MISKOLC – Kicsinek bizonyult a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság nagyterme a taktaközi szocpolcsalás 202 vádlottjának, ügyvédeiknek és a biztonsági személyzetnek, ezért Miskolc legnagyobb irodaházába költözött a tárgyalás!
Ha továbbra is folyik a putrilakók babusgatása, akkor ugyanott vagyunk ahol eddig voltunk. Engem nagyon nem érdekel olyan megszorítócsomag ami a melóst szorongatja, az élősködőt támogatja.
Én úgy gondoltam, ez az egész mizéria Bokrossal, Bajnaival azért törént, hogy a gazdaságot talpra állítsák. Ha nem így van, kár erőlködni.
Észen legyél Bajnai, mert mindjárt elkezdek óbégatni hogy hajrá Jobbik!
Hol élsz te?A fidesz kommunikációja az abszolút buta emberekre épül,egyszerű rövid mondatokat ismételgetnek.Az értelmiség nem erre vevő.
Akkor nézd meg az Indexen a nemrég véget ért online szavazás arányait. Messze a fidesz volt az első párt. A jobbik több szavazatot kapna tizenegynehány százalékkal, mint az mszp! Az szdsz 6% körül ért el.
25 ezer körüli szavazatszám mellett! Persze a minta nem reprezentatív, ezt le is írták az értékelőben, messze magasabb a fiatalok és a városokban élő értelmiség aránya mint az átlag populációban. Na, erre varrjál gombot. Az mszp sehol sincs az értelmiség körében!
,,...., az új és használt lakás vásárlásakor a gyermekek után járó lakásvásárlási kedvezmény (közismertebb nevén a szocpol és a félszocpol) megszűnhet."
,,Az új adócsomag részeként a közeljövőben megszűnik a lakásépítés államilag finanszírozott kamattámogatása, és jelentősen szűkítik a lakásépítési kedvezmény (az úgynevezett szocpol) jogosultsági körét is.
......a kormány át kívánja alakítani az állami lakásépítési támogatások évente mintegy 200 milliárd forintot elnyelő rendszerét.
A másik kedvezőtlen változás pedig az lenne, hogy a lakásépítési kedvezmény a jövőben csak a szociális segélyben részesülőknek járna, vagyis a kormány csak a legszegényebbek otthonteremtését támogatná." http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=258599
Gratulálok,már megint a cigányok járnak jól ezzel is. Családi pótlékot is a levesbe,gyest-gyedet megfaragni,szívjanak csak a magyarok.
300 millió forintnyi hitelhez és 50 milliónyi "szocpol" támogatáshoz adott hamis munkáltatói igazolást az a két mosonmagyaróvári vállalkozó, akik a saját maguk által építtetett lakásokat értékesítették így. Ellenük különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás miatt folyik nyomozás.
Rosszul sült el az Avason a Fészekrakó 2008. szeptember 17.
Horváth Zoltán, a miskolci Iránytű Szociális Szolgálat megbízott igazgatója a MiNapnak úgy nyilatkozott: a Fészekrakó Programban érintett avasi családok köréből idén több gyermeket kellett kiemelni, állami gondozásba adni, mint az utóbbi három évben együttvéve.
A Szolgálat Adósságkezelő Csoportja külön programot dolgozott ki azon családok támogatására, amelyek érintettek a Fészekrakóban, s tisztességgel akarnák is törleszteni a részleteket.
- Ezek azonban az összes ilyen család talán tíz százalékát teszik ki. A nagy többségnek, jövedelmi viszonyainál, hozzáállásánál - gyakran mindkettőnél - fogva esélye sincs erre, nem is kíván részt venni a programban,........
Horváth Zoltán szerint ez a jelenség, illetve a Fészekrakó Program nem csak roma családokat érint az Avason, kétségtelen azonban, hogy elsősorban róluk van szó. Több tucatnyian költöztek be ilyen módon az utóbbi időben a városrészbe, meglévő szocializációs, beilleszkedési problémákkal, amelyek konfliktusokhoz vezetnek az itt élőkkel.
- A Fészekrakó egy jó szándékú kezdeményezés volt, sajnos azonban azt lehet mondani, hogy rosszul sült el - legalábbis nálunk. A jelenleginél jóval pontosabb és körültekintőbb szabályozásra van szükség, hogy ne fordulhassanak elő visszaélések - vélte az avasi Iránytű Szociális Szolgálat megbízott igazgatója.
,,.. áprilisban 75 beköltöző családról tudnak, de ez a szám a valóságban nyilván már akkor is jóval nagyobb volt. ....A mostani beköltözők többsége azonban a Fészekrakó Program segítségével, az szabadpiacon vásárolt lakást az Avason, .... A 35 éven aluliaknak járó szociálpolitikai támogatás öt gyereknél már eléri a négy és félmillió forintot, a lakás vételárának fennmaradó részét pedig a Fészekrakó keretében, meghitelezi a bank. Persze a bankhitel igen szigorú feltételekhez van kötve, s itt vetődik fel a visszaélések gyanúja, hiszen ezek a halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony képzettségű emberek a valóságban nyilván nem rendelkeznek például olyan tartós munkaviszonnyal, amely garantálhatná a hitelek rendszeres törlesztését. Vannak viszont olyan strómanok, "ügyintézők", akik állítólag minden szükséges igazolást megszereznek az érintettek számára, s vállalják a banki ügyintézést is. "
A rejtélyes múltú polgármester az uzsorásokat is meg akarja zabolázni, nemcsak a segélyen élőket
Amíg a HVG be nem számolt a csalásról, addig a szocpolos házak építése a helyi gazdaság egyetlen dinamikusan fejlődő szektora volt. Az ötlet lényege a következő: kell egy lehetőleg minél több gyermekkel rendelkező család, amelyik ha új házba költözne, többmilliós szocpol támogatásra volna jogosult. Az építtetőnek – aki jellemzően az uzsorás is egyben – meg kell állapodnia velük, kell építenie egy házat, eltenni a családnak adott szocpolt, csak a töredékét hagyva náluk. Ehhez persze az kell, hogy a – lehetőleg többlakásos – házat kevesebbe kerüljön felhúzni, mint amennyi szocpol járna utána. Minél nagyobb a különbség, annál nagyobb a haszon.
Az eredményt a sok közül legmeggyőzőbben egy falu széli épületben mérhetem le, amelyik már kívülről is inkább szociális istállónak tűnik. Végtelenül hosszú épület, szigetelés nem álcázza a csupasz téglafalakat, és már látszik, hogy a teteje megindult, nemsokára le fog dőlni. Belül gipszkartonokból készült főfalak, lécekből készült gerendák. Világos, hogy sem ebbe, sem a többi hasonlóba nem költözött volna be soha senki, és az is, hogy a csaláshoz kellett a hivatalnok is, aki lakhatónak nyilvánította ezeket az épületeket. Ha ez megvolt, és a pénzt kiutalták, akkor az építtető lebontotta a házat, és ugyanazokból az anyagokból már építette is a következőt. A botrány nyomán most a csalás résztvevői közül többen is előzetesben ülnek, amint ahogy rács mögött van a falu legfőbb uzsorásainak legtöbbje is.
Egy szerencsétlen család De nem mindegyikük. Szerencstől szép kanyarokkal visz a tíz kilométeres út Monokra, és ahogy a településre beérek, az első kocsi, amelyet megpillantok, egy az út szélén parkoló új, ezüstszínű Mercedes, mellette nagydarab cigány férfi, beceneve Golyó. A későbbi – ezúttal a polgármester szakavatott idegenvezetése mellett megejtett – falunézésen megismerkedhetem Golyó autójának egyik szponzorával, egy másik szponzort a zóna olvasói is ismernek, az ugyanis a magyar állam, mert természetesen Golyó családja is felveszi a neki járó segélyt.
Hogyan lehetséges minél több pénzt kisajtolni az egy gyermek után elvileg csak egy alkalommal igénybe vehető szocpol támogatásból?
A recept nem túl bonyolult: úgymond gyermek kölcsönadása elegendő lehet ahhoz, hogy valaki egymást követően, akár 7-8 alkalommal is felvegye az amúgy meglehetősen szigorú feltételekhez kötött állami segítséget. A hatóságok hallgatnak.
Nagy családok, nagy csalások
A lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet értelmében állami támogatás vehető igénybe „(…) lakás építésére, vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére. A támogatás összegét meghatározza, hogy hány gyermek, vagy eltartott személy lakik az adott ingatlanban.” Természetesen ilyen esetekben az építkezés vagy bővítés során ennek függvényében határozzák meg a szobák és lakóhelyiségek számát is. A fent említett kormányrendelet szerint „eltartottnak minősül: a gyermek, az építtető kereső tevékenységet nem folytató házastársa, az építtetőnek vagy házastársának szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette.”
Az általunk megkérdezett jogász, dr. Nagy Zoltán szerint ilyen esetekben az együtt költöző, (vagy egy háztartásban élő) eltartott családtagok után is járhat támogatás. Azt azonban, hogy a támogatást igénylő tulajdonos esetében megvalósul-e a többgenerációs együttélés, nehéz ellenőrizni. Ahogy a családba fogadott gyermekek után járó támogatás jogosultsága is - bizonyos esetekben - megkérdőjelezhető.
Na pont ez az a kiskapu, amit főleg az agglomerációban (Gödöllő, Érd és Vecsés), illetve Budapest külső kerületeiben a nagycsaládosok használnak fel, az önkormányzatok gyámhivatalai pedig tehetetlenül állnak. Ugyanis eltartottnak minősül az a családba fogadott gyermek is, akinek gyámjoga az éppen építkező „szülőkre” száll át.
A trükk lényege
A szóban forgó gyermek törvényes képviselője felkeresi az illetékes önkormányzat gyámhivatalát és benyújt egy úgynevezett családbafogadási kérelmet (ami egyébként minden alkalommal csak átmeneti időre szól), hogy ezentúl ő nem tudja ellátni gyermeke törvényes képviseletét, ezért teljes hatállyal ideiglenesen lemond utódja gyámságáról valamelyik rokona javára. Ahhoz, hogy a „családfő” beadványát a hivatal pozitívan bírálja el, hivatkozási alapnak általában hajléktalanná válást, betegséget vagy hosszabb ideig tartó külföldi tartózkodást szoktak megjelölni. A törvényes képviseletről lemondó apa természetesen nem távozik külföldre.
A gyermeket „bérbe vevő” rokon előtt így újra megnyílik szocpol Fortuna bőségkosara. Ugyanis míg ő egy gyermek esetén 900 ezret, a második gyermek esetén 1 millió 500 ezer forintot, a harmadik gyermek után pedig további 1 millió 400 ezret kap az államtól, addig a kölcsönbe kapott gyerekek után további 800 ezret, majd 200-200 ezer forintot.
További trükkökre van lehetőség akkor, ha pár hónap elteltével a törvényes képviseletről lemondó apa is úgy kezd bele a saját építkezésébe, hogy ő is „kölcsönbe veszi” rokona gyermekeit az állami segítség elnyeréséhez, miközben rokona az ő gyermekeit „neveli”, és veszi fel az utánuk járó szocpolt. Circulus vitiosus, azaz zseniálisan kitalált ördögi kör.
Ördögi kör
„A családbafogadási beadványt nagyon nehéz megtagadni, mivel bonyolult feladat ellenőrizni, hogy a körülmények tényleg valósak-e, vagy csak a gyermekek után felvehető szociális juttatásokra apellálnak a kérelmezők” – állította Szendreiné Erős Hajnalka, a nyolcadik kerületi önkormányzat gyámhivatalának vezetője. Ez a veszély nemcsak a lakáscélú állami támogatás, hanem a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében is fennáll – folytatta. Bár mindent megteszünk annak érdekében, hogy fény derüljön az ilyen indíttatásból benyújtott kérelmek valódi okára, nem vagyunk könnyű helyzetben. Gyakran a rutinosnak számító kollégák sem tudnak mit kezdeni az ellenőrizhetetlen indoklásokkal – mondta. A gyámhivatal vezetője szerint joggal merül fel a kérdés, hogy a családbafogadás intézménye valóban elérte-e a célját.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ilyen esetekben kötelező környezettanulmány során - főként a kisebb vidéki településeken - komoly nehézségek merülnek fel. Ezt már Jónás Judit szociális szakember állítja, aki szerint főleg a kisebb vidéki önkormányzatoknál fordulhat elő, hogy a környezettanulmányra egyedül járó kollégák félnek felkeresni az érintett családokat, ingatlanokat. Az ilyenkor igénybe vehető rendőri segítség is csak ideiglenes megoldás „a másnap éjjel már rettegve hazainduló gyámügyes kollégák számra.” Természetesen megkérdeztük, hogy ennek mi lehet az oka, de a szociális szférában már hat éve tevékenykedő szakember nem kívánta részletezni a lehetséges válaszokat.
A szabályozással kapcsolatban szerettük volna kikérni az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) véleményét is. Az OLÉH végzi ugyanis a lakás- és építésügyet érintő jogszabályalkotás előkészítésével, és annak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokat. Vagyis csak végezte, mert a hivatal már nem működik. Jellemző, hogy ezt még a Szociális Minisztérium sajtóreferense, valamint a Miniszterelnöki Hivatal ügyfélszolgálatának munkatársa sem tudta!
Ezt követően az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságát próbáltuk többször elérni telefonon, majd e-mailben. Kérdésünkre – miszerint elképzelhető-e, hogy a szocpol támogatást, a fenti módszert alkalmazva, jogtalanul (?) vegye igénybe néhány „leleményes” állampolgár – a mai napig nem kaptunk választ.
A fent vázolt trükknek azonban csak egyetlenegy buktatója van: miszerint a szocpolból épült ház 10 évig nem idegeníthető el. Vagy mégis?
Visszaéltek a lakástámogatással: 18 milliót csaltak az államtól Nyomtatás 2008. december 04. csütörtök 07:10
Több mint 18 millió forintos csalás miatt áll 31 megyei lakos a bíróság elé. A gyanúsítottakat lakástámogatási csalássorozattal vádolják, mert jogellenesen, színlelt szerződésekkel vettek igénybe állami támogatást. Az összesen 10 fiktív adásvétel miatt fejenként akár öt éves szabadságvesztésre is ítélhetik az elkövetőket. A csalássorozat még 2006-ban kezdődött és tavaly indított nyomozást az ügyben a rendőrség. A vád szerint az elkövetők ebben az időszakban jogellenesen, valótlan tartalmú okiratok felhasználásával vettek igénybe otthonteremtési támogatást. A bűncselekményt színlelt adásvételi szerződésekkel követték el. A csalás kitalálói szerény, egy nyírkátai házaspár, anyagi körülmények között élő családokat kerestek meg, akiket arra vettek rá, igényeljenek szocpolt, majd ismerősök bevonásával adásvételi szerződést kötöttek. Vásárlás persze csak papíron valósult meg, az elkövetők csak az állami támogatást tették zsebre. A csalássorozatban résztvevő összesen 31 gyanúsított a bűncselekményekkel összesen 18,290,000 forint kárt okozott az államnak. A bizonyítékok összegyűjtése során az is kiderült, a tíz fiktív adásvételi szerződés megkötésében egy mátészalkai ügyvéd működött közre. A nyomozók az is kiderítették, a szerény körülmények között élő ál-vevők és eladók százezer forint körüli összeget kaptak a 1,3-2,5 millió forintos támogatásokból, a többi pénzt a szervezők tették zsebre. A mai napon egy újabb hasonló bűncselekményről számolt be a rendőrség. Nagyecseden egy uzsorás vette rá kilenc adósát, hogy jogellenesen vegyenek igénybe szocpolt és ebből fizessék ki a tartozásukat.
Z. Pintye Zsolt
Visszaéltek a lakástámogatással: 18 milliót csaltak az államtól Nyomtatás 2008. december 04. csütörtök 07:10
Több mint 18 millió forintos csalás miatt áll 31 megyei lakos a bíróság elé. A gyanúsítottakat lakástámogatási csalássorozattal vádolják, mert jogellenesen, színlelt szerződésekkel vettek igénybe állami támogatást. Az összesen 10 fiktív adásvétel miatt fejenként akár öt éves szabadságvesztésre is ítélhetik az elkövetőket. A csalássorozat még 2006-ban kezdődött és tavaly indított nyomozást az ügyben a rendőrség. A vád szerint az elkövetők ebben az időszakban jogellenesen, valótlan tartalmú okiratok felhasználásával vettek igénybe otthonteremtési támogatást. A bűncselekményt színlelt adásvételi szerződésekkel követték el. A csalás kitalálói szerény, egy nyírkátai házaspár, anyagi körülmények között élő családokat kerestek meg, akiket arra vettek rá, igényeljenek szocpolt, majd ismerősök bevonásával adásvételi szerződést kötöttek. Vásárlás persze csak papíron valósult meg, az elkövetők csak az állami támogatást tették zsebre. A csalássorozatban résztvevő összesen 31 gyanúsított a bűncselekményekkel összesen 18,290,000 forint kárt okozott az államnak. A bizonyítékok összegyűjtése során az is kiderült, a tíz fiktív adásvételi szerződés megkötésében egy mátészalkai ügyvéd működött közre. A nyomozók az is kiderítették, a szerény körülmények között élő ál-vevők és eladók százezer forint körüli összeget kaptak a 1,3-2,5 millió forintos támogatásokból, a többi pénzt a szervezők tették zsebre. A mai napon egy újabb hasonló bűncselekményről számolt be a rendőrség. Nagyecseden egy uzsorás vette rá kilenc adósát, hogy jogellenesen vegyenek igénybe szocpolt és ebből fizessék ki a tartozásukat.
Z. Pintye ZsoltVisszaéltek a lakástámogatással: 18 milliót csaltak az államtól Nyomtatás 2008. december 04. csütörtök 07:10
Több mint 18 millió forintos csalás miatt áll 31 megyei lakos a bíróság elé. A gyanúsítottakat lakástámogatási csalássorozattal vádolják, mert jogellenesen, színlelt szerződésekkel vettek igénybe állami támogatást. Az összesen 10 fiktív adásvétel miatt fejenként akár öt éves szabadságvesztésre is ítélhetik az elkövetőket. A csalássorozat még 2006-ban kezdődött és tavaly indított nyomozást az ügyben a rendőrség. A vád szerint az elkövetők ebben az időszakban jogellenesen, valótlan tartalmú okiratok felhasználásával vettek igénybe otthonteremtési támogatást. A bűncselekményt színlelt adásvételi szerződésekkel követték el. A csalás kitalálói szerény, egy nyírkátai házaspár, anyagi körülmények között élő családokat kerestek meg, akiket arra vettek rá, igényeljenek szocpolt, majd ismerősök bevonásával adásvételi szerződést kötöttek. Vásárlás persze csak papíron valósult meg, az elkövetők csak az állami támogatást tették zsebre. A csalássorozatban résztvevő összesen 31 gyanúsított a bűncselekményekkel összesen 18,290,000 forint kárt okozott az államnak. A bizonyítékok összegyűjtése során az is kiderült, a tíz fiktív adásvételi szerződés megkötésében egy mátészalkai ügyvéd működött közre. A nyomozók az is kiderítették, a szerény körülmények között élő ál-vevők és eladók százezer forint körüli összeget kaptak a 1,3-2,5 millió forintos támogatásokból, a többi pénzt a szervezők tették zsebre. A mai napon egy újabb hasonló bűncselekményről számolt be a rendőrség. Nagyecseden egy uzsorás vette rá kilenc adósát, hogy jogellenesen vegyenek igénybe szocpolt és ebből fizessék ki a tartozásukat.
Az utóbbi hónapok legképtelenebb lakásépítési kedvezménnyel való visszaélései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történtek. A megélhetési célú gyermeknemzés vagy a szocpol elherdálása nem új keletű jelenség – az viszont, hogy társasházak épüljenek az igénylőktől maffiamódszerekkel kicsikart támogatásból, igen.
Fix áras üzlet
Az „építési vállalkozók” általában mindenkinek ugyanazt az üzletet ajánlják: a nekik átadott, akár 5 millió forintot is elérő szocpolból annyiszor 100 ezer forintot lát a család, ahány gyermekük van. Az első gyermek után 900 ezer, a második után 1,5 millió, a harmadik után 1,4 millió, a negyedik után 800 ezer, minden további gyermek után pedig 200 ezer forintnyi lakásépítési kedvezmény jár. A többségében munkanélküli szülők pedig belemennek a cserébe, hiszen hiába vennék fel a lakásépítési kedvezményt, ha az nem elég egy ház felhúzására, és kereset hiányában hitelt sem vehetnek fel.
Az önkormányzatok pedig elfogadják azt a némi igazságtartalmat is rejtő fedősztorit, mely szerint a családok azért emelnek társasházat, mert összefogás nélkül nem lenne elég a pénz az építkezésre. Az épületekre az önkormányzat ötéves jelzálogot vet ki, mely azonban szintén kijátszható: a „vállalkozó” minimális összegért egy másik ingatlant vásárol a szocpolt felvevő családnak, túlértékelteti, majd arra vezeti át a jegyzők közreműködésével a jelzálogterhelést.
Játszadoznak a gyermekekkel
Az önkormányzatok figyelmét tehát vagy nagyon könnyű kijátszani, vagy megfélemlítik, esetleg érdekletté teszik az ott dolgozókat. Bevált trükk például, hogy a gyermek „kölcsönadásával” egy csemete után több építkező is felveszi a szocpolt. A valódi szülő a területileg illetékes gyámhivatalnál számos indokkal, pl. utazásra vagy betegségre hivatkozva ideiglenesen lemondhat gyermekéről, aki azonban csak papíron kerül az épp építkezni szándékozó rokonhoz. Az is előfordul, hogy a lakásépítési kedvezményt külön-külön igényli a négy gyermeket nevelő szülőpár, így az apa és az anya is két-két gyermek után kap támogatást, ami magasabb összeget jelent, mintha a négy gyermekre együttesen vennék fel a kedvezményt. A szocpol-visszaélések egyik fellegvárának tartott Ózd gyámhivatalának illetékese lapunknak tagadta, hogy városukban efféle problémákkal küzdenének.
A hírek szerint ugyanakkor Benedek Mihály ózdi polgármester három minisztériumot is megkeresett azon javaslatával, hogy a negyedik gyermektől már csak kétszázezer forint szocpol járjon, a helyi jegyzők pedig ellenőrizhessék, kik lakják a támogatásból felépített lakásokat. Benedek Mihály lapunknak elmondta, hogy valóban folynak már egyeztetések szocpol-ügyben, de ezekről egyelőre nem nyilatkozhat.
18 dühös ember
Nem Benedek az egyetlen polgármester, aki hangot adott elégedetlenségének. A szerencsi kistérség 18 polgármestere azt szeretné elérni, hogy a kormány öt évre visszamenőleg vizsgálja felül a szociálpolitikai kedvezmények folyósítását, és fizettesse vissza a jogosulatlanul felvett támogatásokat. Emellett javaslatot tettek a kiszabható büntetések szigorítására és a bűnözésből szerzett vagyon elkobzására is. Közleményük szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer csak „felgyorsította és egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává fejlesztette a gyermekszülést, maffiaszerű bűnözéssé a szociálpolitikai csalást és a tiltott banki tevékenységet”. Felemelték szavukat azért is, hogy csak olyan családok kapjanak szociális támogatást, akik erre valóban rászorulnak. „Az évek óta nem dolgozó és munkát nem kereső, gyermekeit iskolába, kötelező óvodai foglalkozásra nem járató, az alapvető társadalmi szocializációhoz a legcsekélyebb együttműködést sem mutató egyéneknek” véleményük szerint nem jár a támogatás. „Naponta értesülünk róla, hogy önkormányzatok válnak fizetésképtelenné, jutnak a csőd szélére. Az óriási szociális kiadások veszélyeztetik az alapfeladatok ellátását is. Törvényhozói szinten mégsem történik a kérdésben semmi említésre méltó, pedig a normákat az élet kell, hogy alakítsa. Helyi szinten ezt mi már nem tudjuk megoldani, de nem tudják kezelni e kérdést bűnüldöző szerveink sem” – olvashatjuk a kezdeményezés kiáltványában.
Nagyon egyszerű. Mondjuk 5 év folyamatos munkaviszonyhoz kell kötni a gyermekvállalási támogatást. Ez most azonnal közölni kell a vajdákkal, hogy húzzon óvszert a kölykeire. :))
Így dolgozik a maffia - Hogyan hívják le a szociálpolitikai támogatásokat ipari módszerekkel? Írta: Administrator 2008. június 02. közélet, kultúra, környezet, gazdaság, haszonSzociálisan védett csalók trükkjei Új bűnözési iparág honosodott meg hazánkban: a szemérmesen szociálpolitikai csalásnak nevezett, a szociális kiskapukat kihasználó, szervezett gazdasági bűnözés.
Az egyes cigánycsaládok megélhetési gyerekcsinálásával és gyakran lakásmaffia-szerű bűncselekményekkel ötvözött trükkök sorozata egyrészt nagyon sok milliárd forintot húz ki az államkasszából és az adófizetők zsebéből, másrészt súlyos társadalmi konfliktusok előidézője.
A félszocpollal is csalnak Kedd, 2008. december 30. 06:52 - Frissítve: Kedd, 2008. december 30. 11:05 Népszabadság
Egyre inkább a lakásmaffia befolyása alá kerül az úgynevezett „félszocpol”, a gyermekes családoknak járó lakásvásárlási támogatás. A távolabbi településen lévő, olcsó ingatlanokat túlértékelik, rászoruló nagycsaládokkal fölvetetik a támogatást, de a pénz nagy részét mások teszik zsebre. Számos olyan lecsúszó település van az országban, mint Bácsalmás, ahol már nyolcszázezer, egymillió forint körüli összegért lehet nagy alapterületű, régi házat vásárolni. A nagyvárosokba költözött fiatalok örülnek, ha ennyi pénzt kapnak a szülői házért. Élelmes emberek olcsón felvásárolják az ingatlanokat, ahová szociálpolitikai támogatásra jogosult, rendszerint népes családokat költöztetnek – írja a Népszabadság.
Az állami szociálpolitikai támogatás összege három gyermek esetében 3,8 millió, négy gyermek esetében 4,6 millió forint. Ismeretes, mennyi csalás történik az új építésű lakások esetében a szocpol-támogatásokkal: gyakran csak tessék-lássék rakják össze az épületeket, esetenként még maltert sem tesznek a téglák közé, hogy később, miután a bank ellenőre jóváhagyta a támogatás kifizetését, könnyebb legyen visszabontani és az anyagot újra felhasználni. A régebben épült lakóingatlan megvásárlása esetén az új ingatlanokra kifizethető támogatásnak csak a fele jár – ezért nevezik ezt „félszocpolnak”. E forma esetében is sok a visszaélés – ha azonban a támogatást közvetítő bankok vagy a pénzt nyújtó állam képviselői hatékonyabban ellenőriznék az ingatlanokat, illetve követnék a támogatott családok sorsát, a folyósított összegek elpocsékolása megelőzhető lenne.
A teljes cikk it: http://www.zoom.hu/belfold/a-felszocpollal-is-csalnak-35353.html
Csak oda adjanak szocpolt ahol van stabil jövedelemmel rendelkező eltartó! Magyarul így a cigányok hátrányban lennének és ez jó mert nem szaporodnának tovább hogy élősködjenek rajtunk.
Ha van cigányférfi aki nem segélyből él annak lehet utóda is, egyébként pedig NEM vagy állami támogatás nélkül öngondoskodással.
Csalás miatt bíróság előtt Dunaújváros alpolgármestere
Az ügyben 106 személyt vádolnak, akik fiktív szocpol támogatást vettek fel, a politikus ügyvédként érintett. Forrás: WP
Bíróság elé áll Dunaújváros SZDSZ-es alpolgármestere. Az EU-integrációs ügyekért felelő városatyának harmincrendbeli, jelentős kárt okozó, bűnsegédként elkövetett csalás és harmincegy-rendbeli okirat-hamisítás miatt, ügyvédként kell bíróság elé állnia.
MNO Kettő és négy év közötti szabadságvesztésre ítélte első fokon a városi bíróság azt a négy férfit, akik tizenegy Lentiben élő cigány család ügyében szociálpolitikai csalást követettek el. A roma családok 2002-ben a gyermekeik után járó szociálpolitikai támogatás igénybevételével könnyűszerkezetes lakások építésével bíztak meg egy építési vállalkozót.
Egy komlói építési szakértő a 18 és 40 százalékos készültségű házakat 85 százalékosnak igazolta, így az építési vállalkozók a szociálpolitikai támogatás teljes összegét, 29,8 millió forintot fel tudtak venni. A tizenegy félkész állapotban lévő ház mintegy fele ma is üresen áll, állaguk folyamatosan romlik. A családok régi viskóikban vagy rokonoknál húzódnak meg.
A Lenti környéki máhomfai lakásokban a tető és az oldalfalak lyukasak, a szigetelőanyagként használt fólia és üveggyapot szétszórva hever. Ezeket a lakásokat már akkor sem lehet rendbe hozni, ha a befejezéshez valamilyen módon sikerül pénzt szerezni.
Újabb „szocpolos” csalás Nagyecseden Nagyecsed - A Mátészalkai Rendőrkapitányság Nagyecsedi Rendőrőrse kedden többrendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás, valamint közokirat-hamisítás miatt vett őrizetbe egy férfit.
A nyomozás jelenlegi adatai szerint a 35 éves nagyecsedi lakosnak többen tartoztak százezer forintos nagyságrendű uzsorakölcsönökkel. A nehéz körülmények között élő környékbeli családok nem tudták fizetni a kamatos adósságokat, a gyanúsított ezért arra vette rá őket, hogy fiktív lakásvásárlási szerződéseket kössenek, és felvegyék a gyermekek után járó támogatást. A jogellenesen igénybe vett „szocpol” kedvezmény nagy része ezután a szervező zsebébe vándorolt.
A férfi esetenként kb. tíz százalékot visszajuttatott az igénylőknek is, akik szintén gyanúsítottjai az ügynek. A nyomozók adatai szerint a csalások évek óta folytak, az államot mintegy nyolc millió forinttal károsították meg. Az eljárásnak az őrizetbe vett személyen kívül jelenleg kilenc gyanúsítottja van, akik öt ingatlannal kapcsolatban követtek el visszaéléseket, de ezek a számok a nyomozás kiterjesztésével feltehetően tovább nőnek.
K. Erzsébet és két társa ellen jelentős kárt okozó csalás bűntett alapos gyanúja miatt folytat eljárást a Békéscsabai rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya. Egy két gyermekes békéscsabai házaspár 2,2 millió forint vissza nem térítendő lakásépítési kedvezményt igényeltek egy békéscsabai pénzintézettől. A banki ügyintézéssel és az építkezéssel közeli ismerősükként K. Erzsébetet bízták meg. K. Erzsébet a terveket a saját elképzelése szerint alakította, a kivitelezési munkálatokat is elképzelése szerint irányította. A rendőrség tájékoztatása szerint a lakásba K. Erzsébet költözött be és azóta is sajátjaként használja az ingatlant. A gyanúsítottak csereszerződéssel manipulálva megkísérelték az ingatlant K. Erzsébet kiskorú gyermekének a tulajdonába adni, és egyben a szocpol támogatásból eredő 2,2 millió forint jelzálog bejegyzést a tulajdoni lapról töröltetni. Az ügyben tehát a Békéscsabai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya nyomoz. Az ügy elsőszámú gyanúsítottja a Békéscsabai Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke.
