Újabb MSZP-botrány: milliárdokba kerül a kirúgott tábornok bulija
Orosz berepülés, már megint a spájzban vannak...
HV-összeállítás 9. évfolyam 6. szám, 2009.02.05 A magyar állam 200 millió forintért eladta, hogy további kilencmilliárdot költsön a Malévra. A jövőben egy orosz állami bank és az orosz állami légitársaság fog bábáskodni a Malév felett. A több szempontból érdekes tulajdonosi szerkezet azonban mindinkább felkeltheti Brüsszel érdeklődését.
(...)
A privatizációs szerződés teljesítésében sem vitézkedett az Airbirdge. Két éve rendkívül alacsony összegért, mindössze 200 millió forintért került az orosz-magyar vállalat kezébe a Malév. Az új tulajdonosok vállalták a hitelek visszafizetését: ez azonban a mai napig nem történt meg. A Malévnak 18 milliárd forint hitelt nyújtott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), és 8-10 milliárd forint kölcsöne van az Európai Beruházási Banktól. Ez utóbbit 2007. december 31-ig kellett volna visszafizetnie.
(...)
Szocialistákhoz közel
Idén tavasszal Leonov - Power Holding Kft. néven - új céget alapított a Kádár-éra ipari miniszteréből szociáldemokrata politikus-vállalkozóvá átöltöző Kapolyi Lászlóval a magyar és az orosz energetikai piacban lévő potenciál kiaknázására. A malévos karrier csúcsára pedig akkor ért fel, amikor az orosz elnökkel kiváló kapcsolatot ápoló Abramovics a vezérigazgatói székbe emelte. Ekkor a magyar tulajdonosi kör közbenjárására a magyarul tárgyalási szinten beszélő üzletember állampolgársági esküt tett.
Az Airbidge-ben az 51 százalékos magyar részesedés nagyobbik részét birtokló Kiss Kálmán határőr tábornok volt, aki - bírósági ítélet nyomán - azért vesztette el állását, mert többször is vám- és útlevél-ellenőrzés megkerülésével segített orosz és ukrán üzletembereknek Ferihegyen keresztül az országba bejutni. A magyar feleknek az AirBridge-ben leginkább a stróman szerep jutott, amit mi sem bizonyít jobban, mint Kiss Kálmán üzleti ténykedése. A tucatnyi cégben tulajdonos Kiss sertéstenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásai közül kettő ellen végrehajtást indított adótartozás miatt az adóhivatal.
A kisebbségi magyar tulajdonos, Költő Magdolna még figyelemreméltóbb szereplője a privatizációnak. Már csak azért is, mert a Malév korábbi igazgatósági tagjaként (igaz, a magánosítás hivatalos bejelentése előtt lemondott a posztjáról) érdemi információkkal láthatta el az általa is jegyzett, nyertesnek kiszemelt céget. A versenyszférában több, a Resonator Kft. uralta cégcsoporthoz tartozó társaságban bukkan fel cégvezetőként vagy éppen tulajdonosként. A Resonator és a hozzá köthető cégek fő tulajdonosa pedig az a Szabó András, aki üzleti vállalkozásai mellett jó kormányzati kapcsolataival és annak eredményeivel büszkélkedhet - konkrétan Puch Lászlóhoz kötődő üzletemberként tartják számon. Az azóta a Közlekedési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárává avanzsált szocialista politikus neve többször is feltűnt a privatizáció során.
Közben, valahol olvastam, egyértelműen kiderült, hogy a Költő-Kiss páros valójában semmi tulajdonnal nem rendelkezett a Malévban, kizárólag Abramovics strómanjai voltak. Ennek fényében még érdekesebb, hogy még az MSZP-korszakban ki lett rúgva Kiss elvtárs, aki oly gálánsan engedte át az orosz, ukrán "üzletembereket" a határon.
Ez azt jelenti, hogy Kiss elvtárs még a gyurcsányik világában is ultragáz volt, még akkor is, ha, - és ezt is feltételezik egyesek a médiában - ő maga intézte 2006-ban Putyinnál az Abramoviccsal való seftet.
"A Borisz Abramovics és két magyar magánszemély, Kiss Kálmán és Költő Magdolna (róluk majd később szólunk) által korábban birtokolt AirBridge kétéves működése alatt zuhanórepülésbe kezdett a Malév, amely ma már fűnek-fának adósa: összes tartozása eléri a húszmilliárd forintot, ezen belül pedig a lejárt követelései mintegy négymilliárd forintra rúgnak. "
A tábornok üzlettársa volt a megfigyelés célpontja
Népszava1999. 11. 04., 9:48
A Népszava információi szerint a titkosszolgálat hallgatta le Kiss Kálmán vezérőrnagy és Darko Canadics horvát állampolgár azon telefonbeszélgetéseit, amelyeket bizonyítékként használtak a határőr tábornok elleni büntetőperben. A megfigyelés célpontja nem a tábornok volt, hanem üzlettársa. Canadics azzal hívta fel magára a titkosszolgálatok figyelmét, hogy 1993-ban üzleti kapcsolatban állt a hadban álló Horvátországgal.
A belügyminiszter november 15-i hatállyal visszavonta Kiss Kálmán határőr vezérőrnagy, országos parancsnok megbízását, miután a Legfelsőbb Bíróság hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében bűnösnek találta a tábornokot.
Az ítéletet követően Kiss Kálmán nyilatkozatban közölte, hogy peres eljárást kezdeményez a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ellen, mert a szolgálat szabálytalanul hallgatta le telefonbeszélgetéseit.
Indoklása szerint ugyanis a megfigyelés ezen módja bírói engedélyhez kötött, és csak akkor alkalmazható, ha öt évnél magasabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn.
A Népszava azonban úgy tudja, hogy a titkosszolgálatok nem Kiss Kálmán jogosulatlan előnyszerzési ügyei miatt kezdeményezték a lehallgatást. Érdeklődésük középpontja az Allied Investment Rt. egyik társtulajdonosa, Darko Canadics horvát állampolgár volt. Canadics cégnek egyébként felügyelő bizottsági tagja volt Kiss tábornok.
Darko Canadics azzal vívta ki a titkosszolgálat megkülönböztetett figyelmét, hogy 1993-ban szoros üzleti kapcsolatokat tartott fenn a hadban álló Horvátországgal. Az akkor hadban álló országban az idő tájt a fegyverek jelentették a legkurrensebb árucikket.
A Legfelsőbb Bíróság tegnap nyilatkozatban utasította vissza Kiss Kálmán vádaskodását, miszerint ellene politikai koncepciós eljárás folyt. 'Kiss Kálmán áttörte az igazságszolgáltatást illető kritika határait véleményével' - jelentette ki Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Hozzáfűzte: a bíróság tekintélyének ilyen megsértése számos országban bűncselekményként értékelendő.
Az Airbidge-ben az 51 százalékos magyar részesedés nagyobbik részét birtokló Kiss Kálmán határőr tábornok volt, aki - bírósági ítélet nyomán - azért vesztette el állását, mert többször is vám- és útlevél-ellenőrzés megkerülésével segített orosz és ukrán üzletembereknek Ferihegyen keresztül az országba bejutni. A magyar feleknek az AirBridge-ben leginkább a stróman szerep jutott, amit mi sem bizonyít jobban, mint Kiss Kálmán üzleti ténykedése. A tucatnyi cégben tulajdonos Kiss sertéstenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásai közül kettő ellen végrehajtást indított adótartozás miatt az adóhivatal.
Oroszoké lesz a Malév Rt.? Az ÁPV ma dönt a nemzeti légitársaságra benyújtott privatizációs pályázatokról 2005. július 21. 11:29
Magyar Nemzet A Malév vezetéséhez közel álló, bennfentes forrásból származó információk szerint Veres János pénzügyminiszter a napokban utasításba adta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a szibériai Krasznojarszkije Avialinyii (KrasAir) vezette konzorciummal – értesült a Magyar Nemzet.
A Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya cáfolta az értesülést, mondván 'a Malév értékesítését a kormány döntötte el, a privatizáció lefolytatása az ÁPV dolga, a PM semmilyen utasítást nem adott és nem is adhat'. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy ez Veres János pénzügyminiszter személyes válasza-e, a tárca sajtóosztályának munkatársa kijelentette: nem, ez a PM hivatalos válasza. Az ÁPV Rt. lapzártánkig nem cáfolta értesülésünket.
A Veres János utasításáról a Magyar Nemzet számára kiszivárogtatott információ azért figyelemre méltó, mert úgy tudja a lap, az ÁPV Rt. várhatóan ma dönt a Malév privatizációs pályázatának eredményességéről, így a versenyben maradt két jelentkező, az Aviation Solutions Befektetői Konzorcium (ASBK) Kft. és a KrasAir vezette orosz–magyar konzorcium ajánlatáról. A Magyar Nemzet úgy tudja, a spanyol és az ír pályázó értékelhetetlen ajánlatot tett. A pénzügyminiszteri utasítás – a lap értesülései szerint – az ÁPV Rt. igazgatósága mai ülésén is téma lesz. A versenyben lévő ASBK Kft. mögé finanszírozó bankként időközben beállt az OTP Bank Rt. is, ennek ellenére a Magyar Nemzet értesülései szerint vagy a KrasAir lesz a befutó, vagy harmadszor is eredménytelennek nyilvánítják a Malév Rt. 99,95 százalékos részvénypakettjére kiírt privatizációs pályázatát. Az ASBK szakmai vezetője Kovács Ferenc egykori Malév-vezérigazgató, és a konzorciumban szintén érdekelt Virágh Attila, az SZDSZ-hez közeli üzletember, aki korábban a Perfekt Rt. révén Gyurcsány Ferenc üzletfele volt.
A különböző sajtóorgánumokhoz korábban kiszivárogtatott információk szerint az orosz állam többségi tulajdonában álló KrasAir vezérigazgatója és tulajdonosa, Borisz Abramovics figyelemre méltó kapcsolatot ápol egyes szocialista vezető politikusokhoz köthető érdekkörrel. A sajtó hol az MSZP pártpénztárnokának tartott Puch Lászlónak, hol pedig Veress János pénzügyminiszternek tulajdonítja a KrasAir befolyását a döntéshozókra. Június elején a Malévnál működő hat szakszervezet közösen hívta fel a figyelmet arra, hogy „az egyik politikai párt pénztárnoka menedzseli a mostanában előtérbe került, egykori szovjet tagállamból származó pályázó konzorciumot”. A szakszervezetek azt is állították: 'a versenyt nagyban befolyásolja, hogy melyik pályázó mennyi és milyen pozícióban lévő információszállítót tudott a Malév szervezetében benntartani, illetve oda beépíteni. Ezek a csatornák naprakész információkat szolgáltatnak ki a Malév adataiból megbízóiknak.'
A Magyar Nemzet értesülései alátámasztják a repülőtéri szakszervezetek aggodalmát. A KrasAirhez tartozó hazai résztvevők, illetve strómanok kilétére a 2005. április 6-án bejegyzett Airbridge Rt. cégirataiból derül fény. A 20 millió forint jegyzett tőkével létrehozott társaságot Kiss Kálmán nyugalmazott magas rangú határőrtiszt mellett Költő Magdolna és Leonov Pjotr Viktorovics jegyzi. Ez utóbbi urat a sajtóból Leonov Péter néven ismerhetjük, ő képviseli a KrasAir vezérigazgatóját, Borisz Abramovicsot Magyarországon. Abramovics egyébként Kiss Kálmán mellett az Airbridge tulajdonosa is. Költő Magdolnáról egyebek mellett azt érdemes tudni, hogy számos, a Resonator Kft. nevével jelzett cégcsoporthoz tartozó társaságban cégvezető, illetve tulajdonos. A budaörsi ipari parkot is magában foglaló cégcsoport fő tulajdonosa Szabó András, aki 2002 óta a Győr– Sopron– Ebenfurti Vasút Rt. elnöke, és az utóbbi időben a hazai sportéletben is magas pozíciókat tölt be, például a Magyar Olimpiai Bizottságban, illetve a Magyar Tornaszövetség elnökeként is ismert. A Magyar Nemzet információi szerint kiváló kapcsolatot ápol vezető szocialista politikusokkal.
Költő Magdolna üzletasszony a lap értesülései szerint Szabó András élettársa, 2005. május 5-től a Malév igazgatóságának a tagjaként minden fontos Malév adathoz hozzáférhetett, ez év március 16-i rendkívüli közgyűlésen éppen a Malév privatizációs pályázatán való részvételük miatt mondott le igazgatósági tagságáról 2005. február 24-i hatállyal.
Az Airbridge Rt. felügyelőbizottságában Nyegomedzjanov German mellett Ács Sándort és Zubek Jánost találjuk. Utóbbi a 90-es évek elejéig a határőrség szóvivője volt. Zubek Jánosról azt érdemes még tudni, hogy kiválóan beszél oroszul, és a nyolcvanas évek elején elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő társadalomtudományi akadémiát. A 90-es évek elején tisztségével összeférhetetlen gazdasági tevékenysége miatt elbocsátották a határőrség kötelékéből.
A Power Systems Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató Kft.-ben a cég egyik tulajdonosa az amerikai Doverban bejegyzett Cash & Transfers Financial Service Inc., melynek Zubek János a kézbesítési megbízottja, a másik tulajdonos a Washingtonban bejegyzett Gazinvest LLC, amelynek a szintén kézbesítési megbízottja az Airbridge-ében felbukkanó Nyegomedzjanov German.
Leonov Péter, az Airbridge Rt. igazgatósági tagja lapunkat úgy tájékoztatta: a cég és a KrasAir szakmailag és pénzügyileg stabil háttérrel rendelkezik, így nincs szükségük politikai támogatásra. Úgy vélik, hogy az ajánlatok megismerése után elnyerik a döntéshozók támogatását, határozott és megvalósítható elképzeléssel rendelkeznek a Malév nyereségessé tételére. Közölte: titkos és háttérben zajló megbeszéléseik nincsenek, és nem is voltak folyamatban a Malév privatizációval kapcsolatban.
Az East Line nem nyilatkozik. Harmincezer dollár értékű az a számla, amit a KrasAir repülőgépeinek javításáért az Aeroplex Kft.-nek eddig még nem fizetett ki – tudta meg a Magyar Nemzet. A KrasAir illetékese úgy tájékoztatotta a lapot, hogy a repülőgépek javításával foglalkozó céggel szemben nincs tartozásuk és elszámolási vitájuk. A repülőgépek javítását nem közvetlenül a KrasAir, hanem a vele szerződésben álló, szintén orosz East Line Technique bonyolítja. A Magyar Nemzet telefonon megkereste az East Line-t, ahol Rudenko Jevgenyij Pavlovics vezérigazgató szabadsága miatt a titkárnője annyit közölt: semmilyen információt nem adnak, ha az Aeroplexnek problémája van a cégükkel, velük egyeztessenek.
Magdolna Költő, the financial and investment director of Resonator Kft. was born in 1955 in Tapolca.
She graduated in 1974 at St. Stephen Secondary School of Budapest at a special mathematics course.
She obtained a degree at Budapest University of Economic Sciences in 1979.
She started her professional career at Skála Coop, afterwards she filled different positions at CIB Bank between 1983 and 1994. During the period of 1990 an 1994 she was the executive director responsible for the Bank's credit activities.
She attended a professional international bank management course organized by Lloyds Bank in London in 1986. She pursued studies at International Institute For Management Development (IMD) at the course of financial management and controlling in Lausanne, Switzerland in 1991.
Since July of 1994 she has been the financial and investment director of Resonator Kft. Due to this position she is a member of the Board of Directors or Supervisory Board of several enterprises belonging to the interests of Resonator.
In 2006 she played an important role in the reorganization of Transelektro Industrial Group.
She is one of the shareholders of AirBridge Zrt, established in 2005, taking part in the privatization of MALÉV.
After the successful privatization in 2007 she was elected as president of the Supervisory Board of MALÉV.
She has advanced level Certificates of English and French, and an intermediate degree of German.
A Resonator Kft.-t 1989-ben alapították magánszemélyek, köztük a ma 75,1 százalékos tulajdonos Szabó András, aki a nyolcvanas években a Vegyépszer tervezési főosztályvezetője is volt.
A Resonator mára évi 3-3,5 milliárdos forgalommal és közel 3 milliárd forintos saját tőkével bíró csoporttá fejlődött, amelynek fontosabb tevékenységei a szerelőipari munkák, az iparipark-üzemeltetés és az ingatlanfejlesztés, de magában foglalja például a mogyoródi Aquaréna vízipark többségi tulajdonrészét is.
Szabó emellett 1999-2000-ben az Autóker Rt. elnökeként a társaság privatizációra való felkészítéséért volt felelős, a 2002-es kormányváltás óta pedig a magyar-osztrák GySEV elnöki tisztét tölti be, de 2004-ben a Népszabadság a MÁV elnöki székének várományosaként is említette.
A cégvezetőt a jobboldali sajtó rendre mint jó MSZP-kapcsolatokkal rendelkező üzletembert mutatja be. Az egyik példa szerint Költő Magdolna, a Resonator pénzügyi igazgatója – a Magyar Nemzet szerint egyben Szabó élettársa – 2003-ban a Malév igazgatótanácsába kerülhetett (majd 2005 februári távozása után a légitársaságra pályázó AirBridge Rt.-ben bukkant fel).
A Resonator ezen kívül a Magyar Építő Rt. (MÉ) alvállalkozójaként részt vett a ferihegyi 1-es terminál „szigorú államtitok által védett” felújításában, amelynek 2 milliárd forintra tervezett költségét a HVG által hivatkozott légügyi pletykák szerint mesterségesen tornászták fel 9 milliárdra. Tolnay Tibor, a MÉ vezérigazgatója a Resonator felügyelőbizottsági tagja, és a két cégnek közös vállalkozása is van: a Magyar Közműépítő Kkt.
