Az lehet, de jellemzően török népek méltósága volt a tarkhan a középkorban. Egyébként a kínaiak is megemlítik, hogy a türkök általában egyszerű és naív emberek és a ravasz szogdok irányítják őket.
"Ungváry szerint nem is kétszer, hanem háromszor utal Álmos és Árpád alávetett voltára a kagán és Lebediász közti párbeszéd. A 38, 46-ban ugyanis az ő fordításában ez áll az előbbi kettőre vonatkozóan: "és az uralmatok/fennhatóságotok alatt van" (MNy 94, 1998)"
Ők csatlakozhattak tehát a "törökök" hét fajtájához, a hepta geneaihoz. Árpád a "szith nagyúr", ő vezette az elő- és utóvéd szerepre beosztott kavarokat. Vele alkudoztak Bölcs Leó hadvezérei, ők segítették ki a bajból Konstantinápolyt, és 881-ben is ők hadakoztak nyugaton a hunugurok oldalán. A kavar fővezér 907-ben eshetett el Braszláv váránál. Bulcsú pedig valószínűleg egy adószedéssel is megbízott kavar főbíró volt.
(Tarkan), magyarosan tárkány, a keleti törököknél általában véve minden oly nemes, kinek bejárata van a kánhoz. Már a VI. sz.-beli Menander szerint méltóság neve az a törököknél, s utóbb a bulias tarchan a bolgároknál. Az avaroknál 796. szintén említik.
Ligeti (1986, 485) azt írja, hogy καρχᾶς-ban "ρ és az χ jelenléte ugyanazon szóban erősen rendhagyó a törökben
Az iráni tarẖan méltóságnevet sem tartja török, a darqant pedig mongol eredetűnek. Szzerinte szogd közvetítéssel kerültek északra ezek a nevek (MŐMH 32430).
“A magyar embernek évszázadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában.” Glatz Ferenc „A magyarok krónikája“ című munkájában (Budapest 1996. 9. oldal.)
"Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három génoszában, aki máig is megvan. Első a kavaroknak a kazároktól elszakadt, előbb említett génosza, második a Neki, harmadik a Meger"
A "Neki"-t Nyéknek olvassák.
Mezőnyéket és Ládházát elsőként 1270-ben és 1293-ban említik, bár Mezőnyéket még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven. 1852-ig "nyéki puszta" néven ismeretes a hely. Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. 1932-ben a két település egyesült, ekkortól Nyékládháza a neve.
De nincs arra semmi adat, hogy zsidók voltak a kavarok. Egy-két erőltetett fikció van' a lehet, hogy kavar honfogalalókra', de igazság szerint azt sem tudják, hogy hol és kik voltak a kavarok.
Mátyás Flórián fordításában: "Azért hívták Vérbulcsúnak, mert miután ősét a krimildi ütközetben a németek megölték, boszút akarván rajtok állani, több németet nyársra vonva megsüttetett, s oly kegyetlenül bánt, mint mondják, velök, hogy bor gyanánt itta némelyek vérét."
Mátyás tehát az avust eltérően fordítja. Szabó és Bollók 'nagyapá'-t fordít, pedig a szó jelentése tágabb ennél.
