Igen, igazságtalannak érezzük azt,hogy az egészségi állapotunkon, betegségeinken kívül még a szociális helyzetünket,rehabilitálhatóságunkat is nézik, de sajnos ezzel nem lehet mit tenni.
Komplex minősítés történik, amibe bele tartozik az egészségi állapot, a szociális helyzet és az esetleges rehabilitálhatóság vizsgálata is.
Én is sokat háborgok ezen, ahogy valamennyien ezt tesszük, hiszen mi köze a szüleim, a gyerekem, az egyéb rokonom anyagi/szociális helyzetének ahhoz,hogy én milyen elbírálás alá esek?
Mindig hangsúlyozzuk,hogy a leletek nagyon fontosak, de szerintem még az is fontos,hogy a lelet tartalma olyan legyen amiből pontosan érthető a betegség, a jelenlegi állapot.
Nekem mindig is voltak/vannak leleteim, amik a szakorvos számára egyértelműek, viszont aki nem szakorvos egy eléggé speciális területen nem biztos,hogy jártas.
Azt sem tartom jogosnak,hogy az utolsó felülvizsgálat óta eltelt leleteket kérik csak be, ezért én azokat a zárójelentéseket, leleteket igenis beviszem amik ugyan régebbiek, de alapvetően meghatározzák az állapotomat és az orvos a kontroll alkalmával nem fogja újra, és újra leírni a velem történteket.
Több súlyos szemműtéten estem át. A szemész a kontroll alkalmával csak azt vizsgálja,hogy a jelenlegi állapotom a meglévő problémámmal, az operációkat, kezeléseket követően milyen. És ha ezt megfelelőnek találja már nem fogja azt is leírni,hogy igen, jól van, de nem lát, nem emelhet, nem hajolhat stb...
A fellebbezés témában sajnos nem tudunk okosak lenni, de amennyiben a II. fok az I. fok döntése alá értékelt kevés esély van arra,hogy ugyanazon leletek alapján nagyon más döntés szülessen.
Kivéve akkor, ha olyan betegségeket hagytak ki ami nagy jelentőséggel bír.
Úgy tudom,hogy vannak igazságügyi orvosszakértők akik magánorvosként is adnak szakvéleményt a szakterületükön. Lehet,hogy ennek érdemes lenne utánnanézni és így átgondolni. Bár sok idő nincs erre.
Nagyon elkeserített, ami Veled történt, és egyben fel is háborított. Ebben a nehéz helyzetben nagyon fontold meg, hogy mit teszel, de egyetértek az előttem szólókhoz! Az a baj, hogy semmi sem garantált, ha tovább lépnél. Egy ismerősömmel történt meg, hogy I. fokon mindent elvettek tőle, elfogadta, másfél éven keresztül végigjárta a munkanélküli hivatalt, majd a közmunka minden lehetőségét, de kiderült , hogy nem bírja a munkát, javasolták neki, hogy fusson neki még egyszer a leszázalékolásnak. Megtette, és sikerült!
Nekem még nem jött meg a határozat, de már minden nap idegeskedve várom a postást! Engem az özvegyi nyugdíj miatt hívtak be, jelenleg 42 %-os rokkant ellátott vagyok, félek, ha lejjebb viszik nekem is a százalékot, mindent elveszítek én is. Nekem is hasonlóak a betegségeim , mint Neked, mert a mellrákot, és a szövődményeit már nem vették figyelembe!
Teljesen ledöbbentett a II. fokú határozatod, %-od! :(:(:(
Nagyon nehezen jutok szóhoz..
A felszínes - szintén komoly betegségeket, gyógyszereket kihagyó I. fokú felülvizsgálat, és határozat után úgy gondoltam, hogy II. fokon nagyobb figyelmet, vizsgálatokat kap az ember. Sőt, naivan még reménykedtem abban is, hogy igenis elolvassák az orvosi szakvéleményeket, kórházi zárókat, a friss szakorvosi véleményeket.
Ellátást nem kapsz, fordulhatsz munkaügyi bírósághoz. Ugyanis aki kap valamennyi kevéske pénzt, annak még ezt az összegét is szüneteltetik a bírósági herce-hurca alatt, ami évekig is eltarthat, és annak kimenetele is kétséges.
Állapotrosszabbodás miatt is beadhatod újra kérelmedet. (Én ezt tenném. Pszichésen nem biztos, hogy bírnám az évekig tartó bírósági eljárást.)
Bármelyik utat választod, kérlek kedves Judit, hogy nagyon alaposan készülj fel friss kórházi zárókkal, szakorvosi véleményekkel!
Nagyon megdöbbentő,-és egyben elgondolkodtató, elszomorító a II fokú "eredményed".
Te is és aki olvasta az eddigi h.szólásaimat, tudjátok, h. én idén mentem először, friss belépő vagyok. Tehát tapasztalatlan. Ildó és Ruth is írtak, M.ketten a saját esetüket. Abban bízom, h. lesznek még olyan Sorstársak, akik végigjárták a hosszú utat és azt meg is osztják.
Bármely utat is választod, abban 100%-ig! igazat adok Ildónak, h. az eddigi, összes-összes betegségedről, mindről, teljesen friss orvosi dokumentumokat kell beszerezned!
Nem emlékszem biztosan ki írta le (inkább olvass majd vissza Judit) 1-2 hete a saját esetét. Azt mondták Neki, h. azért nem kapta meg a megfelelő %-ot, mert nem voltak megfelelően alátámasztva a betegségei, ill. nem voltak friss leletei. Ő újraindította az egész komplex fv.-át, de sikerült Neki!
Tehát, valóban nagyon nagyon végig kell gondolnod mindent, h. ebben az esetben, mi hozhatná a leghelyesebb megoldást Neked!
Ehhez kívánok fájdalommentes napokat,sok sok erőt, hitet és kitartást!
Ettől tartok én is amiket leírtál, hogy tovább fog romlani az állapotom, ha dolgozom majd, de nincs más lehetőségem. A következő komplexen meg lehet kivágnak majd, itt mindenki azt írta eddig...
Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatod!
Minden jót kívánok Neked és találd meg a számodra legmegfelelőbb megoldást!
Kedves BJszakért! Én nem szakmai honlapjára írtam hanem az ott található email címére... na de ez most már egyáltalán nem lényeges szomorúan olvasom az utóbbi hozzáoszlásában melyben leírja miket vesznek figyelembe a szakértők a leszázalékolásnál .. ezt most nem idézném... - én lehet , hogy nagyon buta vagyok vagy naiv de úgy gondolom egy betegség / betegségek értékelésénél a betegséget , /betegségeket kellene figyelembe venni..
nem azt ,hogy
- kinek milyen végzettsége van
-kinek milyen az életszínvonala
- a munkaerő piac a betegeket nem kéne , hogy érintse
- minden beteg majd maga eldönti tud - e akar- e dolgozni
- ne a szubjektív véleményük alapján döntsenek a sorsunkról, hogy ki szimpatikus , vagy ki nem
-vagy darab számra , hogy a statisztika meg legyen , mert akit ki tesznek a rendszerből az még attól beteg marad
Nagyon sajnálom, ami történt. Együttérzek Veled! Remélem kapsz érdemi segítséget a további teendőkkel, lehetőségekkel kapcsolatban, akinek van ilyen tapasztalata.
Köszönjük,hogy megosztottad velünk ezt a szomorú hírt, ami azért is fontos, mert egyértelműen kitűnik belőle,hogy a II. fokra történő fellebbezés nagyon kockázatos, hiszen ahogy Veled is történt, még az I. foknál is kedvezőtlenebb döntést hozott Számodra.
Nehéz tanácsot adni, tapasztalat pedig a Te egyedi esetedre általánosíthatóan nem vehető figyelembe.
Ráadásul a lehetőségeidet sem ismerjük: tudsz-e munkát vállalni, van-e segítő családtagod, mik a lehetőségeid ha nélkülöznöd kell az ellátást?
Én 2004-ben jártam végig ezt az utat, a bírsági szakaszt is. Viszont a II. fok véleménye kedvezőbb volt mint az I. foké és tudtam,hogy a tényleges állapotom alapján meg kell kapnom a jogosultságot.
Én a helyedben - ha megteheted!- talán nem fellebbeznék, inkább nekiindulnék annak,hogy a tényleges állapotodról készült vizsgálati eredményeket beszerezd, és amikor lehetőség van rá (nem tudom mennyi idő elteltével) ismételten indítanád az eljárást, I. fokon.
Annyira alacsony %-.ot állapítottak meg Neked,hogy amennyiben a bírósági eljárás során nem tudsz valami eddig figyelembe nem vett nagyobb betegséget lelettel igazolni én kevés esélyt látok arra,hogy Számodra kedvező döntést hozzanak.
Persze biztos lesznek akik a továbblépésre biztatnak, ez csak az én véleményem!
Kedves WAF! Kérted , hogy írjuk meg a megvál. munkak.foglalkoztatásról a tapasztalatunkat.. engem megkerestek elvállalnám-e egy megváll. munkak. -eket foglalkoztató cég irodavezetői pozícióját...
-csak le százalékoltakat vettek fel , minimális volt az egészséges munkalávaló
- csak a le dolgozott órában volt különbség / 6,7,8 óra
- sokat dolgoztam /túlóra, szabadságot nem tudtam ki venni
-az egészségi állapotom romlott le kellett számolni
Ez egy nagy cég volt az állami dotációra " hajtottak" amikor ez megszűnt szélnek eresztették a dolgozókat.. sok főnök jól járt.. fel építkeztek stb... inkább adták volna közvetlenül a betegeknek ezt a pénz , vagy fordították volna az egészségügyre ki dobott pénz volt...../ ez az én véleményem/ volt olyan dolgozó akit elküldtek másnap fel akasztotta magát.... sok tragédiát láttam .....nagyon nehezen éltem meg amikor el kelet őket bocsátani..üdv : Judit
Én nem érzem Vaktöltény hozzászólását bántónak, sőt, úgy gondolom,hogy csak a valós helyzetet vázolta fel.
Igen, nekem is az a véleményem,hogy aki rokkantsági/rehab - főleg az előző- ellátás mellett dolgozik veszélyezteti az ellátását az ismételt felülvizsgálaton.
Aki viszont olyan munkát talál amit a betegsége mellett el tud végezni, és elvileg végezhet is, azzal nincs gond. Pl. hallottam már olyan rokkantsági ellátottról aki kerekesszékes, mozgásában korlátozott, viszont ép a látása, hallása, keze, ülő, összeszerelő, esetleg internetes távmunkát végez.
Neki nem gond a felülvizsgálat. De érthető okból, első látásra, aki mozgáskorlátozott és ugyan nehezen, de mondjuk vállal egy részmunkaidős takarítói állást már veszélybe sodorja az ellátását, legalábbis a rokkantságit biztosan.
Viszont: az is tény,hogy sokunk minimális rokkantsági/rehab ellátást kap, és ha nincs komolyabb jövedelemmel rendelkező családtag, esetleg még tanuló gyermeke is van, kénytelen munkát keresni, vállalni.
Kedves Mindenki! otthonüllő...és aki másodfokon várja a vizsgálatát vagy a határozatát....ahogy ígértem beszámolok a II fokú eljárás eredményéről... I fok 34% ma kaptam a határozatot II fok 28% egészség károsodás
még az első fok betegségét is levették / ki hagytak betegséget/ nem hogy még a legsúlyosabb betegséget elismerték volna amiről friss papírt vittem...teljesen le vagyok döbbenve , hogy ezt meg merik tenni .....
most azt nem tudom bíróságon folytassam, vagy állapot rosszabbodást adjak be ?
Éreztem én mert olyan semmit mondó volt a vizsgálat.... kérem akinek tapasztalata van a munkaügyi bíróság menetéről írjon....Üdv : Judit
Ha nem dolgozom továbbra sem... Pénzre van szükségem, de nem akarok adósságba bocsátkozni, azt meg kell adni, többszörösen. Azt tanultam gyermekkoromban. Addig takarózz, ameddig a paplanod ér, tehát nem veszek fel hitelt! Nem kérek kölcsön senkitől.
Mit tehetek, hogy legyen pénzem? Eladogathatom a még nélkülözhető tárgyakat. Egyre mélyebbre kerülök erkölcsileg. Amikor már az is elfogy, mi lesz? Ha nem szedem a gyógyszereim, ha állandóan idegeskedek a számlák miatt, mi lesz?
Majd Te segítesz rajtam? Menjek kölcsönkérni? (Sose tenném!) A komplexig is kellene enni, élni valahogy.
Te mit tennél az én helyemben, kedves Vaktöltény? Nagyon szívesen meghallgatlak, ha van építő, megvalósítható ötleted! (Örülök, akiknek fedezi a szükségleteit az ellátás, mert akkor nincsenek ebben a helyzetben, hogy kényszerből munkát kelljen vállaniuk.)
Rehabosok esetében ugyanabban a besorolásban maradtak amiben voltak, annak ellenére, hogy dolgoztak. Az ellátásuk összege viszont szintén nagyon alacsony volt.
Én rokkantellátott vagyok, súlyos bajokkal, gyógyíthatatlan beteg, de olyan minimális "ellátással", hogy a kényszer rávisz a munkavállalásra, mert enni, gyógyszert kiváltani, rezsit kifizetni muszáj, nem választás kérdése! Az otthonom szeretném megtartani, a lakásból a bútorokat sem lenne jó eladni!
Szerinted mégis mit tehetnék? Éljek a családom, vagy rokonaim nyakán, vagy kéregessek?
Hogy ez milyen hatással lesz a következő komplexen, nem tudom, de azt még meg is kell élni! Maradnék itthon, ha megengedhetném magamnak, ha megtehetném. Ez a semmi pénz azonban odalök az álláskeresés felé!
Ez az én esetem. Mit nem lehet ezen érteni? Nyilván, ha az ellátás fedezné a kiadásaimat, nem kellene munkahelyet keresnem!
Ne haragudj, de nagyon megbántottál értetlenségeddel...
Tisztelt társaim.Épp indulunk Pestre egy bizottság elé.De előtte itt olvasgattam a hozzászólásokat.Nem teljesen értem,segítsetek.Azt írjátok,hogy dolgozni,munkát keresni.Oké!De szerintetek a következő komplexnél nem lesz ebből baj.Nekem volt két esetem, mikor 58és 59 éves nőt visszavágtak,utánna felmondtunk,állapot rosszabodás beadva.Aztán mindent visszakaptak hogy nem tudtak dolgozni.Nem arról szól ez a gyalázatos tőrvény hogy ha lehet mindenkit visszavezetni a munkába?Aztán a beteg őrül hogy nem segélyből,ellátásból él,hanem keres.Legalábbis szerintük.Ezzel a munka dologgal,nem veszélyeztetitek a rokkant ellátást.Köszi előre is a magánvéleményeket,de nekem itt valami nem gömbölyű.Legyen szép napotok.
Az átlag álláskeresési idő jóval több mint 1 év, ahogy olvastam, de ez nem a megv. munkaképességűek vonatkozásában történt.
Ha sorozatosan nem jeleznek vissza a cégek az álláspályázatra, akkor az nagyon lehangoló tud lenni.. A munkafeltételeket vagy túl szűkszavúan (így azt sem tudjuk, mit vállalunk), vagy olyan bő lére engedve írják le, hogy teljesen elrémisztenek. Nem közlik, hogy csak fiatalokat várnak.Ha ez később derül ki, akkor megint volt egy felesleges kör. Nekünk kevesebb a választási lehetőségünk...
Megtalálni azt az optimális időpontot, amikor viszonylag nem jöhet be semmi váratlan egészségügyi probléma, ami megtorpedózná a keresést, a helytállást... (műtét, kezelés).
Falu/város viszonylatában - mindenhol súlyos a gond. Minden egyes álláshirdetésre túl sok jelentkező, pályázó van. Akkor kit vesznek fel?
Tudom,hogy nagyon-nagyon nehéz, és ahogy telik az idő talán még nehezebb. Valahogy belerögzül az emberbe,hogy a betegségünkkel helyt tudunk-e állni,hogy mit várnak el tőlünk, és annak mennyire bírunk eleget tenni.
Annak idején én szerencsésnek mondhattam magam, de az az igazság,hogy egy percig nem mondom azt,hogy a munka nem ment a -meglévő, maradék- egészségem rovására.
Ráadásul amiről már többször beszéltünk:ördögi kör ez. Hol találsz olyan munkát amit a betegséged mellett végezhetsz? Annak, aki ugyanis munkaviszonyban áll vinnie kell az üzemorvos véleményét is munkavégzésére/alkalmasságára vonatkozóan. Ha azt mondja,hogy a betegséged mellett el tudod látni a munkát - azonnal visszasorolnak. Ha azt írja,hogy kevésbé vagy alkalmas hogy dolgozhatsz tovább?
Budapesten biztos könnyebben lehet kifejezetten megváltozott munkaképességűeknek ajánlott munkát vállalni.
Falun viszont súlyos szemproblémával (pl.) mit keressek?
Arra, hogy a régi munkahelyemre visszakerüljek minimális esélyem sincs. Nagy elvárások voltak, állandó továbbképzések a munka mellett, hatalmas stresszel. Szabadságot is nagyon nehezen lehetett kivenni...Már nem bírnám...
Gondolom, hogy találok majd valamilyen munkát, csak nem mindegy, mennyi idő elteltével, hol, milyen fizetésért, milyen időtávra fogom tudni ellátni.
Munkavállalással kapcsolatos tapasztalatom: annak van nagyobb esélye, aki megváltozott munkaképességűként is tovább maradhat korábbi munkahelyén. Én is hasonló helyzetben voltam. 20 éve dolgoztam ugyanazon a munkahelyen amikor leszázalékoltak. Súlyos műtéteken estem át, teljes munkaidőben, azonos feladatmennyiséggel már nem bírtam ellátni a feladatomat. A vezetők toleránsak voltak velem, azt mondták,hogy helytálltam a munkában, tehát Ők is támogatnak ezt követően, bár sok feladatot nem tudtak elvenni tőlem viszont a részmunkaidőhöz hozzájárultak. Először 5 órában dolgoztam, majd később 4 órában.
Aztán jött egy vezetőváltás, egy szervezetátalakítás és persze én voltam az első dolgozó akitől megvált a munkáltató, mert hát státusz-státusz, ha 4 órás, ha 8...
Korábbi munkakapcsolatom révén aztán ismét lehetőségem nyílt elhelyezkedni. Persze csak részmunkaidőben, minimális bérért, de én ennek is nagyon örültem.
Meggyőződésem,hogy amennyiben csak "simán" mint megváltozott munkaképességű dolgozó keresek munkahelyet nem sikerült volna.
Persze azért ez sem olyan egyszerű. Próbálunk helytállni, nem hiányozni, nem orvoshoz járkálni - viszont ez azért nagyon szükséges lenne. Szerencsém is volt, pozitív hozzáállású vezetőkkel találkoztam, aki viszont nem ilyen volt nem tartott igényt a munkámra...
Ez persze csak az én tapasztalatom, vélemény a munkavállalással kapcsolatban.
Rendben van a sokféle vélemény. Én is mindig tanulok, akkor is amikor kérdeznek, mert utánaolvasok dolgoknak, bővülnek az ismereteim. Folyamatosan tanulunk egymástól is, új dolgokat ismerünk meg.
Azonban fontos, hogy mindez nyugodt légkörben, a kölcsönös megértésre épülve, lekezelés, lekicsinyítés és fenyegetés mentesen történjen. Csak így van értelme!
Erről van szó! Nem kértem nevet, címet, céget, dátumot, semmi olyat, amiből bárki beazonosítható volna! Ilyet soha nem tennék! Viszont az egyéni élettörténet, a tapasztalat nagyon fontos és annak megosztása, amit közzé lehet tenni, így, mint ahogy Te is leírtad. Bárki kerülhet hasonló helyzetbe, jó, ha tudja, mire készüljön fel.
Egyet értek veled , vagyis inkább úgy mondom , hogy veled értek egyet . Más meg mással , sokfélék vagyunk . És ez így van jól . Legalább így is tanulunk egymástól ...
Én sem értem szakértő asszony válaszát. Egyértelmű volt, hogy nem statisztikát kértél, hanem saját esetedre vonatkozóan kértél másoktól munkavállalással kapcsolatos tapasztalatokat.
Saját példámból annyit tudok mondani, hogy amikor leszázalékoltak rehabilitációs járadékos lettem először. Járni kellett az utat, kapcsolattartás, megállapodás kötése a munkaügyi központtal, de konkrét állást egyetlen egyszer ajánlottak, amit nem tudtam elfogadni, mert még tömegközlekedéssel is sokat kellett volna gyalogolni. Ezért kaptam is egy ejnye-bejnyét, de szerencsére nem lett következménye. A második évben jelentkeztem egy irodai munkára, adatrögzítőként dolgoztam 4 órásként. A 3 hónap próbaidő alatt sok mindent sikerült elsajátítanom és amikor a próbaidő lejárt a kezembe nyomtak egy pár oldalas papírt arról, amit és ahogy eddig elvégeztem és még plusz mik lesznek az elvárások a következőkben. Időközben az irodához kapcsoltak más városban megszűnt irodát is, ahonnan két embert kaptunk csak pluszban, tehát az én feladataim is megnőttek. 5 hónapig bírtam. Elsősorban azért kellett felmondanom, mert az ülőmunka nem tett jót, másodsorban pedig mentálisan is nagyon leterhelt 6 kg-ot fogytam ez idő alatt. Étkezési vagy pihenő idő nem járt, mert 4 órára ugye ez nem, de egészségi állapotomra való tekintettel kaptam 5 percet, amikor bekaptam egy szendvicset és elmehettem a mosdóba. Hogy eközben még hányszor kellett mennem (sajnos komoly bélműtétem volt előzőleg) nem igazán nézték jó szemmel. Pedig szerettem a munkát és büszke voltam, hogy komoly állásinterjún nyertem el, és jó társaság volt, aránylag kedvesek is voltak velem, sőt egyáltalán nem bántak velem úgy, mint megváltozott munkaképességű és lehet, hogy ez hiba volt, mert nem szabad lett volna ennyi terhet rám róni... aztán mentálisan és fizikailag leamortizálódtam, újabb műtét is szükségessé vált.
Mivel a rehab. járadékot két évre kaptam, időközben beadtam állapotrosszabbodásra, akkor minősítettek rokkantsági nyugdíjassá, majd átneveztek rehab. ellátottá, a tavalyi felülvizsgálat után jelenleg C2 rokkantsági ellátott vagyok.
Anyagilag "szerencsésnek" mondhatom magam, de nem ezért nem dolgozom, egyszerűen nem tudok és az orvosom sem engedi.
Egyben az anonimitás is garantálva van. Ha és amennyiben valaki nevesíti magát, vagy kiírja az emailjét, akkor védtelenné, kiszolgáltatottá válhat.
Nem kértem statisztikát. Kaptam válaszokat, amikből értelmezni tudtam a valós állapotokat. Köszönöm.
A megv. munkaképességűek (rehab. és rokkantellátottak) a célcsoportjai ennek a fórumnak. Mindenki egyenlő, a kapcsolat horizontális.
Rehabosként kiközvetítik munkahelyekre Sorstársainkat, rokkantként pedig, ha valakinek olyan alacsony az ellátása, hogy csak a kenyérre, meg a vízre elég, akkor vagy a családra, rokonokra szorul, vagy megpróbál munkát vállalni, bár a maradék egészségét kockáztatja. Nem garantált, hogy egyáltalán felveszik valahová és az sem, hogy el tudja majd látni feladatát.
Továbbá jövőre a kiterjesztést célozták meg a mentális betegek számára. Addigra a jogszabályokat módosítják majd. Ha ez nem fontos és nem téma, akkor mi más a téma?
Öregségi nyugdíj összege változhat, attól függően, mikor született (1955.előtt született és bizonyos típusú ellátásban részesült 2011.végéig), és akkor is, ha nem dolgozott az ellátás mellett, mert ha nem "választhat" a rokkantsági ellátás továbbfolyósítása és az öregségi nyugdíj összege között (mert az előbb említett jogszabály nem vonatkozik rá, lásd részletesen a lenti linkemen),
akkor megállapításnál minden évben változó az éves szorzó, amivel hivatal programja dolgozik.
Itt is esettől függ, helyzettől, mi a teendő, ismernem szükséges a tényeket ahhoz, hogy esetében útmutatást nyújthassak önzetlenül rehab gazdasági menedzser, szakértőként, mi a teendője pontosan és mikor, hogyan, mit tehet, kell tennie, vagy nem kell, hogy választhasson az információk birtokában tudatosan, a neki legmegfelelőbb utat, és biztonság érzete ezáltal megteremtődjön. Mint írtam, az ismeretek hiánya károkat, hátrányt okozhat,....
Megtisztel, ha megkeres szakmai honlapomon található elérhetőségeken (kapcsolatnál), készséggel válaszolok a konkrét esetet ismerve a vonatkozó jogszabályok együtt értelmezése (2011. évi CXCI.tv. Mmtv és 1997.évi LXXXI.tv.Tny.) alapján:http://www.versenykepesseg.eu/
Kedves sorstársak ! Kérdésem a következő : apukám 2008. óta leszázalékolt , jelenleg rokkant ellátást kap . Jövőre éri el az öregségi nydijkorhatárt. Azt szeretném kérdezni , hogy ujn raszámolás esetén elképzelhető,hogy növekedhet az ellátási / akkor már öregségi nydij összege/ . Nem dolgozott2008. óta . a r. ellátás mellett. Köszönöm előre is válaszokat.
itt tuti nem kap statisztikai adatokat munkával, álláskereséssel kapcsolatban, megpróbálta, ám ennek a fórumnak nem ez a célcsoportja és nem ez a témája, így csak elvétve járnak erre olyan emberek, akik válaszolhatnának, de ez egy nyílt fórum, pontosan meggondolnám, mit, mennyit,...
Adriennm79
van-e esélye, hogy megvált.munkaképességű személynek minősítik a felsorolt betegségeivel? Nos, tudja Mindenki, hogy
1. ez egy KOMPLEX minősítés és folyamat, attól, hogy nem csak az egészségi állapotot veszi szempontként a szakértői osztály, persze szakmailag elsősorban azt kell vizsgálni, mert a munkaképességet vizsgálják, amelyet elsősorban befolyásol az egészségi állapot, és annak mértéke, jellege. Ezért vizsgál először az orvos-szakértő (jogszabály értelmében kettő, a valóságban 1, de megkonzultálják az eseteket, általában). Ha orvosi szempontból úgy vélik, nincs akadálya a rehabilitációnak, akkor foglalkozási, szociális szakértők vizsgálják az egyéb komplex tényezőket (7/2012.Nefmi r.), pl. a motiváltságot, képzettséget, véhzettséget, egyéb körülményeket, pl. szűkebb társadalmi támogatottságot ill. a tágabb munkaerő-piaci helyzetet befolyásoló tényezőket. Gyakran az utóbbit teljesen figyelmen kívül hagyva, de más tényezőket is nem kellő mértékben sem veszik figyelembe. De találkoztam jó szakvéleményekkel, amely szakmailag, jogilag megállja helyét, úgy fele-fele arányban, és persze nem minden eset, az esetek kicsi része jut el hozzám, találnak meg.
2. Hogy van-e esélye azért sem tud senki ITT erre válaszolni, mert a szakértői szerv dönt, minősít, és annak megfelelően hoz határozatot hivatal, attól nem térhet el.
3. Emellett attól is függ, hogy mennyire alaposan támasztotta alá érintett szakorvosi-, háziorvosi igazolással állításait, panaszait.
4. Attól is függ, hogy milyen szemléletű szakértői csoport találkozik Önnel, mert azért van igen nagy különbség a vélemények között, mert elég szubjektíve lehet pontozni (%) egy ember állapotát, munkaképességét, munkaerő-piaci helyzetét.
Nem kaphat erre választ itt, hogy van-e esélye, hogy megváltozott munkaképességű személynek ítélik-e a fentiek miatt. HA elkezdi az eljárást (az sem mindegy, hogyan, mert mindenki helyzete más-más), ha határozatot kap, rehab gazd szakértőként megmondom, mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, hogyan, jogorvoslatra van-e jogalapja a tények alapján, és milyen lehetőségei vannak.
Ez a szakterületem (ellátások, felülvizsgálat, foglalk.rehab, jogorvoslatok), ezért segíthettem Evaéymnek, ahogyan írta, nagyon szívesen, sikerrel, és másoknak, akik hozzám fordultak.
Ibolyafr,
sosem késő segítséget elfogadni.
Judit59,
sajnálom, a szakmai honlapomon, ha írt, nem kapom meg, mert ilyen lehetőséget nem kívánok nyitni, hogy honlapomon írjanak, csak én szerkeszthetem a szakmai tartalmat én határozom meg a saját honlapomon.
Írtam, hogy kizárólag szakmai honlapomon található elérhetőségeken várom személyes megkeresésüket, megtiszteltek eddig is, ezután is odavárom, a kapcsolat linken vannak megadva elérhetőségeim, ahol csatolhatnak is.http://www.versenykepesseg.eu/
akit érdekel saját esete a felülvizsgálattal jogorvoslati szakkérdéseivel kapcsolatban, igen, fontos a fellebbezés, kereseti kérelem megfogalmazása, a bizonyítási eljárás, az indítványok,...
bátran keressen rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértőként, önzetlen tájékoztatást nyújtok szakmai weblapomon lévő elérhetőségeimen szakterületemen (felülvizsgálat, ellátások, foglalkozási rehabilitáció, jogorvoslat), mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mik a lehetőségei,...a konkrét tények ismeretében a vonatkozó jogszabályok alapján, tájékoztatom, hogy helyesen tudjon dönteni.
Kérésre megfogalmazom a fellebbezést, kereseti kérelmet rehab gazdasági menedzserként, ha van jogalapja. Támogató szakmai segítséget nyújtok.
Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, e speciális szakterületen átfogó ismeretekkel rendelkező, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas erre.
Az ismeretek, a nem megfelelő értelmezés, a jogalkalmazás hiánya, a jogszabályok nem kellő ismerete pedig komoly anyagi hátrányt okozhat.
Eddigi megkereséseket köszönöm, a további megkeresésekkel megtisztel, bár többet segíthetnék:http://www.versenykepesseg.eu/
Most mennem kell. Szép hétvégét, és számíthatnak rám, önzetlen válaszaimra, ha megtisztelnek rehab gazd szakértőként, bár többet tehetnék.
