Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Amire kíváncsi lennék, hogy ott mennyit is esett a legtöbbet/mennyi is az tényleges ?
Mert a fogyasztási adatokból (260eFt ha mindez csak fűtés, tehát 1700m3gáz), akkor kilenctől este hétig azért nem nagyon eshet a hőmérséklet 4-5 fokot...
De lehet tévedek.. :-)
Ha meg esik is, akkor mennyit tud visszafűzeni 1 óra alatt ?
"Ragyogóan bevált, nekem az éves gázszámlám 260 ezer volt, mióta ez működik, 215-220ezer lett."
Két teljesen egyforma tél volt? Vagy esetleg a második sokkal enyhébb volt és mínuszban zártad az évet? :)
"drasztikus 4-5 fok levétel van, mielőtt hazaér, előtte 1 órával indul a felfűtés"
4-5 fok az rengeteg, ennyit még egy rosszul szigetelt ház sem hül ilyen időben fél nap alatt, a falak hőmérsékletéről nem is beszélve. 1 óra alatt tudsz 4-5 fokot emelni?
Természetesen ha neked ez megfelel, akkor jó, de én nezt nem mondanám takarékos fűtésnek, persze ez csak az én véleményem :)
Annyit tennék hozzá, hogy az én rendszerem nem padlófűtéses,
hanem hagyományos radiátoros, tehát nem ez a téma, de:
4 éve egészítettem ki a rendszeremet 3 zónás szabályozással, 3 computherm programozható termosztát,
a többi házilagos (szerelés, zónavezérlő tákolása, stb).
A projekt 40ezer környékén ''fájt', és az első fűtési szezonban behozta az árát.
Működése: a családunk 3 generációs, a szobatermosztátok a munkábajárás-hétvége-egyedi igények szerint lettek programozva (pl. Anyukám reggel9-este 7-ig nincs othon, de ha otthon van, kell neki a 23-23,5 fok meleg).
Az éppen nem használt helyiségek, azaz aki éppen dolgozik, ott drasztikus 4-5 fok levétel van, mielőtt hazaér, előtte 1 órával indul a felfűtés.
Ragyogóan bevált, nekem az éves gázszámlám 260 ezer volt, mióta ez működik, 215-220ezer lett.
Padlófűtésnél persze nincs értelme a tehetetlenség miatt ennyire lehűlni hagyni, de nálam ragyogóan működik.
Van jó pár ellentmondás az írásodban,de nincs már lelkierőm...
Úgy látom,h nem tudtad megoldani a kazán kapcsolgatását csak ezzel a időzített módszerrel.
Ahh,úgyis alszik a topik ,még 1x nekiveselkedem azoknak,amíg nagyon szúrják a szemem.. :)
Sokszor felmerül a kérdés, hogy felületfűtésnél, ha nem állndó hőmérsékletet tartok, hanem hagyom kihűlni és utána felfűteni, hogyan alakul az energia felhasználás?
Véleményem szerint utóbbi eset az energiatakarékosabb..
Sokan azzal érvelnek, hogy a felfűtés jóval több energiát igényel, mint a "hőntartás". Ez igaz is,
(akkor most melyik is az energiatakarékosabb? :))
(A szakaszos.) az 5 órás?
Összességében (energiamegmaradás törvénye!) adott épület adott hőmérséklet eléréséhez, akár folyamatos/akár szakaszos üzemű fűtésnél a bevitt energiamennyiség egyenlő.
akkor mit variálunk? :) napi 20 m3 gáz és mindig 22 fok van.. vagy mégsem? :) itt a lényeg: a rendszer miylen paraméterekkel képes a leghatékonyabban átkonvertálni az energiahordozókat...
(Kazán teljesítmény minimumra visszavéve, reggel 7 kor kapcsol be, fél fokot melegszik 5-6 óra alatt, majd megint lekapcs... komfort érzet teljesen ok.)
fél fok? minek?
indul akkor sincs hideg... S így az előremenő 26-29C, a visszatérő 20-23C.)
csak és kizárólag falfűtésed van? nagyon alacsony értéke,nem lehet h magasabbal nem kapcsolgatna a kazán?
míg napközben a lassú felmelegedés okán ideális esetben folyamatosan üzemmel, délutánra, estére éri el a maxot.(pont mire alvás jön? :)) (Ez nappal/éjjel 0,5 1C (thermosztát) különbségnél nálam bevált, napi 3x i indulással, folyamatos min. teljesítménnyel.)
(Reggel 7h be, 12 ki, 15 be, 20 ki, 00 be, 03 ki. Kb: Reggel 19,5, 12h 20C, 15h 19,7C, 20h 20,5C, 00h 20C A padló 3-4 óra alatt nem hűlik ki teljesen, általában a belső hőmérséklete 21-24C.)
Most akkor folyamatos vagy felfűtéses verziót nyomod? szerintem a reggel 7-12 ig az 5 óra,ami inkább folyamatos fűtés mint szakaszos. nekem megy 2-3 órát a kazán és kész. néha még bekapcsol ha hideg van éjfélig.
a padlód hőfokát sem értem: 21 az kevés a lábnak,hideg. 24 az kellemes. a kihűlés nálam ami már nem kéynelmes.
Szakaszos üzemnél "grátisz" megtakarítást jelent a szivattyúk (és a kazán) kikapcsolt állapota a "lehűlés" szakaszában, áramfogyasztás tekintetében.
moduláció? csináltál konkrét méréseket?
(Igen. A kvázi folyamatos üzemhez képest az áramfogyasztás kb. 30-40% al kisebb lett. Nem beszélve a sok-sok kapcsolgatás nem kimondottan hasznos voltáról. Zsb14, hydrováltó 2 db alpha2) hydrováltóval nehéz elrontani,miert kapcsolgataott ki-be 100x?
Én arra törexem,h maximális komfort legyen,ésszerű költséggel. Vagyis 3-4óra alatt melegszik fel a padlófűtés= nem hagyom kihűlni. Nem engedem a lakás 20 fok alá esni(nappal,éjszaka) ,így a komfort 22 fok hamar elérhető.
Akkor egyetértünk. A sok kísérletezést nálam a napi 100 fölötti kazánkapcsolgatás indokolta. Az más kérdés, hogy így"szakaszos üzemben" a gázfogyasztás is csökkent. a lényegi fogyasztáscsökkenés a ki-be kapcs. elmaradásából származik.
Azt nem tudjátok, hogy létezik-e olyan padlófűtés vezérlés, ami a szobahőmérséklet mellett a padló hőmérsékletét is figyelembe veszi? Azaz ha a padló hőmérséklete egy bizonyos hőmérséklet alá esne, a fűtés elindulna, függetlenül a szoba hőmérsékletétől.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy felületfűtésnél, ha nem állndó hőmérsékletet tartok, hanem hagyom kihűlni és utána felfűteni, hogyan alakul az energia felhasználás?
Véleményem szerint utóbbi eset az energiatakarékosabb, hiszen:
- a kihűlt (padló, fal) hőtehetetlensége okán jelentősen lecsökken (megszűnik) a ki/bekapcsolgatások száma, főleg ha vissza van véve a kazán teljesítménye, akár min. re.
A kazán modulál. Vagyis ha ki van hűtva a fal,akkor vagy ezerrel elkezdi felűteni maximum teljesítménnyel, vagy 100év lesz mire lesz vmi komfort érzés a helyiségben...
(Kazán teljesítmény minimumra visszavéve, reggel 7 kor kapcsol be, fél fokot melegszik 5-6 óra alatt, majd megint lekapcs... komfort érzet teljesen ok.)
- ugyancsak ezen okok miatt a visszatérő hőfoka jóval alacsonyabb a felfűtés alatt, így a kazán hatásfoka min. teljesítményen magasabb (nemcsak a nagyobb kondenzáció miatt!)
Ha nem a kondi miatt akkor miért? és mikorra lesz így meleg?
(A kondenzáció mennyisége nagyrészt a visszatérő hőfok függvénye. A kazán hatásfoka azonos előremenő/visszatérő mellett is magasabb min. terhelésen, lásd korábbi diagramm. Ha nagyobb a delta T, füstgáz/víz, azonos térfogatáramok mellett több hőt ad át a hőcserélő, kondenzációtól függetlenül is. 4-6 óra alatt mellegszik helyiséghőmérséklet 0,5-1C fokot. Igazából, mikor indul akkor sincs hideg... S így az előremenő 26-29C, a visszatérő 20-23C.)
Összességében, ha napközben, de főleg éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet nem feltétlen okoz komfortérzetben változást, ill. akár előnyösebb is lehet, hiszen hűvösebb környezetben aludni jobb,
(megint a közhely tanács:Egyég gyümit,mert egészséges... :))
(Mi nem szeretünk melegben aludni, -0,5 1C éjjel kellemesebb. Két pici gyerekünk 1 és 2 évesek szobájában padlófűtéssel 18,5 - 19,5 C van hajnalra (szándékosan), s így átalusszák az éjt. Korábban többször felébredtek... :) Megjegyzem, mikor folyamatos üzemben volt a kazán, akkor is ennyi volt éjjel, csak a szivattyúk forogtak elég gyakran a kazán sűrű kapcsolgatása mellett...)
míg napközben a lassú felmelegedés okán ideális esetben folyamatosan üzemmel, délutánra, estére éri el a maxot. (Ez nappal/éjjel 0,5 1C (thermosztát) különbségnél nálam bevált, napi 3x i indulással, folyamatos min. teljesítménnyel.)
általában 5-re ér haza a család,mikor kezdesz fűteni hány fokról mennyire? mikorra lesz meleg? lefekvéskor? hogy lesz így hidegbe alvás? hőtehetetlenség?
(Reggel 7h be, 12 ki, 15 be, 20 ki, 00 be, 03 ki. Kb: Reggel 19,5, 12h 20C, 15h 19,7C, 20h 20,5C, 00h 20C A padló 3-4 óra alatt nem hűlik ki teljesen, általában a belső hőmérséklete 21-24C.)
Sokan azzal érvelnek, hogy a felfűtés jóval több energiát igényel, mint a "hőntartás". Ez igaz is,
(akkor most melyik is az energiatakarékosabb? :))
(A szakaszos.)
de míg a hőntartás folyamatos, addig a felfűtés szakaszos (hidegebb víz, folyamatos üzem, kazán magasabb hatásfok).
ezt hogy?
(Hőntartásnál folyamatos hőigény jelentkezik, ami összességében megegyezne a szakaszos üzem összes hőigényével egy napra vetítve, de energiafelhasználás szempontjából, kondenzációs kazán esetében utóbbi a jobb megoldás, a kazán magasabb hatásfoka miatt, ami a nagyrészt hidegebb víznek, minimális kapcsolgatásnak, valamint a szivattyúk, ventillátorok szakaszos üzemének köszönhető. Nálam pl. 0, 5C kinti hőmérsékletnél az üzemidő 40-50% ban áll minden.)
Összességében (energiamegmaradás törvénye!) adott épület adott hőmérséklet eléréséhez, akár folyamatos/akár szakaszos üzemű fűtésnél a bevitt energiamennyiség egyenlő.
Megtakarítás a szakaszos (napi 2-4 alkalom) üzemmódnál jelentkezik, akkor is ha a kazán a hőigény 1,5-2 szereséig vissza tud modulálni.
Ez csöppet zavaros,kifejtenéd?
(Pl.: hőigény 1kwó folyamatosan, a kazán meg 1,5-2 kw ig tud csk lemodulálni, akkor kapcsolgatni fog, mert próbálja az előremenőt egy szűk "range" ben tartani. Míg szakaszos üzemnél lassabban éri el a kívánt előremenőt. A magasabb kazánhatásfok miatt gazdaságosabb ez a fajta szakaszos üzem.)
Szakaszos üzemnél "grátisz" megtakarítást jelent a szivattyúk (és a kazán) kikapcsolt állapota a "lehűlés" szakaszában, áramfogyasztás tekintetében.
moduláció? csináltál konkrét méréseket?
(Igen. A kvázi folyamatos üzemhez képest az áramfogyasztás kb. 30-40% al kisebb lett. Nem beszélve a sok-sok kapcsolgatás nem kimondottan hasznos voltáról. Zsb14, hydrováltó 2 db alpha2)
Én arra törexem,h maximális komfort legyen,ésszerű költséggel. Vagyis 3-4óra alatt melegszik fel a padlófűtés= nem hagyom kihűlni. Nem engedem a lakás 20 fok alá esni(nappal,éjszaka) ,így a komfort 22 fok hamar elérhető.
Akkor egyetértünk. A sok kísérletezést nálam a napi 100 fölötti kazánkapcsolgatás indokolta. Az más kérdés, hogy így"szakaszos üzemben" a gázfogyasztás is csökkent.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy felületfűtésnél, ha nem állndó hőmérsékletet tartok, hanem hagyom kihűlni és utána felfűteni, hogyan alakul az energia felhasználás?
Véleményem szerint utóbbi eset az energiatakarékosabb, hiszen:
- a kihűlt (padló, fal) hőtehetetlensége okán jelentősen lecsökken (megszűnik) a ki/bekapcsolgatások száma, főleg ha vissza van véve a kazán teljesítménye, akár min. re. A kazán modulál. Vagyis ha ki van hűtva a fal,akkor vagy ezerrel elkezdi felűteni maximum teljesítménnyel, vagy 100év lesz mire lesz vmi komfort érzés a helyiségben...
- ugyancsak ezen okok miatt a visszatérő hőfoka jóval alacsonyabb a felfűtés alatt, így a kazán hatásfoka min. teljesítményen magasabb (nemcsak a nagyobb kondenzáció miatt!)Ha nem a kondi miatt akkor miért? és mikorra lesz így meleg?
Összességében, ha napközben, de főleg éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet nem feltétlen okoz komfortérzetben változást, ill. akár előnyösebb is lehet, hiszen hűvösebb környezetben aludni jobb,(megint a közhely tanács:Egyég gyümit,mert egészséges... :))
míg napközben a lassú felmelegedés okán ideális esetben folyamatosan üzemmel, délutánra, estére éri el a maxot. (Ez nappal/éjjel 0,5 1C (thermosztát) különbségnél nálam bevált, napi 3x i indulással, folyamatos min. teljesítménnyel.)
általában 5-re ér haza a család,mikor kezdesz fűteni hány fokról mennyire? mikorra lesz meleg? lefekvéskor? hogy lesz így hidegbe alvás? hőtehetetlenség?
Sokan azzal érvelnek, hogy a felfűtés jóval több energiát igényel, mint a "hőntartás". Ez igaz is, (akkor most melyik is az energiatakarékosabb? :))
de míg a hőntartás folyamatos, addig a felfűtés szakaszos (hidegebb víz, folyamatos üzem, kazán magasabb hatásfok).
ezt hogy?
Összességében (energiamegmaradás törvénye!) adott épület adott hőmérséklet eléréséhez, akár folyamatos/akár szakaszos üzemű fűtésnél a bevitt energiamennyiség egyenlő.
Megtakarítás a szakaszos (napi 2-4 alkalom) üzemmódnál jelentkezik, akkor is ha a kazán a hőigény 1,5-2 szereséig vissza tud modulálni. Ez csöppet zavaros,kifejtenéd?
Szakaszos üzemnél "grátisz" megtakarítást jelent a szivattyúk (és a kazán) kikapcsolt állapota a "lehűlés" szakaszában, áramfogyasztás tekintetében. moduláció? csináltál konkrét méréseket?
Én arra törexem,h maximális komfort legyen,ésszerű költséggel. Vagyis 3-4óra alatt melegszik fel a padlófűtés= nem hagyom kihűlni. Nem engedem a lakás 20 fok alá esni(nappal,éjszaka) ,így a komfort 22 fok hamar elérhető.
Ez csak a mostani takony időben rossz, ha zimankóra fordul, akkor éjjel menni fog a kazán, akkor jut a radiátorokba is hő. Éjjelente lehet lezárom a padlót, amíg nem jönnek a nagy mínuszok, a nappaliban meg kinyitom a radiátorokat a programozható termosztátokkal (kapjon hőt a nappali is éjjel), így az éjjeli programozott fél órás menet bőven elég.
Valószínű akkor külön körön van, ami hiba. Valószjnű a radiátoros köröd többet igényelne ,mint a padlós. Ezt ketté kellene választanod, és a radiátoros szobába betenni egy BUS-os vezérlőt. Ide már nem kell Sensys, elég a kicsi is.
Lehet hogy egy kicsit OFF, de talán hasznos lehet valaki számára az RF Q7 termosztáttal való "kalandom".
Úgy kezdődött hogy egyre közelebb kellett vinni az adót a vevőhöz hogy kapcsoljon.
Végül már akkor sem működött. Kézi üzemben sem, viszont látszott, amikor az M/A gombot benyomtam, elhalványult a zöld LED is. Szóval az látszott hogy nem kap elég "villanyt" .
A hiba a 230 V-os tápegseg elején volt. Van ott egy soros 330 nF-os kondenzátor a graetz híd előtt. Bár nem volt szakadt, mégis túl nagy feszültség esett rajta. Igy a relére is a 24 V helyett csak 5 V jutott (meg az elektronikára is.)
A kondenzátor csere megoldotta a problémát. (könnyű megtalálni, a relé után a legnayobb elem a nyákon).
Több helyen olvastam hogy a másik tipikus hiba hogy nem áll le a fűtés.
Ekkor rendszerint az Omron relé "ragad be". Az újabb Q7-ek ben már 10 A- os típus van ott ez ritkább. Itt is gondolom a csere megoldja a problémát .
Szóval nem teljesen reménytelen, lehet hogy egy pákával megjavítható....
Lefotózom majd a kazán alatti részt, szerintem egy körön van, persze az osztó és a gyűjtő külön van a padlónak és a radiátornak is, de a két gyűjtő ugyanabba a visszatérőbe megy bele, így a kazán egynek érzékeli gondolom.
éjjel be tudnám tenni, hogy hajnalban legyen fűtés (az éjszakai hőmérsékletet a komfort felé is tudom vinni:), viszont ilyenkor feleslegesen fűtöm a padlókört.
A hálószobákan nincs padlófűtés, a nappaliban van, ott is van a sensys. A nappaliban a radiátorok le is vannak zárva, nem használjuk. Éjjel be se kapcsol a fűtés, mivel kint "jó idő van", esti 23-ról reggelre lesz 22 fok, így éjjel be se kapcsol a fűtés... csak ez a nappalira igaz, a hálószobában kb. 2 fokkal hidegebb van, oda elférne éjjel egy kis fűtés a kisbaba miatt... már tettem az éjjel nem használt szobákba programozható termosztátos radiátorszelepet, hogy a meleg a hálószobákban lévő radiátorokba menjen inkább.
Az előremenő és a a visszatérő közös a padló és a radiátoros körben, nincs külön körön.
Ilyenkor kellene a hálóba is egy termosztát? On/off? más megoldás?
Sokszor felmerül a kérdés, hogy felületfűtésnél, ha nem állndó hőmérsékletet tartok, hanem hagyom kihűlni és utána felfűteni, hogyan alakul az energia felhasználás?
Véleményem szerint utóbbi eset az energiatakarékosabb, hiszen:
- a kihűlt (padló, fal) hőtehetetlensége okán jelentősen lecsökken (megszűnik) a ki/bekapcsolgatások száma, főleg ha vissza van véve a kazán teljesítménye, akár min. re.
- ugyancsak ezen okok miatt a visszatérő hőfoka jóval alacsonyabb a felfűtés alatt, így a kazán hatásfoka min. teljesítményen magasabb (nemcsak a nagyobb kondenzáció miatt!)
Összességében, ha napközben, de főleg éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet nem feltétlen okoz komfortérzetben változást, ill. akár előnyösebb is lehet, hiszen hűvösebb környezetben aludni jobb, míg napközben a lassú felmelegedés okán ideális esetben folyamatosan üzemmel, délutánra, estére éri el a maxot. (Ez nappal/éjjel 0,5 1C (thermosztát) különbségnél nálam bevált, napi 3x i indulással, folyamatos min. teljesítménnyel.)
Sokan azzal érvelnek, hogy a felfűtés jóval több energiát igényel, mint a "hőntartás". Ez igaz is, de míg a hőntartás folyamatos, addig a felfűtés szakaszos (hidegebb víz, folyamatos üzem, kazán magasabb hatásfok).
Összességében (energiamegmaradás törvénye!) adott épület adott hőmérséklet eléréséhez, akár folyamatos/akár szakaszos üzemű fűtésnél a bevitt energiamennyiség egyenlő. Megtakarítás a szakaszos (napi 2-4 alkalom) üzemmódnál jelentkezik, akkor is ha a kazán a hőigény 1,5-2 szereséig vissza tud modulálni.
Szakaszos üzemnél "grátisz" megtakarítást jelent a szivattyúk (és a kazán) kikapcsolt állapota a "lehűlés" szakaszában, áramfogyasztás tekintetében.
El, induláskor még jobbat is,kb. 1 óra múlva azonban 45/40 mivel átmelegszik a rendszer. a kazán 5kW-ig lemegy. radiátorok nagyok,a nagyszoba 2x 2000x600x33k... Egyébént ezeknek az alja mindig hűvős(kereszkötés természetesen),most így még hidegebbek lettek az alsó negyedben...
