Legyen ez a Fremos szabvány szerint játszott, digitális modulüzem topikja.Ez nem azt jelenti, hogy ez a FREMO hivatalos magyar topikja! Csak kellett egy olyan hely, ahol beszélni tudunk a felmerült kérdésekről, úgy hogy azokat nem zavarjuk a többi topikon, akiket nem érint...
FREMO honlapja:
http://www.fremo.org
A 48-as sinek ajánlása nem kifejezetten jó ötlet. Ugyanis azon kívül többféle sínanyag volt, van, lesz beépítve: fővonalon mostanában újként fővágányban 60-as, esetleg 54-es sinek. (48-ast a ferihegyi iparvágányba építettek be - 5 km-es sebességkorlátozással.) Persze régebbi vonalakban bőségesen van 48-as is, sőt 34,5-ös is, de én nem venném ilye komolyan az S49-es ajánlását. Nyugodtan használj 2,1 mm-es profilt!
Időközben bogarásztam a FREMO Enciklopédiát és rátaláltam arra ami fölött eddig átsiklottam:
2.5.1.3 Sínmagasság
A maximális sínmagasság 2,10 mm (Code 83).
Ajánlott az S49 keresztmetszetű sín használata, amely a Code 70-nek felel meg. Eltérő sínméretek és nyomkarima magasságok alkalmazása lehetséges, ha a mintakép ezt szükségessé teszi.
Szegecsszámlálóként is azt mondom, hogy a Fremo:87 nekem már egy kicsit sok lenne, ennek ellenére szeretném a valóságnak leginkább megfelelő modulokat megépíteni. A fentiek miatt azonban gondolkodóba estem ugyanis egy olyan vonalat modelleznék ahol jellemzően 54-es, néhol 48-as sinek vannak beépítve. Emiatt szívem szerint Code 70-est használnék (amit fentebb ajánl is a sorok írója) de az igencsak korlátozná a modul használhatóságát (lévén, hogy klubban is üzemelne, ahol nem mindenki ortodox fremós tehát nem mindenkinek tudna elmenni a járműve rajta, bár ez a kisebbik gond). A nagyobbik nyűgöm, hogy a Code 70 idehaza nem igazán fellelhető cucc. Szóval most próbálom alaposan körüljárni a témát, hogy mégis mit építsék be. Javaslat? : )
Bár én nem vagyok tagja a FREMO-nak, de TT-ben modulozunk, és a magyar (ún. BTTB) szabvány kidolgozásához a német FKTT ajánlásait vettük figyelembe. Ott nincs (és gyanítom, hogy a FREMO-nál sincs) meghatározva a modulok hossza, mindenki akkorát készít, amekkorának a szállítását meg tudja oldani vagy praktikusnak érez.
Ez engem is érdekelne, hogy csak CODE-83-ast vagy CODE-75-öst is be lehet-e építeni.
Érdekelne továbbá az is, hogy a modulok hosszára van-e valamilyen megkötés? Átnéztem ugyan az enciklopédiát de jobbnak láttam ha itt is tájékozódok az építés előtt.
Az Encyclopedia FREMOensis szerint az állomástulajdonosoknak az állomások hosszánál kétszer több nyíltvonallal kell rendelkezniük, azaz ideális esetben a hálózaton is legalább ilyen kellene legyen az arány. Tekintve, hogy krónikus hiány van nyíltvonalakból (mindenki állomásokat kezdett el építeni), a gyakorlatban az 1:1-es arány még elfogadható.
A segítségeteket szeretném kérni. Van-e itt esetleg valaki, aki PECO sínanyagot használ a H0-ás modulokon? Az lenne a kérdésem, hogy CODE-75-ös (1.9 mm-es sínkorona magasságú) síneket szoktatok-e alkalmazni, vagy csak CODE-83-ast (2.1 mm-es sínkorona magasságú)? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy melyik cikkszámú kitérőket szoktátok használni a PECO váltók közül?
Számunkra a dolog gyakorlati haszna annyi lehet, hogy az amerikai alkatrészek között bizonyára akad olyan, amit a magyar H0e modellekhez is fel lehetne használni. Pl. forgóváz (Diamond - arch-bar), kerékpár vagy meghajtás. A dolog megvalósítási lehetőségeit te jobban ismered (Internetes rendelés Amerikából).
Azért írtam, hogy "gyakorlatilag", mivel az USA-ban én nem tudok 750/760 mm-es vasútról (a Bachmann 0n30-as 2-8-0 eredetije úgy rémlik Mexikóban van, de nem az USA-ban, hanem attól délre), és a linkelt gyártók - ahogy néhányba belenéztem ill. a címből ítélve - mind nagyon kisszériás (réz, 3d nyomtatás) vagy saját gyártmány, és leginkább Feldbahn, mining vagy logging kategória. Szóval gondolom nem éri az NMRA-nál az ingerküszöböt, hogy szabványt gyártsanak hozzá.
Attól persze az a pár tucat ember csinálhat hozzá szabványt magának...
A 0n30 praktikus okokból terjedt el, na meg hogy van egy nagyszériás gyártó, aki beszállt a buliba. Ezt a méret miatt már jobban lehet saját építésben is csinálni, H0-ás hajtáselemeket vagy komplett hajtásokat fel lehet használni stb. A H0e már nagyon pici a legtöbb barkácsolónak, és pl. itthon is több embert ismerek, aki a gyenge, bizonytalan, nem szépen futó hajtások miatt nem száll be.
De szerintem nem éri meg vitázni a dologról - te, mint nagy scratchbuilder, hatalmas tudással, tapasztalattal és gépparkkal nyilván más szemmel nézed, mint az átlag modellező/gyűjtő. :-)
Érdekes, hogy a H0n30, ami a mi ~760mm-es kisvasutainknak felel meg, hiányzik a szabványból! (de 0n30 van!)
H0n30 (H0-ás keskeny 9mm-es nyomtávon, 750/760-as vasút odaát nemigen van) szerintem gyakorlatilag nem is létezik, ott a rendes H0n3-at használják. A 0n30 praktikus okokból viszont nagyon elterjedt, szerintem kint is több van, mint 0n3-ból, hála a Bachmann-nak. 0n3-ból csak kis(ebb) szériás gyártók dolgoznak többnyire jóval drágábban.
Kösz. Rég néztem meg a szabványt. Mondjuk az abban hivatkozott "NMRA Standard S-3.2" a H0 nagyságra éppenséggel Code 110-es kereket ír elő (táblázat jobb szélső oszlop) Érdekes, hogy a H0n30, ami a mi ~760mm-es kisvasutainknak felel meg, hiányzik a szabványból! (de 0n30 van!)
Igen, a váltók (szívdarabjának) szögére gondolok. A röccenés addig nem gond, amíg ki nem siklik. Mondjuk a könyöksín helyzetét a szabvány előírná. Elvileg azért ~2mm széles a kerék futófelülete, hogy ne röccenjen (vagy csak kicsit), a rés 1,1mm széles, tehát ahol a kerék leugrik a szív csúcsáról, már a külső pereménél ott kellene lenni a könyöksínnek.
Hol láttál ilyet, hogy "RP25 code XX"? Eddig úgy tudtam, hogy az RP25 az RP25, "ohne wenn und aber".
Nem tudom, hogy nézted-e az RP25-öt; ha igen, akkor láthattad, hogy a méreteket tartalmazó táblázatban nem az építési nagyság, hanem egy bizonyos "Code" a kulcs (sőt, az egész RP25-ben egy szó sincs az építési nagyságokról, azaz a NEM-mel ellentétben az RP25 nem "mondja meg", hogy "H0-ban mekkora mértekkel kell rendelkeznie egy keréknek – mint ahogy pl. az RP15.1-ből sem tudod meg, hogy H0-ban mekkora egy sínszál).
Szóval az RP25-ben láttam.
Emellett a FREMO-ban a váltók elég laposak, ott még kevésbé jelentkezhet bármi probléma.
Gondolom a lapos alatt a váltók szögére gondolsz.
A döccenés szempontjából az alátámasztás nélküli hossz a meghatározó:
- minél kisebb szögű a váltó, annál nagyobb a hossz;
- minél nagyobb tűrésekkel dolgozik a gyártó (távolabb van a könyöksín a csúcstól), annál nagyobb a hossz.
Teljesen változó, hogy "a FREMO-ban" milyen váltókat használnak az emberek, akadnak szép számmal Tillig, de még RocoLine, ne adj' Isten Piko-A váltók is. Ezeken néha döcögnek is a kocsik.
Akik az általunk is használt geometria szerint gyártatnak Váltógyártóval, azért vannak jobb helyzetben, mert bár a mi kitérőink szöge kicsi, a vezető- és könyöksínek elég kis tűréseket engednek meg, így szinte alig van alátámasztás nélküli hossz.
Az amerikai Kadee kétféle RP25-ös kerékpárt készít, az egyik Code 88, a másik Code 110 fedőnevet visel. Utóbbi az alapvető kivitel, az elterjedt, előbbi az "extra".
Van mindkettő a fiókomban, mert vettem Code 88-at is egyszer (más témához), úgy rémlik, hogy a talpszélesség a különbség a kettő között, a Code 88 keskenyebb. Tehát ha nyomtávbővülés van, akkor a Code 88 esik be hamarabb, mert egyébként a keréktávolság azt hiszem, hogy azonos. (Meg kéne nézni NMRA sablonnal.)
Hol láttál ilyet, hogy "RP25 code XX"? Eddig úgy tudtam, hogy az RP25 az RP25, "ohne wenn und aber". Nem lehet, hogy a "code XX" már nem a kerékre, hanem a sínre vonatkozott?
A 311.1 az lényegében RP25, egy kicsit minden méret metrikusra felfelé (!) kerekítve.
Mondjuk a különbség a régi NEM310-zel szemben a gyakorlatban a váltók csúcsánál jelentkezik, de ott is csak egy röccenéssel. Emellett a FREMO-ban a váltók elég laposak, ott még kevésbé jelentkezhet bármi probléma.
Hehe... Az első mondatodban írtad le azt, amiben bíztam. :-)
A többi... Tulajdonképpen pont ez a gondom, hogy elkészítettem Fleischmann alapra az Mu kocsit, de annak pont ilyen kereke van. Namármost arra vagyok kíváncsi, hogy Győrben fog-e kerregni a talpfákon, vagy nem? Vagy próbáljak meg barkácsolni valami NEM szabványú kereket? De miből? (Esetleg vésztartaléknak régi PIKO kerékből, azért úgysem kár, ha elrontom...)
Jujj, elnézést, valóban, eredetileg mindenféle NEM310-eket kezdtem el nézni, de a két válasz összekeveredett a fejemben, így Neked ment a V63-017-nek szánt válasz :)
Neked végül azért nem válaszoltam, mert reggel nem volt időm kibogarászni a különféle szabványokat. A lényeg, hogy a FREMO szabvány alapvetően
- "NEM szerinti" kerekeket emleget (ez a klasszikus NEM310-et jelentené), illetve
- lehetőség van "RP25 szerinti" kerekeket is használni.
A fentiekhez megjegyzések (amiért az idézőjeleket is használtam):
1.) Érdekes módon az Általad linkelt Fleischmann-kerekek nagyobb karimával (1,3mm) rendelkeznek, mint amit a NEM310 megenged (1,2), ez elvileg azt is jelentené, hogy már egy közönséges 2,1-es sínen sem közlekedhetne. Ami fura. A Fleischmann nagy gyártó, tehát elképzelhető, hogy az a 0,1mm a gyakorlatban nem okoz gondot, és ezért hányt fittyet a NEM310-re; alternatíva, hogy csak szimplán a Märklin pizzaszeletelő-kerekei voltak rossz hatással a Fleischmannra :)
2.) Bár a modulok nagy része úgy készül, hogy azon elmehessenek a NEM310 szerinti kerekek, vannak olyan modulok is (pl. a FREMO:87 szerinti modulok), ahol csak "RP25 szerinti" kerekekkel lehet közlekedni. Én úgy tapasztaltam, hogy nem szokás RP25-ös modulokat fővonalakba berakni, inkább csak szárnyvonalak, ipartelepek épülnek ilyenekkel. Így elvileg a NEM310 rendben van.
3.) A FREMO mindenhol "RP25 szerinti" kerekeket emleget. Számomra nem tiszta, hogy ez mit jelent: RP25 code XX (itt mennyi lehet az XX?), esetleg NEM311.1 is elmehet?
Bár van egy sanda gyanúm, hogy a gyakorlatban nem a NEM311.1-kontra-RP25 a legnagyobb probléma, hanem mondjuk egy akármilyen Fuggerth-Csörgő felbukkanása...
Na majd ha valaki beszédesebb FREMO-guru olvassa, talán válaszol :)
Ettől függetlenül igaz, amit írtam, kell szerelvénykártya. Az más kérdés, hogy a szervezőknek ezer egyéb dolga is van, és a szerelvénykártya pont egy olyan dolog, ami nélkül elgurul egy találkozó.
Emlékeim szerint pl. Nyúlon az idő rövidsége miatt egy A4-es papírt szeleteltek fel a szervezők, amikre fel volt írva a szerelvény neve.
Voltam már pár találkozón külföldön, de hogy ott a mozdonyoknak nem volt kártyája az tuti, de még az akadós személyvonati kocsiknak sem. Egyszerűen a mozdonyvezetőnél levő menetrendjébe volt beleírva, hogy milyen gép, meg mi hol akad.
