Hőszivattyú: kamu vagy tény?
Tényleg lehet spórolni a hőszivattyúval, vagy a végén több energiát fogyaszt, mint a hagyományos fűtési módszerek?
Kérek mindenkit pusztán fizikus szemszögből termodinamika alapon érvelni mellette vagy ellene.
Ha kint mínusz 10 fok van, és bent beteszem a 30 fokos elhasznált mosogatóvizet a hűtőszekrénybe, majd mínusz 10 fokosan dobom ki, akkor jól jártam, spóroltam?
gyanítom, hogy nem annyira az 1. fő tételt akartad kérdezni (energia megmaradás), hanem a 2-at (folyamatok iránya) illetve a 3-at (entrópia növekedése)
A 2. azért nem sérül, mert a hőszivattyú működése nem spontán folyamat ami magától, külső energia befektetése nélkül is lezajlik. Hanem külső energia kell a működéséhez.
A 3. pedig azért nem, mert külső rendezett energiát kell befektetni. Így egyrészt fordított irányú hőáramlás is zajlik, ami csökkenti az entrópiát, de közben a rendezett befektetett energia kevésbé rendezett hővé alakul, így összességében az entrópia nőni fog.
Jó a Zubadan reklámja az kétségtelen de ezzel a technikával több cég dolgozik.
Fujitsu Waterstage high power sorozat, több Daikin modell, LG Therma-V injection, Panasonic aquarea. Ha az adott hőfokú előremenő hőmérskletnél a teljesítményigény 14 kw akkor célszerű olyan eszközt vélasztani aminek az adott külső hőmérsékletnél és ellőremenőnél ennyi a nominél és nem a csőcstljesítménye.
Célszerű a nagyobb klímagyártők termékeit nézni mivel alkatrészben az a legjobb ha később kell valami és egyéb klímafronton azok már bizonyítottak a termékeivel. Sok német gyártó akinek csak ez a profilja kínai terméket forgalmaz saját márkanéven ami kínaiként a töredékéért megvehető.
Házépítés előtt állok és a fűtésrendszer kiválasztása elég kemény diónak tűnik. Én hajlok a levegő víz hűszivattyű felé ott is a Zubadan gyártmányra. A ház kiszámolt hőszükséglete 14,5 Kw. Olyan eberek észrevételét várom akik dolgoztak már levegő-víz rendszerű hőszivattyúval. Mivel a hőszivattyús rendszerek alacsony hőfokon jó a hatásfoka így padló és fal fűtésben gondolkodunk esetlegesen mennyezet. hallottam hogy vannak olyan csövezések is ami a csempe alá a ragasztóba raknak be ami azért jó mert kisebb a tehetetlensége a rendszernek, de erre egy válasz az volt hogy oda nagyon bika keringető szivattyú kell mert kicsi a keresztmetszet Olyat kommentet nem szeretnék aki csak hallott ezt azt és úgy gondolom az nem jó (mert amúgy nem ért hozzá stb). Nem hiszem el hogy ez nem egy egzakt tudomyány és mindenki csak a sötétben tapogatózik.Nem ma jött már be ez a technológia a piacra így lennie kell valós adatoknak. Gyártóknak annyira nem hiszek, de vevőnek vagy szerelőnek akinek van tapasztalata annak igen.
Villanybojlernél sincs. :) Egy kompresszor hangját el bírnám viselni (mint egy hűtőgép kb.) csukott ajtó mögött. Egy gázmotor azért sokkal-sokkal hangosabb. Persze eldughatnám a kert végébe, de akkor meg a szomszédok lázadnának (jogosan) :)
Annyi bajom volna a gázmotorral (azon túl h drága) hogy hangos és büdös. Mondjuk a büdöset még meg lehet oldani kéménnyel, de a hangot nemigen. Illetve persze lehet építeni hangszigetelt gépházat, de az megint nem kicsi költség. Egy aggregát, ami csak vész esetén megy, az még oké is, ha soxor van hosszú áramszünet, akkor még kifejezetten meg is térül. A visszatáplálós-kifizetős álomból meg fel kell ébredni :)
Nem kell újrafeltalálni dolgokat , ezt már ki van találva. keress rá :kettős működésű " Worthington-szivattyú ", akkoriban ez gőz / bányavíz rendszer volt , de manapság mindenféle változatban létezik... J.
Ha veszünk egy 1000W elektromos fogyasztású hőszivattyút. Az akkor kb 3200W -ot von el az elpárból, kb. 3900W -ot adle a kondiba, amiből kb.700W eletromos motor hulladék hőlye.
'...az üzemeltetési költségek a hagyományos fűtési módokhoz képest a felére csökkenthetők, s a beruházás mintegy 20-50 százalékos többletköltsége 3-5 év alatt megtérül...'
http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=106539
Én ezt találomra választottam a google számos találata közül.
(Persze ez is marketig duma, nem mondja meg, hogy mit ért 'hagyományos fűtési mód'-on, továbbá 'csökkenthetők' (nem pedig csökkennek), és a 20-50, valamint a 3-5 sem olyan számok, amire megtérülést alapozni lehetne)
Nyilván ott is van veszteség (hő). Kérdés, hogy ebből mennyit tudsz 'megfogni'. Én csak ahhoz kivántam hozzászolni - a részletek ismerete nélkül - hogy gázból gázmotoros hőszivattyú esetén kb feleannyi kell mint kazános fűtés esetén. (Függ a oaraméterektől: gázmotor hatásfoka, COP, gázmotor hőveszteségének (hűtés) hasznosítási tényezője).
1 kwh enrgiatartalmú gázból lesz gázmotor esetén lesz kb 1/3 kwh mechanikai energia (villany) és 2/3 kwh hő (33% hatásfok esetén). Ha a hőveszteséget teljes egészében bele tudod forgatni a fűtésbe, és 4-es COP-pal számolsz, akkor 1/3 * 4 + 2/3 = 2 kwh hőt nyerhetsz 1 kwh energiatartalmú gázból, ahhoz képest, ha csak simán elégeted kazánban.
a freonok és a földgáz bármelyik komponense sem öngyulladó sem robbanó keveréket nem képeznek. a számítás egyébként helytelen. ( igazából a visszatáplálás teszi nagyon olcsóvá egy társasház méretben már csak a karbantartás a kérdőjeles) viszont nyáron , amikor nem kell a fűtés nem üzemelhet , ezzel az üzemtani sajátossággal zárja ki a magyar jogszabály azt hiszem 70%os éves üzemet ír elő ahoz hogy a kapcsolt villamosenergiát zöldenergiaként át kelljen vennie az elműnek. j.
