Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

szomorúfűz Creative Commons License 12 órája 0 0 37876

 

szomorúfűz Creative Commons License 12 órája 0 0 37875

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 12 órája 0 0 37874

Szomorúfűz

Sótét gondolatok

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 12 órája 0 0 37873

.kaktusz

 

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 12 órája 0 0 37872

.kaktusz

Hit, remény, szeretet ...

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 12 órája 0 0 37871

.kaktusz

 

 

Tudod arra gondoltam,
hogy az új, a különleges divat
először megbotránkozást kelt,
azután szépen lassan
szinte mindenkit bolondjává tesz:
és amit sokan csinálnak,
az válik természetessé egyszer...
minden őrültség,
a lopás is válhat divattá,
kiket először megbotránkoztat,
a másik sikere tesz bátorrá,
és amit tesznek sokan,
az egyszer természetessé válik:
kilóg a sorból az, aki
nem a divat után jár...
de a tempót sokáig
nem lehet bírni,
ha divat a fiatal,
divatjamúlt az öreg...
aki a szerint éli az életét,
az elveszíti az út során
az egyéniségét,
aki kívül marad, az lehet,
hogy magára marad,
de vele marad az egyénisége,
az egyetlen valódi értéke,
ami az út során jó társ.:
mert nem divatcikk,
hogy holnapra
az lesz divatjamúlt,
nem kell attól tartania...
s amiben különbözik,
az teszi igazán szerethetővé
annak a másiknak a számára,
aki már a divatba,
belefáradt
a sok egyformaságba,
aki vágyik
a kiszámíthatóságra,
az örök értékekre.

 

2015. április 16.

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37870

Szomorúfűz

Gyertyafény mögött 

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37869

.kaktusz

 

 

Tudod arra gondoltam,
az anyatejet
túladagolni nem lehet,
hogy az egészséges csecsemő
pont annyit fogyaszt belőle,
amennyire van szüksége...
más, amúgy nélkülözhetetlen táplálék,
ha túladagolva van,
vagy, ha belőle
a szervezet keveset kap,
árthat az embernek,
kell megtalálni a középutat,
hogy se túl,
se ne legyen táplálva alul...
az utazó útja során
nem csak
étellel van táplálva,
vesz magához
kívülről önbizalmat:
mástól...
de van úgy is,
hogy rablók
a meglévőt is elveszik:
baj, ha nincs belőle, de az is,
ha valaki túl van táplálva,
felborul az egészséges háztartás
mindkét esetben...
pont a tökéletes mennyiség kell,
se több, se kevesebb,
amit talán beállítani
egyedül a szeretet képes,
ő megvéd a túlzott,
és a kevéske önbizalom
egészségtelen állapotától:
amit a világ így, vagy úgy elront,
azt megjavítja puszta létével
a másik ideális táplálék,
a valódi szeretet.

 

2015. április 14.

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37868

Szomorúfűz

Te vagy az életem

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37867

.kaktusz

 

 

Tudod arra gondoltam,
még az amúgy rossz gyermek is,
(ha szeretne nagyon valamit)
képes mutatkozni jónak,
igaz, csak ideig óráig,
a jómutatásra
csak addig képes, amíg
a vágyott tárgy
az övé nem lesz...
s amikor az ember felnőtté válik,
már hosszabb időre is tudja
valódi önmagát elrejteni,
ha az rejtegetni valóan rusnya,
(a mestert a gyakorlat teszi)
ha szimpátiát, szeretetet akar
vetés nélkül aratni...
de örökre nem lehet viselkedni,
ha egyszer a képmutató
a vágyott kincset megszerzi,
azt sajátjának könyveli,
az már kipipálva.
akkor már képmutatásra
nincsen szükség,
mintha egy szelep kinyílna,
kíáramlik a valódi "én",
ami a szeretetet,
a bizalmat megfojtja:
mikor már azt hiszi,
övé a vágyott játék,
a szeretet örökre sajátja,
vele azt tehet, amit akar,
bíznak benne feltétlen:
pedig a bizalmat,
a szeretetet sokszor
könnyebb elveszíteni,
mint megszerezni.

 

2015. április 13.

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37866

Szomorúfűz

Szorongás

 

 

https://m.youtube.com/watch?v=dLFMeZfDkrI

 

 

Könnyeid öntözik arcodat, melyen barázdákat szántottak az évek

Reménytelenség, kérdések sokasága benned, árnyak közt visszhangozva.

Vigasztalanok a napok, fájdalmak tesznek kedvetlenné.

Bámulsz a végtelenbe, sodródsz a könnyező felhőkkel.

Már végleg összecsukod szárnyaidat. A bánat és árnyék van veled.

Csak zuhansz ... és zuhansz a végtelenben ...

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37865

.kaktusz

 

 

 

Tudod arra gondoltam,
hogy vannak szép, vidám,
sokszor kedves szokások,
amik az idővel
a feledésbe vesznek,
olyanok azok,
mint általában
az önmagához hűtlen divatok:
ahogy az egyik elmúlik,
helyette érkezik a másik...
az ember nosztalgiázik,
komolyan siratja,
szeretné feltámasztani
visszahozná
még a haló poraiból is,
mégse képes bele életet lehelni,
a halottnak
az már nem jelent semmit...
szokások, amik származnak
az embertől,
szokások, amikből elszáll a lélek,
anélkül pedig hosszan
semmi sem élhet,
a megszokás nem éltet...
az ölelés is válhatna divattá,
és, hogy mégse vonul ki,
arról a szeretettel teli
ölelés gondoskodik...
kár siratni a halandókat,
hiszen csak, ami lélektelen
az hal meg,
és talán a világon lélek nélkülit
csak az ember teremthet,
amelyikben hiába a szépség,
vidámság, lehet kedves is,
de ha nincs benne szeretet,
nyomtalan eltűnik...ő
minden más él tovább,
más minden,
amit a lélek tart életben.

 

2015. április 7.

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37864

Szomorúfűz

Gyöngyöt álmodva

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37863

.kaktusz

 

 

Tudod arra gondoltam,
hogy az érzékei, az érzései
sokszor becsapják az embert:
hideget érez a melegben,
s ha éhes nagyon,
a rosszat is ízesnek érzi,
az idő áll meg máskor,
pontosan úgy tűnik...
és van úgy,
hogy szeretetnek hiszi
azt, ami benne fellángol,
ami azt meg se közelíti,
ha romantikára vágyik,
és romantikát kap,
a szíve máris
hevesen dobban,
egy lassú tánc,
egy szerelmetes zene
álnokul becsapni képes:
sok dolog van, ami csak
hasonlít a szeretethez,
pedig az ember úgy érzi,
de mégsem az...
nehéz eldönteni,
mikor szeret az ember
a valóságban, mikor van
rózsaszín álomvilágban:
hogy nem alszik, nem álmodik,
azt (talán) biztosan, egyedül
az a fájdalom jelzi,
ami a lélekben maró kínnal
akkor jelentkezik,
amikor az élet kegyetlen viharában
megüti magát az a másik.

 

2015. április 9.

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37862

Szomorúfűz

Reggeli ragyogás

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37861

 

Előzmény: szomorúfűz (37860)
szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37860

.kaktusz

 

 

Tavasz, nyár, ősz, tél,
az a teljes év:
a kezdet, a csodás,
hogy a fagyos hidegből
átsétál az éltető,
a gyönyörű tavaszba...
ha olyankor történik baj,
ha a fák már rügyeznek,
és az idő mégsem kedvez,
ha meleg helyett újra
érkezik a fagy,
a kár pótolhatatlan:
nem terem a nyár olyankor,
ősszel nincs mit szüretelni,
télre üresek maradnak a polcok...
mert a kezdet rossz volt,
raktározni sincs mit:
az év nem képes újjászületni,
nem tudja útközben
az életet elölről kezdeni:
ha egyszer a tavasz pocsék,
szűkős lesz az egész...
a teljes emberi életnek is
megvan a négy szakasza,
a tavasza,
a nyara, és az utolsó,
a hideg tele,
s ha fagyos a kezdet,
az könnyen rányomja a bélyegét az egészre,
nincs mit félrerakni,
nem lehet élni abból
majd a hideg napokon...
de Isten úgy akarja,
hogy a kedves teremtményének
több lehetősége legyen, legyen módja
a szeretet kiteljesedése által
az újjászületésre,
vele a tavaszi kár helyrehozható,
kezdődhet akár egy új élet,
akkor a télre se marad
kiüresedett lélekkel
az ember magára.

 

2015. április 10.

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37859

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37858

Szomorúfűz

Dobban az élet reménye

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37857

Őri István

Kedvesem

 

 

Kedvesem,
szép reggelt,
szép napot,
szép estét s holnapot
tiszta perceket,
mint téli a hó ragyog
életet,
mosolyt,
öröméneket
s mindent,
mire vágysz
- kék szemet
és két kezet,
mely kezedben alszik
és két szívet,
mik egybedobbannak
s mitől a félelem kialszik
és lépéseket
és szellőt, kék eget
és álommadarat
és úttalan utakat,
hol csak mi megyünk
mit csak mi ismerünk
mit ha végigjárunk,
már semmire sem vágyunk,
mert megnyerjük a legnagyobbat:
az Életet Veled
és legyen sok madárdal ma Neked
és dobogjon hevesen kis szíved,
ha ismerős hangot vélsz hallani
ott belül, hova a lelked jár
szerelemet játszani - velem
és ha sétálsz az udvaron
kedves papuccsal lábodon
ne érintsd a füvet
szállj, repülj,
mert mosolyom követ
s visz át mindenen
Kedvesem
szép napot Neked
és szép holnapot
és szép éjszakát,
mikor a hold ragyog
s éj hajadat ezüsttel hinti be
és a bársony égből
megannyi csillag
ámulva tekint a földre le,
mert ilyen szép még az égben sincs
hiába gyémántragyogás,
minden égi kincs
hiába égi ösvények
bűvös fénysora
minden hiába,
mert itt lent van a csoda...
Te
ki lejöttél hozzánk kedvesen,
ki köztünk élsz szerelmesen
Szerelmesem
szép perceket Neked
szép órákat,
napokat,
éveket
Életet - Veled.

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37856

Ábrahámné Ági

K(értelek)

 

Kértelek, hogy értem vigyázd a léptedet,
Értelek, hiszen mindig értem dolgozol.
Féltelek, simogatom fáradt kezedet,
Védelek, mikor zápor ver, és elázol.

Megkértelek, és vigyázol magadra már,
Megértelek, mert ez nem mindig könnyű út.
Úgy féltelek, fohászkodom éretted, bár
Megvédelek, ha a lét túl nehéz, és rút.

Kértelek, hogy segítsd nehéz életemet.
Értelek, hiszen örökké rám vigyázol.
Féltelek, hogy túl nehéz vinni a terhet.
Védelek, mikor mindig értem aggódol.

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37855

Falu Tamás

Hinni

 

Hinni, hinni és hinni
a terheket így vinni.

 

Látni a csodát fent, lent,
hinni a hihetetlent.

 

Hinni, hinni és hinni,
az életet így vinni,

 

s ne mi vigyük hitünket,
a hitünk vigyen minket.

 

https://m.youtube.com/watch?v=TwESSLQ4WLc

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37854

Radnai István

Erdőbe csalt csalóka évszak

zord fákat torz elágazással
gyökerek sekély karmait
a szél s a tél csizmája kitaposta
erdőm s erőm fenyője mind halott

ahogy a negyven évem felettem
átrobog és én visszanézek
rühes bozót és kóbor ebek piszka
mindent takar ami volt és tiszta

mit is mondjak fűrészpor és
forgács ami erdőt formál
s a repedtsarkú földön fű
sem gyalogol hanyagol

az ösvényről esők és hó
leve lemarta már a murvát
árva keréknyomok durva mintázata
alatt kipállott a szikla

bóklászok a kései nyár rajtam
feledte melegét s az erdő ritka
árnya alatt öregségem titka
felfedetlen marad köszönök

a szemközt jövőnek a jövőnek
hiszen fiatalabb mind

mint mint mint

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37853
Előzmény: szomorúfűz (37852)
szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37852

Pénzár Miklós Csaba

Adj erőt …

Adj erőt uram,hogy éljek,
ha kell, írjak verset,
Ha akarod, utolsót lépek,
de én erőt kérek,
Erős vagyok, mert hitem,
nagyon erős lett
Bízom benned, amíg élek,
örökké követlek
Boldog vagyok, hogy látok,
köszönöm jóságod
Erőt adtál és bennem bíztál,
szerelmet ajándékoztál,
Látod, uram,boldog vagyok,
hitedben megbízhatok

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37851

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37850

Szigeti Miklós /Muallim/

Mély sóhajára

 

Valami elvégeztetett
elmúlt egy nyár, ősz
de a télnek nincs vége
azokra gondolok
mikor az avart szellő dobta
azokra gondolok, lépcsőkön
azokra gondolok, ablakod alatt
azokra a csillagokra
táncoló angyalokra
álmok narancsos ligeteire
sivatagi szellő köveire
kezed lágy ívére
szemed pillantására
csendes szád
mély sóhajára...

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37849
szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37848

Szabolcsi Zsóka

Kezedben alszik…

Kezedben alszik még napom,
kezemben őrzöm illatod.
Holnapról álmodik szobám,
s bekopognak a tegnapok.
Ködöt termett reggel a tél,
zúzmarát szült a pillanat.
Húzd magadra álomlepled,
örülj, hogy ennyi megmaradt.

 

 

szomorúfűz Creative Commons License 13 órája 0 0 37847
Előzmény: szomorúfűz (37846)