Évről évre csökkent azoknak a rokkantnyugdíjasoknak a száma, akik nem érték még el a nyugdíjkorhatárt.Az 1960-as évektől lett egyre több és egyre több rokkant nyugdíjak, akiknek a száma a leghatalmasabb mértéket a rendszerváltás idején érte el.Az 1990-es években minden évben 60 70 ezer új rokkant nyugdíjas lépett be a rendszerbe.Ez nem csak azzal magyarázható, hogy az emberek egészségi állapota megromlott, hanem azzal is, hogy egyre nehezebben lehetett munkát találni, munkához jutni, így ezt a fizetett munkanélküliséggel azonosították, boldog boldogtalan rokkant nyugdíjas lett, hiszen ezt akkoriban egy kis ajándékkal, pénzecskével is el lehetett intézni az orvosnál.
2011 januárjában országosan közel 338 ezren részesültek korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, negyedével kevesebben, mint húsz évvel korábban, de még mindig bő 100 ezerrel többen, mint 1990-ben.Ha egy országos átlagos veszünk alapul, akkor körülbelül azt mondhatjuk, hogy a korhatár alatti rokkant nyugdíjasok száma a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva 5%, de ez a szám például Budapesten csak 3% körüli, Békés és Tolna megyében viszont 9%.
A jelenségnek részben oka az is, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével egyre inkább az idősebb korosztályok is bent maradhatnak a korhatár alatti rokkantnyugdíjas kategóriában: míg 2001-ben a 55 évesek, illetve annál idősebbek aránya 35%-ot tett ki, addig 2011-ben már közel 64% volt. Ugyanakkor ez még nem magyarázná meg, az alacsonyabb korosztályokban megfigyelt változást, nevezetesen, hogy a fiatalabbak körében 10 év alatt nem termelődött újra a rokkantnyugdíjasok tábora. Ez arra utal, hogy a rokkantnyugdíjas tömegek kiöregedésének vagyunk a szemtanúi, és már a 2000-es évek második felében sikeres volt a rokkantnyugdíjazás, mint menekülő út lezárása. Az új kormány azóta jelentősen tovább szigorított a szabályokon, ennek hatását a mostani statisztikában még nem láthatjuk.
jogos, mert van olyan praktizáló ügyvéd is (neve, címe nálam) aki a ránk vonatkozó 2011-es új törvényeket/rendelkezéseket sem ismeri, a régi szerint adja a tanácsot.
ha egy ügyvéd egyáltalán felteszi a honlapjára, hogy foglalkozik ilyenekkel, az már jó kiindulási alap a felkérésre (persze csak kevesen vállalják). Pl. a műhibaperekkel foglalkozó, orvos végzettséggel is rendelkező Dr. Ábrahám László vállal ilyet, vagy a tájékoztatója alapján ez az iroda is: http://www.drkristonugyved.hu/ugyvedi-szolgaltatasok.html
Nem hiszek abban,hogy egy ügyvéd jobban ki tud értem állni mint én magamért. Én elismerem a szakértőnk munkáját, erre szakosodott. Viszont kevés ügyvédről hallottam aki profi a megváltozott munkaképességűek ellátásainak intézésében.
Fizessen a rosseb az ügyvédnek. Kinyitja a száját, mindjárt 5000Ft. Egy kérdés megválaszolása ennyi.
Van minden megyében a Kormányhivatal Igazságügyi Szerve, ahol a rászorulók kapnak egy igazolást és egy listát a környéken működő ügyvédekből.
Ide bármilyen ügyben fordulhatnak tanácsért. Az ügyvéd leigazolja a papíron, hogy nála voltak és utána a Kormányhivatal utalja naki a tanácsadás díját, ami a hivatalos ügyvédi Kamarai munkadíj.
Persze előre időpont kell az ügyvédhez, kell jelezni, hogy a Kormányhivatal küldött.
Örülnek a munkának, annyi ügyvéd van, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni.
Hát a mezőn dolgozó napszámosból nincs ennyi, mint ügyvédből.
Igaz tegnap megfogadtam fórumtársaim tanácsát, hogy ne foglalkozzunk veled, de azért "bemutatnám" magam, hogy tudd ki vagyok.
67 éves vagyok és még mindig dolgozok. Szellemi munkát végzek még most is. Rokkantnyugdíjasként kezdtem és a nyugdíj mellett kiegészítésként fogtam ebbe a munkába amit ma is folytatok, de már mint öregségi nyugdíjas.
A hülye is tudja, hogy ügyvédi képviselettel, egy per sikere nem lehet garantált. Azért szerintem a BJ Sz. sem tud vállalni garanciát a per sikerességére. Nem a garanciavállaláson van a hangsúly!!! Ha valaki ilyen esetre merne vállalni 100%-os garanciát, az szimpla hülye! Ja, bocs van kivétel, ha valaki korruptan intézi ügyeit.
Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az ügyvéd személye a per megnyerésére nem garancia.Több évig tartó örökösödési per zajlott a környezetemben, felperesek tuti ügyvédet fogadtak aki eddig minden pert megnyert.
Most nem így történt ,ugy elvesztették a pert mint a sicc, mert a bíróság a törvények szerint járt el, nem pedig, az ügyvéd által képviseltek szája íze szerint.
az én eseteim szakmailag alátámaszthatóak, és a hálás szavak, emailok, megkereséseket idemásolhatnám, de nem akarok Önnek semmit bizonyítani, csak teszem inkább, amit tenni tudok másokért.
Ügyvédet pedig fizesse, ha tudja, rajta. De írtam, egy ügyvéd sem garantálhatja egy per kimenetelét.
Nagyon sok ügyem volt, és amit elvállaltam, és azt mondtam, esélyes, azt meg is nyertem az ügyfélnek. Nem volt olyan esetem, hogy azt tapasztaltam volna, hogy kerekes-székkel közlekedő személy elveszítette volna ellátását, de minden esetben ezerrel kellett bizonyítani a látható hátrányt is, és az abból következő funkcionális hiányt,....
visszafordítva!!!
Az eset pedig, amit írt, vagy igaz, vagy nem.
?????
Már bocsánat, de ha elveszik az ellátásom, az a minimum, hogy ügyvéddel képviseltetem magam!!!! Ha hitelből is, akárhogyan, de ezekkel szemben ügyvéd nélkül fellépni nagy badarság lenne! Itt a lét a tét és talán komolyabban is vesznek embert ha van képviselet mellette!
Ha valakinek van ügyvédre pénze, ám legyen, én annak írom meg ügyfél helyett (ha van időm, energiám) a fellebbezést, keresetet, amelynek van jogalapja, önzetlenül, mert ez a szakterületem, és sorstárs vagyok, nincs pénzem, tudom, sorstársaimnak sincs, és visszataszítónak találom, ha jogszerűtlen döntés születik, és egyszerű ember nem tudja, nincsenek információi, ami alapján dönteni tudjon, nem tudja megfogalmazni a beadványt megfelelően, nem tudja az ügymenetet, illetékességet, jogszabályokban eligazodni, mert honnan is,...és a Hivatal megteszi mégis a jogszerűtlen döntést. Ezért segítem az eligazodást.
DE egy ügyvéd sem tudja, és senki sem garantálni egy per kimenetelét. Senki sem lát bíró, az igazságügyi orvosszakértő fejébe, nem vagyunk jósok.
Az eset pedig, amit írt, vagy igaz, vagy nem.
Nagyon sok ügyem volt, és amit elvállaltam, és azt mondtam, esélyes, azt meg is nyertem az ügyfélnek. Nem volt olyan esetem, hogy azt tapasztaltam volna, hogy kerekes-székkel közlekedő személy elveszítette volna ellátását, de minden esetben ezerrel kellett bizonyítani a látható hátrányt is, és az abból következő funkcionális hiányt,....
Nem baj, ha az aktív munka felé akarják terelni az embereket. Csak legyen NYÍLT (profit orientált, versenyszféra) munkaerő-piac, amely "felszívja" a dolgozni kívánó embereket, és az emberek dolgozni akarnak, hasznos munkát végezni 98%-ban, csak legyen hol dolgozni, amelyet a mindenkori kormány megfelelő aktív eszközökkel motivál, támogat (intézkedések, JOGSZABÁLYOK, programok - nem látszat - szolgáltatások), és nem erőszakkal kellene tenni mindezt, mert így, és előbb írtak nélkül nem működik a rehabilitáció, a gyógyítás, a nevelés, oktatás, a család sem, semmi.
Na, nem folytatom, nem bosszankodom, inkább érdemi segítséget nyújtok.
Ha a az én véleményemet kérdezed, hát egyáltalán nem élünk normális világban és szerintem még jó sokáig nem is fogunk abban élni. Ha még egyáltalán élni tudunk.
Délelőtt az orvosra várva látom, hogy egy tolószékes gerincbeteg fiatal férfi vár a sorára és láthatóan szegény sík ideg. Beszélgetek vele és micsoda véletlen eddig kétszer elmeszelték a leszázalékolását, visszaminősítve a béka fene alá. Bírósági perhez gyűjt dokumentációkat, mert ahogyan mondta és remélem jól is értelmeztem valamikor II.csoportba tartozó 80 % rokkant volt. Egyszer volt végleges is, csak dolgozott és behívták, így mindig fokozták lejjebb és lejjebb. Most kapott 40 %-ot erre, ami szerintem felháborító.
Na kedves álomgyárosok ilyenkor mi a fasz van? Normális világban élünk, hogy egy ilyen szerencsétlennel ezt teszik??? Meséltem neki erről a lehetőségről, hogy van itt egy szakértő is, keresse fel ezt az oldalt. Válasz: ismeri, de inkább kihagyja, mert itt marakodnak és szerinte sok a szórakozott ember. Ügyvédi segítsége van és rá hallgat inkább. Mesélt egy-két történetet amit az ügyvédtől tud és nagyon kemények a bírók is, most már ott is meszelgetnek kifelé mindenkit.
De itt minden oké van gyerekek, nem kell parázni, majd megvéd minket az álomvilág
Szép napot mindenkinek. Ti még nem hallottatok otthon végezhető szellemi munkáról? Aki nap mint nap oldalakat,regényeket ír ide,az arra is képes,tehát rehabilitálható!
András, a rehabilitáció jelen törvény szerint laikusként megfogalmazva annyit tesz, "X" idő (általában 3 év) után a nyílt munkaerő piacon lehet munkát keresgélni. Vagy esetleg álláskeresői segélyt igényelni. Ugye te sem gondoltad ezt a beírásodat komolyan? :)
Mert a gondolatodból kiindulva - szerinted- még a D és E kategóriás rokkant is rehabilitálható amennyiben képes naponta "x" mennyiségű bötűt leütni a klaviatúrán. :)
Nagyon emlékeztet a dumád egy emberre. Igaz, őt anno nem Andrásnak hívták, de ez nem jelent semmit.
Én a második műtétemig rendszeresen szedtem és utána elég nehéz volt leállni róla.
Aztán,hogy kiújultak nálam a "dolgok" Újra szedem őket már egy jó ideje,de úgy vagyok vele mint az alkoholista a piával.....ha már fogyóban van akkor számolgatok,és irány a doki,nehogy hétvégére fogyjak ki belőle..... Viszont egyenlőre nem tudnak ennél jobb megoldást,majd csak az újabb műtétet,de azt egyéb okok miatt húzzák- halasztják. :(
Andráson és az "andrásokon" felül kell emelkednünk, nem érdemes sem időt, sem energiát pazarolni az ilyen jellegű hozzászólásokra még akkor sem ha sokunkat feldühít. Elmondjuk/leírjuk Neki egyszer, kétszer, de már harmadszor talán nem kellene. Ha ennyire nem tud együtt érezni Velünk és nem érdekli ez a téma akkor tulajdonképpen magát minősíti azzal,hogy mit keres itt.
Tudom,hogy nehéz figyelmen kívül hagyni - magam nevében is beszélek - de nem szabad hagynunk,hogy időről időre feldúlja valaki az egészségi állapotunk, körülményeink miatt egyébként is megviselt lelkivilágunkat.
Milyen munkát tudnál adni annak aki pl. nem tud közlekedni egy kis faluban lakik / járni nem tud / , de az agya tiszta, szellemileg ép csak éppen mozgásában teljesen korlátozott.
