralma és vallási ideológiája - váltotta ki a Messiás-igényt, aki megszabadítja Izraelt a héberektől.
Jézus, - és talán valóban sok más hasonló gondolkodású próféta - ezt a politikai-szellemi-vallási törekvést személyesítette meg.
"Flavius nagyon hosszan foglalkozik viszont keresztelő Jánossal. Tehát az ő személye sokkal fontosabb volt, mint az állítólagos Jézus!"
Ez a fentiek alapján érthető is, hiszen a kánaáni-izraeli részről bárki Megváltónak számított aki szellemi vagy politikai vezetőként szemben állt a héberekkel.
Jézus személye - és kultusza - ezt az igényt és törekvést testesítette meg.
A Talmud: “Peszách előestéjén végezték ki Jézust, 40 napig kiáltott így előtte a kikiáltó: Jézust, a názáretit megkövezésre ítélték, mert varázslást művelt, Izráelt elcsábította és hűtlenné tette Istenhez. Aki azonban mentő körülményt tud a számára, jöjjön, mondja el’. De nem találtak mentő körülményt, és 40 napi várakozás után Peszách előestéjén kivégezték” (Szanhedrin 43/a). A judaista zsidók leírásából több dolog is kiderül Jézussal kapcsolatban. Elismerték, hogy tanításával követőkre tett szert, akik felhagytak a judaizmus hagyományos gyakorlásával. Varázslónak nevezik, utalva ezzel a csodákra, melyeket véghez vitt. Nem a csodák megtörténtét tagadják, hiszen elismerik, hogy varázslást művelt — csupán a tettei forrásában kételkedtek. Hasonló vélemény került az Újszövetségben is leírásra, amikor a vallási vezetők Jézus csodáit sátáni forrásból eredeztetik (Mt 9:34, Mk 3:22, Lk 11:15).
"Az írás és szöveghamisítás nem egyházi találmány."
Elárulok Neked valamit, lehet, hogy újdonság Részedre.
"In illo tempore... (Abban az időben!) tehát majdnem 2000 évvel ezelőtt az volt a helyzet, hogy a nép (és az uralkodó osztály tagjai is) írástudatlan volt. Az úgynevezett "Írástudók" egyházi zsoldban álltak, vagy maguk is papok voltak.
Bizony, bizony mondom Neked, az írás és szöveghamisítás egyházi találmány. A, biza! Allah világosíítsa meg elmédet!
Mert ugye, aki a birodalom cca. 3-4%-át kitevő kereszténységet, a sokkal a népszerűbb Mithrász elé rakta...
Konstantin.
Vajon hívő gondolkozott-e valaha miért?
"Ezt támasztják alá Vermes Gézának a témában írt könyvei is: szerinte Jézus követőinek a kezdet kezdetétől óriási nehézséget okozott az általa hangoztatott, saját személyére vonatkozó nézetei befogadása. Ő ugyanis határozottan kerülte a messiási címet, azt mégis hamarosan a személyéhez kapcsolták, és a keresztény gondolkodásban azóta elválaszthatatlan lett tőle. Vermes szerint az is érdekes, hogy Jézus magára a próféta elnevezést fogadta el és helyeselte, az egyház azonban a hasonló titulusok közül elsőként ezt vetette el, és ezen címet azóta sem fogadják el."
"Milyen szempontból lehet szerinted keresztelő Jánosnak - vagy bárkinek is - fontosabb a személye, mint az Igazság? :)"
Szerintem: jelen esetben két személy közötti (Jézus és János) fontossági/jelentőségi különbségéről van szó és nem "igazságkeresésről"!
Ha vitatkozni akarnék Veled (de nem fogok!), akkor a következő kérdésekkel terhelném meg agyadat:
1. mi az a nagybetűs igazság?
Megjegyzés: abszolút igazság nem létezik, csak viszonylagos!
2. kinek az igazsága fontosabb? a Tied, az enyém, a Pityi Palkóé?
"...amit magáról mond és tud,.."
"Meszziről jött ember azt mond amit akar." tartja a közmondás. Hátha még ezeket a "mondásokat" több, mint 70, azaz hetven év múlva írják le az "evangélisták" (állítólag ugyan, mert még ezek az úgynevezett "eredeti" írások sem léteznek/találhatóak!)
És akkor előzékenységből még a két szereplő személy létét meg sem kérdőjeleztem!
"Ti mondtatok a tudomanyrol, hogy nyitott, es allitasai valtozhatnak, es valtoznak. Ennek egyenes kovetkezmenye, hoyg a tudomany mai allitasai sem feltetlenul igazak."
Az újabb kutatások, megfigyelések függvényében módosulhatnak.
Csakhogy mióta létezik a tudomány, nem volt olyan megfigyelés, mely bármilyen isten létére utalt volna, sőt. Így azt ne várd a bibliát csókolgatva, hogy a tudomány egyszer felfedez valamiféle istent, hogy igazolja a beteges vallásos rögeszméket.
