Nekem a legnagyobb fény-élményem az volt amikor használhattam az 1229 -es Szili felső fényszóróját amikor még ő volt a SzentTehén.. hát az a fény is lenyűgöző volt.
A foncsorokhoz mi hiányzik még? (Egy érdekes darab landolt nálam, egyenesen Svájcból, csak hegesztőüvegen át lehet belenézni-fotózni, xenon mozdonyfényszóró.)
Jó régen nem írtam - mert szégyelltem hogy még mindíg nincsenek kész az alagút-törpék foncsorai.. azt terveztem hogy majd azokról szóló fényképpel köszönök be. Aztán csak nem jött össze hogy Komlóra menjek, mindíg volt valami amire fontosabb volt elkölteni a fizetést.
Most már kifizettem a K25 -öst, hazahozatnom pedig ráér; megvolt a patkányirtás is, és a romhalmaz elégetése is; és megvolt a fogászati fájdalommentesülés is. De idén már nem készülnek el a foncsorok.
Hümm.
Olvastalak benneteket, és örültem hogy önjáró a baráti beszélgetés (és hiányzott is) - csak szégyelltem hogy ígértem.
Hááát.. eddíg tartott a szégyenlősség túlsúlya. Jobban hiányoztatok, mint amennyire tartok attól hogy szememre vetitek a megbízhatatlanságom.
Sajnálom Nyuszi, és sajnálom Rézműves uram.. jövőre kell halasztanom.
A generátoron van M.6 menetes kiállás,oda megy az a kábel,ami az inditó behuzó tekercs,majd aksi plusz sarkára megy.Ezzel a kiállással szemben,a másik oldalon van egy kiállás,két tűzősarunak-egyik saruról megy egy kábel a szabályozó alá,másik saru üres.
Alul,a hatos csavaros kiállás oldalán van egy másik,egy sarus kiállás-ez mellé egy nagy "R"betű van jelölésnek..
Óra szerint nézve-10 óra iránya hatos menetes kiállás,2 óra iránya két sarus ,nem jelölt kiállás,7 óra irányában egy sarus,"R" betűs kiállás.
12 óra irányát a szabályozón, és az adattábla vizszintes helyzetén értve-tehát a szabályozó van felűl..
Cicero ebben a kijelentésben az ember alkotta társadalmi szabályokra utal, nem a természeti törvényekre. (Ez egy kifejezetten modern értelmezés, összemosni a kétféle szabályrendszert) A természeti törvények nem törvények, hanem megfigyelt jelenségek szabályosságából levont következtetések, ami alapján egy esemény (adott körülmények ls feltételek közötti) bekövetkezése nagy biztonsággal megjósolható. Épp ezért, a természeti törvényekben nincsenek kivételek, legfeljebb eltérő előfeltételek és vizsgálati módszerek. A társadalmi törvények arra szolgálnak, hogy a társadalom zavartalan működése végett korlátozzanak olyan tevékenységeket, amelyeknek egyébként természettől való korlátja nincs. Miután ebből adódóan, ez egy önkényes rendszer, a jog alkotója tetszése szerint tehet kivételeket.
Kép: (Rupert Sheldrake 'Exposing scientific dogmas' előadásának egyik igen jól sikerült illusztrációja egy C. S. Lewis idézettel)
Dehogy veszem annak. Csak én a csúsztatást akként értelmezem, hogy ha valamiről meg vagyok győződve annak helyességéről, és ezt tovább adom, akkor ez nem minősül csúsztatásnak. Ez egyszerűen tévedésnek fogható fel.
Csúsztatás az, -szvsz- amikor jól tudok valamit, mégis finomítok rajta azért, hogy az számomra kedvezőbb legyen.
Igen, egyetértek veled, mert a legtöbb értelmetlen vitát, sőt haragot is, a téves kommunikáció okozza. Mindenki arról beszél, csak más nézőpontból adja elő... Ilyenkor kell egy moderátor, aki ezt észleli és korrigálja a félreértéseket.
Nem tudtam, a szólás eredetéről, csak annyit olvastam róla valamikor régen, hogy fordítási hibából adódik az ellentmondás. Az az információ, hogy a római kor egyik legnagyobb filozófusától származik, meglehetősen bizarrá teszi a dolgot. Ha az ember filozófust citál, nem feltétlenül az igazságot keresi, sokkal inkább a (meg-)magyarázatot..
Erre épp az egyik legjobb szemléltetés amit hoztál a belépőár - fülszám viszonylat. A példa kiváló, amitől amúgy egy gyakorlati műszaki életkörnyezethez szokott ember, sikítófrászt kap. Nálam olyan példák vetődnének fel, hogy mondjuk:
Mindenre hat a gravitáció, tehát minden lefelé esik. Kivétel, ami lebeg. Erre viszont nem az a magyarázat, hogy a kivétel erősíti a szabályt, hanem hogy vannak a lebegő tárgynál sűrűbb, ám de nem látható anyagok - jelen esetben levegő -, amik kvázi alátámasztják a nála könnyebb dolgokat. Tehát nem a kivétel erősíti a szabályt, hanem az ismereteink szegényesek. Amint megismerjük a fajsúly fogalmát, és helyesen alkalmazzuk a különféle anyagok összevetésénél, máris kiderül, hogy a szabály alól akkor sincs kivétel, ha első ránézésre létezőnek tűnik. Azért szabály. Ha a kivétel mégis csak létezik, akkor az onnantól nem szabály, hanem filozófia.
Nem szeretném, ha kioktatásnak vélnéd a bejegyzésem. Természetesen nem gondolom, hogy te csúsztattál volna. Általában a kevéssé komolyan vehető dolgokhoz eleve járnak a kiskapuk is, tehát a félreértés lehetősége is, amibe meg elég könnyű belecsúszni.
Továbbá szeretném még hozzáfűzni, hogy műszaki ember lévén szeretem az egyértelmű dolgokat. A mondanivalót mindig a szó szerinti jelentés alapján azonosítom. Ez egy filozófiai környezetben sok esetben értelmetlen, mert kizárja az egyrész-másrészt gondolkodást, de senki sem lehet tökéletes. Mindez azért fontos, mert lehet, hogy én tévedek, és a te értelmezésed helyes a megfogalmazás szándékának tekintetében, csak épp a megfogalmazás nem sikreült elég jóra. Magyarul, a szavak jelentése nem egyezik teljesen a közölni kívánt mundanivalóval. Fontos ezt tisztázni, mert sok anyázásig fajuló vita keletkezik abból, hogy csupán másnak látszik valami különböző szemszögekből, és ez a fótum nem az a közeg, ahol ne lehetne ezekről a dolgokról emberhez méltó módon diskurálni. Tiszteletben tartom a meglátásod, csupán a saját értelmezésemet ismertettem.
Az eredeti, Cicerónak tulajdonított alakja a mondásnak így szól: "exceptio probat regulam in casibus non exceptis", azaz a kivétel igazolja a szabályt a nem kivételes esetben. Egyszerűbben fogalmazva, ha egy szabály alól meghatározott kivételek léteznek, akkor a meghatározott kivételeken kívül minden másra vonatkozik a szabály. Hülye példa: Belépődíj 100,- Ft, félfülűeknek 50,- Ft; ebből következik, hogy akinek egy füle sincs, az is 100,- Ft fizet (mert a kivétel csak az egyfülűeknek szól).
Igen, a megijedés az valójában egy biológiai állapotot takar. Amikor nem tudsz levegőt venni, mert eluralkodik rajtad a pánik. De ezt be lehet gyakorolni, méghozzá a levegő vételt kell egyenletesen erőltetni és akkor nem kerülsz pánikba. Ilyen formán tényleg jobb félni (készülni az ijedtségre) mint felkészületlenül pánik rohamot kapni. De azért valljuk be, ki az, aki állandóan erre trenírozza magát? Mégha tudatosan gyakorlod is, biztosan lesz olyan pillanatod, amikor meg tudnak ilyeszteni. Csak a kellő körülmény kell hozzá.
Az általam említett közmondásokat én gyerekkoromban így hallottam. Te vagy az első, aki korrigálja őket. Így viszont már teljesen más a jelentésük. Valóban nagyobb az értelmük így, ahogyan azt leírtad. Viszont ennél fogva nem csúsztattam sem én, sem a példám, hiszen ebben a hitben éltem, hogy helyesen így szólnak.
Valóban így van, hogy ha a járt útról nem mernénk letérni, akkor még a fán lennénk. :)
Vagy hogy a kivétel megdönti a szabályt, azaz (én úgy írtam, hogy gyengíti) közmondás is úgy igaz, mert a megdönti vagy éppen gyengíti, az semmi képpen sem jelent megerősítést.
Érdekes, hogy évtizedeken át ezt eddig senkitől sem hallottam. Köszi szépen, hogy elmondtad!
Az aggályaidat osztom, a példáid viszont szerintem az adott körülmények között kicsit csúsztatnak.
Az én ismereteim szerint:
A "kivétel erősíti a szabályt" hangzású szólás valójában egy félrefordítás, ami eredetiben "a kivétel megdönti a szabályt"-ként hangzott (így hallottam). Hasonló a "halottról jót vagy semmit" mondáshoz, ami eleve egy gazembermosdató marhaság, mert eredetileg "halottról csak jót vagy igazat"-ként hangzott. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az elhunytat méltányosan említsék, míg az első verzióban legfeljebb arra jó, hogy elfedje a méltán elmarasztaló emlékeket.
Másik példád annyiban talán érthető jól is, hogy szemben a jelenkor debilitási kényszerével, méltó helyére helyezi a pesszimista gondolkodást (amit amúgy magam is osztok), miszerint a pesszimista ember készül a rosszra is, így nem éri kellemetlen meglepetés, míg az optimista egy idő után nem tud örülni semminek, mert a csalódásai csak negatívak lehetnek. Jelen esetben a szólás arról szól, hogy ne bízz vakon a jóban, mert nem feltétlen jön be, inkább készülj a lehetőség szerinti negatív kimenetelre, mert akkor nem ér váratlanul. Ez nem jelent tényleges félelemben élést - ami szerintem sem perspektíva az életre -, csupán józan előrelátást.
Hogy én is hozzak egy példát:
Nálam leginkább a "járt utat a járatlanért el ne hagyd" című ócska duma verte ki a biztosítékot. Gyerekkoromban elég sokat hallottam, és már akkor sem értettem, hogy evvel a mentalitással hogyan kerültünk le a fáról? Természetesen sehogy, mert ahhoz a hozzáálláshoz az "aki mer aaz nyer" közmondás tartozott. A legidegesítőb az volt, hogy mindkettőt képes volt ugyan az a száj mondani, attól függően, hogy épp melyik pillanatnyi véleményét akarta alátámasztani. Azóta az a meggyőződésem, hogy a közmondások leginkább ürügyet szolgáltatnak a döntésképtelenségre, meg az ötlettelenségre. Szürke emberek mentsvára. Olyan mint a horoszkóp. Akkor szórakoztató, ha a két hete lejártat olvasod. Ha valaki hisz is benne, ... Na inkább hagyjuk!
"kivétel erősíti a szabályt." Eredetileg úgy szólt, hogy a kivétel próbálja a szabályt. (rossz a szabály) Hogy miért használják a jobb félni stb.-t azt nem tudom.
"jobb félni mint megijedni" Én úgy értelmezem, hogy jobb félni (előre felkészülni) mint pánikban össze-vissza kapkodni.
Szívesen megismerném más véleményét mert több szem többet lát.
Nem igazán preferálom a közmondásokat, mert mindenre van, meg az ellenkezőjére is, szóval nem bölcsességet tartalmaz, csupán rímbe szedett nézőpontot. Nem is tudom, hogy miért nem inkább közhelynek mondják. Talán túl nyersen lenne őszinte. Na mindegy.
Ha jól gondolom, akkor az általad említett hajlító valójában nem is csőhöz van, hanem betonvashoz. 20ezerért évekkel ezelőtt is nagyon olcsó lett volna, de betonvashajlítónak hozzávetőleg ez volt az ára. Én is akartam venni, de ami 12-es vashoz volt maximalizálva, annyiba került, mint csináltatni egy lakatossal komolyabbat. Ezt a megoldást választottam. A pontos összegre már nem emlékszem, de árfekvésben annyiért készült el egy 16-os vashoz elegendő, szűkítőbetétes, meg kiegészítő hajlítókaros profi eszköz, mint amennyiért vehettem volna egy 12-es vashoz valót készen.
Igazából a csőhajlítónál is ez a dilemmám. Jó lenne egy a korábbi bejegyzéshez linkelt hajlítónál valamivel masszívabb szerkezet, de azok általában már motorosak. Én el lennék egy kézikarossal is, legfeljebb többször hajtom át, nem számít, de a strapabíróság nálam elsődleges szempont. Nem kell feltétlenül nagy tudásúnak lennie, de amit tud, azt tudja mindörökre, de legalább engem szolgáljon ki!
Ha rosszul következtettem, és tényleg görgős csőhajlítód van, engem érdekel.
Úgy látom, nem nekem kellene általános ismereteket adnom a növényirtásról. Igaz, mentségemre szolgáljon, hogy nem is próbáltam szakembernek tűnni, csupán a tapasztalataimról meséltem. Mindenesetre köszönöm a tájékoztatást! Legalább ma is okosabb lettem egy kicsit.
Köszönöm a segítséget. Én spec nem gondoltam egy ilyen autóárban kapható masinára, mert csupán hobbizni kellene. Vagyis nem megfogalmazott igény a motoros változat. Eddig ezt a fajtát nézegettem:
Az a helyzet, hogy elég barkácsnak tűnik, mert a jobbak valószínűleg nem véletlenül vannak robosztusabban felépítve. Na ezért gondolkodtam a saját kivitelezésben. Persze ha adódna egy használt, de jó állapotú maszívabb szerkezet, nem vetném el, csak mert elvileg nem használnám ki. Szeretem a profi megoldásokat. Öröm velük dolgozni.
