Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Én ezt a pályatervet 1988-ben megépítettem. Akkor még a Váci utca,a Kálvin tér, a Jószef körút, meg a Deák tér voltak a fő beszerzési források. A két játékboltnak voltak kis zugai ahol vasútmodelleket és kiegészítőket árusítottak. Megtörtént,hogy éppen akkor érkeztek Vero féle alpesi fenyők az üzletbe. Mind a 15 csomagot megvettem.Mutatós darabok voltak,nagy gyökérzettel és forgatható törzzsel.Régen volt.
Segítségeteket kérem, hogy a MÁV vasútállomásokon a térvilágítás oszlopainak mi a szabványos távolsága az űrszelvénytől illetve egymástól? Volt érdemi változás a '60-as évekhez képest?
"Aztán jött az index.fórum, elolvastam, túlgondoltam, bazibonyolult izét építettem"
De pont ezt írtam, hogy nem kötelező túlgondolni meg bazibonyolult izét építeni, az egy lehetőség. Nálam ez úgy nézett ki, hogy karácsonykor kicsomagoltam a digit kezdőkészletet és hamarosan ott körözött a vonat. Amikor (talán egy-másfél évvel később) kaptam még egy mozdonyt, csak föltettem a pályára a másik mellé és ment az is rögtön, még örültem is, hogy milyen finoman gyorsul és lassul, ha átállítgatom a CV3-4-et. Meg ugyanúgy ragasztgattam mellé Faller meg Auhagen épületeket, mint ahogy egy analóg terepasztalon csináltam volna, anyámmal még hegyet is építettünk papírmaséból, pont nem rég dobtam ki a maradványait a régi terepasztal alatt összegyűlt egyéb hulladékokkal együtt.
A fórumon persze, hogy a bonyolult, felnőtteknek szóló dolgok építése folyik, mert többnyire felnőttek írnak a fórumba (bár én éppenséggel tizenévesen is itt rontottam már a levegőt).
Összemosol dolgokat. A digitális vezérlés, amikor nem pályaszakaszt kell választani, hanem mozdonyt, sokkal egyszerűbb egy gyereknek. Ha még nem tud olvasni, lehet olyan rendszert is választani, ahol képeket választhat. A többi, amit fölsoroltál, ettől független. Nem a digitális vezérlés volt a probléma, hanem hogy nem az igényeknek megfelelő vasutat próbáltál építeni, hanem lemajmolni valaki másét, akiknek mások voltak az igényei.
A szolenoid váltóállítást senkinek ne javasold, megbízhatatlan, és rengeteg vezetékezés kell hozzá. Ha nem akarsz szervósat (ami a legmegbízhatóbb, és amúgy szintén egyszerűen kezelhető egy gyereknek a vágányábrán), akkor a legjobb egy fix végállásos váltó, pl Peco, amit simán kézzel át tud állítani.
Szerintem ez kortól függ. Nálam az egyszerű egyvonalú terepasztal építése a fiammal király volt, érdeklődött, szerette, játszott vele 8 évesen. Lányom is épített 1-2 házat.
Aztán jött az index.fórum, elolvastam, túlgondoltam, bazibonyolult izét építettem, csak a digitális az isten, csupa speciális emelkedővel, flexivel, asztal alatti váltó vezérléssel, LENZ rendszerrel, ördögtudjamifenével, és a gyereket már nem érdekelte az építés, igaz, nem is tudott mit csinálni, szervó dekóder léptetés, mozdony fékút, hagggyáááámáá. Hozzá se mert nyúlni. Ez, ami az indexen folyik, elsősorban felnőtt, mérnöki és művészi tevékenység, egy kisgyereknek sok. (és nem muciológus lett a fiam hanem mérnök-informatikus, úgyogy a készség meg volt)
Kamasz korban már más, de az érdeklődés felkeltése a legfontosabb, anélkül rá sem néz később. Barkácsolás, szegelgetés, 2 vezeték bekötés és van sikerélmény, mosoly, öröm. A többi majd jön a korral.
Szerintem azért egy mozdony nem olyan izgalmas, mint kettő (vagy több) és akkor azokat érdemesebb digitálisan vezérelni, mintsem szakaszolással vesződni. Ettől még a váltókat lehet ugyanúgy nyomógombbal csattogtatni és akkor már valami értelme is lesz, egyik vonat megáll, másik mozdony elindulhat, tolathat stb. Én is így kezdtem annak idején, ráadásul nem is "vasútmodellező családból" származom, szóval a LokMaus leírásra meg a kezdőkészlethez kapott német nyelvű bevezető füzetkére támaszkodva boldogultam, ahogy tudtam :-)
zatik.hu tudsz beszerezni például nyárfa rétegelt lemezt ami a többi fajtánál lényegesen könnyebb. Általában az egész lemezt ki kell fizetni a legtöbb lapszabaszatnal így érdemes a komplett asztalt azonos anyagból építeni és a méreteket is kb ehhez igazítani. 10 mm B/BB minőség teljesen jó lehet szerintem és akkor 20 kiló alatt marad az össz súly szerintem.
Ez a mi kis panel és család barát asztalunk 2x 170x115cm
Szerintem: Ha a kisfiadnak játékra és/vagy oktatás céljából építed, akkor mindezek nem számítanak. Ezek csak felnőttes dolgok.
Neki csak egy tökmindegy mibőlvan asztal kell pár lábbal, rárakni a teljesen sík pályát, 1-2 váltót, semmi szakaszolás, egy mozdony, kocsik, analóg módban. Ha ezt leszegezi, beköti a trafót, beköti a kapcsolópultot a váltókhoz, megy a vonat előre/hátral nem síklik ki, csattognak a váltók, összerak pár faller házat, világítást rak bele, befüvezi, befázza, sorompó, ütközőbak, akkor máris megszereti, mert érti, hogy mi van, mi az áram, miért megy a vonat, miért világít vagy nem világít a lámpa, hogyan kell szegelni, csavarozni, lyukat fúrni, ragasztani, stb.
Szerintem minden más (pl digitális) olyan bonyolultságú, ami nem kezdő kisgyereknek való, elmegy a kedve.
Nekem 2db 1mx1,2m külön asztalból áll a terepaztal. A 7mm-rétegelt az lemez alap és csak a szélein van 10mm rétegelt lemez merevítés (csak azért 10mm mert ennek az élébe már gond nélkül lehet csavart behajtani. Az asztal elemek lábai lecsavarhatóak és állítható magaságuak, így szükség esetén szállítható és könnyen vízszintezhető. A rétegelt lemezre ragasztottam még 2mm parafát.
A sínrendszer Piko A ágyazatos sínekből fog állni. Az asztal mérete 1,6 m x 1 m.
Analóg szakaszolt szakaszokból fog állni.
Jelenleg még csak a földön van összeállítva a rendszer, most kezdjük az asztal építését.
Tudtok javasolni, jó forrást a terepasztal építéshez?
Alapvetően egy "létra vázban" gondolkodom lábakkal, amire mehet a terepasztal rétegelt lemez lapja.
Viszont a méretekkel és anyagvastagságokkal vagyunk bajban.
A terepasztal lapját szeretném minél könnyebben tartani, hogy később a ki és berakásnál, vezetékezésnél, szerelésnél ...stb ne nagy súlyt kelljen emelgetni, de persze legyen kellően merev.
Milyen rétegelt lemez vastagságot ajánlatok? 6 - 8 - 10 - 12mm?
A másik dilemmánk, hogy miből legyen a létra váz. Alapvetően itt is a rétegelt lemez csíkokra gondoltunk a sima lécekkel szemben, mivel ezek mérettartása és csavarodása jobb mint egy sima lécé.
Erre van javaslatotok tapasztalatotok? Milyen szerkezetben vastagságban érdemes itt gondolkodni?
Képet szerettem volna feltölteni a pályatervről, de az inda fotós regisztrálás nem sikerült. Van erre más alternatíva is?
Ez egy jó terv valóban, csak át kell dolgozni a mai sínekre!
Egy altarnatíva, amit évekkel ezelőtt csináltam, Tillig H0 Standard (ex Pilz) sínekkel, egy régi terv átdolgozása. Egy picit komplikáltabb megépíteni, az igaz:
Az OSB nehéz, mint a sár, és nagyon rossz vele dolgozni.
Zatik Faáruház, Pesten, a XVIII. kerületben, az Üllői út külső végén, az ALDI mellett kell bemenni hozzájuk. Méretre is vágják azonnal, és nem kell az egész táblát megvenni.
Egyébként sajnos tévesen írtam az előző hsz-ban, hogy az "első" terv, az első sorra gondoltam, azon belül is a 21-esre. Az a legötletesebb és legtöbb játéklehetőséget engedő megoldás ekkora méretbene. (lásd csatolmány)
Ezt a nagyobb méret révén jobban szét lehet húzni, és több vágányt, fűtőházat lehet csinálni a 9-11h (irányt értek ezalatt) felé mutató mellékvágányoknál. Főleg egy angol váltóval.
Egy olyan asztalt szeretnék építeni, aminek lenne egy 230x70cm-es része is egyben. Rétegelt lemezből készítettem eddig, ott úgy tudom, 1,5x1,5 m a legnagyobb tábla, eddig ilyennel találkoztam. Ha egy anyagban szeretném a 230 cm-eset, akkor marad az OSB, vagy van, aki rétegelt lemezt is árul ilyen nagyobb méretben?
Köszi, van Faller maróm, meg csináltam is pályát, csak átmentem Viessmannra és ott van magnetic tape, innen a gondolat, hogy akkor talán van valami festék is, csak én nem tudok róla, de a profik régen ezzel mennek :)
Én még nem láttam ilyet. De szerintem a vékony festék réteg és az alacsonyabb vastartalom (mint a vezető szál) miatt nem lesz elég
vonzási erő ami az úton tartsa stabilan a járművet. Az acélszálnál is vissza kell mindig csiszolnom alaposan az utat, hogy kellően vékony útfesték fedje,
mert másképp elveszti a nyomvonalat. Bár nálam elég kanyargós utak vannak. A másik meg, hogy a festék hamar lekopik. Car-systemen a réz
kormány kar is el szokott vékonyodni és egy idő után letörik a súrlódástól, egy festék réteg meg még hamarabb.
Bármilyen vasdrótszálat használhatsz. Nem érdemes festékkel vacakolni.
A hornyot meg egy vékony flexkoronggal könnyedén belehet vágni.
Segítséget kérek: Faller car vagy Viessmann carmotion útvonal lefektetés témában: van-e olyan fém tartalmú festék, ami helyettesíti a fém vezető szálat/mágnescsíkot? Ha igen, mi a festék neve?
