Egymillió nyugdíjas még 100 ezer forintot sem kap.
Több tízezer 90-100 éves nyugdíjas él Magyarországon. A legidősebbek között szép számmal képviseltetik magukat a 100 év felettiek is, a csúcstartó 110 éves, írja a Pénzcentrum. A legmagasabb nyugdíj közel 870 ezer forint, ami majdnem a nyolcszorosa az átlagnak.
Sokan úgy gondolják, hogy nyugdíjba vonulásuk után már csak pár évük marad élvezni a nyugodt, időskori éveket, a számok azonban nem ezt igazolják: ma ugyanis egy 65 éves férfi még 14,3 évig él, egy vele egyidős nő pedig még 18,3 évre számíthat, írja a Pénzcetrum.hu.
Bár a magyarok várható élettartama jelentősen elmarad az uniós országok többségétől, ám szép számmal élnek hazánkban is 90, sőt 100 év feletti nyugdíjasok is. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a lap kérdésére közölte: 2014. januárjában 561 olyan nyugdíjasnak folyósítottak ellátást, aki már elmúlt 100 éves.
A csúcstartó
A legidősebb ellátott 110 éves, ami azt jelenti, hogy az illető körülbelül fél évszázada lehet nyugdíjas (természetesen attól függően, hogy mikor nyugalmazták). 109 és 107 éves ellátott egy-egy él az országban, míg ketten is vannak, akik 108 évesek. Kereken 100 évesek a januári adatok szerint 252-en vannak - tudta meg a Pénzcentrum.hu.
Magas számmal képviseltetik magukat a kilencvenes éveiket taposó nyugdíjasok is: közel 38 ezer fő azoknak a száma, akik 1915 és 1924 között születtek. Ők egyébként az összes öregségi nyugdíjban részesülők két százalékát teszik ki, és az átlagnál valamivel magasabb, 118 ezer forintos ellátást folyósítanak részükre.
Alacsony átlag
Az átlagos öregségi nyugdíj összege 115 786 forint volt az idei év elején – közölte az ONYF a lap kérdésére. A nemek között is jelentős eltérés mutatkozik az átlagos folyósítások összegében. Habár a nyugdíjas nők jelentősen felülreprezentálják a férfiakat (akik az összes ellátottnak mindössze 38 százalékát teszik ki), minden korcsoportban érezhetően kevesebb nyugdíjat kapnak.
Míg a férfiaknak átlagosan 126 ezer forintot folyósítanak havonta, addig a nőknek mindössze 110 ezer forintot. A legnagyobb nemek közötti eltérés a 95-94 évesek korcsoportjában mutatkozik: amíg az ilyen korú férfiak 135 ezer forintot kapnak átlagosan, addig a velük egyidős hölgyek 112 ezer forintot.
Egymillióan 100 ezret sem kapnak
A nyugdíjasok többségének (54%) folyósított ellátás összege még a 116 ezer forintos átlagot sem éri el: több mint 1,1 millióan vannak, akiknek 50 és 99 ezer forint közötti nyugdíjból kell havonta megélniük.
Körülbelül hatszázezer nyugdíjas kap 100 és 149 ezer forinti összeget. 200 ezer forint feletti nyugdíjat az ellátottak 4,4 százalékának, mintegy 90 ezer főnek juttatnak.
A legmagasabb nyugdíjat feltehetőleg nem a legidősebbek kapják, hiszen ilyen több százezer forintos ellátást nem folyósítanak olyanoknak, akik 1970 előtt vonultak nyugdíjba. A januári adatok szerint a csúcsnyugdíj közel 870 ezer forint, ami csaknem 7,6-szorosa az átlagnak, írja a Pénzcentrum.
Fognak még alakulni a törvények a többség érdekében is. Nem tartom kizártnak, hogy hozzányúlnak majd valahogyan az öregségi nyugdíjakhoz és akkor már versenyképesebbek lesznek azok a juttatások is, amiket nekünk adnak. Ezt az önkormányzati választások előtt nem fogjuk megtudni és mégis érdekelne mit hoz a jövő ilyen téren.
A Magyar Szociális Fórum tiltakozását fejezi ki az Emberi Erőforrások miniszterének hozzáállása miatt a korhatár alatti rokkantak problémáihoz.„Nem a megélhetésükért küszködő betegeknek kellene alkalmazkodniuk egy rossz törvényhez, hanem a rossz törvényt kellene megváltoztatni annak érdekében, hogy biztosítsák a korhatár alatti rokkantak emberi jogát a megélhetéshez” – írják
a baleseti járadékot teljesen más törvény szabályozza, független a Mmtv-től, a 2011. évi CXCI.tv. től, amely a megváltozott munkaképességű (mmk) személyek ellátásait szabályozza.
A baleseti járadékra 1997. évi LXXXIII. tv.alapján jogosult valaki, a feltételek szakmai honlapomon olvasható itt a III.10. pontban az ott olvasható jognyilatkozatom tiszteletben tartása mellett:
Konkrét esetet tekintve sosem az elmondás alapján, hanem a tények (határozat ismeretében) szoktam tájékoztatni korrektül, ha megtisztel.
Egyébként pedig ha jogosult is (határozatából ismerném), akkor is igényelni kell a baleseti járadékot külön adatlappal (Onyf), és nem Rehab Szakig Szervtől, mint mmk ellátást, hanem a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól (megyei), ő az illetékes az ügyben.
Más ellátás, más jogszabály, más feltételek, más jogosultság, más illetékes Szerv.
Remélem Te is mihamarább megkapod! Ne kerüljön csődhelyzetbe az ország és Te se.
Meg-meglep, hogy ennyire ne lenne pénz az országban és pont a megváltozott munkaképességűeken próbálnának pénzt megspórolni, amikor már rajtunk spórolták talán a legtöbbet.
a törvény értelmében az első fokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
A határozatban pontosan le van írva, mikortól, mennyi, mi az, amit folyósítanak. Ha megtisztel, elküldi határozatát, akkor értelmezem Önnek, mit tehet, mit nem, mi mit jelent, jogszerű volt-e a határozat, Ön helyett fellebbezést, keresetet is írok, ha kéri, mindezt önzetlenül rehab gazd szakértőként.
Zöld Jánosnak igaza van: be KELL adni a fellebbezést másodfokra.
És BJSzakértő szakértő asszony véleménye jó eséllyel biztosabb kiindulópont lehet esélylatolgatásra és egy az alapján való döntés meghozatalára fellebbezésre.
Azt nem látom hogyan lenne lehetőség marcsi maradék 29000 forintját is elvenniük (hacsak nem meggyógyult és amiatt A kategóriát kaphatna de soraiból ítélve nem erről van szó az esetére). Ekkora "ugrást" azért nem hiszem, hogy indokolatlanul csinálni. Marcsi látja az állapotát és ha lényegesen rosszabbnak érzi a mostani állapotát, akkor neki is BJSzakerto szakértő asszony tanácsára lehet szükség.
És bombabiztos mindenre kiterjedő friss orvosi leletekre.
Állapot rosszabbodás miatt adtam be februárban a papirjaimat a körzeti és reumatológus szakorvos tanácsára .Azok a betegségek amivel beadtam még csak nem is szerepelnek az első foku határozaton Rehabilitácios ügyintéző jaaslatára adtam be a fellebbezést egy pél
dányban , azt hiszem magamtól is beadtam volna mert azért kicsit felbosszantottak-
Tudom hogy esetleg rosszabbul is járhatok de lehet hogy nem, ez majd kiderül. Már nincs vissza csak előre !
Jól kell tudnod, hogy mi volt a tévedés az elsőfokú határozatban.
Helyedben a beszkennelt elsőfokú határozatot és elküldeném BJSzakértő asszonynak és megkérdezném a tanácsát. Ő segít jóformán mindenben a bizalmad esetén.
Még folyamatban van az "ügyem" III. fokon mivel éppen most kell lélegeztető gépet vennem,hogy ne fulladjak meg, ráadásul a harmadik gerincműtétemre várok,de azért a sok "szakértő" azt mondja,hogy nem is vagyok olyan beteg menjek el dolgozni az majd "helyrehoz"......
rehab ellátott vagyok most adtam be fellebbezést másodfokra mert elfeletettek diagnozisokat beirni az esőfoku szakértői véleményre. állapot rosszabbodásra adtam be a kérelmet-
Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett a szakértői bizottság az egészségi állapotát 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi (ez korábban 40% vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak felelt meg) és a foglalkoztathatósága tekintetében rehabilitálhatónak minősíti, ezen belül - akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), - aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), továbbá - aki az 57. életévét 2011. december 31-ét követően tölti be, és korábban III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, vagy szociális járadékban részesült. A rehabilitációs ellátást a szakértői vizsgálatok elvégzéséig, a komplex felülvizsgálaton alapuló döntés meghozatalát követő második hónap utolsó napjáig folyósítják.
A határozat közlését követően mennyi időn belül kell a rehabilitációs szakigazgatási szervnél jelentkezni?
A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül (a rehabilitációs ellátásként folyósított ellátások felülvizsgálata esetében pedig a határozat keltét követő harmadik hónap első napjától számított 10 munkanapon belül) kell megkeresnie a rehabilitációs szakigazgatási szervet az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?
A rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges
- rehabilitációs szolgáltatásra, valamint - rehabilitációs pénzbeli ellátásra.
A rehabilitációs ellátás lejártát követően mikor állapítható meg ismét ellátás?
A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén állapítható meg ismételten az összes jogosultsági feltétel fennállása esetén.
Emelkedik-e a rehabilitációs ellátás összege?
A rehabilitációs ellátás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező aránybanemelkedik.
Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
Nem, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem jogosult utazási kedvezményre.
Ki biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat?
A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv biztosítja.
Lehet-e a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni?
Igen, amennyiben az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt és a heti munkaideje a 20 órát nem meghaladja meg, ellenkező esetben az ellátásának folyósítása szüneteltetésre kerül.
Meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?
A rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.
Meg lehet-e hosszabbítani a rehabilitációs ellátás időtartamát?
A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs ellátás időtartama azonban a keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamával.
Méltányosságból lehet-e emelni a rehabilitációs ellátás összegét?
Nem, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.
Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátás összegét?
Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában(bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni. Vissza kell fizetni továbbá a rehabilitációs ellátást abban az esetben is, ha az bármely okból megszüntetésre kerül, és a volt ellátottat jogalap nélküli kifizetés miatt 90 napon belül visszafizetésre kötelezték. A kilencven napon túl jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésérőlfelróhatóság esetén az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv külön határozatban dönt.
Mely időponttól állapítható meg a rehabilitációs ellátás?
A jogosultsági feltételek bekövetkezésének, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától.
Mennyi a rehabilitációs ellátás összege?
Új igénylők rehabilitációs ellátásának mértéke, minimum és maximum összege
Az ellátás mértékeAz ellátás minimumösszege (Ft/fő/hó)Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállíthatóHavi átlagjövedelem 35%-a27.900 Ft (a minimálbér 30%-a)37.200 Ft (minimálbér 40%-a31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényelHavi átlagjövedelem 45%-a37.200 Ft (a minimálbér 40%-a)46.500 Ft (minimálbér 50%-a).
Felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátások összege
Az ellátás összege51-60 % közötti egészségi állapot. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható30.920 Ft (a közfoglalkoztatási bér 40 %-a)31-50 % közötti egészségi állapot. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel61.840 Ft (a közfoglalkoztatási bér 80%-a)
Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama?
Igen, a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek az ellátás összege után nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátás összegét a nyugdíjjárulék levonása után folyósítja.
Mikor szüneteltetik a rehabilitációs ellátás folyósítását?
Ha az ellátott - keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt és heti munkaideje meghaladja a 20 órát, vagy - keresőképtelen.
Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást?
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő - kérte, - ellátásának időtartama eltelt, - más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, - egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, - az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét, neki felróható okból nem teljesíti, - a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy - foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
